Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-03 / 150. (3702.) szám
2 2 _______________________________ rM^<^-MAGtoR-HTRL5á Ed én kudarca után Olaszország szakítani akar a népszövetséggel Mit tesz Franciaország, ha az olaszok elhagyják GenfetT - Veszélyben a „kollektív biztonság" alapelve London, julius 2. Edén miniszter az alsóház tegnapi ülésén kénytelen volt elismerni, hogy sem párisi, sem római útja nem végződött eredménnyel. Az alsóház vitája sok tekintetben heves volt és az ellenzék támadta a kormányt bizonytalan és kétkulacsos politikája miatt. Míg egyes képviselők a február 3~i londoni jegyzőkönyv mellett tartottak ki, más képviselők kijelentették, hogy a stresai határozatok érvényüket veszítették. Az általános vélemény szerint ezek után semmi sem tartóz tathatja föl azt, hogy az olaszok Kcletafrikában a radikális megoldás útját válasszák és hogy Franciaország az olasz politikát magáévá tegye. Edén kijelentette, hogy a lehető leginyiltab- ban vázolta Anglia politikáját a francia miniszterelnöknek és Laval ugyanilyen nyíltan válaszolt. Párásban a légügyi paktumról, a középeurópai paktumról és a szárazföldi fegyverkezés kérdéseiről is volt szó. A tárgyaló felek leszögezték, hogy Franciaország és Anglia együttműködésére szükség van az európai problémák elintézésénél. Megállapodni nem sikerült, de meg van a remény, hogy a közeljövőben megtalálják az európai együttműködéshez vezető általános tárgyalások alapelveit. Rómában Edén tájékoztatta Mussolinit azokról a komoly aggodalmakról, amelyekkel az angol kormány az olasz—abessziniai vitára tekint. Edén az angol kormány nevében javaslatot tett Olaszországnak, amelynek alapján Olaszország vasutat építhetett volna két keletafrikái gyarmata között, mig Anglia azzal kártalanította volna Abesszíniát, hogy a brit Szomáli földön szabad utat biztosit a császárságnak a tengerhez. | Anglia tehát a békét saját területe egy részériek ! föláldó zásával akarta biztosítani. Sajnos, a javaslatot Mussolini nem fogadta el és ezzel a tárgyalások félbemaradtak. Az alsóházi vita visszhangja A lapok részletesen foglalkoznak Edén nyilatkozatával és az alsóház abessziniai vitájával. Valamennyi orgánum megállapítja, hogy a helyzet rendkívül komoly. A Daily Héráid szerint az események ismét veszélybe sodorhatják a nép- szövetséget. Nem lehetetlen, hogy Olaszország elhagyja Genfct, hogy szabadon hozzáláthasson a keletafrikai problémák megoldásához. A lap fölveti a kérdést, hogy7 mit cselekedne Francia! ország abban az esetben, ha Róma szakit a nép- szövetséggel. A Times szerint Olaszország magatartása ellentétben áll a népszövetségi paktummal és a Keílog-paktummal. Róma a kollektív biztonság alapelveit fenyegeti. Ugyanezt az álláspontot képviseli a Daily Mail is és a Daily Express, Mindkét lap furcsának találja, hogy Franciaország, amelynek eddigi politikája a kollektív biztonság megszervezésén alapult, most magáévá teszi Olaszország politikáját, amely pedig homlokegyenest ellentétben áll azokkal az eszmékkel, amelyek a kollektív biztonságra vonatkoznak és a többi hatalom vétójával nem törődve szabad kezet követel a maga számára Abesszíniában. 1905 julius 2, kedd. elő. Az ünnepély lebonyolítása nagy szervezői tehetségről és a magyar faltisi intelligencia knl- turképességéről tett tanúságot. A lap az énekkarok közül a pozsonyi, losonci, lévai, nyitrai férfikarokat, a somorjai női kart és a vágsellyei vegyeskart említi meg, mint olyanokat, melyek magas kultumivón mozognak. A legmegkapóbb volt az ezerkétsxéz tagból álló férfikar szereplése, de a négyszáztagu „kis összkar" fellépését szerencsésebbnek találja s külön megemlékezik Simkó Gusztávról, akiről azt Írja, hogy a dalos- ünnep legtehetségesebb karvezetője volt. A Idei övé Noviny beszámolójához szőszerint a következőket fűzi: A szlovenszkói magyar dalosok kiváló szervezetének például kellene szolgálnia a szlovákoknak, akik eddig nem tudtak egy ilyen nagyarányú megmozdulást létrehozni. Agyonszurta 12 éves ellenfelét egy 15 éves mocsonoki fiú Nyitra, julius 2. (Saját munkatársunktól.) Megdöbbentő halálos tragédiával végződött hétfőn reggel fiatal fiuk verekedése a dél- szlovenszkói Mocsonok községben. Egy tizenöt éves suhanc összeveszett egy 12 éves iskolásfiuval és a veszekedés hevében az idősebb fiú előrántotta éles zsebkését és beledöfte a tizenkét éves Sztankó János testébe. A kés pengéje a szívbe hatolt és a szerencsétlen kisfiú pillanatok alatt kiszenvedett. A suhanc a gyilkosság után elhajította a véres kést és elmenekült. Nincs kizárva, hogy a suhanc öngyilkosságot kisérelt meg végzetes tette miatti lelkifurdalásaiban. A fiatalkorú gyilkos 150 centiméter magas, sötét ruhát visel, hosszukásarcu, mezítlábas fiú, különös ismertető jele, hogy nagy, kiálló fogai vannak. Az áldozat holttestét felboncolták és megállapították, hogy a sérülés feltétlenül halálos volt. A gyermektragédiáról telefonon értesítették a nyitrai csendőrség nyomozóosztályát is, amely szintén kutat az elbujdosott fiatal gyilkos titán. „A magyar dalosok szervezetének például kellene szolgálnia a szlovákok számára** A Utfové Ncviny érdekes beszámolója az érsekujviri da&siinnepéiyről A KODHAlASZ ALEX 6REEFF BŰNÜGYI REQtNYI 25 — Én is ismerek közülük néhányat. Barátaimat is felfedeztem a képen. Itt van például Olaf Wemer! — A svéd? Ügyes tengerész volt, csak eszeveszett nőbolondja. Ezért is kellett otthangynia Bobnak a Cunardot. Addig legyeskedett a szép lány körül, amig az öreg rajta nem kapta. Akkor aztán leütötte . ., — De mi kifogása volt Olaf széptevése ellen? Hiszen maga mondja, hogy derék tengerész. Jobb vöt nem is kívánhatott volna az öreg magának. — Csakhogy Olaf nem feleségül kívánta hölgyismerőseit, hanem egészen más célra, — nevetett az öreg és redves fogai közül kihullott a csibuk. — Arra pedig nem való az Adelaide. Tulfinoman nevelték, mintha lord lánya lett volna. — Mi lett az Olaf sorsa? — Kitették a Cunardtól és elkallódott a szemünk elől. Bistosan ö is megmaradt a hajóspályán. Vagy talán visszament hazájába, Svédországba. Az ur mikor találkozott vele? — Oh, régen, még a huszas években, amikor még a Cunard szolgálatában állott . . — Hát bizony, szép idők voltak azók, — mélázott el az öreg. XVI. FEJEZET. Lady Gracé estélyé, Smith kapitány egészen fölmelegedett és igy Bürke egy fényképpel gazdagabban hagyhatta el a vén tengerészt. Ez a fénykép az eltűnt Crawford kapitányt ábrázolta és félévvel ezelőtt készült az egyik londoni műteremben. Bürke különösen megörült az ajándéknak, mert a fénykép nagyon sikerült és az arc rendkívül emberkifejező volt. Elnézte a szerencsétlen véget ért ember arcvonásait. Bizony, nem volt valami jóképű fickó az öreg hareós, hörcsög- szerű arca, ajkai közül kiugró, apró egérfogói nem keltettek valami kellemes benyomást. , Még egy útja volt Burkénak ezen a délelőt- fön, a legnagyobb megelégedésére végezte el azt is. Egyik .szobrászbarátját kereste fel Promptomban, mintegy félóráig tárgyalt vele és amikor ezt a dolgát is sikeresén Végezte el, klubjába hajtott, ahol pompásan megebédelt. Barátai nagy í lelkesedéssel fogadták, igy hát csak tea idején | tudott szabadulni tőlük. Csak most tért otthonába, ahol több üzenet várta. Heath azt az üzenetet hagyta hátra George- nak, hogy ez ideig semmi különöset nem észlelt, de minden embere a helyén van és kifogástalanul végzi munkáját. Megtudta, hogy Sir Alfréd már háromszor kereste és egyre idegesebben kérdezősködött utána. — Fog még őkigyelme idegesebb is lenni, — nevetett jóizüea De azért felhívta a Yard főnökét, Sir Alfredot azonban már nem találta hivatalában. Hét óra tájban a szobrász küldöttje kereste fel egy kis csomaggal. Ekkor Heath-et a megbeszélt számon magához hivatta, bezárkózott vele és egy órán át behatóan tárgyaltak. Heath roppant mulatságosnak találhatta ezt a beszélgetést, mert távozása közben sem tudta elfojtani hangos nevetését. Hóna alatt egy kis barna papirosba csomagolt holmit szorongatott. Amikor már mindent elintézett, a kilbumi | kórházat hívta fél és Skelmerton állapota iránt érdeklődött. Megtud'-a, hógy barátja még mindig eszméletlenül fekszik, de a láza valamivel csökkent. Ez a felvihgositás megnyugtatta. Eltették láb alól Crawford Róbertét, hatalmukba kerítették Cravford Adelaáde-ot, most meg elrabolták Skelmenon tárcájával együtt, a rádiógramot is, amely a halmozott bűnesetek kulcsát adta volna meg é: súlyosan megsebesi- tétték Skelmertont, aki taén az irat nélkül is megfejtette volna a pár száras rádiógramot. Tömérdek akadályt gördített az útjába a bűnszövetkezet. De Bürke az a természet volt, hogy mennél inkább sokasodtak az akadályok, annál inkább növekedett elszántsága és tettereje, Most érezte magát igazán elemében, mint a hadvezér az ütközet előtt. A stratégai terv minden részletét kidolgozta, embereit kiválasztotta, biztos volt benne, hogy az ellenfél arathat ugyan ideiglenes, átmeneti siWekét, de a végső nyőzelém az övé lesz. Most már elő kellett készülni a lady Grace estélyére. Fordulópont lesz ez ebbe* a sötét ügyben, amelyben egyedül aH szemben egy dúsgazdag, mindenre elszánt gonosztevővel, aki elég vakmerő és hatalmas ahhoz, hogy a hatalmas brit állami apparátussal is dacoljon. Jókedvűen dudorászott öltözködés közben. Ugyancsak mozgalmasan és vidáman kezdődik londoni élete! A második estét tölti a fővárosban és fláái másodszor ölti magára az estélyi öltözétet. Odalenn Délafrikában hetek, sőt hónapok múltak el anélkül, hogy civilizált társaságba került volna. Alaposan megnézte magát az álló tükörben és szembenevetett képmásával. — Kemény gyerek vagy, Bürke, jól sikerült gyerek, nem hiába mondják ezt a cimboráid. Szénaillattal itatta át kendőjét s a viráglyuk- ; ba nem felejtette el betűzni a francia becsület- rend tisztikerésztjének piros szalagját sem. Így felkészülve indult a nagy cécóra, Lady Grace estélyére. Lady Grace elhunyt anyjának unokatestvére volt. Magányos, dúsgazdag, angol hölgy, aki igen nagy társadalmi életet élt. Részt vett minden társadalmi megmozdulásban, tömérdek jótékony egyesületnek volt az elnöknője. Jótékonysági és egyéb akciókat vezetett, vásárokat szervezett, három nagy színházban volt páholy- bérlete, lovai futottak Epsomban, yachtja nyaranként a francia Riviérára vitte, ahol igaz kedvteléssel áldozott játékszenvedélyének. Bár semmi hallása nem volt, bolondult a zenéért, vagy rossz nyelvek szerint inkább a muzsikusokért, akiknek igazi patrónája volt. Fiatal művészeket Ösztöndíjjal támogatott, hangversenyeket rendezett kedvencei számára s az összes je-_ gyeket ő vásárolta meg, ezekre a koncertekre I pedig meghívta ismerőseit, úgy, hogy Lady Grace hangversenyei nagy társadalmi eseményekké nőtték ki magukat s az emberek valóságos versenyt futottak Lady Grace kegyeiért, hogy bejuthassanak azokba a körökbe, amelyek a társadalmi előkelőség csúcsát jelentették. Lady Grace estélyei is olyanok voltak, hogy a napi sajtó a politika eseményei mellett legalább két hasábot szentelt nekik. Az az estély, amelyre Bürke meghivatta magát, szintén szóbeszéd tárgya volt az angol fővárosban. Bürke már a klubban hallotta, hogy tizennégy diplomata, öt miniszter, egy indiai fejedelem, két német herceg, három spanyol grand, két olasz gróf, négy főpap és tizenkét világhírű muzsikus hivatalos a mai estélyire. Nem kevesebb, mint százötven vendég lesz ott, mindenki, akinek szava van a Westminster palotában és a Cityn. Bürke örült annak, hogy annyian lesznek, legalább elterelödík a figyelem róla és igy köny- nyebbeti valósíthatja meg terveit. Pazar ünnepi fényben ragyogott a Cadogan- square-i palota, amikor Bürke a bérautón az estélyre érkezett. A lakájok sorfalán haladt keresztül a dórstílü oszlopok között, Az egyik lakáj a kalapját, a másik a kabátját kapta el szolgálatkészen és robogott a ruhatár felé. A harmadik előtte haladt és a széles márványlópesőn felvezette az emeletre. Egy kis terembe nyitott ajtót előtte, ahol Lady Grace néhány ur és ragyogó estélyi öltözetben lévő hölgy környezetében az újonnan érkezett vendégeket fogadta. Lady Grace szívélyesen nyújtotta mindkét kezét az érkező felé és őszinte szeretettől csengett a hangja, amikor öccsét üdvözölte: — Isten hozott, Bobby, te rossz fiú, csak hogy újból visszatértél kalandozásaidból. Mikor nő | már be a fejed lágya? Mikor lesz maradásod? Látom, . nem segít más semmi rajtad, csak egy jó házasság. No, majd gondoskodunk erről is. Lady Grace híres volt arról, hogy ő London fegpasszíonátusabb házasságközvetitője, természetesen csak amatőr alapon. Ám a jótékonykodó hölgynek ebben a szerepkörében határozottan nem volt sikere. Azok a házasságok, amelyek nem az égben, hanem Lady Grace szalonjában köttettek, rendesen rövid lélegzetüek voltak és egy-egy terjedelmes krónikával gazdagították az angol napisajtó válási szenzációkban annyira bővelkedő hasábjait. Bürke is nevétve tiltakozott: — Isten ments, kedves néném, hogy ilyen értelemben pártfogásba végy. Sokkal többre be- csülön az arany szabadságot, semhogy áldozatul tudnám hozni még a te kedvedért is. Barátságos háthaverést kapott ezért az illet- "lenségért Lady Grace-től. A bemutatás szertar- I tása gyorsan megtörtént és Bürke elvegyült a vendégek között. RogeT Wynne, a fiatal munkáspárti képviselő keveredett vele beszédbe. — Borzasztó ez a szerencsétlenség, ami a barátját érte, kedves Bürke kapitány. Bár a Yard nagyon titkolózik, egyes lapok sejteni engedik, hogy nem is balesetről, hanem bűntényről van szó. Magának mi a véleménye? — Nincs külön véleményem a dologról, — felelte Bürke. -— Be kell várni a hivatalos vizsgálat eredményét. — Mégis elkeserítő, hogy különösen egy félév óta egyre jobban és jobban szaporodnak el Londonban a nagyszabású bűnügyek. És mintha a mi kitűnő intézményünk, a Scohland Yard mostanában teljesen felmondta volna a szolgálatot, szinte tehetetlen a bandával szemben. Mert kétségtelen, hogy mindezek a bűncselekmények egyetlen szervezett bandának jól megfontolt és a legnagyobb precizitással dőkészitett cselekedetei. Folytatása következik. ncpélye. Megállapítja, hogy a magyar dalárdák tagjai leginkább az egyszerű falusi emberek köréből rekrutálódnak. Az ünnepély programjának általános jellemzéséről azt írja a lap, hogy leginkább a szlovák dalokhoz hasonló kurucdalo- kat, népdalokat és könnyebb müdalokat adtak Prága, julius 2. A brunni Lidové Noviny kul- ura-rovatában részletesen beszámol az érsek- ijvári magyar dalosünnepélyről, A lap leszögezi, hogy Szlovenszkón a losonci és a komáromi dalosünnepélyek után ez volt a magyar Dalos- szövetség harmadik nagyarányú, országos fin-