Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-02 / 127. (3679.) szám
TPRAGAI-y V H1 ftUAÖ A«/ funms 2, vmára«p< Elég volt a jelszavakból Irta: Ternyei László Prága, juníus 1. Mozgalmas, eseményekben bővelkedő időszak van mögöttünk. A hét legnagyobb eseménye nemzetközi viszonylatban az az ádáz harc, amely a frank és az aranyblokk államainak valutái körül folyik. A spekuláció megrohamozta a holland forintot, nekiszaladt a svájci franknak és megkontreminálta a francia frankot. All a harc az aranyvaluták körül. Pária még tartja a pozíciót, de a harcnak súlyos sebesültjel vannak mind a két oldalon. A kont- reminnek beletörött a foga s miként évekkel ezelőtt, úgy most is nagy veszteségek adódtak azok számára, akik megjátszották a devalvációt s most kénytelenek lefedezni magukat. „A frank árfolyama stabil'4 — állíthatja a Banque de Francé, de ez a stabilitás több, mint hétmilliárd frank értékű arany kiszivárgásának érdeme s a jegybank vére arany alakjában tovább szivárog, hogy e horribilis áldozat árán biztosítsa a francia pénz értékállóságát. Flandin belebukott a harcba, Bouissonnak reménye van arra, hogy kormánya megkapja azt a felhatalmazást, amelyet a francia parlament Flandin kormányának megtagadott, ámbár Bouisson nem árulja el, hogy minő gazdasági és pénzügyi intézkedések foganatosítását tervezi. Pénzsürités ♦.. pénzhigitás ... éríékállandósitás ... értékcsökkentés . ♦. Ezek azok a fogalmak, amelyeket a gazdasági élet tényezői ma állandóan emlegetnek. Páris hallatlan erőfeszítéssel védelmezi a frankot. A gonosz tőzsdét megfenyegették, hogy bezárják, na továbbra is számol a francia pénz értékcsökkentésével. London elvesztette hidegvérét s izgalmi állapotba kerül, ha arra az eshetőségre gondol, hogy francia viszonylatban elveszti azt a helyzeti előnyét, melyet eddig a font árfolyamának visszaesése révén élvezett, Hollandia kamatlábemeléssel védi a forintot, Svájcból menekül az idegen tőke, Berlinben meghökkent a spekuláció, mert attól tart, hogy az aranyvaluták körüli pánik a márkát is veszélyeztetheti, de Páristól Prágáig mindenütt szilárd irányzat ajakul ki az értéktőzsdéken és a valutáris bizonytalanság abban nyilvánul meg, hogy a szolid spekuláció is pénz helyett inkább értékpapírban bízik. Vagyonok úsznak el egy nap alatt és vagyonok képződnek. Senki sem tudja, mit hoz a holnap. Nincs biztos tipp; akinek szerencséje van, úrrá lehet, akit a balszerencse üldöz, az koldusbotot vehet a kezébe, de ezt a kockázatot minden spekulánsnak vállalnia kell. Csehszlovákia eddig igen szerencsésen kerülte meg a súlyos pénzügyi problémákat. A korona értékcsökkentése az elmúlt esztendőben sokat javított a helyzeten, Megélénkítette a kivitelt és föllenditette a termelést. Kár, hogy hatása nem bizonyult állandónak s az injekció élénkítő ereje már múlófélben van, de hogy szükség volt a devalválásra, azt mi sem bizonyltja jobban, mint a mai helyzet. Ha tavaly nem csökkentette volna Csehszlovákia a korona árfolyamértékét, akkor az idén kellett volna a devalválásnak megtörténnie s elmaradt volna az az élénkítő hatás, ami tavaly úgyszólván az egész év folyamán megnyilvánult; ha pedig ugyanolyan élénkítő hatást akart volna a kormány elérni, ak- j kor az idén már nem 16.6 százalékkal, hanem' ennél nagyobb mértékben kellene devalválnia a' csehszlovák valutát. Malypetr miniszterelnök ! ugyan kijelentette, hogy a devalválást csak j egyszer lehet megcsinálni s ezt a kísérletet a1 kormány nem ismétli meg, de nem hisszük, j hogy a kísérlet megismétlése nem lehet többé vita tárgya, amikor a Csehszlovákia számára i fontos külföldi államok egész sorában csak idő i kérdése a pénz értékcsökkentése, ami annyitj jelent, hogy Csehszlovákia ezekkel az államok- ; kai szemben elveszti mindazt az előnyét, ame-! lyet a korona értékcsökkentése nyújtott. Pénzügyi műveletek ennek ellenére belátható időn belül nem várhatók nálunk, de ezzel szemben ismét időszerűek lettek azok a tervek és azok az indítványok, melyek a csehszlovákiai exportcikkek kivitelének könnyítését célozzák. A korona devalválásának idején sutba került terhek az értékcsökkentés injekciójának hatása múltával ismét előtérbe kerültek s megint halljuk, hogy a kivitelt adókedvezményekkel, kiviteli jutalmakkal és hasonló könnyítésekkel kell clőeegiíeni. A szabad piacok keresése lett az uj jelszó s a kivitel támogatására alakult exportintézet Batáviába, Délamerikáha, Tel Avivba cs Délafrikába küld ügynököket, hogy a csehszlovákiai gyáripar számára szűz területeket hódítsanak meg. Ahány gazdasági testület van, mindegyik terv- gazdaságot, termelési és értékesítési tervszerűséget, többeszíendős munkatervet és messzemenő reformokat ajánl. Valóságos infláció van gazdasági tervekben. Mindenki a tervgazdaság bűvös fogalmától várja a helyzet javulását és mindenki megfeledkezik arról, hogy a mai individuális gazdasági rendszer is tervszerű s ma is céltudatosan folyik úgy a termelés, mint az értékesítés folyamata. A baj nem a gazdasági rendszerben, hanem a világválságban van s nem a rendszer a hibás, hanem az a körülmény, hogy a nemzetközi árucsere terén üzemzavart okozott a válság. A leadó és a fölvevő készülékek ma is kifogástalan állapotban vannak, csak a veze- té* rossz s ezért hagy ki az áram. A készüléket nem érdemes kicserélni, csak a vezetéket, a huzalokat kell rendbehozni, hogy ismét helyreálljon a válság ideje előtti kapcsolat és meginduljon a régi arányit csereforgaíom. A tervgazdaság kérdésében fogalomzavarok tömkelegé észlelhető. Van mezőgazdasági, gyáripari, kereskedelmi, termelési és értékesítési gazdasági terv, de mindegyik más eszközökkel akarja ugyanazt a célt elérni. Valamennyi abban egyezik meg, hogy az államtól, illetve a fokozott állami aktivitástól várja a helyzet főjavítását és ezt a fokozott aktivitást tartja terv- gazdaságnak, Englis Károly, a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója, a csehszlovák korona értékcsökkentése eszméjének szülőatyja, a cseh nemzet legnagyobb pénzügyi szaktekintélye tanulmányt irt a tervgazdaság problémáiról. A tanulmány egy része a Lidové Novinyban cikksorozat alakjában látott napvilágot, de rövidesen megjelenik könyvalakban is. A szerző szívessége folytán betekinthettünk a készülő könyv kefeíevonatába s megállapíthattuk, hogy a jegybank kormányzója sem helyesli azt a felelőtlen kampányt, amely a tervgazdaság fogalmának félremagyarázásával a rendes és normális gazdasági élet fejlődésének hátrányára az utóbbi időben nálunk folyamatban van. Englis megállapítja, hogy orosz, olasz, amerikai és kisebb mértékben német példák alapján a közvéleményben az a nézet alakult ki, hogy a gazdasági liberalizmus idejét múlta és helyét a terv- gazdaság, vagyis az államilag centralizált irányítás rendszere foglalja el. Ez a rendszer pedig a gazdasági liberalizmuson kívül kiszorítja az individuális gazdasági rendszert is, megszünteti a szabad versenyt és végül a kapitalizmus rendszerét is. A jegybank kormányzója is úgy véli, hogy a tervgazdaság propagátorai nincsenek tisztában a tervgazdaság fogalmával, nem tudják, hogy pozitív alakban mit kívánjanak tőle, csak a negatív részben értenek egyet, amennyiben ócsárolják az individuális termelési rendszert. Englis nem helyesli a tervgazdaság jelszavával való üzérkedést, mert a jelszóval való visszaélés nyugtalanságot szít s mi sem csökkenti nagyobb mértékben a vállalkozási kedvet, mint a gazdasági nyugtalanság. A tervgazdaság állami beavatkozást jelent, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden szervezet feladata és konstrukciója között ösz- szefüggés van. Hogy hová vezet a feladat és a konstrukció közötti összefüggés megváltoztatása, azt Englis a következő egyszerű példával világítja meg: Ha egy részvénytársaság konstrukcióját óljaképpen változtatnák meg, hogy minden részvényesnek a birtokában lévő részvények mennyiségére való tekintet nélkül egyforma szavazati joga lenne, akkor az első indítvány az lenne, hogy az osztalékot a részvényesek között egyenlő arányban kell megosztani, ez pedig alapjában megrendítené a részvénytársaságot. Minden szervezet funkciója és konstrukciója között viszonylagos kapcsolat van s a funkció változása megváltoztatja a konstrukciót is, illetve a konstrukció módosulása maga után vonja a funkció módosulását. Ez a tétel az állammal szemben is megállja a helyét. Csehszlovákia demokratikus konstrukciójú állam, a demokratikus államforma megfelelt az állam eddigi gazdasági funkciójának, nagy kérdés azonban, hogy az irányított gazdasági rendszer összhangban lennc-e az állam demokratikus konstrukciójával? A Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója sajtó alatt levő könyvében erre a kérdésre megadja a választ, amidőn megállapítja, hogy az iránjdtott gazdasági rendszer bizonyos foka a demokrácia felfüggesztéséhez és az autoritativ rezsimhez vezet. Amidőn tehát irányított gazdasági rendszerről van szó, szóba kerül az állam reformjának kérdése is és a tervgazdaság jelszavával büvészkedőknek tudniok kell, hogy a termelés kollektivizálása (Oroszország) nem tűri meg a demokráciát. A tervgazdaság és az irányított gazdasági rendszer, de meg a gazdasági demokrácia jelszavaival dobálózó „megváltóktól" tehát több tudást, több megértést és több óvatosságot kérünk, Nem kell a kedélyeket izgatni, mert ha nem tudnák, akkor tanulják meg Englistől, hogy minden gazdasági rendszer, tehát a liberális és az individuális is tervszerű és tanulják meg, hog a gazdasági fejlődésnek az izgalom és az idegesség a legnagyobb akadálya. FIATAL AKAR MARADNI ? A fiatalság és öregség karcában. döntsön a BOGA-' HORMON. Ez olyan egyedühilló gyógyszertári prepairátium, amely biztosan segít óe ta/z egész testét és ideg rom lézert megfiatalítja. Nem tartalmaz izgatószereket, melyek ugyan gyorson •hatnak, de emellett gyengitiik a testi és szellemi 'képességeiket. A ROGA-HQRMON fiatalító hatása állandó és már néhány papon 'belül látható. Sofceweir 40 éven felüli férfi és nő muiodott eddig bálát a tudomány, nők, mely a houmiomokait felfedezte és az ifjúság megihoisezabbitásánaik és viesizianyeinésánietk álmát betel jesii'tette. A ROG A-HORMON fiatalít s hatásában nem fog csalatkozni. Közelebbit bnois uráliikban talál, melyet minden gyógyszertárban megikapíhiait. A/mieiny- nyi'betn a gyógyszerésztől nem kapná meg, fond adjon. a „Roga-Hoomon4* rekilámosztályáíhoz, Pnaha- Deijviiee. ni. fítar c. 313. 5.— Ke postaibólyeg előzetes beküldése ellenében megküldi Önnek a brosúrát, valamiint egy.. „Roga-Honmon" mintát. 30 tablettából álló piróbaikiuna diszkóét küldésiét is kérheti nálunk vagy gyógyszertár utján, melynek ára miiindiössze 25.— Ke, ez összeget uitáwvéfelezzük s a szállítmányhoz brosúrát is mellékelünk. Tesszük ezt azért,, hogy minél szélesebb rétegekkel ifimeirtesisük meg a jótékony módeizeot. A Rogia-Honimon népszerű fiatalító módszer, melynek alkalmazását csekély ama mindenkinek lelbetövé teszi. A 300 tiaibleittából álló egész Roga-Hoirmou kaira, melynek garantált, eredménye vám, 500.— Kc-ba kerül. Részletcsomagolásban 100 tabletta 80.— Ke, 50 tabletta 40.—•. Ke, A Pogi-Ho-imon tudományos alapokon, friss állati mirigyekből előállított gyógyszemlári preparátum. Alkalmazza ön is a tudomány1 ezen jótékony felfedezését. Vegyen Roga-Hormont, mely visszaadja ifjúságát és erejét, eltünteti az öregedés és ■kimerültség jeleit, visszaadja szellemi fnii&sesógót, növeli önérzetét, energiáját, emlékezőtehetségét. A Roga-Hormon nőknél késlelteti a változást, valamiint annak arámiéin k ö vetkőz mén yét, megszünteti a kövéredést, eltünteti a ráncokat, megerősíti a bőrt és a festi alakot s megszünteti a bágyadts>ágot. Hálás lesz a Roga-Hormominak Ihogy visszaadta testi-, szellemi- és életeirejé»t. Gyártja „U Deimiairttnky“ gyógyszertár, Piaiba- Hősire, Piizenská tr. Minden gyógyszertárban kérje a Rnga-Hormont A következő gyógyszertárakban vannak raktáron: Pózsomy-Bralifitava: Vörösinák gyógytár, Miibőly- uc-ca. Prága: Kaílinova gyógytár, Václiavské mám., Hynkova gyógytáir, Na Maustku: Oirráemt gyógytár, Hybenniská; Adiamova gyógytár, Váci. nám.; „U Mmeab gyógytár, Váci. mám. Mioraveká Ostvram: Méstská I'éfcárma, U Sv. Pro- kioipa. Öesky Te sín: U SaJltvakora gyógytár. Vásárlásnál kérje a Roga-Hormont, kimondnl- tiam férfi vágj' nő számára. Ha valahol nem volna, raktáron, injioin a fenti gyógyszertáraik valamelyikének, vagy az alábbi ciimne: „Roga-Hormon" propagacní koinee-lár, Práha-Deíjvice, ül. Stairo- duziinikű, c. 313. 1025. MH99 „A termelés szabályozása nélkül nem lebet ai értékesítést szabályozni" Bujanovics Gyula nagyszabású beszéde a KeletszlovenssHéi Gazdák és Bériéit Egyesületének közgyűlésén Kassa, jiunius 1. A Ke 1 et&s!ovenszk ói Gazdák és bérlők Egyesülete most tartotta idei rendes közgyűlését. A közgyűlést Bujanovics Gyula elnöki megnyitója vezette be. Bujanovics Gyula nagyszabású beszédében ismertette az általános gazdasági helyzetet. Megállapította, hogy a világválság majdnem valamennyi államban megnyilvánul, majd áttért Csehszlovákia gazdasági helyzetének részcletes ismertetésére. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A mezőgazdaság és a gyáripar — A pénzügyminisztérium helyzete súlyos. A polgárok teljesítőképessége kimerült és többé nem fokozható. A takarékosságnak olyan határai vannak, amelyek nem függnek a pénzügyi kormánytól. A gyáripari munkanélküliek száma százezreket tesz ki és nagyon csiékéíy remény van ahhoz, hogy a munkanélküliek visszanyerjék munkalehetőségeiket. S az állam a munkanélkülieket segélyezni kénytelen. A pénzügyi kormánynak nem lelhet külföldi kölcsönökre számítania. Nagyszabású hasznos beruházásokra pénzt nem adhat. Főigond jót a korona vásárlóerejének fenntartása alkotja. Agrápérdeisefe — A földművelési kormány ugyancsak súlyos helyzetben van. Helyzetét az állam belső struktúrája is súlyosbítja. Fölmerül az a kérdés, hogy Csehszlovákia ipari vagy agrár állam-e? Milyen érdekek dominálnak? A gyáripar az utolsó években sajnálatos mértékben hanyatlott. Ez a hanyatlás idézte elő a munkanélküliek számának nagyfokú gyarapodását. A gyáripar helyzetének súlyosbodásával egyidejűén a mezőgazdaság erősen fejlődött és tagadhatatlan, hogy az agrárérdekek előtérbe kerültek. Köztudomású azonban, hogy a történelmi országok sűrű lakosságát a mezőgazdaság nem képes eltartani. Ez a helyzet fejlesztette ki a múltban a gyáripart, mint a lakosság egyrészeneik egyedüli megélhetési lehetőségét. — Nagy kérdés, hogy meddig bírja még a nagyrészt agrárlakosság a munkanélküliségre kárhoztatott ipari lakosságot eltartani és meddig bír az állam egyéb szükségleteiről is gondoskodni? A földművelésügyi miniszter éppeuugy látja a bajok alapokait, mint mindenki más, de nem áll hatalmában azokat orvosolni. GafefflsiarocfBopóliMm A legfontosabb agrárvédeími intézkedés a gabonamouopólium volt. Ez az intézkedés egyes méltánytalanságától eltekintve (fuvarparitás), a gazdaközönség javát szolgálja. Mindeu monopólium kívánatossá teszi, hogy az állam no csak az értékesítést, hanem a termelést is szabályozza, mert csak így képes az árakat fenntartani. így van ez a szesz-, a dohány- és egyéb monopóliumoknál. Sajnos, a földművelési kormánynak nem áll módjában a ma érvényben levő rendelet alapján, szabályozni a termelést és ezért nagyon bizonytalan, hogy a gabonamonopólium rendszere a mai viszonyok közepette meddig tartható fenn. Állasmone^étimn — Gazdáink szempontjából igen nagy jelentőséggel bír a földművelési miniszter által bejelentett másik reform, az állatmonopólium kérdése in. A marhaár, a tejárak és az erötakarmány óra. között nincs meg a kívánatos arány 8 emiatt ,a helyzet tarthatatlanná vált. Igen kívánatos, hogy ezen a téren a földművelésügyi kormány megteremtse a kívánt arányt. Különösen fontos ez a kérdés a kisgazdák szempontjából, akiknél a múltban is nem a gabona, de az állat értékesítése képezte a legjelentősebb bevételi forrást. Tervgazdaság — Az utóbbi időben sokat tárgyalják a tervgazdaság kérdését. A tervgazdaságnak az a következetesen végrehajtott módja, melyet a szovjet valósított meg, számunkra nem alkalmas. Erről szó sem lehet, de bármi módon is valósulna meg a tervgazdaság, annak megvalósulása újabb beavatkozást jelent a gazdasági életbe. A többtermelés helyét a minőségi termelésnek kellene felváltania és megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy a gazda képes-e a mai adóterhek mellett még a súlyos szociális terheket is viselni. — A gazdák helyzetén mindenképpen könnyíteni kell. Az adminisztráció különösen a pénzügyi gazdaság téréin tiulibomyaliult és vexalóritkais. A bürokratizmus útvesztőiben senki sem isimeri ki magát és a legjobb hiszomü adózó is örökös izgalomban él és a legjobb akarat mellett sem képes az állandó kellemetienségeket eIkerülni. A válság ©ka — Bujanovics Gyula rendkívül érdekes, nagyszabású beszédét — amelyekben többek között a gazdaadósságok rendezését is sürgette — a következő rezümével fejezte be: — Beigazolódott, hogy az egész világgazdaság szerves egészet alkot. Ennek az egységnek a fölbontása folyamatban vau és az egyes részek elzárkóznak. Ennek eredménye az egyre fokozódó gazdasági világválság. A válsággal szemben vak?menynyi állam tehetetlen. Az elzárkózás rendszerével egyedül Anglia szakított és eredményt is ént el. (Sir George Paish a világgazdaságot fenyegető katasztrófa elhárításáról.) Londonból jelentik: Sir George Paiiöh. a híres angol közgazdász n hlack- pioioü értekezleten mondottt beszédében kdjeién- beibe, hogy az angol kormány a következő négy végzetesem téves politikai irányt követi: 1. nemzeti önellátás, 2. pénzrontás, 3. tőkék ibocsátári tilalom a londoni pénzpiacom, 4. a termelés korlátozása. Csak két intézkedés háríthatja, el a fenyegető vil'ágcsődöt és pedig: 1- nemzetközi kereskedelmi akadályok lebont ám, 2. áll alános pénzrögzités aranyalapon. Ha a. vi: i rraohsági helyzet nem javul a világgazdasági tartalékok kimerülése előtt, akkor clhárithatatLan Írsz az általános katasztrófa
