Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-18 / 139. (3691.) szám

ÍJJJ nml iO| SetweMzkói *naq^ot fiatotok a kavcizt ufyáfr Szánfó György, a „Strad ivari” és az „ Aranyágacska" Írója megénelcelfe a Vág szimfóniáját A nagysikerű író festőnek indult és pulykapecsenyés ujságiróhonoráriumokon keresztüljutott el az irodalomhoz Tizenkét nagy regény után csendes elvonultságban most írja önéletrajzát Budapest, junius eleje. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Talán helytelennek tűnik, ha Szántó Györgyöt, az erdélyi Szépmives Céh tagját, akit izig-vérig erdélyi írónak ismerünk, a szlovenszkói magyar fiatalok­ról szóló cikksorozatunk arcképcsarnokába sorozzuk. De erre két jogcímünk van. Az egyik az Írónak szlovenszkói eredete s azok a ma is fennálló kapcsolatok, amelyek Szántó Györgyöt ma is szülőföldjéhez fű­zik. A másik az iró önvallomása, amelyet előttünk tett. Ahogy Darkó Istvánt Erdély adta Szlovenszkónak, úgy adtuk mi is Er­délynek és az egyetemes magyar kulturélet- nek Szántó Györgyöt. A könyvnapok alkalmával találkozunk vele. Ott ül a Szervita-téren felállított Szép- mives-sátor bejáratában egy kis körasztal mellett, amelyet hatalmas piros ernyő véd a nap tűző sugarai ellen. Mindig van tár­sasága, a sátor hölgyei pihenésre odaülnek köréje és szóval tartják, elmondják az ese­ményeket, amelyeknek sodrában az iró is benne van, csak nem látja azokat. A han­gok törnek felé csupán és ő a hangokon keresztül közlekedik a külső világgal. Köny­veit vásárolják és autogrammot kérnek tőle. Valaki felnyitja a könyvet címlapjára, kézbe veszi az iró kezét, amelyben töltőtoll van és odahelyezi a lapnak arra a pontjára, ahol az aláírásnak kezdődnie kell... Az örökké sötét éjszkában a hangok azok, amelyekkel az életbe kapcsolódik. Csodá­latosan kifejlett a hangmemóriája. Bennün­ket is azonnal megismer, pedig a múlt esz­tendőben, szintén a könyvnapon találkoz­tunk utoljára ás akkor sem voltunk túlsókat együtt. Csak annyi hangzik feléje : Szer­vusz Gyurka ! és ő már nagy örömmel em­lékezik fel az olyan ismerőseire, akik jelen­tenek a számára valamit. A Prágai Magyar Hírlap olvasóinak be­szél az ő csodálatos életéről és pályafutásá­ról. Őszinte, emberi vallomást tesz. — Vágujhelyen születtem 1893-ban tős­gyökeres szlovenszkói családból. Nagyszü- leimnek földbérletük volt Vágujhely hatá­rában, édesapám a négyosztályos zsidó reálnak volt a tanára. De csak gyermek­koromnak első éveit töltöttem Vágujhelyen. Négy éves voltam, amikor édesapámat Lúgosra helyezték és igy lettem én er­délyivé. De már a gyermekkor első emlékei elvá­laszthatatlanul Szlovenszkóhoz kötnek. Szlovák dajkám volt, aki nem is tudott magyarul és igy lett az én anyanyelvem szlovák. A szlovák nép mondái és meséi színesí­tették meg először ébredező képzeletvilá­gomat. Magyarul nem tudtam, csak Lúgoson ta­nultam meg, viszont a szlovák nyelvet fe­lejtettem el ott teljesen. — Lúgoson végeztem iskoláimat és ott is érettségiztem 1911-ben. Pestre jöttem és a műegyetem épitészeti szakosztályára irat­koztam. Főiskolai tanulmányaimat a há­ború szakította meg. Bevonultam a székes- fehérvári tizes huszárezredhez, de csakha­mar legyalogositottak és Lúgosra kerültem a honvéd pótkerethez. A 302-es honvéd- gyalogezredbe osztottak be, ez a híres negyvenegyes fokos-hadosztály egyik ez­redé volt. Végigcsináltuk 1914 decemberé­től a nagy előnyomulást Homonnától Tar- nowig, a Kárpátokban küzdöttünk, majd a gorlicei áttöréshez csoportosítottak át ben­nünket a Mackensen hadseregébe. Itt szereztem meg tiszti rangomat és itt vesztettem el szemem világát. Zászlóal­jam összes tisztjei elestek és én mint őr­mester vezettem rohamra a legénységet. Magammal ragadtam az egész ezredet és ezért az ütközet után minden tiszti vizsga nélkül hadnaggyá léptettek elő és később nagy ezüsttel tüntettek ki. Húsz éve ennek és én ekkor vesztettem el a szemem világát. Srapnellszilánk vágott meg és jobbszeme­men belső üvegtesti vérzést kaptam. Gyó­gyíthatatlan volt és igy nyugállományba helyeztek. Pestre tértem vissza és folytat­tam műegyetemi tanulmányaimat. Akkor kezdtem festegetni. Félévig bejártam a festőmüvészeti akadémiára, majd Bécsben Schmutzernél grafikával foglalkoztam, az­tán néhány hétig Berlinben végeztem fes­tészeti tanulmányokat, de rendszeres aka­démiai képzettséget nem szereztem. Vissza­tértem Pestre és 1919 augusztusáig éltem itt. Festményeimet a Nemzeti Szalon mu­tatta be, aztán nagy plakátokat rajzolgat- tam a Projektograph részvénytársaságnak, meg könyvfedelek rajzolására kaptam meg­bízásokat. így éltem át a vad időket, az összeomlást, az októberi forradalmat, majd megértük a kommünt is. Rettenetesen éheztem, az éhség fizikai kínokat okozott és nem bírtam sokáig. Neubauer Pali földimmel és unokatestvé­remmel elhatároztuk, hogy megszökünk. Szerencsésen el is jutottunk a határig és éj­szaka átúsztunk a Lajtán. Őneki sikerült a vállalkozás, engem azonban elcsíptek az osztrák csendőrök és Wiener-Neustadtba eszkortáltak, ahonnan végül Bécsbe kerül­tem. Itt töltöttem egy félévet, aztán vissza­tértem illetőségi helyemre. Lúgosra, amely ekkor már Romániához tartozott. —- Csak kevés időt töltöttem otthon. Szerencsétlen véget ért barátom, Grosa- vescu Traján, a híres operaénekes, aki szintén lugosi származású volt és abban az időben a kolozsvári opera tagja volt, és Ratiu Domokos barátom meghívott Kolozs­várra az operához, ahol atelier-főnök lettem és négy-öt opera díszleteit készítettem el. Egy évig, 1921-ben éltem Kolozsvárott és itt ismerkedtem meg feleségemmel, egy aradi származású leánnyal, aki orvostan­hallgató volt. Ekkor már az én édesapámat is Aradra helyezték a líceumhoz. Házassá­got kötöttünk és Bécsbe mentünk fel, ahol intenziven foglalkoztam festészettel és félév alatt legalább száz olajat, ugyanannyi akvarellt és grafikát készítettem el és gyűj­teményes kiállítást rendeztem, amely rend­kívüli tetszést aratott. Itt szakadt rám aztán a teljes vakság. — A balszememen megkezdődött a rece­hártyaleválás, amely az orvostudomány mai felfogása szerint gyógyíthatatlan és csak igen kevés esetben sikerül megmen­teni a szemet. A bécsi orvosok megállapították, hogy az a gorlicei ütés a homlokomon megmoz­gatta az egész szemrends-zeremet. Hat héten belül teljesen megvakultam. — Ez a hat hét!... Napról-napra kevesebbet látni és mindent, amit még látok, mohón magamba szívni, hogy elvigyem emlékül a sötét éjszakába. Az asszonyt, a kör­nyezetemet, a várost, az embereket, az élet minden színét és szépségét. — Deutschmann hamburgi professzort ajánlották a bécsiek. Deutschmannak már sikerült embereket megmentenie, akik ebben a betegségben szenvedtek. Leghíresebb esete Austin Chamberlain angol külügymi­niszter meggyógyitása volt, aki a háború kitörése előtt volt nála recehártyaleválásá­val és az utolsóelőtti napon hagyta el Ham­burgot. — Másfél évig éltünk Hamburgban, de Deutschmann professzor keze sem tudott segíteni rajtam. Hamburgban egy kis Adler- irógépet vásároltam és három nap alatt tökéletesen megtanultam rajta gépelni. — Ma is ezt a hűséges, kitartó jószágot használom. A cikkeimet, regényeimet tehát magam írom és nem diktálom. Első jelen­tősebb munkám ,,A Sebastianus útja elvé­geztetett" cimü regényem volt. — De az irodalomhoz már azelőtt is volt némi közöm. Közvetlenül az összeomlás előtt Csobay Gyula barátom azzal a terv­vel fordult hozzám, hogy alapítsunk a Nyír­ségben egy hetilapot. A lap ,,Uj Szabolcs" néven meg is jelent és ketten irtuk azt meg Budapesten, a Belvárosi Kávéházban, én meg Neubauer Pál. Csobay Gyula pedig minden héten leutazott az összeállított kéz­iratanyaggal. így készült az ,,Uj Szabolcs". Én álnév alatt esztétikai cikkeket írtam, Neubauer Pál pedig szociális riportokat, novellát, verset, társadalmi tanulmányokat. A honoráriumunk nem készpénz volt, ha­nem pulykapecsenye és pezsgő. — Most aztán a vakság éjszakájában az irodalom lett a menedékem és az élethiva­tásom. SIÓFOK * Riviéra penslo. T»I|m komfort. Előkelő cxalfcfi otthon. Gyermekeket kii<r»t n<HcOlIgen m<r»*k»lt elő»«»«on árak. ABBAZIA; Hotel Imperigl (Sűd»fran<Jow 110 égy) LAURANAi Hotel ExceUior (Saját tengeri (ürőő 140 égy) Első-osrtilyu jiállodák. Komfort, pemio 30.—lírától. Polgári szál­lodákban panslo már 18.—Urától. Szobafoglalás; AUSLANDISCHE HOTELVERTRETUNG, Budapest IV., Váci utca 18. RUDOLF MOSSE-HÁZ. Tel.; 8}-5-83 ás 83-5-85- Érdeklődőknek postai elintézés. r— Egymásután jelentek meg regényeim. 1929-ben érkeztem be Budapesten, amikor a ,.Dante" egyszerre három könyvet hozott tőlem, a ,,Bábel tornya", a „Bölcső" és ,,A földgömb" cimü müveimet. Két évvel ezelőtt jelent meg legnagyobb munkám, a „Stradivari", amelyet a berlini Boston-film- gyár lekötött és Bolváry Géza forgatta. Az ősszel már a piacra kerül. Ebben az évben jelent meg az „Aranyágacska" cimü regé­nyem. — így élek csöndben, alkotó munkában Aradon, de elválaszthatatlan szálak kötnek szülőföldemhez, ahol harminc év óta minden évben megjelenek hosszabb időzésre és együtt vagyok azokkal, akikhez a gyer­mekkor és ifjúság színes emlékei fűznek, sok nagyon kedves baráthoz. Hogyan él az én lelkemben Szloven- szkó, a Vág völgye, azt megénekelem leg­újabb müvemben, önéletrajzomban, amely az ősszel fog megjelenni. —Írtam abban egy részt „A Vág szimfó­niája" címmel. Ez lesz az én szerelmi vallomásom szülő­földemhez. — Annak ellenére, hogy évtizedek óta elkerültem Szlovenszkóról, s Erdélyben töltöm életemet, oda megyek „haza" a Vág partjára és a Vág szimfóniája zug, harsog a lelkemben ... Fontos tudnivalók az utazási forgalom devizagyakorlatáról Lényeges könnyítések osztrák, jugoszláv és német viszonylatban ■■ ■■ Magyarországra 1000 pengő kivitelét engedélyezi a Csehszlovák Nemzeti Bank Prága, junius 17. Budis Károly, a Csehszlovák Nemzeti Bank főellenőre, rádióelőadást tartott az utazási forgalommal kapcsolatos devizagyakorlat kérdéseiről. Az érdekes és időszerű előadás a többi között a következőket tartalmazza: A külföldre utazó utas útleveléhez valuták föl-’ jegyzésére szolgáló füzetet köteles szerezni. A füze­tet beragasztják az útlevélbe s a füzet az útlevél kiegészítő részét alkotja. A füzetet bármely keres­kedelmi banktól be lelhet szerezni, de a bank csaik egy ízben adja azt ki, másodpéldány indokolt esetben csak a Nemzeti Banknál kapható. Ebbe a füzetbe vezetik be azokat az értékeket, amelyeket az utas külföldre visz magával. A be­vezetést az a bank eszközli, amelynél a valutát, a csekket, a hitellevelet vagy egyéb fizetési eszközt az utas a Nemzeti Bank engedélyével vásárolta. Minden utas havonta egyszer 1000 koronát, vagy annak megfelelő külföldi valutát a Nemzeti Bank külön engedélye nélkül vihet külföldre. Az 1000 koronát meg nem haladó értékek bejegy­zésére az utas is fel van jogosítva. A külföldre vitt értékek bejegyzése nélkül a határmenti hatóságok nem engedélyezik a határ átlépését. Ezer koronát meghaladó értékű fizetési eszköz csak a Nemzeti Bank engedélyével vihető kül­földre. Kiviteli engedélyt a Nemzeti Bánik a következő irányelvek alapján ad: Üzleti utazás: A valutakiviteli kérelemhez az illetékes kereskedelmi kamara véleményezése kell. Gyógykezelés és üdülés: Hatósági orvosnak kell igazolni, hogy a kérdéses betegség kezelése érdekében föltétlenül szükséges a külföldi utazás. Tanulmányút: A valutakiviteli kérvényhez az illetékes testület, hatóság vagy tanintézet igazolását kell mellékelni. Az utas csaik annyi valutát vihet magával, ameny- nyit a Nemzeti Bank engedélyezett, vagyis ha az engedély például 3000 koronára szól, akikor mind­össze 3000 korona értékű valuta vagy egyéb fize­tési eszköz vihető külföldre, mert az engedélyezett összegben benne van az a % 1000 korona is, amelyet különben engedély nélkül le­het havonta egyszer kivinni. Mindenkinek jogában áll a menetjegyet és a visz- szautazásra szóló jegyet Csehszlovákiáiban megvásá­rolni s a jegy árát nem számitják be a külföldre szállitot-t valuta értékébe. Ezzel szemben a hajójegyek árát és a külföldi szállók ellátási utalványának értékét le kell számítani a kül­földre szállított valuta értékéből, amennyiben ezeket az értékeket az utas Csehszlo­vákiában vette. A hajójegyek és n szállóutalványok értékét be kell vezetni a valuták bejegyzésére szol­gáló füzetbe. A külföldi tartózkodással kapcsolatos kiadásokat nem szabad belföldön teljesítendő fizetésekkel fe- . dezni, igy például tilos valamelyik külföldi fürdőhely cseh­szlovákiai megbízottjánál előre lefizetni a külföldi -tartózkodás költségeit. Az ilyen fizetéseknek a Nemzeti Bank engedélye nélkül történő teljesítése az 55. számú kormány- rendeletben foglaltak szerint kihágást jelent. Ki­fejezetten tilos a külföldi tartózkodással kapcso­latos kiadások fedezésére igénybe venni azt a le­hetőséget, hogy az utas posta, vagy postatakarék­pénztár utján 200 koronás tételeket utaltat át a maga részére, mivel az ilyen átutalások csak gaz­dasági szempontból szükséges fizetések teljesíté­sére történhetnek. Áruszállításból vagy hitelüz­letből eredő külföldi valuták fölhasználása tilos, tekintet nélkül arra, hogy a követelés egyéni, vagy egy harmadik személy cessziójából ered. A kihágásokat a pénzügyi hatóságok szigorúan bün­tetik. Néhány szomszédos állammal a csehszlovák kor­mány egyezményt kötött az utazási forgalom meg­könnyítés érői. Osztrák viszonylatban minden utasnak jogában áll évente kétszer 5000 koronának megfelelő értékű valutát ki­vinnie, mégpedig 1000 koronát csehszlovák valutá­ban és 4000 koronát utazási csekk alapján, vagy a csehszlovák postatakarékpénztár közvetítésével. A Csehszlovák Nemzeti Bank engedélyét a postataka­rékpénztár szerzi meg. Részeletes fölvilágoeitással a posta és az utazási irodák szolgálnak. Jugoszláv viszonylatban a helyzet hasonló: az utas 1000 koro­nát, vagy annak megfelelő valutát vihet magával és a postatakarék közvetítésével 4000 koronát utal­hat át. Német viszonylatban a Csehszlovák Nemzeti Bánik Német- országiba utazó fürdővendégeknek személyenként 500 márkát és hajóutazá6 esetén 1000 márkát en­gedélyez s följogosítja az utast arra, hogy ezen­kívül még 1000 koronát csehszlovák valutában vi­gyen magával. A Magyarországira irányuló utazási forgalommal kapcsolatos vaöutakiviteli engedélyek ügyében kér­dést intéztünk Budis föellenőrhöz, aki a követke­zőket mondta: — A magyarországi utasok valutakiviteli ké­relmeit a Csehszlovák Nemzeti Bank a legliberá- lisabbau intézi el, amennyiben minden különö­sebb akadály nélkül 1000 pengőnek utazási csekk vagy a Királyi Magyar Automobil Club csekkjei alakjában való kivitelét engedélyezi. Az utazási csekkek bármely pénzintézet közvetíté­sével, mig a magyar autóklub csekkjeit a prágai Líuxlerbaiuk utján lehet beszerezni. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom