Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-26 / 145. (3697.) szám
XIV. évf. 145. (3697) szám • Szerda • 1935 junius 26 Előfizetés) ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.29 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága (I., Panská ülice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 1IL emelet • © TELEFONI 3 0 3*1 1. • • SŰRGÖNYCIM H1RLRP, PRAHA. Viharos ütés a hépviselőházhan Kulturális és gazdasási jóvátételt követelt a magyar kisebbség számára első beszédében Daross képviselő Nagy vihar kísérte HSinka és Esterházy ffiiszfiiaMsát Az fisz Kramár kemény szavakkal korholta a többséget Prága, junius 25. Az uj törvényhozó testület mindkét házának képe kezd a régihez hason! itatni: ritkulnak a padsorok s hár a szenátusban számszerűen nagyobb a jelenlét, az érdeklődés itt is kezd lanyhulni a szónokok iránt. Kivételt jelentenek a magyar szónokok, akiket a cseh agrár, szociáldemokrata és kommunista törvényhozók különös „figyelemben44 részesítenek 6 közbe6zólásokkal igyekeznek zavarni őket. Szent-lyány József képviselő tegnap este és Jaross Andor képviselő ma délben tartott beszéde nagy élénkséget keltett a Házban. A magyarul beszélő kormánypárti és kommunista képviselők a közbeszólások valóságos pergőtüzével árasztották el a két magyar szónokot. De a rögtönzött válaszokban mindenki megkapta a magáét s a közbeszólók hada végül is ernyedten adta fel a reménytelen &zó- harcot. A parlament folyosóin egyébként ma is teljes bizonytalanság uralkodik, lesz-e júliusban ülés vagy nem. A „Cesfcé Slovo44, Benes lapja, biztosra veszi, hogy julins 8.—12-én két-bárom ülésen letárgyalják az önkormányzati testületek novellájának fedezetét nyújtó javaslatokat. De ugyanez a lap megjegyzi, hogy a „biztosinak mondott információja még módosulhat. Általános az a nézet a parlamentben, hogy a minisztertanács szerdai ülésén határozzák el a nemzetgyűlés nyári szünetének kezdetét. Brődy barátibb politikát követei a szomszédokkal Á mai plenáris ülésen folytatták a kormány- expozé vitáját s abban elsőnek Bródy (ruszin autonóm földmüvesszövetség) szólalt fel. A választási harc túlkapásaival foglalkozott s jobb külpolitikai irányt követelt a szomszédos államok felé, igy Lengyelország, Németország és Magyarország felé. Svétlík cseh néppárti szerint a gazdasági bajok kutforrása az a tény, hogy a vlág gazdasági centruma többé nem Európa, hanem már világrész. A gazdasági bajok csak úgy szüntethetők meg, ha sikerül emelni a nemzeti jövedelmet a kivitei föllenditésével. A szónok nézete szerint ma már késő az a követelés, hogy Németországgal egyezzünk meg. A mai német külpolitika, célja az államhatárok oly kiépítése, mely egybeesik a nyelv- határokkal. Benes moszkvai útjáról szólva Svétlík az állítja, hogy Oroszország fél egy japán-német háborútól. A szovjet föladta Trockijnak azt a politikáját, mely egész Európa forr ad almasi tásá ra tört. A pánszlávizmus mumusától nincs mit tartani. Az összes szláv egy államiban való egyesítésének álma még soká álom marad. Végül Sivet- lík ama kívánságának ad kifejezést, hogy a szlovák néppárt is vétessék fel a kormánytöbbségbe. Dr. Lusclhka német keresztényszocialista elitéli, hogy a kormánytöbbségbe hívták meg oly pártokat, amelyek a szudétanémeteknek egy negyedét sem képviselik. Dr. Fencik, nemzeti egyesülés pártjának ruszin tagja kijelenti, hogy a csehszlovák al—- A magyar pártok nevében —* mondotta jaross Andor többek között —* már elhangzott a kormányelnök beszédének fűzött állásfoglalásunk, az én feladatom az, hogy néhány kritikai szempont kidombori- tása révén megvilágítsam a kisebbségi magyarság helyzetét a minden irányból való tisztánlátás érdekében. — Mielőtt azonban még erre in concreto rátérnék, legyen szabad megállapítanom, hogy ebben a barokk-stilü teremben mintegy uralkodik a köztársasági elnök szobra, tanujeléül annak, hogy itt a demokrácia honol, a masaryki demokrácia. Pedig a látszat csal, lényegesen csal, mert ebben a teremben nem egyforma értékű mandátumjoggal ülünk itt valameny- nyien, mikor statisztikailag megállapítható, hogy egy csehszlovák képviselő megválasztásához átlagban 27,000 szavazat, egy német képviselő megválasztásához 30.000, egy magyar képviselő megválasztásához pedig 32.000 szavazat kellett. —' A választások előtt sokáig járta az a tévhit, hogy a magyar pártok széjjel fognak morzsolódni és nem fognak tudni ellentállni a különféle osztálypártok koncentrált rohamának. Nem tudom, hogy most azok lezaj— A magyar nép földművelő nép. tehát nagyban érdekelt abban, hogy kié a föld. Szinte jóvátehetetlen bűnt követtek el vele szemben a földreform végrehajtása folytán, mikor a tiszta magyarlakta területeket teletűzdelték telepekkel és maradékbirtokokkal. Negyed községben Hodza Milán földművelésügyi miniszter ur azt mondta a választási agitáció folyamán, hogy kotmány alapján áll s ezért elveti a reví-zio- nizonust. Követeli Rmezinszkó autonómiájának megvalósítását. Utána de Witte német szociáldemokrata, beszélt s általános közöny mellett azt magyarázta, hogy pántja mért maradt a kormányban. Majd Jaross Andor magyar nemzeti párti képviselő lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja első parlamenti beszédét. A magyarul értő cseh, szlovák és kommunista honatyák a miniszteri padsor elé sereglettek, hogy meghallgassák az uj magyar képviselő szüzibeszédét és szócsatáiba 6zálljanak vele. lása után tűnőben van-e ez a pszichózis, de azt hiszem, hogy itt a vágy még mindig délibábot mutogat azoknak, akik ezt nagyon szeretnék, pedig most már illene tudni, hogy a magyar pártok sikere, ereje nem politikai szemfényvesztés, melyet ügyes agitátorok trükkje tart össze, hanem egyszerűen egy nép, egy nemzet öntudatos élniakarásának természetes vetülete. —* A miniszterelnök beszédéből nélkülöztük azt a megállapítást, mely szerint a kormány, felszámolva az eddigi politikával, gondoskodni kíván a nemzeti kisebbségeket a múltban ért sérelmek reparálásáról, valamint azoknak a jövőben való feltétlen megakadályozásáról. Pedig erre lett volna szükség. A magyarság —* bár a törvények szelleme ezt nem diktálja —* kezdettől fogva ki van téve a gazdasági elnyomás és az ellentétes kulturális törekvés szorító hatásának, melyek mint egy harapófogó két nyele, vannak — úgy látszik — hivatva az elnemzetlenités mohó célját szolgálni. A magyarság ebben a harapófogóban már sokat elvesztett anyagi értékeiből, kulturális javai is lemorzsolódtak, csak lelkiségét nem tudta a szorítás megtörni. annyi föld nem is állott rendelkezésére, amennyivel a magyar földművesek földigényét kielégíthette volna. Ez kissé könnyelmű kijelentés volt, mert tisztán a magyar etnikumban 60.506 hektár kiterjedésben létesítettek csehszlovák nemzetiségűek részére telepeket, illetve telepesközségeket, összesen 73-at és 57.975 hektár terjedelemben —• majdnem kizárólag csehszlovák nemzetiségűek részére — maradékbirtokokat, vagyis a tisztán magyarlakta területen kioszthattak volna összesen 118.481 hektár terjedelemben földet magyar kisgazdáknak és zselléreknek, ha a földreform nem nemzeti, hanem közgazdasági célokat szolgált volna. A földhivatalt már megszüntették, illetve fennmaradt részét beosztották osztályként a földművelésügyi minisztériumba, de a földreform sebei ott égnek a kisebbségi magyarság testén. Az uj cserepes tanyák és falvak szembeszökően példázzák az uj szociális politikát, melynek ösvényén munkanélküli volt cselédek és zsellérek nyújtják ki kezüket a hiányzó falat kenyér után, vagy panaszolják fel az uj földesurak rideg zsugoriságát. Szomorú valóság, mert meggyőződtem róla : a legalacsonyabb napszámot a maradékbirtokos fizeti, még helyenként ma is 6—7 koronát egy családapának. Tessék ebből családapának és rendes polgárnak lenni. Aratásnélküli családapák ezrei állnak tétlenül házaik előtt a Csallóközben és hallgatják nemsokára, mint zakatolnak a búzamezőkön az aratógépek. Helyes szociális politikával egyenesen meg kellene tiltani az aratógéppel való aratást, mint azt nem régen Olaszországban elrendelték. — Az önálló kereseti foglalkozású magyar ember, legyen az kisgazda, kisiparos, kereskedő, vagy nagyobb gazda a mai adópolitika, hitelpolitika és szociális terhek közepette szinte guzsbakötve mond le arról, hogy uj befektetéssel vállalkozásba kezdjen, mely munkaalkalmat, tehát kenyeret jelent. Ez a harapófogó egyik nyele. A kultúrpolitika —' A másik nyelét a kulturpolitikusok tartják a kezükben. Az első tétel: sok a tanult, müveit magyar ember, tehát felesleges uj fiatalok képzése, nevelése. Nem kell a magyarságnak magyar egyetem, de felesleges a magyar nyelv egyetemi tanszéke is, meri nem kell magyar tanár. A középiskolákban maximálni kell a felvehető magyar tanulók számát, mert felesleges a magyar intelligencia túltermelése. Az állami magyar tanítóképzőben nincs szükség minden évben rendes kezdő osztályra, mert úgy sincs részükre hely, állás. Jó ehelyett az abituriens-kurzus, vagy externista tanfolyam. A népiskolákban —• bár a törvény pontosan előírja — nem szükséges, még ha esetleg 40 gyermek is jelentkezik, magyar tannyelvű osztályt nyitni. Ellenben támogatni kell, lehetőleg magyar községekben is a Slovenská Liga munkáját. H Sümrenská Liga kultúrpolitikája — Teljesen megértem, hogy a szlovákság saját nyelvét, kultúráját és nemzeti öntudatát művelni, fejleszteni és versenyképessé kívánja tenni, senki sem gördíthet ez elé akadályokat. A Slovenská Liga munkája szlovák környezetben tiszteletreméltó és természetes.A magyar nemzettest húsába vág azonban, ha magyarónoknak nevezett magyarokat kíván szlovákká átgyumi, ha magyar nyelvterületen szlovák iskolát kíván létesíteni, ha szlovákositani igyekszik az istentiszteleti nyelvet és megakadályozza kizárólag tekintélyt okokból a magyar egyesületek tevékenységét. A Slovenská Liga nem hatósági szerv, mert A telepesek, a maradékbirtokosok és a magyarság Jaross Andor beszéde
