Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-25 / 144. (3696.) szám
^ 144 ^e3'S) SZám ******** 1935,UnÍUS25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 45Gt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. $ R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KL A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága H., Panská llice 12, U. emelet t Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, HL emelet. ® ® TELEFON { 303-11. @ © SŰRGÖNVC1M H5RLHP. PRflHfl. Anglia és Olaszország A magyar nemzeti párt vezére a nemzeti gondolat győzelméről A meggyógyult Szent-Ivány harcos beszédet mondott a parlamentben « Erélyesen visszaveri az „aktivista" kormánysajtó inszinuációit és hamis érveit ■*■ A képviselóház megszavazza a meghatalmazás! novellát A magyarság szenátorai a szenátusi bizottságokban Prága, junius 24. E tropikus hőségben Európa valóban nem foglalkozhat mással, mint tropikus kérdésekkel, s aki a hőmérőre néz, nem csodálkozhat, ha hallja, hogy a nemzetközi politika előterében a forfónapu Ethiopia problémája áll, miután egyes hatalmak hiába kísérelték meg, hogy a londoni angol—' német flottatárgyalások hideg tengervíz- zuhanyával lehűtsék az izzó szenvedélyeket. Edén Rómában tárgyal Mussolinival Abesszíniáról. A keletafrikai probléma az utóbbi hetekben tisztán angol—olasz problémává lokalizálódott, miután Franciaország — különösen az angol—'német megegyezés következtében —' szabad kezet biztosított a latin testvérnépnek s egyre hallhatóbban helyesel, ha Mussolini ,,az európai civilizáció és humanizmus nevében" óhajtja rátenni kezét a nyégus birodalmára. A franciák, ha érdekük megkívánja, mindent villámgyorsan áthangolnak a „civil záció, a humanizmus és a demokrácia" húrjaira s ennek nevében viselnek „szent" háborút a maguk kis érdekeiért. Most érdekük, hogy az olaszokat megnyerjék az angolok ellen, —■ s az abessziniai hadjárat nyomban „a civilizáció és a humanizmus követelménye" lett. Ugyanez történik természetesen Francia- ország szövetségeseinél is. Háromnegyed évvel ezelőtt, amikor még nem volt világos, vájjon Olaszország rászánja magát a nagy fordulatra és Franciaország felé orientálódik, vagy kitart régi szövetségesei mellett, a többnyire antiháborusan beállított prágai sajtó a lehető legélesebb kampányt viselte Róma ellen a kezdődő abessziniai konfliktus miatt. Imperialistának, barbárnak nevezte eí a felháborodás hangján, —■ de időközben a helyzet megváltozott. A germán blokk — az angol és a német —■ szembekerült a latin blokkal —■ a franciával és az olasszal —• s mig a lengyelek a germánokhoz csatlakoztak, Prága inkább a latinokkal rokonszenvezik. S mivel minden jó. amit a franciák cselekesznek : az is helyes, ha helyeslik az olaszok abessziniai terveit. Nagyon előkelő prágai diplomata mondotta a napokban, hogy Csehszlovákia minden rokonszenve az olaszok oldalán vau az abessziniai kérdésben, ámbár Prága hőn óhajtja, hogy az affér korfliktus nélkül oldódjék meg. A prágai sajtó is mérsékeltebb már, mint előbb volt. Nem támadja az olaszokat a háborús készülődések miatt, s itt is, ott is fellelhető, mint kora tavasszal az első ibolya, egyelőre szerényen az árnyékban meghúzódva, a „humanizmussal" és a „civilizációval" operáló félszeg kimagyarázkodás párisi eredetű érve. Nem szokásunk, hogy az európai politika gyakori színeváltozásain csodálkozzunk, s igy a francia blokk pálfordulásán sem ütközünk meg, — éppúgy, mint legfeljebb mosolyogva figyeljük a fonák és ellentmondásos szerepet, amit Anglia játszik az abessziniai kérdésben. Miután a brit impé- rium több vagy kevesebb brutalitással okkupált minden területet a világon, amit csak okkupálni lehet, most felháborodik, ha Olaszország ugyanilyenfélét óhajt tenni. Nem is olyan régen, harminc év előtt, még angol csapatok masíroztak Afrikába, hogy leigázzák a búrokat. Ugyanúgy készülődtek a háborúra, mint az olaszok, a csapat- szállitásoknak külső formája is azonos volt. Pedig Délafrikában nem rabszolgatartó, Prága* jiuikw 24. A képviselőháx Boly- { tatta a meghatakaazási törvény noveflája fölötti vitát. A Ház folyosóin élénk élet uralkodik* de nagy bizonytalanság van abban a kérdésben* hogy a nemzetgyűlés, amely még el sem kezdte munkáját* mennyi ideig marad együtt. Bradáé házelnök a Národni Politika vasárnapi számában kijelentette* hogy a parlament szerdán befejezi nyárdeji munkáját és juhosban már nem tart ülést. Ezzel szemben az agrárpárt szócsöve azt írja, hogy júliusban is lesz néhány ülés. E kérdésben még a délutáni házelnökségi értekezlet után sem tisztázódott a helyzet. Az ott elhangzott jelentés szerint a kormány bizonyos alaki okból kívánja* hogy júliusban legalább két-három ülés legyen. A pénzügyminiszter ezenkívül a fedezeti javaslatokat akarná letárgyal tatni. A koalíciós pártok azonban uj adók bevezetéséről s meglevő adók emeléséről pillanatnyilag hallani sem akarnak* 8 ragaszkodnak ahhoz* hogy a kormány részletes és pontos gazdasági tervet dolgozzon ki s abba illessze be esetleges pénzügyi kívánságait. Beavatottak szerint azonban a kormánynak ilyen terve eddig nincs. Major lemondott mandátumáról A képviselőház délután tartott ülésén a Stribrny lemondása következtében behívott Kot Károly szerkesztő képviselő letette a fogadalmat. Az elnöki bejelentések között szerepelt az is, hogy Major kommunista képviselő lemondott mandátumáról. A plénum egyébként a miniszterelnöki expozé vitáját félretette e a meghatalmazás* törvény tárgyalására tért át. Sidor szüzbeszéde Sidor szlovák néppárti azt említette fel, hogy a közönség már két éve várja a beígért gyors félvad birodalom került terítékre, hanem a burok, a civilizált fehérémberek szabad országa, amely valóban nem vétett mással Anglia ellen, csak azzal, hogy gazdag volt és Anglia vágyott erre a gazdagságra. Amikor a müveit világ felháborodva fordult a háborút kiprovokáló Anglia ellen, lord Balfour 1901 júniusában csodálkozva mondotta az alsóházban: „az egész világ támadja Angliát a búr kérdés miatt, pedig afrikai magatartásunk példás lehetne mindenki számára". —- Ugyanezt mondotta két hét előtt Mussolini. Ha Anglia magatartása annakidején példás volt. ki veheti zokon, hogy Olaszország most követi a példá t ? Túlsók erkölcsi alapja Angliáinak nem Igen van a tiltakozásra. Elvégre az, hogy Abesszínia még létezik, kizárólag a véletlenen múlt s annak tulajdonítható, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország eddig sohasem tudott megegyezni konnányintéskedéeeket, de hiába várakozik. A kormánynak aam a gyors gazdasági intézkedések érdekében van (szüksége meghatalmazása törvényre, hanem azért, hogy gyorsan és határozottan léphessen föl azokkal szemben, akik jogaikat akarják érvényesíteni. Különösen furcsának tartja a (szónok, hogy a kormánytöbbség oldaláról senki sem szólalt fel a törvényhozás szuverén jogainak korlátozása — Erről a helyről legelsősorban a magyarság felé fordulok — mondotta egyebek közt Szent-Ivány* —• Büszkeséggel állapítom.meg, hogy a magyar nemzeti kisebbség osztálykülönbség nélkül helyezkedett a nemzeti alapra és bizonyságát adta annak, hogy a csehszlovák nemzeti és az internacionalista pártok agitációjával szemben is megáll a helyén. Büszkeséggel állapítom meg, hogy a nemzeti eaxme ujrakelésének korában Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarjai mindinkább megértik, hogy a kor szelleméhez való alkalmazkodás biztosítja leginkább nemzeti fennmaradásunkat* sorsunkat. A mostani választáson az éteri- kosnak látszó nemzeti gondolat vívta a küzdelmet az agrár és marxista vallásokkal. És győzött. Még akkor is győzött, ha számbelileg nem söpörte el ellenfeleit. Győzött, bár ellenfelei erősek voltak. A hatalom, a pénz, a föld, hivatalos organizmus és töméntelen kortesfogással szemben ahhoz a zászlóhoz felosztásáról, különben Anglia régen elfoglalta volna. — Erkölcsi alapja egyszóval nincs Eden- nek, de annál több faktikns hatalma, hogy tiltakozását hathatóssá tegye. Ha Anglia az olaszok elöl elzárja a Szuezi csatornát, az olasz hadsereg benreked Abesszíniáiban, mint az egérfogóban. A keletafrikai háború lebetelenné vélik, mert Afrika körülhajózásával nem lehet utánpótlásról gondoskodni. Bármennyire szónokoknak tehát az olaszok, hogy senkit meg nem kérdeznek, s azt teszik Afrikában, amit akarnak, Anglia nélkül mozdulni sem tudnak. S Angliának sem- miesetre sem üzennék hadat Abesszínia miatt, mert Nagybritánnia ■— eltekintve a hadüzenet nemzetközi booyadalroaitól — néhány hónap alatt tönkreteheti Olaszországot, anélkül, hogy Mussolini védekezni tudna, Gibraltár és Szuez elzárásával valóságos macskaszoritóha kerülne az olasz félsziget, nem kapna szenet, élelmet (Németország és Jugoszlávia nem sietne a támogatására) s Franciaország egyedül nem látA szónok a továbbiakban a lapkobzási és lap- beszüntebéei gyakorlatot 'bírálta. — Majd Slávik agrárpárti képviselő és Netrwirth Henlein-párti képviselő beszélt. Neuwirth után Szent-Ivány József, a magyar nemzeti párt vezére emelkedett szólásra és hosz- szti beszédben mondott bírálatot a kormányrendszer kisebbségi politikája fölött. Nagy figyelemmel fogadott beszédéből a következő részeket emeljük ki csatlakozott, amelyre csak annyit irtunk j magyar akarok maradni, magyar életet akarok élni. Győzött, mert ez a megujhodó magyar nemzeti eszmének uj hangja s ez a magyar nacionalizmusnak a régitől eltérő értelmet ad. Ez a nacionalizmus össze van forrva a nemzet minden tagjának sorsával, kenyerével. Erről a helyről köszönöm a kisebbségi sorsba kényszeritett magyar nép megnyilatkozását. Ez a bizalom megerősit a munkában* megnöveli felelősségünket és amidőn a törvényhozás mindkét házában hangot adunk magyar népünk bajainak, a legelszántabban követelni fogjuk azok orvoslását, ezzel minden magyar ember bajának nyilvánosságot adunk* nem leszünk tekintettel egyébre, mint saját lelkiismeretünk szavára. Uj kormány, rési program —- A jelenlegi kormányban folytatását látjuk az eddigi csehszlovák politikának, amely nem hajlandó figyelembe venni, hogy ennek a köztársaságnak területén maSzent-Ivány József beszéde hatná el. Hiába mozgósítana Mussolini akár hatmillió katonát, tehetetlen volna és elvérezne még akkor is, ha Anglia egyetlen katonát nem mozgósít. A brit birodalmat Mussolini sehol meg nem sebezhetné, él sem érné, s az angol tenger- szorosok és hadihajók szorítása máris megadásra kényszerítené a szerencsétlen földrajzi helyzetű országot. Ez a szélsőséges példa csak azt igazolja, micsoda óriási hatalom Nagy Britannia, mekkora helyzeti potenciája és statikai ereje van. Angliának 45 millió lakosa van, Olaszországnak 43, s mégis, mintha a macska játszana az egérrel. Mindezeket Rómában jól tudják. S éppen azért bármennyit beszélnek szabad elhatározásról, sémim olyat nem cselekesznek az abessziniai ügyben, amit Anglia ellenez, mert nem óhajtják a végromlást. Szakításról szó sem lehet, s a súlyos angol-olasz vita végül mégis megegyezéssel fog végződni. u ..—-..i. |T.iV .
