Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-18 / 162. (3714.) szám

o . rife 1935 július 18, csütörtök* réprétcgck érdekeibe vág a kormány takarékos­sági programja, a lapok rendkivül óvatosan ke­zelik a kritikát és majdnem kivétel nélkül rámu­tatnak arra, hogy a kormány intézkedések, akár milyen szigorúak, kikerülhetetlenek voltak, mert ha nem mutat a kormány erélyt ezen a téren, az egész ország ma-holnap súlyos válságba kerül­hetett volna. A szakszervezetek tiltakoznak Ezzel azonban még nem dőlt el a faarc Laval pénzügyi programja körül. Számolni kell ugyan­is a szakszervezetek erős ellenállásával. A tiszt­viselők szakszervezete ugyanis élesen állást fog­lalt még a rendelet kibocsátása előtt az alkalma­zottak fizetésének megkurtítása ellen. Az álta­lános munkásszövetség máris éleshangu tiltako­zással fordult a kormányhoz és követeli a kis alkalmazottak fizetésének leszállítására vonat­kozó dekrétum visszavonását. Rámutatnak arra, hogy ez a dekrétum a vállalkozási kedvet még jobban meg fogja bénítani, és a kisemberek nyo­morának növekedéséhez hozzájárul. A szélső baloldali lapok, különösen a szocialista párt saj­tója rendkivül éles hangon kritizálja a kormány­rendeletet. Úgy tudják azonban, hogy a szocia­lista párt nem fog politikai konzekvenciákat le­vonni és megelégszik a puszta tiltakozással. Hogy a volt frontharcosok milyen álláspontot foglalnak el a kormányrendelettel kapcsolatban, egyelőre még nem ismeretes. Mindenesetre más- félmilliárd frankot tesz ki az az összeg, amit a kormány a frontharcosok illetékein megtakarít. Tehát el lehet képzelni, hogy az érdekeltek meg fogják érezni a következményeket. A miniszter- elnök ma reggel külön felhívással fordult a front­harcosokhoz. Felhívásában rámutatott arra, hogy azok a francia férfiak, akik már egyszer életük kockáztatásával megvédték a hazát, való­színűleg most, amikor ugyancsak a haza meg­mentéséről van szó, nem fogják elutasítani a kormány kérését. Olcsóbb lett a kenyér León Blum haragszik Páris, julius 17. León Blum, a szocialista párt e» az egyesült baloldal vezére, lapjában, a „Po- pulairebec" éleshangu cikket irt a kormány ta­karékossági rendelete ellen és hangsúlyozza, hogy a kormány takarékossági programja drá­kói deflációs rendszabályokat tartalmaz. Páris, julius 17. Ma reggel óta Párisban a kenyér ára tíz centimessel olcsóbb* Letartóztatták Piriét berlini egyetemi tanárt, a német katolikusok egyik vezérét A kiéli Stahlhelm-parancsnok titokzatos levele a börtönből Berlin, julius 17. A katolikus szerzetes ée apácarendek ellen megindított devizapereknek újabb szenzációjuk van, amennyiben a berlini főállamügyész rendeletére ma letartóztatták dr. Josef Piriét egyetemi ta­nárt, aki ellen alapos gyanti merült fel, hogy résztvett a devizamanipulációkban. A tekintélyes egyetemi tanárt, a berlini kato­likusok egyik vezéralakját beszállították a tnoabiti fogházba Piriét ellen gyanú merült fel, hogy része volt abban a devizakihágásban, ami miatt néhány hét előtt ötévi fegyházra és 120 ezer márka pénzbüntetésre Ítélték Neophyta nővért, a kölni Szent Auguszta-apácák főnök­nőjét. Az eljárás folyamán merült fel a gyanú, hogy Piriét is szerephez jutott a devizakihágá­soknál é6 a gyanú az utóbbi napokban annyira niegerősödött, hogy az ügyész elrendelte a pro­fesszor letartóztatását. Kiél, julius 17. A hivatalos német sajtóiroda jelentése szerint dr. Carstens közjegyző, akit politikai magatartása miatt hétnapi őrizetbe vé­telre Ítéltek, levelet csempészett ki a fogház­ból, amelyben azt írja, hogy semmiképpen sem fog öngyilkosságot elkö­vetni és ha nem kerülne ki élve a fogházból, akkor erőszakkal végeztek vele. A hivatalos sajtóiroda szerint Carstens ezzel a levéllel a legsúlyosabban megrágalmazta a tit­kos államrendiÖTséget. Carstens egyébként a Stahllhelm-szervezet kiéli körzetének parancs­noka, S annak az országos akciónak során ke­rült ellentétbe a hatóságokkal, amely éles ellen­téteket robbantott ki a Stahlhelm-szervezet tagjai és a nemzeti szocialista párt között. Szeptember végén nyílik meg a Romániát Oroszországgal összekötő uj Dnyeszter - hid Bukarest, julius 17. Ismeretes, hogy Tibi- nánál a Dmyeszteren uj hidat építettek, amely Romániát összeköti Oroszországgal. Most a szovjetkormánytói az a kérés érkezett a román kormányhoz, hogy a hidat szeptem­ber 15-ike helyett csak szemben 20-áin nyis­sák meg. A hidat „Titulescu Miklós íbékehid- nak“ fogják elkeresztelni. 5(7 millió az adóbevételek költségvetési deficitje az év első őt hőnapjában Prága, julius 17. Az állami statisztikai hivatal i szakának adatait öeszeihasonlithatás céljából csa- most tette közzé az adóbevételek májusi kimuta- toljuk, millió koronáé tételekben a következőket tását. A kimutatás, melyhez az előző évek azonos | tartalmazza: Adónem 1935 1934 Különbözet 1933 Különbözet %-ban %-bah Egyenes adó . , » , 138.6 99.1 + 29.7 154.6 + 35.9 Forgalmi adó s , / 116.9 195.1 — 40.1 44.4 + 339.7 Vámok . . . . s 48.8 48.8 — 0.1 49.6 — 1.7 Fogyasztási adó * «, 123.9 134.3 — 7.7 133.0 — 0.9 Illetékek ................. 103.9 99.3 + 4.6 103.5 + 4.1 Mo nopóliumok * . 3.8 3.5 + 7.9 3.4 + 8.2 Összesen . . * , « 528.5 580.2 — 9.4 488.6 + 18.7 Dofoányjövedék . . 157.6 173.3 — 8.5 175.7 — 1.9 A kimutatásból megállapítható, hogy az adóbe­vétel terén májusban a helyzet a tavalyi év azo­nos szakának adataihoz viszonyítva rosszabbo­dott. A májusi adatok a költségvetési hányad­hoz viszonyítva más képet nyújtanak. A közadó­ból eredő bevételi összeg 0.7 százalékkal marad ugyan mögötte a költségvetésben előirányzott összegnek, de a forgalmi adó bevételi összege viszont 127 százalékkal fölülmúlja a prelimináltat. A többi fontos adónem közül a vámbevétel 24, az illetékek bevétele 28 és a fogyasztási adó bevételi összege 14 százalékkal kisebb a költségvetésben előirányzott összegnél. A dohártyjövedék 7.7 szá­zalékkal bevételezett kevesebbet a preliminált bevételnél. Az államkincstár ez év első öt hónapjában 567 millióval, azaz 21.5 százalékkal vett be adók és illetékek címén kevesebbet annál az összegnél, amelyet a költségvetés előirányzott. A januártól május végéig terjedő időszak adatai millió koronás tétélekben a követkézők: N R •c ** <> 'S * Máim i0f 104 K&Mhbz<! %-*■» | | f ^ 5 Egyenes adó 495*3 4441 + 115 — 24.3 Forgalmi adó 126.3 277.0 — 54.4 — 50.9 Vámok 250.0 2755 — 9.2 — 22 2 Illetékek 551.6 - 671.6 — 17.9 — 18,1 Monopóliumok 23.2 17.9 + 29.6 + 27.3 Összesen 2079.6 2365.7 — 12.1 — 21.5 Dobányjöv. 705.1 755.8 — 6.6 — 175 Kudarcai végződött a szociál­demokrata párt törvényhozóinak kassai beszámolója Kassa, julius 17. A szociáldemokrata párt tör­vényhozói vasárnap tartották meg Kassán nagy beszámoló népgyülésüket. A gyűlést nagy kor­teskedés előzte meg s a párt kassai titkársága erre az alkalomra külön körlapokkal és levelező­lapokkal hívta meg a magyar munkásokat is. A lázas előkészület azonban nem hozta meg gyü­mölcsét, mert a beszámoló gyűlés várt nagy- közönsége — ötvenhat emberből állott. Bállá szenátort a csúfos kudarc annyira felizgatta, hogy a párt titkárát a helyszínen alaposan le­szidta, mert kiderült, hogy az általa kimutatott magyar mozgalom csak papiroson létezik. A törvényhozók ilyen előzmények után az egybe- gyült „nagyszámú" közönség előtt tartották meg beszámolójukat. Érthető, hogy a beszámoló nagygyűlés sikeréről a párt lapjai egyetlen sort sem írtak. a* ALEX GREEFF BŰNÜGYI REGÉNYE 371 Kérés, sürgetés, vágy és reménység volt a leány hangjában és Bürke nem tudott nem őszin­te lenni. Komoran nézett maga elé és mintha legfontosabb gondja most cipőjének szabása len­ne, azt vizsgálgatta. — Mondja, Bobby, — kérdezte elhaló han­gon a lány, — maga sejt valamit vagy tud is már? Valami baj érte a nagybácsimat? Csupa részvét volt a fiú hangja, amikor fe­lelt: — Én azt hiszem, valami igen nagy baj érte és nekünk most már nincs más feladatunk, mint­hogy megtoroljuk az ő szerencsétlenségét és megakadályozzuk a banda további gazságait. A leány felsikoltott és zokogásba tört ki. — Istenem, szegény Rob bácsi. Sejtettem, hogy valami történt vele. Ő is olyan aggodalom­ban volt, szegény, amikor a gonosztevők közé ment. Csak legalább sejteném, hogy miért állt az útjukban, mit vétett nekik, miért kellett pusz­tulnia . . . Bürke megvárta, mig a leány rohama lecsen­desedik. Aztán komolyan megszólalt: — Minden gazság megtoroltatik, Adelaide és ez sem marad megtorlatlanul. —Ő volt mindenem és most magamra marad­tam támasz és gyámolitó nélkül ... — Éppen azt akartam mondani, hogy nem maradt támasz és gyámolitó nélkül. Itt vagyok én és gondját viselem . . . A leány könnyein át is rámosolygott. — Köszönöm, Bobby, maga végtelenül jó, de hát én nem fogadhatom eJ a támogatását. Nem tudom viszonozni. — Hogy nem tudja viszonozni? — heveskedett Bürke. — Dehogy ncm^ Olyan szolgálatokat tehet, amikkel örök hálára kötelez. Tudja-e, hogy éppen azon gondolkodtam, apróhirdetést adok fel, amelyben titkárnőt keresek .. . — Ezt csak úgy kitalálta most, Bobby, hogy segítsen rajtam ... — Nem, Adelaide, komolyan szükségem van titkárnőre. Egy nagy angol kiadóvállalat aján­latot tett, hogy két-három afrikai kalandomat kiadja. Tekintélyes öszeget Ígért, igazán érde­mes szóba állani velük. Csakhogy én irtózom a tintától és tolitól és gépelni sem tudok. Maga pedig valószínűleg perfekt gyors- és gépirónő? — Oh, igen, az intézetben az elsők között voltam. — Megbízik bennem, Adelaide? A szolgála­tomba lép? — Ha tényleg szüksége van titkárnőre cs el­foglaltságot tud nyújtani nekem? — Oh, csak győzze a munkát, — kiáltott fel vidáman Bürke. — És illő, hogy a fizetésről is beszéljünk. A viszonyaim nem olyan kitűnőek, mint az indus hercegé, de a teljés ellátáson kí­vül könnyen tudok megadni ezért a munkáért havi negyven fontot. .— Negyven font? Oh, ez túl sok, ennyit nem szabad elfogadnom. A munkám nem ér meg annyit. — Ennek az elbírálása kizárólag rám tarto­zik, Adelaide. És most arra kell gondolnia, hogy a teljes ruhakészletét elveszítette abban a kof­ferben, ágii a Kalkutta Hotelben maradt... —A többi holmi a Dhagalavarin van. — Az pedig csak október végén fut be, ha egyáltalán, befut, — mosolygott titokzatosan Bürke. — Már pedig igy, egy öltő ruhában nem maradhat. Annál kevésbbé, mert nagyon válto­zatos programmunk van. Egy utazóruhát kell csináltatnia, amelyik a tengerre alkalmas ... — Tengerre? A tengeren kell utaznunk? — A titkárnőnek meg kell szoknia, hogy ne kérdezősködjék, hanem csupán engcdelmesked-1 jen, — mondotta mosolyogva Bürke. — Én azonban olyan nehezen tudóm aláren­delni akaratomat a másénak, — mondotta dur­cásan a leány. — Aztán ruhákat kell készíttetnie igy őszi időre, egy tengerparti villában töltendő két-há­rom hetes üdülésre ... Egy szóval a Lambarth Hotelben minden szükségletét beszerezheti és én már intézkedtem, hogy szolgálatára álljanak. Bevásárlásai százötven fontig terjedhetnek ... — Istenem, én ezt nem fogadhatom el... — Jóban akar velem lenni? — kérdezte ko­molyan a férfi. — Akkor nem szabadkozik, ha­nem úgy tesz, ahogy én jónak látom. Ne felejt­se, hogy nagy cél érdekében dolgozunk és ilyen apró-cseprő dolgok nem lehetnek köztünk szó­beszéd tárgya. A leány talán most először hajtotta le enge­delmesen a fejét egy idegen férfi akarata előtt. Odakünn már szétoszlottak a felhők és a dél­utáni nap aranyos sugarai ferdén szöktek be a szállodai szobába, ráhullottak a leány dús aranyszőke hajára, mely most csodálatos fény­ben csillogott. Bürke észrevette ezt, s valami szokatlan melegség lopózott a szivébe. Szenti­mentális hangulat szállotta meg, ettől pedig min­den áron szabadulni akart. Komoly feladatok várnak rá és ő különben sem az az ember, aki engedné, hogy néhány aranyos női hajszál bék­lyóba fonja a szivét. Búcsúzott tehát. De fütyö- részve lépett ki a szállodából és hogy egy vi­rágárus lányba botlott, megvásárolt tőle egy szál krizanténumot. A gomblyukába tűzte. Ezen a napon még egy elvégezni valója volt Burkénak. A nő, akivel beszélni akart, a laká­sán várta. XXII. FEJEZET. . * Abdullah Khargi megtántorodik. A két ellenfél párbajának utolsó szakaszát a sajtóban vívta meg és ebben határozottan a herceg volt a győztes. Nemcsak azért, mert be­folyása az angol sajtó bizonyos részére nagyon erős volt, — hiszen néihány. riportlapnál, ame­lyek elterjedettségük révén széles körökhöz fu­tottak cl, anyagi érdekeltsége is volt — hanem főleg, azért, mert Bürke meg sem próbált véde­kezni, vagy pedig a védekezés olyan ügyelő-* I gyott volt , hogy az újságolvasó közönség sze­mében az azelőtt olyan népszerű kapitány, aki­nek cselekedetei gyakran voltak közbeszéd tár­gya, egyszeriben elvesztette a játszmát. A Daily Miror október tizenkettedikén meg­jelent reggeli száma, amely lap mindig különös rokonszenvvel foglalkozott Bürke kapitány sze­mélyével, igyekezett mentőkörülményeket talál­ni, de a cikk írója szinte érezte, hogy leküzdhe- tetlenül nehéz feladatot vállalt magára és ezért nem lépte át a hűvös objektivitás kereteit. Ennek a napnak reggelén — egészen kitisztult az égboltozat és az apró bárányfellegek nem homályositották el a nap ragyogóan tiszta ko­rongját — a herceg palotájában újra egybegyült a társaság, amely a végzetes októben kilencedi­kén és tizedikén egy sötét dráma részese volt. De milyen bizakodó volt a hangulat a két nap­pal azelőttihez viszonyitva. Még a gyáva Geor­ge Pyke is, a herceg háziorvosa, aki most sem volt teljesen józan, visszanyerte önbizalmát és öntelt elégedettséggel dőlt hátra a karosszékben, élvezve a pompás breakfest utáni hangulatot, amelynek kitűnőségét három pohár Martcll és a pompás szivar emelte. Dávid Graham tartotta a kezében a Daily Miror frissen megjelent szá­mát és a herceg felszólítására fennhangon olvas­ta fel a Burke-iigyre vonatkozó riportot. Az óramutató délelőtti féltizet mutatott. A herceg ebben a pillanatban még nem tudta, hogy a doveri kikötőben éppen most száll hajóra a csatát vesztett Captain Bürke Miss Adelaide Crawford kíséretében, hogy újból hosszú dél­afrikai útra induljon. Dávid Graham monoton hangja csak az érde­kesebb részeknél emelkedett fel: — A londoni felső társaságot huszonnégy óra óta egy különös kártyaaffér tartja izgalomban, amelynek két nagyon előkelő főszereplője van. Minthogy az eset már nagyon sok részletében a nyilvánosság elé került és széliében-hosszában beszélnek róla, a köteles újságírói diszkréció alól mi is feloldottaknak érezhetjük magunkat, annál is inkább, mert az eset erkölcsi tanulságai nagyon ís alkalmasak arra, hogy a felsőbb tár­saságokban felbürjánzott nemtelen szcnvcdélye- ket megfékezzék. FdHytatésa következik

Next

/
Oldalképek
Tartalom