Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-20 / 141. (3693.) szám

2 r935 junius 20, csütörtök. <PRKGAI -/VVAGVARHIKtiSR Főstyén: Balesetek kfivetkérményri, Irü- leti merevedések, vérömleny a 32" R tezapmedencébcn áronnál enyhülnek. Felvilágosítás: FÜRDŐI GAZGATÓSÁG. sebbségi szerződés, amit betartani a kor­mánynak kötelessége. A szomszédokkal való viszony — Konstatálnom kell azt is, hogy a mi­niszterelnök ur programjában nem látok a tekintetben sem biztosítékot, hogy a re- publikát környező államokkal való megér­tés politikája milyen mértékű, de a tekintetben sem látok biztosítékot, hogy a kormány külügyi politikája olyan lenne, amely effektive bebizonyítaná azt, hogy a szomszédállamokkal való megértést kö­veti, amit Benes külügyminiszter ur foly­ton hangoztat, de eddig minden alkalom­mal megakadályozott. A római konfe­rencia előtt — amikor ez olyan fontos — erre pozitivebb nyilatkozatot remélhet­tünk volna, annyival is inkább, mert a világ mostani mozgalmaiban erre mód van és ennek a magatartásnak mértéké­től függ az a magatartás is, amelyet nem­zetiségeink küzdelmeikben a kormánnyal szemben el fognak foglalni. —- A kormányprogram részleteivel klu­binak többi szónokai fognak foglalkozni. Én csak szükségesnek tartom, hogy mint az országos keresztényszocialdsta és a magyar nemzeti párt képviselői közös klubjának el­nöke, a következő deklarációt olvassam fel: A magyarság pártfainak deklarációja — Szlovenszkónak és Ruszinszkónak pártjainkban tömörült nemzetei a mostani álasztásoknál bizonyságot tettek eddigi politikánk helyessége mellett. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy választóink tömegei kitartanak az ellenzéki politika álláspont­ján és arra biztatnak, hogy politikánk ezen a vonalon haladjon és ezen az utón segítsük Szlovenszkó és Ruszinszkó né­peinek elégedettebb és boldogabb jövő­jét. ~ Változatlanul állunk a nemzeti ön­rendelkezési jog követelése mellett. Ezzel is kifejezést óhajtunk adni annak, hogy csak a komolyan vett és intézményesen biztosított nemzeti egyenjogúság, keresz­tény erkölcs és demokrácia alapján kép­zeljük el népeink egészséges elhelyezke­dését a köztársaság egyéb nemzetei kö­zött. — Alkotmányos eszközökkel, a fenn­álló törvények keretei között fogjuk ál­landóan követelni egyenjogúságunkat és . . . Siroky kommunista közbeszól: És fo­gunk a cseheknek talpat nyalni! Szüllö (a közbeszóló felé) : A talpnya­lásból maga adhat nekünk órákat, mert mi ehhez nem értünk. (Tovább olvas.) A legnagyobb eréllyel, igazságunkba ve­tett hittel, becsületesen fogunk küzdeni és szembeszállni azzal a kormányzati po­litikával szemben, amely a demokrácia jelszavai mögüLjj a kormányzati többség diktatúráját teremtette meg. — Az uj kormány nem vonta le a vá­lasztás konzekvenciáit és ugyanazokat az eszközöket akarja alkalmazni az állam kormányzásában, amelyeket eddig alkal­mazott. Ezek az eszközök és ez a módszer nem alkalmasak arra, hogy az állam nem­zeti, szociális, kulturális és gazdasági összetételéből folyó ellentéteket kiegyen­lítsék és az ezekből fakadó nagy kérdése­ket megoldják. Ezért vagyunk bizalmat­lanok a kormánnyal szemben és ezért hirdetjük a legélesebb ellenzéki harcot. (Taps.) Az agrárpárt sz'ovák szónoka Magyarországról A következő szónok Teplánsky (agrár) a kormányprogram összeállításának nehéz­ségeire utalt. Nincs meg a szükséges nyu­galom, igy a gazdasági munka is nehezen halad. Sajnálja, hogy halogatják a közép­európai probléma megoldását. A lengyel­országbeli viszonyok fejlődése sajnálatra méltó, ez az állam nem a mi hibánkból nem látja bennünk a szláv testvért. — A szónok üdvözli a csehszlovák—magyar kereske­delmi szerződés megkötését. Magyarország­gal is együtt akarunk működni —- mon­dotta — s ha ez az állam feladná revizio­nista törekvéseit, úgy a gazdasági közele­dés mélyebbreható lehetne. Amig a ma­gyarok a revizionizmust hirdetik, addig a Magyarországgal való jó megértés is halo­gatódik, és minden megállapodás csak ideiglenes lehet. A továbbiakban a szónok a ludákoknak szemrehányást tesz, hogy az autonómia kérdésében homályos álláspontot foglal el. Beszédét a szlovák néppártiak is­mételt közbekiáltásaikkal zavarták. Sverma kommunista szerint a választások a fasizmus teljes vereségét hozták. Hampl szociáldemokrata üdvözli a külpoliti­kában a Szovjetoroszországgal való szerződéses kapcsolatokat. Visszautasítja azt a beállítást, mintha a köztársaságban csak a németlakta te­rületek szenvednének a munkanélküliség s álta­lában a gazdasági válság következtében. A kor­mányexpozé — mondotta a szónok — kissé ha-1 tározatlan, ami a munkaalkalmakról való gon­doskodást illeti. A múlt kormány igyekezett ugyan egyik-másik kérdést megoldani, de a leg­több elintézetlenül maradt. így az önkormányza­tok kérdése. Lehetetlen, hogy a jegybank köz­vetve demonstrációt rendez, amennyiben egyes sajtószervekben azt hirdeti, hogy miden hitel kimerült. Ez kissé komolytalan módja az agitá- ciónak. A jegybank ezzel azt akarja mondani, hogy rendkívüli segítség tőle nem várható még a legválságosabb időkben sem. Kentein pártjának első szereplése Ezután Frank szudétanémet képviselő, a Hen- lein-párti képviselői klub elnöke olvasta fel más­fél óránál hosszabb időt igénybevevő nyilatko­zatát. Az elnöklő Taub bejelentette, hogy a képviselőház elnöksége előre elismerte Frank képviselő beszédét nyilatkozatnak s ezért hozzájárult annak felolvasásához, külö­nös figyelemmel arra, hogy e párt első parla­menti megnyilatkozásáról van szó. A szudétanémet képviselők az ülés eleje óta ültek helyükön, teljes számban, szótlanul, csend- i ben, rendben, példásan s még arcizmuk sem árult el érzelmi hullámzást. Klubelnökük beszédét is vasfegyelemmel hallgatták végig helyükön s azt gyakori „bravó" kiáltásokkal és mintegy ve­zényszóra kitörő és elhallgató vastapsokkal sza­kították félbe. A beszédet a német kommunisták ismételten zavarták hangos közbekiáltásaikkal, később a lármázókhoz csatlakoztak a cseh és és német szociáldemokraták is és igy a szudéta­német képviselők az egyik oldalról a kommu­nisták, a másik oldalról a szociáldemokrácia szóáradatának pergőtüzében állottak s ezt a tü­zet szilárdan állották és nem zavartatták meg magukat azáltal sem, hogy egyes vérmes kom­munisták és szociáldemokraták ököllel hado- I násztak a fejük fölött. A szudétsnémel párt nyilatkozata Frank képvisélő bejelentette, hogy pártja az alkotmánytörvényben az állam alaptörvé­nyét látja, amely politikailag, jogüag és erköl­csileg egyformán kötelezi a többségi és a ki­sebbségi nemzeteket. A párt kész magára vállalni az állammal szemben az összes köte­lességet, de ezért megköveteli az alkotmány- törvényben a németeknek biztosított összes jogot is s azért mindig harcolni fog. De har­colni fog e jogok tökéletesebbé tételéért is. Mint a többi csehszlovákiai párt, úgy a szu­détanémet párt is ennek az államnak a kere­tében akarja kiharcolni a szudétanémet nem­zet számára a nemzeti önkormányzatot abban meggyőződésben, hogy Csehszlovákia kere­teiben kialakítható az itt élő valamennyi nem­zet politikai és gazdasági jogainak elismeré­sével és garantálásával az együttélés és az életre való jog. % Ezzel a nézettel való egyetértését fejezte ki egy­milliónál jóval több német a választásban, de a csehszlovák kormányrezsim nem vonta le e tény konzekvenciáit. Bár a szónok pártja a csehszlo­vák nemzettel való együttműködés őszinte hive, egy-két miniszteri szék ajándékozását soha nem tekinti a nemzetek közti megértés leg­magasabb formájának. A szónok pártja minden olyan európai orien­tációjú külpolitikát támogatni fog, melynek célja az európai nemzetek szolidaritásának kiépítése és Európa megbékélése. A szudétanémetség so­ha nem mondhat le az egész német nemzettel való elválaszthatatlan szövetségéről és kapcsola­tairól és mindennemű gondjai mérlegelésének előterében nemzetiségének megtartása áll. A szónok szerint a kormány még nem merítette ki a gazdasági válság leküzdésére szolgáló va­lamennyi eszközt és lehetőséget. A párt kés® a többséggel való egyttttmüfcödéa* re a gazdasági s külkereskedelmi kérdések­ben is. Van kidolgozott terve a gazdasági válság eny­hítésére. Elviselhetetlen, hogy a német nép élet-’ színvonalát folytonosan süllyesszék. A párt eré­lyesen harcolni fog a németség kulturális köve­teléseiért. A szudétanémet párt nemzeti párt, de nem soviniszta, s igy tiszteli a más nemzeti meggyőződését is. Mindenesetre szociális párt is. Minden kezdeményezésében a valláserkőlcsi alapokban az erkölcsi megújhodás garanciáját látja, s ennek el kell jönnie, különben Európa az ázsiai tévtanok martalékául esik. A szudétanémet párt elvárja, hogy az állam iránti pozitív állásfoglalása megértéssel talál­kozik ellenfeleinél is. Hogy mely irányba fordtri a szudétanémet poli­tika, annak eldöntése a csehek kezében fekszik. Végiül dr. Klapka cseh nemzeti szocialista foglalkozott az állam gazdasági helyzetével. Ez­után a vitát félbeszakították s a képviselőház w w be nr je természetes meleg vasas fürdő és hegyi kli­matikus gyógyhely Idegességben, n6l bajokban és vérszegénységben szenvedők részére. Teljes penslö fürdőt és gyógydljat is beleértve. Az elöídényben Kt 32 — 33 A főidényben KI 36 — 40 Újonnan berendezett hidegvizgyógyintézet, szénsavas fürdők. megválasztott néhány bizottságot. A magyarság képviselői a Ház bizottságaiban Az alkotmányjogi bizottságba szövetkezett pártjaink részéről dr. Holotát, a költségvetési bizottságba Szent-Ivány képviselőt, a kezde­ményező bizottságba Petrásek képviselőt, a mentelmi bizottságba dr. Holota képviselőt választották be. A megválasztott bizottságok a plenáris ülés után tartottak alakuló ülést. A képviselőház junius 24-én, hétfőn 15 óra­kor folytatja a kormányexpozé vitáját, majd át­tér a meghatalmazási törvény vitájára és meg­választja a még hátralevő bizottságokat. Törköly khbetaök beszéde a STett&usbin Prága, junius 19. A szenátus plenáris ülése a kitűzött tiz óra helyett csak tizenegykor kez­dődött. A kormányexpozé szenátusi vitáját szin­tén magyar szónok nyitotta meg, dr. Törköly József, pártjaink közös klubjának elnöke. Tör­köly beszédében egyebek között a következőket mondotta: A kormánynyilatkozatból meggyőződtünk ar­ról, hogy a kormánytól nem sokat várhatunk és hogy a kormánnyal szemben kell állást fog­lalnunk és ellenzéki álláspontunkat fel kell tar­tanunk. A kormánynyilatkozat szerint ebben az ország­ban megvan a szabadság teljes mértéke és az or^ szág összes lakosának az összes nemzeti és pol­gári jogai megvannak. Ez nem felel meg a va­lóságnak és igy megmagyarázható az, hogy a kormány a nemzeti kisebbségi védelem ki­építéséről egyszerűen nem is emlékezik meg, hallgatással mellőzi azt, mert úgy állítja be, hogy nem kell semmi, mert ami a nemzeti kisebbségek védelmét illeti, ebben az államban rend van. Be­bizonyítható, hogy a kormánynyilatkozatnak ez az álláspontja téves és hogy a nemzeti kisebbsé­gek védelmének kiépítésére nagy szükség van és a nemzeti kisebbségvédelem kiépítése érdeké­ben a kormánynak kötelessége mindent megten­ni, mert hiszen erre vonatkozólag a saint-ger- maini békeszerződésben kötelezettséget is vál­lalt. A nemzeti kisebbségi jogok közül a legfonto­sabb, mely alapelvként adatott a kisebbségi szer­ződésben: a jogegyenlőség kérdése A jogegyenlőség kérdése jelenti az azonos jog­rendet, a törvénynek egyforma alkalmazását, a teljes igazságot arra vonatkozólag, hogy az azo­nos törvények, a jogképesség azonossága a tör­vényeknek egyforma alkalmazását vonja maga után. Ezeket az igazságokat hiába keressük, nincsenek meg sehol. A jogegyenlőség hiányának állítására hivat­kozhatunk oly törvényekre, melyek különböz­tető álláspontot érvényesítenek a nemzeti ki­sebbségekkel szemben és a törvényeknek nem egyforma alkalmazásával lehet bizonyítani azt, hogy ami a törvények­ben van, az nincs a való életben. Beszélhetünk-e arról, hogy itt az élet és sza­badság védelme garantálva van? Megvan a tel­jes szabadság? Lehet szó arról, hogy itt a sza­badság védelmére semmiféle javitó rendelkezé­seket nem kell csinálni? Hol van meg a szabadság védelme akikor, amikor mindenféle álladók, könnyelmű vád alapján letartóztatnak ártatlan embereket és 8—11 hónapi vizsgálati fogság után szabadon- bocsátják őket! Nem történt meg semmi, hogy az előzetes letar­tóztatás, a vizsgálati fogságra vonatkozólag a szükséges reform életbeléptessék. A csehszlovák köztársaságnak garantálnia kell a szabadság teljes védelmét törvénnyel. Az állampolgársági jog kérdése vájjon el van-e intézve? Nincs. Most van egy újabb eset, hogy egy 50 évvel ezelőtt itt született és itt lakó egyénnek elvették az állampolgárságát Hiába folyamodik az állampolgárság megadásá­ért, egyszerűen elutasítják minden elfogadható indok néflcöL A nyelvhasználati jogban vájjon a bíróság előtt megvan-e az egyenlőség? Csal? papiroson van meg, de a való éleiben nincs A kisebbségi jogok követelését feltétlenül telje­síteni kell, hogyha azt állítják, hogy a kisebbsé­gekkel úgy bánik a csehszlovák hivatalos kor­mányzat, amint azt tényleg a természetes emberi jogok szerint a kisebbségeknek dukál. Talán az iskolakérdésben nincsenek semmiféle panaszok? Vájjon haladunk-e a kultúra felé, mely nélkül a nemzeti sajátságokat megtartani nem lehet? Semmiféle haladást e tekintetben nem látunk. Nekünk a kisebbségi jogok (szempontjából M- fcédenül vannak követeléseink úgy a bei- mint a külpolitikánál, met a nemzeti kisebbségek védelme, mely a saint- germaini szerződésben le van fektetve, csak egy keret, melyet magának az államnak kell betöl­tenie és teljesen kiépítenie. ; A nemzeti kisebbségek védelme nem hatályos a Népszövetség előtt sem, mert a Népszövetség elé a nemzeti kisebbségek kérdése nem vihető. A nemzeti kisebbségek védelmét ki kell építeni Maga a köztársasági elnök ur is mondotta, hogy egy nemzeti kisebbségi törvényt kellene hozni Miután erre nézve semmiféle nyilatkozat nin­csen a kormánynyilatkozatban, természetes, hogy a nemzeti kisebbségvédelmet ki kell épí­teni. Dr. Törköly végül felolvasta a magyarság szenátorainak nevében ugyanazt a deklarációt, amely a képviselőházban is elhangzott. Hossiu szBnet Dr. Törköly József beszéde után az elnök az ülést félbeszakította azzal, hogy félóra múlva folytatni fogják. A félórás szünetből teljes két és félórás szünet lett. Ezt azzal magyarázták, hogy a nemzetgyűlés két házának közös segéd- személyzete a képviselőházban van elfoglalva, különösen a gyosirói kar. Két és félórás szünet után Frank szenátor ugyanazt a deklarációt olvasta fel a szudetané- met törvényhozók nevében, amelyet a képvise­lőházban képviselő-névrokona adott elő. Scharnagel német keresztényszocialista ugyan­csak deklarációt olvasott fel, majd Hokky Károly, a ruszinszkói magyarság sze­nátora tartott nagyobb beszédet, melynek ismertetésére legközelebb visszatérünk. Dr. Labaj szlovák néppárti szenátor felszólalása után a vitát félbeszakították. A szenátusi bizottságok Ezután a szenátus megválasztotta a kezde­ményező bizottságot, amelybe a magyaréiig pártjai a német ke resztényszocial istákkal szö­vetkezve Hilgenreiner szenátort küldték ki. A költségvetési bizottságban pártjainkat dr. Pajor s a mentelmi bizottságban dr. Turchá- nyi szenátor fogja képviselni. E három bizottság hétfőn, junius 24-é<n 13 óra 30 perekor tartja alakuló ülését. A szenátus plénuma junius 24-én, hétfőn 16 órakoT folytatja a kormány expozé vitáját, ezenkívül megválasztja a nemzetgazdasági, a néfgóíétí, <M! alkotmány jogi, a külügyi, ss iparV

Next

/
Oldalképek
Tartalom