Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-19 / 163. (3715.) szám

« A köztársasági elnöktől kér védelmet a magyar nyelv számára a magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete Kontsek tartománmülési képviselő tiltakozó táviratot küldött Masaryk elnökhöz, a belügyminiszterhez és Szlovenszkó országos elnökének Pozsony, julius 18. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A magyar nemzeti párt pozsonyi szer­vezetének elnöksége a magyar feliratú utcatáb­lák eltávolítása miatt tegnap rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározta, hegy tiltakozó táv­iratot küld. a magyar kisebbség jogait sértő ren­delkezés ellen még pedig a köztársaság elnöké­hez, a belügyminiszterhez és Szlovenszkó orszá­gos elnökéhez. A távirat a következő: KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚRHOZ, PRAHA, Engedje meg, hogy Pozsony magyarsága nevében következő tiszteletteljes panasszal forduljak Elnök Úrhoz: Pozsonyban az 1930. évi népszámlálás hi­vatalos eredménye alapján a magyar lakos­ság a nyelv törvény betűjének rendelkezései szerint elvesztette kisebbségi nyelvhasználati jogát a városi közigazgatásban, jóllehet Po­zsony lakosságának májusi alkotmányos megnyilatkozása azt bizonyítja, hogy lakos­ságának harminc százaléka magyar nemzeti­ségű. A kérdés elvi részére ez alkalommal nem kívánok kitérni, csupán arra bátorkodom fel­hívni Elnök Ur szives figyelmét, hogy a fent említett körülményt a város vezetősége, ille­tőleg a városi képviselőtestület többsége a nyelvtörvény intencióit is túllépve sorozatos intézkedésekre használta és használja fel. Je­lenleg uccák neveit jelző táblákról a város eltávolíttatja a magyar elnevezéseket. A vá­rosházán és intézményeiben már korábban el­távolítottak minden magyar tájékoztató fel­iratot és a város példája rányomja bélyegét minden hivatalos megnyilatkozásra amelyek­ből fokozatosan teljesen eltűnik a magyar nyelv. A közhivatalok annyira túllőnek a célon a magyar nyelv teljes eltüntetésére Irá­nyuló túlbuzgóságukban, hogy még a közbiz­tonsági és forgalmi célokat szolgáló feliratok­ról és figyelmeztető táblákról is mindenütt eliminálják a magyar nyelvet, ami az állam­nyelvet nem biró polgártársainkra, valamint külföldiekre sokszor életveszélyt jelenthet, mert a különböző figyelmeztető táblákat és jelzéseket meg nem értve, azokban foglalt intézkedéseknek nem is tudnak eleget tenni. A magyar kisebbség városi képviselői már eleve óvást emeltek mindezen intézkedések ellen a város közgyűlésein, sőt a magyar fel­iratok eltávolítását kimondó határozat ellen fellebbezéssel éltek az országos hivatalhoz. Rámutattak arra, hogy bár Pozsonyban a magyarságnak az összlakosság számához arányiíva százalékszerüen ugyan csökkent, de egyébként alig változott létszáma nem teszi megokolttá a városi hatóságoknak a ma­gyar nyelv kiküszöbölését célzó intézkedé­seit. Rámutattak a célszerűségi szempontokra és arra a tényre is, hogy Pozsony ma Szlo­venszkó fővárosa, az országos hivatal egyéb országos jellegű hivatalok és intézmények székhelye, mellyel különben is Szlovenszkó háromnegyedmilliónyi magyarságának legna­gyobb tömegei területileg és piacilag a leg­szorosabb kapcsolatban vannak, miértig a demokrácia aranyigazságain kivül fentiek alapján a köztársaság magyar anyanyelvű polgárainak jogos igényük van arra, hogy a városban tájékozódhassanak s a feliratok­ból eligazodhassanak. A városi képviselőtes­tületben ismételten elhangzott figyelmezteté­seink, sajnos, eredménytelenek maradtak a többség szavazataival szemben, fellebbezésünk máig elintézetlen. Ezért apellálunk Köztársa­sági Elnök Urnák tudományosan kiművelt humanista és demokratikus gondolkodására és kérjük, hogy ezeknek az intézkedéseknek, Nagyszombat, julius 18. (Saját tudósítónk­tól.) Az elmúlt héten hirt adtunk arról, hogy a Nagyszombat—Bucsány és a Nagyszombat— Gerencsér közötti országutak olyan rossz álla­potban vannak, hogy az autókkal járók in­kább nagyobb távolságú utat tesznek, hogy csak kikerüljék az említett útszakaszokat. A lapunkban közzétett panaszos hírnek ha­marosan eredménye lett, mért a város ve­Spala, Julius 16. Idén ünnepli a lengyel cserkész-szövet­ség fennállásának 25 éves jubileumát. A cserkészet Lengyelországban a szerény kezdet után ez alatt az idő alatt hatalmas fává terebélyesedett. A világháború után a felelős tényezők azonnal megkezdték az uj állam építése mellett az ifjúság nevelését, szervezését. E célra a cserkészetet találták a legalkalmasabb keretnek. Ma már több mint 100.000 fiú- és 50.000 lány cserkész áll a liliomos lobogó mögött. A 25 éves jubileumra nemcsak a lengyel- országi cserkészek gyűltek össze, hanem el­jöttek arra a világ minden részében szét­amelyek sem a nemzetközi kisebbségi szerző­dések, sem pedig a csehszlovák alkotmány szellemének meg nem felelnek, gátat vessen. A párt táviratát Kontsek György, tartomány- gyűlési képviselő, a magyar nemzeti pirt pozso­nyi szervezetének elnöke irta alá, A magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete reméli, hogy a távirat végre gátat fog vetni a pozsonyi magyar kisebbséget érő sorozatos sérel­mes intézkedéseknek és reméli, hogy a köztár­sasági elnök meg fogja találni a módját, hogy a helyi hatóságok szükkeblüségével szemben meg­védje a pozsonyi magyar kisebbség jogait. zetősége Vyskocsil polgármesterrel az élén elhatározta, hogy az országutakat rendbe­hozatja és az ezirányu munkálatok már jú­lius 22-én kezdetüket veszik. Az orezágutaknak rendbehozáaa a város ko­moly érdeke, mivel az autósok kikerülték a várost és ezenkívül a város elesett a jövedel­mezd utvámitól is. | szőrt lengyel nép kiküldöttei is. Németor­szági, magyarországi, csehszlovákiai, ame­rikai stb. lengyel cserkészek jöttek vissza erre az alkalomra hazájukba a kormány ál­tal nyújtott teljesen ingyenes utazás révén. De eljöttek a többi szláv államok cserké­szei is az egy Jugoszlávia kivételével és a lengyelekkel baráti viszonyban élő többi állam képviselői. Csehszlovákiát a tescheni lengyeleken ki­vül 500 cserkész képviseli, lány és fiú ve­gyest, ebből 60 szlovenszkói és ruszinszkói magyar. Valamennyien múlt csütörtökön gyülekeztek Oderbergben, ahol 9 rajra osz­tották fel őket. A magyaroknak sikerült Mrenna József, magyar titkár, gimnáziumi tanár vezetésével önálló rajba tömörülniük és igy most Spalában együtt táborozik Po­zsonytól Ungyárig majdnem valamennyi magyar csapat kiküldöttje. 12- én reggel érkezett meg a csehszlovák csapat Spalába, azelőtt a cárok, most a köztársasági elnök nyaralóhelyére, 120 kilo­méterre délre Varsótól. Az idő ködös, sze- mereg az eső, de a gyönyörű park, a kas­tély, a hatalmas erdő igy sem téveszti el hatását. Rövid üdvözlés után kijelölik tá­borhelyünket egy, a Pilicába benyúló fél­szigeten. A magyar raj legelöl, mögötte a szlovák katolikus raj, majd a többiek. A lányok a másik parton, szigorúan elkülö­nítve. A Pilica a Garamhoz hasonló nagy­| ságu folyó. Nyugodt folyású, langyos vizű, í ideális fürdőhelyekkel. 13- án, szombaton este már állott a tábor és vasárnap a jól végzett munka tudatával vonult fel a csapat az alkalmi stadionba az ünnepélyes megnyitásra. Sorakozó fél 8-kor még reggeli nélkül. Ellenőrzik az egyenru­hákat, majd öt perc pihenő, ami alatt nagy gyorsan be lehet kapni egy karéj kenyeret. Megindulunk. 9-re már minden csapat a stadionban áll. Megkezdődik a mise és erre hatalmas zápor zudul alá. Pillanatok alatt ázik át mindenki. A magyarországiak ide is elhozták bő körgallérjaikat és most mind­egyik egy-két kisfiút vesz bő lebernyege alá. De elvonul az eső, megérkezik óriási éljenzés közt Moscsicky elnök és megindul a defilé. Először a lányok. 7000 lengyel* városok és foglalkozások szerint rendezve* Telefonos kisasszonyok kagylóval .a fülü- kön, majd a háziasak seprőkkel, kefékkel, a: tengermellékiek hálóval, horgonnyal stb* Utánuk a külföldiek. Ezután jönnek a fiuk* Most már elől a külföldiek. A legnagyobb, ovációt a magyarországiak kapják. 600-an vannak, hatalmas piros-fehér-zöld zászlók alatt vonulnak föl feszesen, szépen. Perce* kig dübörög a taps, hangzik a csuwaj* csuwaj. Utánuk Norvégia, Románia, majd Csehszlovákia jön. Itt is feltűnik a magyal1 táj fegyelmezett menetelése és két nap alatt is tekintélyes számban szerzett lengyel barátaink lelkesen üdvözölnek. Végül még 15.000 lengyel fiu-cserkész dübörög el a tribün előtt és 2 órakor vége a megnyitás­nak. Azóta a rendes tábori életet éljük. Saj­nos, az eső a jamborée leghübb vendége lett és a napsugár csak itt-ott tör elő a szürke felhők mögül. De ez nem baj. Folyik a barátkozás nagy iramban, megy a munka is, ha néha lassabban is. Táborunk szép, tá­gas, tiszta. Mindenkinek tetszik. Állandóan telve vagyunk vendégekkel és ilyenkor bá­beli a nyelvzavar. A hölgyeknek különösen konyhánk tetszik, mely talán egyike a leg­szebbeknek és ha pontosan kapjuk a nyers­anyagot, akkor kosztunk szintén kiváló. Ez utóbbit megnyugtatásul irom az aggódó szülőknek, akik fiaikat erre a messzi útra engedték. Ifj. Dr. AIXINGER LÁSZLÓ* 1935 Juöus 19, péntek* Kémkedésért három évre ítéltek el egy ipolysági földművest Pozsony, julius 18. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A felső bíróság ma tár­gyalta Cservenák János húsz esztendős és Sle- zák József 19 esztendős ipolyságkömyéld föld­művesek bűnügyét. Cservenák Jánost kémkedés bűntettével vádolta az ügyészség, Slezák ellen pedig az volt a vád, hogy elmulasztotta meg­tenni a köteles följelentést. Az ügynek egy har­madik vádlottja is volt, Somák János katona* aki fölött a katonai bíróság ítélkezett A vád szerint Cservenák János az elmúlt esztendőben többször járt Magyarországon és a balassagyar­mati hírszerző osztály utasítására Csehszlová­kiában ’ tonai természetű titkok után kutatott. Mun ke. a bevonta Somák János katonát is. A besztercebányai kerületi bíróság foglalkozott első fokon a kémkedési üggyel és Cservenák Jánost három évi fegyházbüntetésre, Slezák Jó­zsefet pedig két esztendei fegyházbüntetésre ítélte el. A pozsonyi felsőbíróság most ezt az ítéletet teljes egészében jóváhagyta. A munkanélküliség két hősi halottja egy elhagyott tárnában Gr ott au, julius 18. A közeli Görsdorfban levő, üzemen kivül helyezett „Barbara“-támá- ban megtalálták két férfi teljesen megfeketedett hulláját, akik, mint kiderült, szenet akartak fejteni a ve­szélyes, szellőzetlen bányában, A csendőrség megállapítása szerint ma hajnali három órakor Draihonosky István munkanélküli lakatos le­ereszkedett a 8 méter mélységű tárnába, ahol a felgyülemlett gáz azonnal megölte. Megbeszélés értelmében reggeli négy órakor megérkezett a tárnába társa, Mládek Ráfael görsdorfi munkás és ő is azonnal eszméletét veszítette. A két holttestet fél hatkor találták meg. A szerencsétlenül járt munkások együtt dolgoztak azelőtt a Kosmanos-gyárban, de mind a ketten munkanélküliek lettek. Minketten 50 évesek voltak és mindketten özvegyet és két árvát hagytak hátra. — A világ legértékesebb könyve egy hé-ber- nyelvil biblia, amely jelenleg a Vatikán tulajdo­nában van. Ezt a bibliográfiái ritkaságot a velen­cei zsidók ajándékozták II. Gyula pápának 3512- bern. A biblia méreteire és súlyára jellemző, hogy csak három ember tudja felemelni. Súlya 825 font. A velencei zsidók a mai pénzértéknek meg­felelően 450.000 márkáért vásárolták ezt a ritka­ságot, melynek értéke természetesen azóta meg­sokszorozódott. Második ilyen nagyértékü könyv egy mlssAle, amelyet a háború előtt negyedmillió frankért vásároltak meg s amelyet X. Leó pápa (1518—1890) Vin. Henrik angol királynak küldött ajándékba. A mfeeale jelenleg a német állam t» r SCHUSCHNIGG HERMA ASSZONY UTOLSÓ ÚTJA. A;: osztrbi: kancellár tragikusan elhunyt feleségét óriási részvét mellett helyezték örök nyuga­lomra a hitzingi temetőben. A Prágai Magyar Hirlap cikkének gyors eredményei Átépítik a Nagyszombat körüli rossz országotokat Szlovenszkói magyar cserkészekkel Lengyelországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom