Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-19 / 140. (3692.) szám

XIV. évf. 140. (2692) szám • ® 1935 junius 19 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. poUtiJcai napilapja Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkóí magyarság Szerkesztőség. Prága II., Panská jlice 12, UL emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. ® ® SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRflHfi. Mit ígér és mit nem ígér a kormány? (<!) Malypetr kormánynyilatkozata általános csalódást keltett. Részben azzal, ami benne van, még inkább azzal, ami nincs benne. Ami benne van, annak az a baja, hogy az előző kormány programjával azonos. Azzal a programmal, ame­lyet öt és fél évvel ezelőtt egy mammut-többség .vallott a magáénak, de amely miatt a többségből legelőször a cseh iparospárt, aztán a nemzeti demokratapárt vált le, s végül maga a megma­radt kormánytöredék is oly választási vereséget szenvedett, hogy kisebbséggé zsugorodott össze. Szóval egy megbukott kormánytöbbség megbu­kott programjával akarja Malypetr azt a hitet ébreszteni bennünk, hogy most valami uj éra kezdődik. A régi emberek uj érája. A benyomás éppen az ellenkező: a régi emberek régi éráját látja mindenki benne. Mit hozott az eddigi éra? Az előző kormány­többség politikai tekintetben a kivételes törvé­nyek rendszerét vezette be. Szigorította a ház­szabályokat, szigorította a sajtótörvényt, szigo­rította a köztársaság védelméről szóló törvényt, meghozta a kormány kivételes meghatalmazásá­ról szóló törvényeket, melyek pénzügyi és gaz­dasági törvények hozatalára adtak a kormány­nak teljhatalmat, megalkotta a pártföloszlatásxól szóló törvényt, mely a kormányt fölhatalmazza a politikai pártok-feloszlatására vagy a pártok működésének felfüggesztésére. Gazdasági téren az előző koalició folytatta a 90 és egynéhány állami alap rendszerével való gazdálkodást, évi zárszámadásai milliárdos hiányokkal zárultak, az államadósságot évente átlag egy milliárddal növelte, a defláció politikáját nem vezette végig a gazdasági élet minden vonalán, hanem a ki­egyenlítődés előtt hirtelen devalvációra tért át, azonban mégsem érte el vele a munkanélküliség csökkenését, a kartellek hatalmát sem törte meg, ellenben továbbépítette a pártok üzleti vállalko­zásaiként tekintendő szövetkezeti központok ja­vát szolgáló monopolizáló politikát, létrehozva a gabonamonopóliumot, a faszindikátust. A régi koalició alatti gazdasági helyzet jellemzéséül a miniszterelnök lapja, a Venkov, május 9-iki szá­mában vezető helyen szórul-szóra ezeket mond­ta: „A mellékkormány még mindig rendelkezik. Az államfordulat óta meghatározza a pénzügyi politikát, a deflációval szegényebbé tette az igész lakosságot, 712 kartellje bezárt 1200 gyá­rat, kitermelt száz és százezer munkanélkülit s eszállitofcta az állami alkalmazottak fizetését". Mindezt a Venkov terinészetesen a bankok ál­jai képviselt pénztőkére és az ipari nagytőkére brti, de viszont ahogy igaz az, hogy minden lépnek olyan kormánya van, amilyet megérde- nel, akkor ugyanúgy igaz az is, hogy minden xrszágban csak olyan „mellékkormány" lehet- éges, amilyet a kormány és a kormánytöbbség naga megtűr. A kormánytöbbség nem törte le i 712 kartellben tömörült belső gazdasági nagy- latalmat s ezért a kormánytöbbség volt felelős. Az uj kormánynyilatkozatban nem látjuk an- lak a kidomboritását, hogy az uj kormány sza­rtam akarna az előző kormánytöbbség politikai endszerével. Nem látjuk azt, hogy meg akarná züntetni a meghatalmazási törvényekkel való iperálást, ami az előző kormány alatt kiépített íkintélydemokráciától a parlamenti demokrácia elé való visszatérést jelentené. Ellenkezőleg az- al mutatkozik be, hogy a meghatalmazási tör- ény keretét bővíti és a határvidéken kivételes ormányrendelkezésekre feljogosító javaslatot yujt a parlament elé. Folytatja a régi kur- ust. Gazdasági téren szintén nyomát sem ltjuk annak, hogy az uj kormány le akarná tör- i a 712 kartellt, hogy meg akarná szüntetni a lonopolizáló politikát. Sőt ellenkezőleg az ál­A nemzetgyűlés két háza megalakult s meghallgatta a kormányexpozét Országos iskolatanácsot, kulturális és ipar­tanácsot igér Sziovenszkőnal az uj kormány fi szlovák néppárt alelnökséget kapott mini a két Házban Honiéin parija Uradét házelnöfcséga mailéit szavasait Az uj kormány az eddigi gazdasági politikái folytatja tovább Prága, junius 18. A május 19-i választásokból J kikerült képviselőház ma délben tartotta alakuló I ülését. A klubház folyosóin többszáz munkanélküli, főképpen asszony hangosan tüntetett a koa­líciós pártok s a nemzeti egyesülés klubjai előtt. A hosszú folyosókon mindenfelé kiáltások hang­zottak: „Munkát ígértetek, itt vagyunk, adjatok munkát és kenyeret". Bevonulnak az ui képviselők Háromnegyed tizenegy órakor kezd megtelni az ülésterem. A koalíciós pártok közül elsőnek a nemzeti szocialisták, majd a szociáldemokra­ták és az agrárok padsorai telnek meg. Kettesével haladva, zárt oszlopban vonul fel a szudétanémet párt negyvennégy képviselője. Közben a többi padsor is megtelik s az utol­sók között jönnek egy csoportban az orszá­gos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt képviselői, akik — mint azt már megírtuk — az elnöki emelvényről nézve a bal szélső padsorban a kommunisták mögött s a szudétanémet párt képviselőinek szomszédságában ülnek. Néhány párt törvényhozói virágot, illetve jel­vényt tűztek föl. A cseh nemzeti szocialisták vörös-fehér, a német keresztényszocialisták fehér szekfüt, a cseh iparospártiak ibolyát viseltek gomblyu­kukban. A cseh és német szociáldemokraták, valamint a kommunisták régebbi szokásuktól eltérőleg ez alkalommal nem tűztek föl vörös virágot A szudétanémet párt törvényhozói sötétkék pártjelvényt hordanak a párt régi nevének kezdőbetűivel. A kommunisták azzal tüntetnek, hogy négy letartóztatásban, illetve börtönben levő képviselőjük padját vörös szekfükből álló virágcsokrokkal díszítették föl. Tizenegy- órára a közönség számára fentar- tott karzatok, s a diplomáciai és ujságirópáho- lyok is szinültig megtelnek. A szenátorok páholyában ülnek pártjaink sze­nátorai a szlovák néppárti szenátorok köré­ben. A képviselőház környéke is tele volt érdeklő­dőkkel, akik belépőjegyet nem kaphattak s igy legalább az uj honatyák felvonulását szemlél­ték meg. A fogadalom letétele Negyedtizenkét órakor Malypetr miniszter- elnök megnyitja a képviselőház alakuló ülését. Nyomban a megnyitás után a képviselőházi tit­károk, cseh, szlovák, német, ruszin, magyar és lengyel nyelven olvasták föl a képviselői fogada­lom szövegét, majd valamennyi képviselő az el­nöklő miniszterelnökhöz jött s a „fogadom** szóval erősítette meg a fogadalmat. Elsőnek Srámek miniszter tette le a fogadalmat, majd a többi néppárti, utána a szlovák néppárti és a nemzeti egyesülés pártjainak képviselői. Dr. Kramár képviselő klubtitkára társaságában bot­ra támaszkodva jelent meg közvetlenül a folyo­sóról s a fogadalomletétel után ismét nyomban eltávozott a teremből. Az agrár, a fasiszta, a né­met agrár, nemzeti szocialista, cseh iparos, szo­ciáldemokrata és német szociáldemokrata kép­viselők után a szudétanémetek járulnak a mi­niszterelnökhöz, majd a kommunisták, végül a magyarság pártjainak képviselői. Nitsch Andor képviselő járult utolsónak az elnökhöz. Az egész aktus úgyszólván csendben folyt le s a padsorokban csak a szokásos tompa morajlás fut időnként végig. A miniszterek az ülés elején padjaikban ül­tek s a miniszteri padsor üres volt. Amint az egyes miniszterek a képviselői fogadalmat lete­szik, a miniszteri padsorokban foglalnak helyet s közben bevonulnak a hivatalnokminiszterek is. fi szlovák néppárt és leniéin párfia indáira szavaz latpiacot is monopolizálni fogja. Mindent a régi alapokon akar továbbépíteni. Ugyanolyan irányvezetéssel, ugyanoly módszerekkel. Sajnos, erősen aggódunk, hogy ugyanolyan lesz az ered­mény is. Uj dolog a kormánynyilatkozatban az, hogy Szlovenszkón tovább fogják folytatni a decen­tralizálást. Ez uj, mert eddig nem tudtuk, hogy ott decentralizálás folyik, éppen forditva, azt éreztük, hogy ennek az ellenkezője történik. Uj dolog az is, hogy Szlovenszkó megkapja a tar­tományi iskolatanácsot, a tartományi ku'lturta- nácsot és a tartományi ipartanácsot, ugyanúgy, ahogy az a cseh és morva tartományokban van meg. Ezt üdvözöljük, de visszaemlékszünk arra, hogy ezt már nem elsőizben Ígéri a kormány. Hodza miniszternek iskolaügyi miniszter korában az utolsó szenzációs bejelentése volt, hogy meg­alkotja Szlovenszkó országos iskolatanácsát. Utána néhány hónapra eltűnt az iskolaügyi tár­ca éléről s utódai vagy teljesen megfeledkeztek a dologról, vagy pedig elfogadhatatlan formá­ban akarták megvalósítani. Emlékezetes Dérer volt iskolaügyi miniszter híres javaslata, amely az iskolatanács árnyékkormányzatáért az egyhá- , zi iskolarendszert akarta eltörölni a föld színé­ről. Ez volt az a híres javaslat, amely ellen Szlo­venszkó csodálatos egyhangúsággal vétót emelt. Még a tartománygyülés is elutasította. Mind­addig, amig a most fölhozott ígéretek részletes formuláját nem ismerjük, félünk attól, hogy a Dérer-féle iskolajavaslatokhoz hasonló Ígérvé­nyekkel állunk szemközt. Mindenesetre ezek az ígéretek nem annyira Szlovenszkó népének, mint inkább a szlovák néppártnak szólnak, amelyet ezekkel a csillogó gyöngyökkel invitálnak be a kormányba. Ki tudja, hogy ebből a csillogásból mennyi az igazgyöngy és mennyi az üveg? S mi az, amit — bár a legnagyobb érdeklő­déssel vártuk — mégsincs benne a kormánynyi­latkozatban? A kisebbségi kérdés. Nincs benne az, hogy a magyar kérdés megoldásra kerül. Nincs benne az, hogy a magyarság fiai a közal­kalmazásban meg fogják kapni legalább megkö­zelítően azokat a pozíciókat, melyek számará­nyunk szerint megilletnek bennünket. A kor­mánynyilatkozatban nem látunk uj kisebbségpo­litikai kurzusra való hajlandóságot. Ellenkező­leg, a kormány mindent a régi mederben akar tovább csinálni. Régi és avult politika uj kiadás­ban. Ezt a politikát nem helyeselhetjük. Ahogy a régi ellen küzdöttünk, ugyanúgy küzdeni fogunk a réginek uj kiadása ellen is. Nézetünk szerint politikai téren demokratizálásra, a demokrácia szerveinek és terjedelmének kibővítésére, nem pedig a szűkítésére van szükség. A törvényho­zás jogát teljesen a parlament részére kell biz­tosítani, ezt kívánja a parlamenti demokrácia alapelve. Gazdasági téren is meg kell szüntetni a tervgazdaság jelszavával való nacionalizálási folyamatot, amely a magánvállalkozást teljesen politikai érdekszervezetek szolgálatába hajtja és a párttrösztök gazdasági rendszerét akarja ki­építeni. Az ellenzéki meggyőzés munkájának minden törvényes eszközével igyekezni fogunk meggyőzni a közvéleményt és az illetékeseket arról, hogy a kormánytöbbség régi politikája és avult módszerei az uj kiadásban is eredményte­lenek lesznek s nem segíthetik elő sem a politi­kai, sem a gazdasági konszolidációt. A politikai konszolidáció munkája nem vihető előbbre a ki­sebbségek politikai és kulturális kielégítése nél­kül. A gazdasági konszolidáció is csak uj mód­szerekkel érhető el. A kormánynyilatkozat sem az egyik, sem a másik irányban nem tartalmaz pozitív ígéreteket, az uj kormányt nem fogad­hatjuk bizalommal. A képviselőház ezután titkos névszerinti szavazással Bradác Bohumir agrárpárti kép­viselőt, volt nemzetvédelmi minisztert válasz­totta meg elnökéül. A leadott szavazatok kö­zül 233 Bradác mellett szólt, s 53 képviselő üres lappal szavazott. Bradác mellett szava­ * S zott a 166 koalíciós képviselőn kívül a Hlinka- pártból mintegy 20 képviselő, továbbá a 44 Henlein-párti képviselő is. Bradác képviselő az elnöki fogadalom letétele után rövid beszéd kíséretében veszi át hivata­lát. ígéri, hogy pártatlanul s lelkiismeretesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom