Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-26 / 145. (3697.) szám

XIV. évf. 145. (3697) szám • Szerda • 1935 junius 26 Előfizetés) ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.29 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága (I., Panská ülice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 1IL emelet • © TELEFONI 3 0 3*1 1. • • SŰRGÖNYCIM H1RLRP, PRAHA. Viharos ütés a hépviselőházhan Kulturális és gazdasási jóvátételt követelt a magyar kisebbség számára első beszédében Daross képviselő Nagy vihar kísérte HSinka és Esterházy ffiiszfiiaMsát Az fisz Kramár kemény szavakkal korholta a többséget Prága, junius 25. Az uj törvényhozó testü­let mindkét házának képe kezd a régihez ha­son! itatni: ritkulnak a padsorok s hár a szená­tusban számszerűen nagyobb a jelenlét, az ér­deklődés itt is kezd lanyhulni a szónokok iránt. Kivételt jelentenek a magyar szónokok, aki­ket a cseh agrár, szociáldemokrata és kommu­nista törvényhozók különös „figyelemben44 ré­szesítenek 6 közbe6zólásokkal igyekeznek za­varni őket. Szent-lyány József képviselő teg­nap este és Jaross Andor képviselő ma délben tartott beszéde nagy élénkséget keltett a Ház­ban. A magyarul beszélő kormánypárti és kom­munista képviselők a közbeszólások valóságos pergőtüzével árasztották el a két magyar szó­nokot. De a rögtönzött válaszokban mindenki megkapta a magáét s a közbeszólók hada vé­gül is ernyedten adta fel a reménytelen &zó- harcot. A parlament folyosóin egyébként ma is teljes bizonytalanság uralkodik, lesz-e júliusban ülés vagy nem. A „Cesfcé Slovo44, Benes lapja, biztosra veszi, hogy julins 8.—12-én két-bárom ülésen le­tárgyalják az önkormányzati testületek novel­lájának fedezetét nyújtó javaslatokat. De ugyanez a lap megjegyzi, hogy a „biztosinak mondott információja még módosulhat. Általános az a nézet a parlamentben, hogy a minisztertanács szerdai ülésén határozzák el a nemzetgyűlés nyári szünetének kezdetét. Brődy barátibb politikát követei a szomszédokkal Á mai plenáris ülésen folytatták a kormány- expozé vitáját s abban elsőnek Bródy (ruszin autonóm földmüvesszövetség) szólalt fel. A választási harc túlkapásaival foglalkozott s jobb külpolitikai irányt követelt a szomszé­dos államok felé, igy Lengyelország, Német­ország és Magyarország felé. Svétlík cseh néppárti szerint a gazdasági ba­jok kutforrása az a tény, hogy a vlág gazda­sági centruma többé nem Európa, hanem már világrész. A gazdasági bajok csak úgy szün­tethetők meg, ha sikerül emelni a nemzeti jöve­delmet a kivitei föllenditésével. A szónok né­zete szerint ma már késő az a követelés, hogy Németor­szággal egyezzünk meg. A mai német külpolitika, célja az államhatá­rok oly kiépítése, mely egybeesik a nyelv- határokkal. Benes moszkvai útjáról szólva Svétlík az állítja, hogy Oroszország fél egy ja­pán-német háborútól. A szovjet föladta Trockijnak azt a politiká­ját, mely egész Európa forr ad almasi tásá ra tört. A pánszlávizmus mumusától nincs mit tartani. Az összes szláv egy államiban való egyesítésé­nek álma még soká álom marad. Végül Sivet- lík ama kívánságának ad kifejezést, hogy a szlovák néppárt is vétessék fel a kormány­többségbe. Dr. Lusclhka német keresztényszocialista el­itéli, hogy a kormánytöbbségbe hívták meg oly pártokat, amelyek a szudétanémeteknek egy negyedét sem képviselik. Dr. Fencik, nemzeti egyesülés pártjának ru­szin tagja kijelenti, hogy a csehszlovák al­—- A magyar pártok nevében —* mon­dotta jaross Andor többek között —* már elhangzott a kormányelnök beszédének fű­zött állásfoglalásunk, az én feladatom az, hogy néhány kritikai szempont kidombori- tása révén megvilágítsam a kisebbségi ma­gyarság helyzetét a minden irányból való tisztánlátás érdekében. — Mielőtt azonban még erre in concreto rátérnék, legyen szabad megállapítanom, hogy ebben a barokk-stilü teremben mint­egy uralkodik a köztársasági elnök szobra, tanujeléül annak, hogy itt a demokrácia ho­nol, a masaryki demokrácia. Pedig a látszat csal, lényegesen csal, mert ebben a teremben nem egyforma értékű mandátumjoggal ülünk itt valameny- nyien, mikor statisztikailag megállapít­ható, hogy egy csehszlovák képviselő megválasztásához átlagban 27,000 sza­vazat, egy német képviselő megválasztá­sához 30.000, egy magyar képviselő meg­választásához pedig 32.000 szavazat kel­lett. —' A választások előtt sokáig járta az a tévhit, hogy a magyar pártok széjjel fognak morzsolódni és nem fognak tudni ellentállni a különféle osztálypártok koncentrált roha­mának. Nem tudom, hogy most azok lezaj­— A magyar nép földművelő nép. tehát nagyban érdekelt abban, hogy kié a föld. Szinte jóvátehetetlen bűnt követtek el vele szemben a földreform végrehajtása folytán, mikor a tiszta magyarlakta területeket tele­tűzdelték telepekkel és maradékbirtokokkal. Negyed községben Hodza Milán földmű­velésügyi miniszter ur azt mondta a vá­lasztási agitáció folyamán, hogy kotmány alapján áll s ezért elveti a reví-zio- nizonust. Követeli Rmezinszkó autonómiájának megvalósítását. Utána de Witte német szociáldemokrata, be­szélt s általános közöny mellett azt magyaráz­ta, hogy pántja mért maradt a kormányban. Majd Jaross Andor magyar nemzeti párti képviselő lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja első parlamenti beszédét. A magyarul értő cseh, szlovák és kommunista honatyák a miniszteri padsor elé sereglettek, hogy meghallgassák az uj magyar képviselő szüzibeszédét és szócsatáiba 6zálljanak vele. lása után tűnőben van-e ez a pszichózis, de azt hiszem, hogy itt a vágy még mindig délibábot mutogat azoknak, akik ezt na­gyon szeretnék, pedig most már illene tudni, hogy a magyar pártok sikere, ereje nem poli­tikai szemfényvesztés, melyet ügyes agi­tátorok trükkje tart össze, hanem egysze­rűen egy nép, egy nemzet öntudatos élniakarásának természetes vetülete. —* A miniszterelnök beszédéből nélkü­löztük azt a megállapítást, mely szerint a kormány, felszámolva az eddigi politi­kával, gondoskodni kíván a nemzeti ki­sebbségeket a múltban ért sérelmek re­parálásáról, valamint azoknak a jövőben való feltétlen megakadályozásáról. Pedig erre lett volna szükség. A magyarság —* bár a törvények szelleme ezt nem diktálja —* kezdettől fogva ki van téve a gazdasági elnyomás és az ellentétes kulturális törek­vés szorító hatásának, melyek mint egy harapófogó két nyele, vannak — úgy látszik — hivatva az elnemzetlenités mohó célját szolgálni. A magyarság ebben a harapófogóban már sokat elvesztett anyagi értékeiből, kulturá­lis javai is lemorzsolódtak, csak lelkiségét nem tudta a szorítás megtörni. annyi föld nem is állott rendelkezésére, amennyivel a magyar földművesek föld­igényét kielégíthette volna. Ez kissé könnyelmű kijelentés volt, mert tisztán a magyar etnikumban 60.506 hektár kiter­jedésben létesítettek csehszlovák nemze­tiségűek részére telepeket, illetve telepes­községeket, összesen 73-at és 57.975 hek­tár terjedelemben —• majdnem kizárólag csehszlovák nemzetiségűek részére — maradékbirtokokat, vagyis a tisztán ma­gyarlakta területen kioszthattak volna összesen 118.481 hektár terjedelemben földet magyar kisgazdáknak és zsellérek­nek, ha a földreform nem nemzeti, hanem közgazdasági célokat szolgált volna. A földhivatalt már megszüntették, illetve fennmaradt részét beosztották osztályként a földművelésügyi minisztériumba, de a földreform sebei ott égnek a kisebbségi magyarság testén. Az uj cserepes tanyák és falvak szembeszökően példázzák az uj szociális politikát, melynek ösvényén mun­kanélküli volt cselédek és zsellérek nyújt­ják ki kezüket a hiányzó falat kenyér után, vagy panaszolják fel az uj földesurak rideg zsugoriságát. Szomorú valóság, mert meg­győződtem róla : a legalacsonyabb napszámot a maradék­birtokos fizeti, még helyenként ma is 6—7 koronát egy családapának. Tessék ebből családapának és rendes polgárnak lenni. Aratásnélküli családapák ezrei állnak tétle­nül házaik előtt a Csallóközben és hallgat­ják nemsokára, mint zakatolnak a búzame­zőkön az aratógépek. Helyes szociális politikával egyenesen meg kellene tiltani az aratógéppel való aratást, mint azt nem régen Olaszországban elren­delték. — Az önálló kereseti foglalkozású ma­gyar ember, legyen az kisgazda, kisiparos, kereskedő, vagy nagyobb gazda a mai adó­politika, hitelpolitika és szociális terhek közepette szinte guzsbakötve mond le ar­ról, hogy uj befektetéssel vállalkozásba kezdjen, mely munkaalkalmat, tehát kenye­ret jelent. Ez a harapófogó egyik nyele. A kultúrpolitika —' A másik nyelét a kulturpolitikusok tartják a kezükben. Az első tétel: sok a tanult, müveit magyar ember, tehát feles­leges uj fiatalok képzése, nevelése. Nem kell a magyarságnak magyar egyetem, de felesleges a magyar nyelv egyetemi tan­széke is, meri nem kell magyar tanár. A középiskolákban maximálni kell a felvehető magyar tanulók számát, mert felesleges a magyar intelligencia túltermelése. Az állami magyar tanítóképzőben nincs szükség min­den évben rendes kezdő osztályra, mert úgy sincs részükre hely, állás. Jó ehelyett az abituriens-kurzus, vagy externista tan­folyam. A népiskolákban —• bár a törvény pontosan előírja — nem szükséges, még ha esetleg 40 gyermek is jelentkezik, magyar tannyelvű osztályt nyitni. Ellenben támo­gatni kell, lehetőleg magyar községekben is a Slovenská Liga munkáját. H Sümrenská Liga kultúrpolitikája — Teljesen megértem, hogy a szlovákság saját nyelvét, kultúráját és nemzeti öntudatát művel­ni, fejleszteni és versenyképessé kívánja tenni, senki sem gördíthet ez elé akadályokat. A Slo­venská Liga munkája szlovák környezetben tiszteletreméltó és természetes.­A magyar nemzettest húsába vág azonban, ha magyarónoknak nevezett magyarokat kí­ván szlovákká átgyumi, ha magyar nyelvte­rületen szlovák iskolát kíván létesíteni, ha szlovákositani igyekszik az istentiszteleti nyel­vet és megakadályozza kizárólag tekintélyt okokból a magyar egyesületek tevékenységét. A Slovenská Liga nem hatósági szerv, mert A telepesek, a maradékbirtokosok és a magyarság Jaross Andor beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom