Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-13 / 158. (3710.) szám
fiz angol fordulat Angliának tehát mégsem közömbös, hogy mi történik a Duna-medencében, s ha nem is mondott egyebet erről a kérdésről az angol külügyminiszter, csak annyit, hogy „az osztrák problémát pedig európai problémának tekinti az angol kormány" — azt hisz- szük, nem tévedünk, ha éppen ebben a beismerésben keressük a váratlan angol fordulat magyarázatát. Mert valljuk be, a fordulat elég váratlanul jött. Az angol külügyminisztertől senki se várt ennyire toleráns kijelentéseket Olaszország felé. Senki se várta, hogy Anglia egyszerre megérti és honorálja Olaszország expanziós törekvéseit Afrikában. Hiszen Anglia nem titkolta eddig se álláspontját, s az egyik legtekintélyesebb angol külpolitikai fórumról, az „Observer" hasábjairól hangzott el az a kijelentés, hogy a német—angol flottaegyezmény célja se volt egyéb, csak az, hogy Olaszország elől elzárják a Wilhelm- strasseba vezető utat. Hogy elejét vegye Anglia egy sakkhuzásnak, amely ugyan nagyon kockázatos lett volna Olaszország szempontjából is, ha Mussolini ráfanyalodik, — de a helyzet olyan volt már, hogy számolni kellett vele. S Anglia nem várhatta ki a fait accomplit, ami az egész európai helyzet felborulását jelenthette volna. Ezért határozta el magát egy olyan lépésre, amelyről tudnia kellett, hogy ahelyett, hogy szűkítené, szélesíteni fogja az ellentétek frontját. Lehet, hogy ez a félhivatalos magyarázat csak a francia közvéleménynek szól és nem egészen fedi az angol külügyminisztérium szándékait; de maga az a tény — hogy Anglia ilyen messzire ment el Olaszországgal szemben, jóllehet a legfiatalabb európai érdekszövetségben, a stresai blokkban csak az imént vallottak egymásnak hűséget —* azt látszik igazolni, hogy súlyos angol érdekek forogtak kockán Abesszíniában és Angliának diplomáciai hadműveletekkel kellett ellensúlyozni a lélektani gyöngese- get. Lélektanilag ugyanis határozottan meg- gyöngitette Anglia helyzetét ebben a küzdelemben az angol közvélemény nyílt kiállása a béke mellé. Mussolini számolt azzal, hogy nem akad angol kormány, amely ezzel a hangulattal szembe merne fordulni, pláne olyan kérdéssel kapcsolatban, amely meglehetősen kivülesik az angol polgár szemhatárán. Angliának tehát másutt kellett erélyt és elszántságot mutatni s ezért is volt valószinüleg az utolsó pillanatig any- nyira hajlithatatlan az olasz érvekkel szemben. Az utolsó pillanat, amihez két nap előtt érkeztünk el, lényegesen megváltoztatta ugyanis a helyzetet. Először is Anglia megértette, hogy most már kockán forog a népszövetség tekintélye is, de kockán forog az egész stresai mü, amelynek összekovácsolásán sokat fáradoztak az angolok. S tévedés azt hinni, hogy h stresai politika egyedül Macdonald müve volt, s hogy e műnek része volt Macdonald bukásában. Szó sem lehet róla. Az angol külügyminisztérium ebben a pillanatban két szárnyra bomlik, az egyik szárnyban helyezkedik el Sámuel Hoare, a másikban Éden. S csak imént jelentette ki Baldwin az alsóházban, hogy mindakét szárnynak egyforma súlya van s a különleges helyzet kényszere bontotta csupán ketté az angol külügyminisztériumot; e provizórum meg fog szűnni, de egyelőre számolni kell vele. Ami annyit jelent, hogy Anglia két utón jár állandóan ; az egyik a régi ut, amelyről nem akar letérni, a másik, legalább Is A romáez^jugoszlávfeonferegiefa Károly király és Pál régensberceg bárom fontos középeurépal kérdésről tenáesk®saslá A szinajai megbeszélések első napja - Habsburg-kérdés, teáé paktum, Szovjetoroszország elismerése Bukarest, julius 12. Pál régensherceg II. Péter király első adji. nsának és Milán Antic&nak, a jugoszláv királyi udvar miniszterének, kíséretében pénteken délelőtt 11 órakor az udvari vonattal Sinajába érkezett. A pályaudvarén Károly király, Mihály trónörökös, Tatarescu minisztereinek és a kormány többi tagja fogadta. A régensberceg elvonult a diszszázad arcéle előtt, majd a királyi palotába koesizott. Bukarest, julius 12. Pál jugoszláv kormányzóherceg ünnepélyes fogadtatása után a román kormány tagjai Tituleseu szalónkocsi- jában minisztertanácsot tartottak, amelyen a román külügyminiszter csaknem két óra hosszat tartó előadás keretében ismertette minisztertársaival a külpolitikai helyzetet. Közben Károly király a sinajai királyi palotában villásreggelit adott Pál kormányzó- herceg tiszteletére. Villásreggeli után megkezdték a tanácskozásokat, amelyeken Károly király, Pál régens- herceg, Tatarescu miniszterelnök, Tituleseu külügyminiszter és Anghelesou hadügyminiszter vett részt. Pál herceg hir szerint vasárnap hagyja el Sinaját, hogy Eled jugoszláv fürdőbe utazzék, ahol találkozni fog Kondilis görög hadügyminiszterrel. Sstojadínoflcs csak Szabadkáig utazott a régensherceggel B e 1 g r á d, julius 12. Pál régensherceget Romániába való utaztában Vinkováetól Szabadkáig elkísérte Stojadinovics miniszter- elnök. Stojiadinovics Szabadkáról visszatért Belgrádba. részletkérdésekben, egész uj ösvény, amelyről viszont nem akar lemaradni. Anglia tehát valószinüleg nemcsak Franciaország felé állja a stresai egyezséget, hanem Olaszország felé is. Annak ellenére, hogy Angliának és Olaszországnak valóban nincsenek közös európai érdekei, <—' ha csak az nem nevezhető közös európai érdeknek, hogy mindakettő ragaszkodik a nyugalmi helyzethez. Viszont ez a nyugalmi helyzet abban a pillanatban felborulhat, mihelyt Olaszország túlságosan nagy erőket kényszerül kivonni Európából és az afrikai vita eldöntésére mozgósítani. Ha Olaszország katonai akcióképességének súlypontja áttolódik Afrikára, akkor könnyen veszélybe kerülhet Európa sokat emlegetett nyugalma Ausztriában. Nem titok, hogy egy évvel ezelőtt egyedül az akadályozta meg a nemzeti szocialista puccs sikerét Ausztriában, hogy a Brenneren megjelentek Mussolini hadosztályai. Ha Mussolini nem cselekszik gyorA sinajai király találkozóval kapcsolatban belgrádi politikai és diplomáciai körökiben úgy tudják, hogy a tanácskozásokon három kérdést fognak megtárgyalni: 1. az osztrák kérdést, illetve a Habsburg-restauráció kérdését, 2. a dunai egyezmény ügyét, s 3. Szovjetoroszországnak Jugoszlávia részéről történő elismerését. Ez utóbbi kérdésben Románia állítólag közvetíteni óhajt. Érdekes, hogy a jugoszláv sajtó kommentár nélkül közli a sinajai látogatásról szóló tudósításokat. Az angol frontharcosokat meghatotta a fényes budapesti fogadtatás Budapest, julius 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelen lése.) Csütörtökön este a bécsi hajóval Budapestre érkezett az angol frontharoosszövetség küldöttsége, hogy a magyar frontharcosokkal felvegyék a baráti kapcsolatokat. A magyar frontharcosok az angol küldöttséget, amelyet Ashwanden ezredes és Cehem őrnagy vezetett, nagy ünnepélyességgel fogadták. A hajóállomáson a frontharcosok diszszázada állott föl az ánamrendőrség zenekarával. Az angol vendégeket gróif Ta- káich-Tolvaj tábornok, a magyar frontharcosok szövetségének elnöke fogadta és a hajóállomásom megjelent hatalmas .közönség hangosan megéljenezte őket. Az angol küldöttség vezetői elléptek a diszszázad előtt, majd kijelentették, hogy örömmel jöttek Budapestre abban a reményben, hogy ott nemcsak kezet szoríthatnak a magyar frontharcosokkal, hanem meg is alapozhatják a bajtársi együttműködés jövőjét. san, vagy csak rosszabbul van informálva a helyzetről, Európa könnyen szembetalálhatta volna magát negyvennyolc óra leforgása alatt egy olyan fait accomplival, amit vagy lenyel vagy —- lángbaborul tőle az egész kontinens. Olaszország most figyelmezteti Európát arra, hogy ez a veszély korántsem múlott el és nagy kérdés, vájjon lehet-e helyiérdekű kezeléssel gyógyítani. A Habsburg-kérdés fölvetése valószinüleg nem történt minden tendencia nélkül éppen most. De hát, őszintén szólva, egy ilyen Potemkin-megoldásnak aligha lenne foganatja komoly baj esetén. Ézt Londonban és Párisban is jól látják. Amikor tehát Anglia érdekelt félnek jelentkezett az osztrák kérdésben, beismerte azt is, hogy Európa nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy gyarmati diferenciá- kon hajbakapjon az európai család két tagja. A mi szempontunkból pedig azért fontos ez a fordulat, mert yiiágosan megmutatja, Ashwanden ezredes külön is biztosította a magyar frontharcosok elnökét, hogy a British Légió vezetőségének a nagyszerű fogadtatásról, amely boldoggá tette őt, jelentést fog tenni. Magstar niBSsziertim&s a Bakóidban Budapest, julius 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar kormány, amint azt a múlt évben is megtette, a nyári politikai szünet alatt a vidéken tartja meg minisztertanácsait. Az első ilyen nyári, vidéki minisztertanácsot ez évben augusztus első hetében a Bakonyban fogják megtartani. Ezen a nyári minisztertanácson a kormány megtárgyalja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek az ősszel a parlament elé kerülnek. Az első minisztertanácson a telepítési és a hitbizományi törvényjavaslat kerül megvitatásra, de különböző igazságügyi javaslatokkal is fognák foglalkozni. hogy mindaddig, amig Középeurópa vitás kérdései — igy vagy úgy — nem jutnak nyugvópontra, a nyugati hatalmak akcióképessége is erősen korlátozva van, legalább is nem lendülhet olyan vállalkozások felé, amelyek az európai erőviszonyokban jelentős eltolódásokat hozhatnak. Ha a „Giornale d’Italia" főszerkesztője úgy látja, hogy a Duna-kérdés egyenlő az osztrák kérdéssel s most ugyanezt a nézetet vallja az angol külügyminiszter is, — meg kell állapítanunk, hogy a Duna-kérdés nem egyenlő ugyan az osztrák kérdéssel, ellenben az osztrák kérdés a dunai kérdéskomplexumnak leggyulékonyabb pontja. Ez az a pont, amin keresztül a dunai kérdések tömege Európa sorsproblémájává nőheti ki magát. További kérdés, hogy ezen a ponton lehet-e tartós nyugalmi helyzetet teremteni anélkül, hogy a benne összetalálkozó ösz- szes problémákat legalább is ne tűznék napirendre és ne venné sorra őket Európa azzal az alapossággal, amit megérdemelnek* Ma: Nagy rádió melléklet * 18 ©Idái ára Ki 1.20 Jf XIV. évf. 158 (3710) szám e $2@SnEsat 9 1935 julius 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, ^ SzlOTJCTlSzIcÓÍ 6S TUSZlTlSzlcÓl ITlCLPUCirSGS alice 12, 1L emelet ® Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ..... ® Prága 11., Panská uüce 12, 1IL emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politiJcGLl TXGüÍIqdÍQ • ® TELEFON; 303*11. O © Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP PRflHfl.,
