Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-12 / 157. (3709.) szám

í A magyar zsoldosok (sp) Prága, julius 11. Aradon kettő, Ostrauban négy, Párisban húsz, Spanyolországban ötszáz, Budapes­ten négyezer ember jelentkezett az afrikai háborúra, s mi megdöbbenve állunk e kü­lönös kalandvágyás ténye előtt. Valahogy érezzük, hogy csak be kellene dobni a fül­ledt életű országok munkanélküli társadal­mába a hivó szót, egy kis reklámot ütni, divattá változtatni a toborzást és minden­felől ezren, tízezren, százezren sietnének a harci zászlók alá, sietnének meghalni a trópusi nap tüzében, szomjan elpusztulni ir­tózatos sivatagokban, átmetszett nyakkal ottmaradni a bennszülött franc-tireurök kő- szirtjein. Ez is lehetséges ? Ahol évtizedek óta mély utálattal gondolnak a háború bor­zalmaira, egyetlen jelre ezren akadnak, akik önként vonulnának a halálba, s bizo­nyára sokkal többen akadnának, ha az ál­lamok nem tiltanák meg erélyesen a tobor­zást. Kalandorok és kalandra vágyók örökké voltak. A nyugtalan lelkű fiatalok biztos hányadát alkotják az emberiségnek, s ki tudja, ha nem volnának, talán nem lenne Marco Pólónk, Columbuszunk, Amerikánk, Ausztráliánk, Himalájánk, Angliának nem volnának gyarmatai, Amerika nem hatolt volna Kaliforniáig, de talán repülőgépünk, zeppelinünk, sztratoszféránk sem volna. Pagnol „Máriusz“-ában gyönyörűen leírta a meghatározhatatlan vágyat, amely a Marseille-i fiút otthon, szerelem, megélhe­tés helyett kivonzotta a nyílt tengerre, a bizonytalanba, a halálba. De miért mon­dom, hogy Marcel Pagnol irta meg ? Meg­írta Homérosz is az Odüsszeában. Az aradi kettő, az osztraui négy, a párisi húsz, a sok gyerek és ifjú, ki ellenállhatat­lan kényszert érez e forró napokban, hogy Afrikába szökjék és nyugtalan vérével ön­tözze az abessziniai aszályt, talán a kalan­dok és a kalandorok örök hányadába tar­tozik. A budapesti négyezer aligha. Ez más, ez nem lélektani, hanem társadalmi jelen­ség, politikai és szociális, amivel érdemes külön foglalkozni. Valamikor szintén ala­kultak lelkes légiók, hogy beavatkozzanak távoli, idegen háborúkba, mert a hétköz­nap fölött álló lelkeket megejtette valahol valami hősi küzdelem és segíteni akartak, részesei lenni a heroizmusnak. Lord Byron elment meghalni Hellaszba, s egész Európa ifjúsága készülődött, hogy utána megy. Amikor Lengyelországban Koszciuszkó küzdött a cárral, egymásután érkeztek a francia, az angol, a porosz légiók tábo­rába, száz és száz halálra szánt fiatalem­ber, aki felkínálta erejét a szabadság baj­nokának. Garibaldit a világ minden részé­ről jött harcosok támogatták, a magyar Türr István pompás légiója is, — s leg­utoljára Krüger tábornok búrjai között har­colt külön formációkban sokezer lelkes európai. Mégis, a különbség óriási a mai felkere- kedők, s a hajdaniak között. A négyezer magyar, s a többi országban szervezkedő sok munkanélküli nem a szabadságukért harcoló abessziniaiak táborába készülődik, hanem a hóditó olaszokhoz. Nem szabad­sághősök kívánnak lenni, hanem megfize­tett zsoldosok. Elképzelhető lett volna haj­dan, hogy az európai fiatalság, — tegyük föl —- a török hadseregbe szegődik, ami­kor a szultán a hellaszi szabadság ellen ve­Uj reménysugár az otasz-abesszin konfliktus kikerülésére Háromhatalmi konferencia az afrikai kérdésben Avesioi olasz-angol-francia összejövetelt Javasol - Róma és London elvben beleegyezett a tervbe - Németország gyarmatokat követel London, julius 11. A legutolsó napok háborús lármája és háborús készülődései után mintha relatív megnyugvás állott volna elő az afrikai helyzetben és a nyugati hatalmaknál nő a re­mény a keletafrikai konfliktus békés likvidá­lására. Avenol, a népszövetség Londonban tár­gyaló főtitkára állítólag javaslatot tett az an­gol kormánynak, hogy a konfliktust Olaszor­szág, Anglia és Franciaország közös konferen­ciája intézze el. A tervet eddig titokban tartot­ták, mert mindenekelőtt puhatolóztak az érde­kelt hatalmak külügyminisztériumaiban. Ave­nol javaslata szerint a három hatalomnak az 1906-os abessziniai szerződés bázisán kellene tárgyalnia, mert ez a szerződés kötelezi őket Abesszinia integritásának betartására. A főtit­kár javaslata szerint a háromhatalmi konferen­ciát a lehető leghamarabb meg kell tartani Pa­risban, ahová erre az alkalomra Hoare, az uj angol külügyminiszter is eljönne. Avenol tegnap hosszantartóan tanácskozott az angol illetékes körökkel az uj tervről és a háború elkerülésének uj módszereiről. Találko­zott Grandi londoni olasz nagykövettel is, aki azonnal érintkezésbe lépett Rómával. Olaszor­szág állítólag elvben elfogadta az Avenol-féle javaslatot, de Mussolini azt óhajtotta, hogy a kezdeményezésnek nem Angliából, hanem Franciaországból kell kiindulnia. Ha az össze­jövetel valóra válik, a népszövetségi tanács egybehivása nem aktuális többé s Genfben csak augusztus végén kerülne újra napirendre az abessziniai kérdés, amikor az érdekelt ha­talmak megegyeztek már. Genf helyett a titkos diplomácia Páris, julius 11. Sir Georges Clerk párisi an­gol nagykövet tegnap este újból kétóra hosszat tanácskozott Laval külügyminiszterrel. A brit kormány mindent elkövet, hogy diplomáciai utón barátságosan megegyezzék Franciaor­szággal és Olaszországgal az abessziniai ügy­ben. Vezető brit körökben elismerik, hogy An­glia hajlandó Olaszországnak nagyarányú Ilii llillHIIHIilliWlllllillii I Ilii IMUI Hi Ilii' .I— zette csapatait ? A cár hadseregébe, ami­kor Lengyelországot ment leigázni ? Az osztrák császárhoz, amikor Garibaldi ellen mozgósított ? Az angolokhoz, amikor a ma­roknyi búr sereget tízszeres túlerő vette körül ? — Most mind, mind az olaszokhoz mennek. Ó, az abessziniaiakhoz is elcsatla­kozik néhány európai katona, de egyik sem egyszerű harcos, hanem tiszt, szak­ember és expert, aki szaktudását jó pénzen eladja a négusnak és hátul instruktorosko- dik a front mögött, mint vezér, mint tábor­nok és tanácsadó, nem mint az első vonal­ban küzdő katona. A kor lelke van valahogy ebben a különbség­ben. A szabadsághős helyett a zsoldos jelenik meg a prömierplánon, mint minden Időszakban, gyarmati előnyöket biztosítani Keletafrikában, ha lemond a háborúról. De Rómának Kötele­zettséget kell vállalnia, hogy tiszteiéiben tart­ja az 1906-os abessziniai szerződést. Állítólag Olaszország elfogadja az angol javaslatot, ha Abesszinia bizonyos területeket átenged Olasz országnak. Ma mindenesetre valószínűnek lát­szik, hogy a háborút kikerülni akaró tárgyalá­sok diplomáciai utón egyelőre folytatódni fog­nak. Olaszország természetesen hallani sem akar a népszövetségi tanács julius 25-re való rendkívüli összehívásáról s csak abban az eset­ben folytatja a béketárgyalásokat, ha a hatal­mak erről a tervről lemondanak. A nagyhatal­mak a kulisszák mögötti tárgyalást többre be­csülik a nyílt vitánál. A népszövetségi tanács összehívása uj nemzetközi bonyodalmakhoz vezetne s ezért Anglia sem kívánja azt. London és Róma szívesebben látná, ha a népszövetségi tanács összehívása előtt megvalósulna az olasz —francia—angol hármas konferencia terve. A londoni kormány állandó összeköttetést tart fenn Washingtonnal és a Kellogg-paktum fölhasználásának oportunitásáról tárgyalt az amerikai államdepartement-al. Uj incidens Róma, julius 11. Egy abessziniai tiszt megfe­nyegette a faarari olasz konzult s néhány abesz sziniai katona megvert egy olasz benszülött katonát. Az addisabebai olasz követ bejelen­tette tiltakozását az esettel kapcsolatban. Németország követelései Berlin, julius 11. A külügyminisztériumhoz közelálló körök nyilatkozata szerint a német birodalmat az olasz—abessziniai konfliktus nem érinti közvetlenül, de abban az esetben, ha az olaszok újabb gyarmatokat hódítanak meg Afrikában, Németország bejelenti gyar­mati igényeit. A német gyarmati program egy­előre szerény, de később Berlin követelni fogja, hogy a háboruelőtti német gyarmatokat vissza­adják a német birodalomnak. 'Természetesein ezzel a követeléssel csak akkor lép föl, ha Olaszország meghódítja Abessziniát. Olaszország Romániában vásá­rol gabonát a hadsereg s á^ára Bukarest, julius 11. A bukaresti olasz követ közölte a román kereskedelmi minisz­terrel, hogy az olasz kormány nagyobb meny- nyiségü gabonát szándékszik vásárolni Romá­niában az abessziniai olasz csapatok számára. Az olasz kormány egyébként a közelmúltban már több hajórakomány búzát és tengerit szállított el Coinstanzából Keletairikába. Anglia sem ad el fegyvert Abesszíniának London, julius 11. A brit kormány meg­tiltotta az Abesszíniába való fegyverszállítást. A tilalom ideiglenes, mert illetékes körök szerint a kormány mégegyszer részletesen foglalkozni fog a fegyverszállítások ügyével. Annyi azonban bizonyos, hogy a közelmúlt­ban kiadott fegyverszállitási engedélyeket a kormány visszavonta. Abesszinia nem kéri a népszövetségi tanács azonnali összehívásit Genf, julius 11. A népszövetségi titkárság közli az abessziniai megbízott legújabb jegyzéké­nek szövegét. A jegyzék a scheweningeni békél­tető bizottság tárgyalásainak kudarcáról nyilat­kozik. Az abessziniai kormány megelégszik az­zal, hogy ismerteti a scheweningeni jegyzőköny­veket és azt kéri, hogy a népszövetség főtitkára figyelmeztesse a tagállamokat a tanács gyors i intervenciójának szükségességére. Az abessziniai kormány tehát nem kívánja nyomatékkai a nép- szövetségi tanács összehívását. A jegyzőkönyvek nyilvánosságrahozatala lényegesen megenyhitette a genfi feszültséget, mert a népszövetség kikap­csolódhat a további tárgyalásokból s azt a nagy. hatalmak diplomatáinak közvetlen tárgyalásaira bízhatja. amikor olcsó volt az ember és drága az élet, fnint a római birodalom hanyatlásakor vagy az éhező Landsknecht-világban. A szabadsághős a zsoldos egyformán az életét áldozza föl, de az első ingyen odaadja, szerelemből, a másik jó pénzen, mert nem tud másként élni. Régen be­szélnek arról, hogy a mai harmincas évek krízi­sében sok férfi az életét hajlandó eladni a ke­nyérért, most az abessziniai kis példa igazolja a feltételezést. Szomorúan látjuk az olasz tá­borba indulni akaró magyar zsoldosok légióját, mert tudjuk, hogy rossz üzlet az, amibe kezde­nek. A zsold kicsiny. Az olasz hadseregben kí­nosabb lenne helyzetük, mint az abessziniaiak- nál volna: őket, az idegeneket használná ki a hadvezetőség ágyutölteléknek, s a gyakorlatlan légiót bizonyára mindig odaküldené majd, ahol a legreménytelenebb a helyzet. Maradjanak ott­hon az indulni akarók. A titkos véleményünk úgyis az, hogy maguk sem gondolják komolyan az elutazást, s csupán elkeseredésük, s a ma­gyar szalmaláng hajtotta őket a budapesti Ele- vátor-kávéházba, ahol napok óta valóságos tá­bori életet élnek, mint olvassuk, vezérkart ala­kítottak, buzdítják egymást és elmesélik sanya­rú sorsukat. Az Elevátor-kávéház még nem Abesszinia, az első pillanat túlzásai még nem jelentenek tettet. A készülődök gondolják meg, hogy nem hőskor többé, amit élünk, s abban a világban, ahol a mindennapi kenyeret a szür­ke és szívós munkával, az élettel sem lehet meg­keresni, nem lehet megkeresni a heroizmussal és a halállal sem. Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága H* Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍUSzkÓl magyarság *‘‘C* l,f’ “ en,®)*t * Kla*6** VBt® 1‘ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # " Prága 11., Panská ulice 12, UL emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOlitikai napilapja • • TELEFONJ 303*1 1. • • ■gyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— K& 8ÚRGÖNVCIM HIRLHP, PRA H It. ^157 * ^*n***t *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom