Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-05 / 129. (3681.) szám

..............................................

Elő

fizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes síim ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség; Prága II., Panská dlice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága iln Panská allce 12, IIL emelet. • • TELEFON: 30311 •*

SŰRGÖNVCIM HÍRLAP PRfiHfl

Ének az énekesről

Bouisson a kamara elüti

A kormánynyilatkozat drámai hangon ecseteli Franciaország kedvezőtlen gazdasági helyzetét Felhívás az ifjúsághoz -• A szocialisták és a radikálisok egyrésze a miniszterelnök ellen

(n. p.) Prága, junius 4.

Megírta a Prágai Magyar Hírlap április 28- án, hogy a szerkesztőségben járt egy fiatalember, aki elmondotta, hogy Godin Imrének hivják, Verebélyrői származik és hogy magyar fiú, aki a debreceni egyetemen 1926-tól 29-ig hallgatta az előadásokat. Elmondotta azt is, hogy a prágai Cseh Nemzeti Szinház zsűrije előtt próbaéneklést tartott, de a zsűri véleménye szerint nem lehetett rágondolni, hogy szerződtessék, mert legjobb esetben csak kardalosnak lett volna jó. Godin azt is elmondotta, hogy ezzel szemben Bécsben is énekelt próbán az Állami Operaházban, amelynek igazgatója, Wein- gartner, azonnal ötéves szerződést adott neki. Nos, ez a magyar fiatalember május végén mutatkozott be a kényes ízlésű bécsi közönségnek. Puccini ,,Bohémélet'‘-ében a Rudolf szerepét énekelte frenetikus sikerrel. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Amit a Prágai Magyar Hírlap április végén, tehát abban az időben, amikor Godin Imrét még senki sem ismerte, az énekes személyes elbeszélése alapján kéthasábosan megirt, valóság lett. Annál érdekesebb, hogy a prágai Ceské Slovo Godin Imre bécsi nagysikerű szereplése után ugyancsak kéthasábost eresztett meg ezzel a címmel: „Kihajt-e nekünk is egy Kiepura?" Az alcímben azt hangoztatja, hogy egy eddig ismeretlen szlovák énekes egyetlen szereplése révén világhírű lett és nevét máris ott látni a lengyel Kiepura neve mellett.

Természetesen szlovák Godin Imre — a bécsi siker után! A siker előtt a Ceské Slovo, de egyetlen szlovák lap sem vett róla tudomást és elsőnek a Prágai Magyar Hírlap és a Prager Tagblatt szerkesztőségénél járt. Itt mondotta el, hogy Debrecenben tanult és azt, hogy magyar fin, akinek ősei Napóleonnal jöttek be Szlo- venszkó területére. Elmondotta azonban azt is, hogy Pozsonyban énekelt a Szlovák Nemzeti Szinház igazgatója előtt, aki biztatta ugyan, azonban nem szerződtette. *

Mindez nem lenne fontos, ha csak egy fiatal uj tenorista karrierjéről lenne szó, de fontos azért, mert a ferdítés iskolapéldája az, amit a Ceské Slovo művel. Siker előtt magyar, — siker után szlovák. Ez a Ceské Slovo szerint magától értetődik. Prágában megbukott és a zsűri szerint legjobb esetben csak kardalos lehetett volna, de a bécsi siker után egyszerre kitűnik, hogy ime ő a szlovák Kiepura. Nem fontos, hogy magyarnak vallja magát, az sem fontos, hogy éppen Prágában bukott meg a próbaéneklésnél, tehát ott, ahol most egy lap világgá kürtöli, hogy Godin Imre az uj szlovák Kiepura, — a Ceské Slovonak csak az fontos, hogy minden jogcím nélkül a maga számára könyvelje el a magyar Godin Imre sikerét, amely sokat jelent kulturpropaganda szempontjából. A magyar sajtó akkor foglalkozott Godin Imrével, amikor még ismeretlen volt, viszont, amikor a bécsi sajtó nagy cikkekben foglalkozott első szereplésével, egyszerűen hirt adott erről a sikerről. A különbség tehát, mindentől eltekintve, az, hogy mig a Ceské Slovo próféta hátulról előre és akkor jósol, amikor már bekövetkezett, addig a magyar sajtó ugyan regisztrálta Godint a siker előtt, de nem sietett annak a megállapítására, hogy ime „uj magyar Kiepura" jelent meg a zene láthatárán.

így van ez az úgynevezett kultúrpolitikában sok mindennel: ferdítések iskolapéldái egymást követik. A kisebbségi életet élő magyarok régen felhagytak azzal, hogy védekezzenek a ferdítések és az állandó támadásokkal szemben, mert úgysem vezet eredménybe. Ennél sokkal fontosabb, mit tart ezekben az esetekben az igazságPári s, jumus 4. Fernand Bouisson uj kormánya kedden délután bemutatkozott a parlamentben. Délelőtt 9 éra 30 perckor az Ely- seé palotában kabinetülés volt, amelyen a miniszterek végleg megállapodtak a délután fölolvasásra került kormánynyilatkozat szövegében. Tíz óra 80 perckor a négy gépelt oldal terjedelmű kormánynyilatkozatot a pénzügyi teljhatalomra vonatkozó javaslattal együtt a miniszterelnök bemutatta a köztársasági elnöknek, aki helyeselte azt

A kormánynyilatkozat

A délután fölolvasott kormánynyilatkozat szövege a következő:

— Az a kormány, amely ma a parlamentben bemutatkozik a legnagyobb egységet jelenti, melyet a háború éta sikerült megvalósítani. Olyan férfiak, akik tegnap még ellenségként állottak egymással szemben a nemzeti valuta megmentése érdekében most összefogtak- A rendkívüli helyzet rendkívüli rendszabályokat követel, s e rendszabályokat azonnal foganatosítani kell. Néhány nap elég volt ahhoz, hogy a spekuláció veszedelmes támadást intézzen pénzünk ellen. A válasz erre a támadásra brutális és határozott lesz. Olyan ország, amelyet sötét fenyegetések veszélyeztetnek, nem szabad ország többé. A pánik szele elsodorja a polgári gondolkodást Amikor a parlamenttől azt kérjük, hogy átmenetileg ruházza ránk törvényhozó hatalmát, azért tesszük ezt, hogy megmentsük a lényeget Azt hisszük, ez által jobban szolgáljuk a demokratikus berendezéseket, mint más módszerekkel. A teljhatalmat idöbelileg és tárgybeüleg korlátozzuk. — Segítségükkel visszaverhetjük a spekulációt és fölélénkithet- jük az utóbbi évek krízisében legyöngült gazdasági életünket. E pozitív munkát egységes terv alapján akarjuk végrehajtani, lljabb erőfeszítést kell tenni költségvetésünk kiegyensúlyozására. Semmit nem mulasztunk el, hogy a gazdasági életet felélénkítsük, a belföldi és a külföldi forgalmat helyreállítsuk. Kormány- programunk előterében a mezőgazdaság áll, amellyel lakosságunk legnagyobb része foglalnak megfelelőnek az a művész, akit a dolog közelről érint. Évtizedekig nem szűnt meg a nemzetközi vita arról, hogy Liszt Ferenc magyar volt-e vagy sem és azt is ráfogták, hogy nem tudott magyarul. Hiába irta a legszebb stilusu magyar leveleket, hiába tett meg mindent a magyar zenekultúra érdekében, hiába élt Budapesten, mint a magyar zenei élet központja és hiába teremtette meg a magyar Zeneművészeti Főiskolát saját alapítványával. Végre is győzött az, amit Liszt vallott; későn, de győzött. A Liszt-esztendő most veszi kezdetét és olyan „anyag" bizonyít Liszt magyarsága mellett, hogy a vita el kell, hogy némuljon.

Liszt a nagy példa. Érte számos magyar történész és zenész tört lándzsát. Nem állítjuk melléjé Godin Imrét, az énekest, de leszögezzük ezt a példát is, mert ritka az ilyen feltűnő alkalom. Ritka, hogy más nemzetiségűnek minősítenek

kozik és amely különösen rossz eladási lehetőségekkel küzd. Iparosainkat és kereskedőinket ugyancsak támogatni akarjuk, minden eszközzel hadat üzenünk a munkanélküliségnek, hogy ifjúságunknak kenyeret biztosíthassunk. Arra is ügyelni fogunk, hogy a nemzet erkölcsi egészségét megőrizzük és helyreállítsuk. Békés külpolitikánkat folytatni fogjuk. Mivel Franciaország békét akar, állandóan ügyelnie kell önvédelmére és a biztonság kollektív megszervezésére. Minden európai hatalmat felszólítunk az együttműködésre. Hűek maradunk a népszövetséghez is. Azok a férfiak, akik ma felelősek a kormányzásért, tudják, hogy a nagy mü bátorságot és akaraterőt követel. Egyetlen törekvésünk az, hogy cselekedjünk. A teljhatalmak, amelyeket a parlamenttől kérünk, kizárólag a nemzet javát fogják szolgáink Amint a parlament újra összeül, beszámolunk munkánk eredményéről és a parlament keletet mondhat tevékenységünk fölött*

Újszerű a nyilatkozatban mindössze az, hogy

Páris, junius 4. Bouisson miniszterelnök kedden délután a kamarában felolvasta kormánynyilatkozatát. Az előzetes tárgyalások után bizonyosra vehető, hogy a kamara megszavazza a gazdasági teljhatalmakat, melyek segítségével a miniszterelnök és Caillaux pénzügyminiszter a frankot meg akarja menteni és szanálni a francia közgazdasági életet. A Flandin-féle kívánságot annyiban módosították, hogy Bouisson nem december 31-ig, hanem csupán október 31-ig kap szabad kezet a pénzügyi rendszabályok végrehajtására. — Időközben a francia rendőrség szokatlan szigorral folytatja a spekulánsok üldözését. A bankokban, a pénzintézetekben, a külföldieknél és számos magánszemélynél nagyarányú razziákat tartanak, a határokat ellenőrzik és az országból kíméletlenül kitoloncolnak mindenkit, aki meg nem engedett módon spekulál a frankkal. A frankspekuegy embert akkor, ha ismeretlen és másnak a siker titán, és különösen fontos ennek a leszöge- zése, mert Godin a siker előtt járt ugyan nálunk, de a siker után sem járt a Ceské Slovoban. A kulturpropaganda hajhászásának groteszk példája ez.

Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a magyar kultúrpolitika nem él az ilyen fegyverek használatával, de ha élné, végnélküli sorát szögezhetné le azoknak, akik mint magyar művészek meghódították a világot. Elég a szinpadiro- dalomban Molnárra, Bus-Fekete Lászlóra és Her- czeg Ferencíe gondolni, hogy ne is beszéljünk Madáchról. Elég Bartók és Kodály, Hubay és Dohnányi nevét a zenében megemlítem. Elég Kordára, Bíró Lajosra, Szőke Szakállra, Eg- gerth Mártára, Nagy Katóra, Gaál Francira, Hörbigerre, Bolváry Gézára és számtalan másra rámutatni, akiknek a neve ma a legjobb már-,

Bouisson felhívást intéz benne a fiatal francia nemzedékhez és óva inti a tévelygésektől.

A vita

A kamara ülése viharosabbnak mutatkozott, mint bárki gondolta volna. A szocialista képviselők ma délelőtt elhatározták, hogy nem szavazzák meg a kért teljhatalmakat. A radikális párt délelőtti ülésén is súlyos ellentétek mutatkoztak olyannyira, hogy Herriot, aki a kormány támogatására szólította föl a pártot, le akart mondani a pártelnökségről, amikor látta, hogy a képviselők nagy része nem osztja álláspontját*

Azonnal a délutáni ülés megkezdése után két kommunista és két szocialista képviselő interpellációkat jegyzett be. A kormány az interpellációk elnapolását kérte és azonnal fölvetette a bizalmi kérdést*

lánsok között a francia lapok jelentése szerint rengeteg német emigráns van.

Jeftiis a dunai és az osztrák kérdésről fog tárgyalni Nussolinivei

Belgrád, junius 4. A jugoszláv külügyminisztériumban serényen dolgoznak Jeftics miniszterelnök római utjának előkészítésén. Mint beavatott körökben hangsúlyozzák, Jeftics Mussolinival folytatandó tárgyalásain főleg a dunai és az osztrák kérdéssel fog foglalkozni. Belgrádban számolnak azzal, hogy Jeftics elutazásáig a német—olasz tárgyalások annyira előrehaladnak, hogy tisztázódik a kérdés, vájjon Németország résztvesz-e az osztrák függeíhnség biztosi- tását célzó dunai értekezleten.

ka. Minek tegyük ezt? Nem kenyerünk. Azonfelül pedig éppen ezek az alkotó és reprodukáló művészek önként és hivatottan teszik, amit a Ceské Slovo ferdítéssel meg akar akadályozni: megmutatták a világnak a magyar művészet hallatlan erejét és aktivitását.

Egyebekben végleg mellékes, hogy Godin Imre magyar-e, vagy szlovák, — ezt majd maga fogja megmondani, ha erről szó lesz. Fontos, hogy nagy sikere volt, beérkezett — nem a Ceské Slovo jóvoltából, hanem mert a prágai ,.kardalost" Bécsben Weingartner felismerte és a Ceské Slovoval merőben ellentétesen a siker előtt megállapította, hogy nem kardalos, hanem: Kiepura. Ha ezt Prága tette volna, akkor lenne igaza a Ceské Slovonak. így azonban a Prágai Magyar Hírlapnak van igaza, mert a siker előtt volt próféta. Ezen ferdítés nem változtat.

A francia rendőriég kíméletlen harcot kezdett a valutaspekulánsok ellen