Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-18 / 139. (3691.) szám

2

1935 június 18, kedd*

<PM<IAlMA<AaRH!KCiaB

Malypetr: A szudétanémet mozgalmat anyagi és erkölcsi körülmények hívták életre

A miniszterelnök nyilatkozata egy francia lapban a Henlein-mozgalomról

Prága, junius 17. A Petit Párisién mai számában közli kiküldött munkatársának Malypetr csehszlovák miniszterelnökkel folytatott beszélgetését. A miniszterelnök nyilatkozata csaknem teljes terjedelmében a Henlein-párt kérdésével foglalkozott. Malypetr nézete szerint a Csehszlovákiában előállott helyzet nem is szokatlan és nem is különösen súlyos.

Ezer évnél hosszabb ideje élnek a németek a csehekkel szoros vonatkozásban, ismételten voltak súrlódások és nézeteltérések, mint az egy házban élő két családnál elő szokott fordulni.

Egymás mellett élő két fajnál is természetesek az ilyen esetek. Már 1920-ban koalícióba lépett az összes német párt a csehszlovák többséggel szemben s e német koalíciónak 69 képviselője volt.

Azóta a németek a politikai berendezkedések szabad játékának kereteiben ismét normális akciókat kezdeményeztek. Politikai pártokba tagozódtak mint ez állam többi nemzetisége és beállítottságuk szerint a kormánytöbbségben vagy az ellenzékben foglaltak helyet. A többségben lévő németek képviselői a kormányban vannak.

Ma egy más kartellel van dolgunk — mondotta a miniszterelnök, — amelyet más körülmények hívtak elő: anyagi és erkölcsi körülmények.

Anyagiak: a világválság Csehszlovákiát

sem kímélte meg. Nagyon érezhető a gyáriparban, mindenekelőtt az ipari vidékeken,, ahol a német lakosság tömegei élnek. E kínos helyzet következtében előállott általános elégedetlenség tiltakozó mozgalomban jutott kifejezésre.

Erkü3~ '-kok: Hitler mindazokon a területeken, ahol a német fajhoz tartozó lakosság él,

Bizonyos német pártoknak a parlamentünkben yaló egyesülése csak lenézése az általános európai nemzeti szocialista mozgalomnak.

— Tehát semmi különös dolog sem történt és holnap a szudétanémet párt a képviselőházban fog ülni és kénytelen lesz részt venni a parlamenti munkában.

Az ideológiai időszak után reális keretekbe kell lépnie. És akkor, ha majd gyakorlati, szociális,

kell megoldania, talán nehezebb lesz a tényekkel szemben eredeti összetartását megőrizni, mint a misztikus időszakiban.

A vélemények a doktriner nézetek és szociális osztályok különbözőségei, amelyekből ez a választási kartell összevetődött, feltétlenül felszínre jönnek.

Ha a szudétanémet párt nem akar a tisztára negatív ellenzék sorába állni, úgy minden problémánál saját javaslataival kell előállnia. Ha ez a párt tényleg részt akar venni a parlamenti munkában, úgy heterogén elemei semmi közös akciót sem képesek véghez vinni. Ha azonban a párt a parlamenti munkákban egyáltalán nem

Budapest, juniue 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentés-e.) „Az Est“ mai számában hosszabb interjű jelent meg Kemal pasától, aki a iap törökországi munkatársának nyilatkozott a világ sorsáról. A török diktátor az ..újságírónak, arra.a kérdésére, hogy lehetséges-e a közel jövőben háború, a következőket mondotta! - .....■ .

— Ne beszéljünk a közel jövőről. A háborús veszedelem a jelenre vonatkozik. A helyzet ma sokkal rosszabb, mint néhány hónappal ezelőtt

vesz részt, úgy tevékenységet sem tud fölmutatni. E két körülmény figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a Henlein mozgalmát előidéző és megkönnyítő körülmények között meg kell említenünk azt is, hogy

e választási blokk választói nem követői mindnyájan a nemzeti szocialista eszmevilágnak. Sokan oportunitásból, vagy a régebbi képviselőkkel való elégedetlenség miatt szavaztak a szudétanémet pártra.

A miniszterelnök e szavakkal végezte az interjút:

•— Ami bennünket, ez állam stabil többségének képviselőit illet, nem vagyunk azon a nézeten, hogy egy uj párt fölmerülése, ami máskor is megtörténhetik, valamit is változtathasson a legális ellenzékkel szemben mutatkozó liberális álláspontunkon. E köztársaságban az összes vélemény szabadon kifejezésre juthat. Mindenki számára megőrizzük a szabadságot.

Volt. Azok a nemöszinte vezérek, akik nem veszik figyelembe, hogy milyen komoly dolog a háború, készítik elő az összecsapást. A hagyományokat helytelenül értelmezik, sőt visz- szaélnek velük. Hogy ezekben a kritikus órákban meg lehessen akadályozni a teljes zűrzavart, a tömegeknek kell elhatározó lépést ten- niök és a felelősségteljes vezetést lelkiismeretes, emelkedett jellemű és erkölcsű emberekre kell bizniok, de haladéktalanul. A háború olyan hirtelen törhet ki, mint egy bombarobbanás.

bizonyos pszichózist váltott ki. Erre vezethető vissza a szudétanémet párt választási eredménye.

I

Saeáj-és nnAi y-y-i- ■ fcgüfM ÍUS OJAOJL f I

pénzügyi, mezőgazdasági, gyáripari kérdéseket

Kemal nem fél a bolsevizmustél, de sötétnek látja a jelent

A KODHAIÁSZ

ALEX 6REEPP BŰNÜGYI REGÉNYE

1G1

A leány hebegve válaszolt:

— Nem, Sir. Ez a szoba jóval nagyobb annál, amit mi kaptunk, más a berendezése, mások a képek a falon.

Most a manchesteri kereskedő szólalt meg:

— Igazán érthetetlen, hogy szabad angol állampolgárok éjszakai nyugalmát igy háborgatják. Ezért önt teszem felelőssé, Mister Stanford.

— Bocsásson meg uram, — igyekezett az igazgató vendégének háborgó kedélyét lecsen- desiteni. — A kereskedő dühösen csapta be mögöttük az ajtót. Bürke ott állt a lánnyal a folyosón és elmélyedve meredt maga elé.

— Szolgálhatok még valamivel, Sir? — kérdezte alig palástolt gúnyos hanghordozással az igazgató.

— Nem, — felelt vissza Bürke érdesen. — Módjában volt, alkalmat adtam rá, hogy őszinte legyen. Ön azonban a másik utat választotta. Magára vessen, ha ezért Dartmoorba juttatom. És ha én mondom ezt, arra mérget ihatik, öregem. Mert Captain Bürke nem vesztegeti hiába a szavát.

Az igazgató nem tudta elpalástolni, hogy ezekre a szavakra miképen torzult el a félelemtől és a gyülöltségtől simára borotvált arca.

XI. FEJEZET.

Sir Alfréd a pokolba kívánja Bürkét.

A leány egész testében remegett, úgy, hogy Bürke a karjába karolt és igy vezette az autóhoz. Maga mellé ültette a kormányhoz. Megindult az autó és mig Bürke ügyesen siklott tova

Pimlico útvesztőjében, igyekezett megnyugtatni a lányt.

— Egy bűnszövetkezet hálójába jutottak, Miss Adelaide, amelynek titokzatos céljai vannak. A szálloda igazgatója, a portás és az egész személyzet a szövetkezethez tartozik. Mind a herceg parancsára ugrál. A nagybátyja egészen bizonyosan a bűnösök kezében van, de majd kiszabadítjuk, ezt ígérem magának, különben ne legyen Captain Bürke a nevem. A gazemberek kicserélték a szoba számát, mert el voltak készülve erre a látogatásra. Kicserélték a vendéglapot és a hatvankilences szobaszámot a jámbor manchesteri kereskedő ajtajára akasztották. Felforgatták az összes számokat a második emeleten. Régi trükk, engem nem csapnak be vele. Eltüntették a csomagjaikat is, azok már bizton a herceg palotájában vannak. A legnagyobb baj, hogy a Code is eltűnt és igy itt állunk a radiogratnmal és nem tudjuk annak az értelmét megfejteni. De majd ezen is segítünk.

Még nem volt négy óra, amikor Bürke autóját a garázsba tolta. A leányt újból szobájába vezette.

— Üljön csak le nyugodtan és őrizze meg a hidegvérét. Arra mindennél nagyobb szüksége van ezekben az órákban.

A leány levetette esőköpenyét és az egyik karosszék támlájára vetette. Bár arca az átélt izgalmaktól és az éjszakai kínos virrasztástól kimerültnek látszott, Captain Bürke csak most figyelte meg, milyen nemes vonásu ez az arc, mennyi kifejező erő van a szemekben, milyen aranysárga csillogása van a rövidre nyírt hajnak, milyen diszkrét előkelőség fejeződik ki a leány minden mozdulatában, öltözetén, egész magatartásán.

Bürke a telefonhoz lépett és feltárcsázott egy

számot.

Sir Alfréd egy emelettel lejjebb a legédesebb és legszebb álmát aludta, amikor kíméletlenül éle. csengetéssel szólalt meg ágya mellett a telefon. Jó egy percig csönghetett, mikor Sir Alfréd felébredt és dühös mozdulattal csapott arrafelé, amerre a telefont sejtette. De nem üthette le a kis asztalról, nem érte el. Keze a zsinórba kapott, amely rátekerőzőtt csuklójára. A telefon meg csak tovább csengett csufondárosan, gonoszul.

■ — Ki lehet ez a gazember? — dühöngött az álmából felriasztott.

Felcsavarta éjjeli lámpáját, kihajolt ágyából, leemelte a kagylót és a füléhez tartotta.

—• Halló, ki az? — dörgött belé, de ez a hang nem volt valami udvarias s ha valami nyulszivü legényke állt volna a készüléknél, ugyancsak ijedten csapta volna le a kagylót. De a másik készüléknél nem nyulszivü legényke volt, hanem Captain Bürke.

— Halló, old boy, azt szeretném megkérdezni, hogy esik az éjszakai pihenés? ...

— Halló, maga az Bürke? Hát egészen elment az esze, vagy még mindig nem tért magához mámorából?

És már dühösen vissza akarta akasztani a kagylót a helyére. De Bürke felelete tulgyorsan és tulmeglepően érte.

— Halló, old boy. Sikerült újabb, még pedig döntő bizonyitékot szereznem Abdullah Khargi bűnössége mellett. A század legnagyobbszabásu bűnügye. Boldog lehet, hogy visszatértem Londonba és feltálalom magának ezt a pecsenyét.

— A pokolba, Bürke, a maga szamárságaival! — és a következő pillanatban már vissza is akasztotta a kagylót. Magára húzta a paplanét és aludni készült.

A telefon azonban -újból megszólalt. Most még élesebben és szemtelenebbül. Sir Alfréd kiugrott az ágyából, lekapta a kagylót és a készülék mellé helyezte.

—- így, most csengethetsz. Akár reggelig, —- mormogta elégedetten.

Azzal újból visszabujt ágyába.

Bürke pedig öt percnyi csengetés után vállat

A nemzeteknek habozás nélkül egyesíteniük kell fegyveres erejüket a támadó ellen. A háború elkerülésének leggyorsabb és leghatásosabb módszere a nemzetközi szervezetek kiépítése, amelyek a leendő támadóval világosan megértetnék, hogy a támadást nem úszhatja meg épp bőrrel. Pillanatnyilag legnagyobb szükség van arra, hogy a szomszédos országok megvitassák sajátságos problémáikat. Ezek a regionális egyezmények máris beváltak, mind béke- fenntartó szellem.

— Háború esetén Amerika sem őrizheti meg majd semlegességét, mert a nemzeteket földrajzi helyzetükre való tekintet nélkül rengeteg sok szál fűzi egybe. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nemzetek egy hatalmas bérház lakói s ha valamelyik felgyújtja a házat, úgy minden egyes lakónak viselnie kell a tűz következményeit. Bizonyos, hogy ha Amerika belépett volna a népszövetségbe, nagymértékben hozzájárult volna a világbéke fenntartásához. A népszövetség ugyan eddig még nem bizonyult hatásos eszköznek, de mégis ma az egyetlen szerv, amelyben minden nemzet együtt- müiködhetik a közös cél eléréséért. Ha maradandó békéről akarunk gondoskodni, nemzetközi intézkedésekéi kel1 tennünk a tömegek jólétének emelésére. Le kell szoktatni a világ polgárait a féltékenységről, a kapzsiságról és a gyűlölködésről.

Az újságíró ezután a bolsevizurtusTÓl tett föl kérdést Kemal pasának.

— A bolsevfemus törökországi terjedésétől nem kell tartani, — mondotta Kemal — mert a török kormánynak az a célja, hogy szabadságot és boldogságot adjon a népnek,

— A Dardanellákat azért akarja Törökország megerősíteni, mert a világhelyzet és bizonyos körülmények megváltoztak, s Törökország biztonsága szempontjából fontos ennek a világut- nak megerősítése. Törökország meg akarja akadályozni, hogy a bélié esetleges megbontó! a Dardanellákon egymás ellen vonuljanak.

Nyilatkozata végén Kemal pasa kijelentette, hogy ő ugyan nem taTtja diktátornak magát, de ha úgy akarják, mégis a legnagyobb diktátor, mert Törökországban nincsen semr ! amit ■ne tudna megtenni, ha akarja.

*— Kolostorba vonult Feszty Masa. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon : Feszty Masa, Feszty Árpád kiváló festőművész leánya, aki már gyermekkora óta a kolostorbavonulás gondolatával foglalkozott és már volt is zárdában, a 8 órai Újság értesülése szerint ma végleg kolostorba vonult. Feszty Masa a szociális testvérek szegvári házába vonult.

vont és abbahagyta a reménytelen kísérletezést.

— Ha a barátságtalan mosómedve azt hiszi, hogy ilyen könnyű szerrel lerázhat magáról, nagyon téved. Ne vegye rossz néven, kedves Miss Adelaide, ha rövid időre magára hagyom. Lemegyek ehhez a bizalmatlan Sir Alfrédhez és elmondom neki a történteket. Tudom Isten, ki megy az álom a szeméből.

A bonbonnieret, amely rumos csokoládéval volt megtöltve, a leány elé tolta.

— Várjon rám nyugodtan és szopogassa ezeket a cukrokat.

A leány hálásan mosolygott a fiatal emberre, aki ilyen nagy buzgalommal sietett a segitségé- re. Az első pillanattól rokonszenves volt neki Bürke és most már vakon megbízott benne.

Bürke mielőtt leszaladt volna a földszintre, még benyitott az inasszobába.

— George fiam, egy pillanatra leugrom Sir Alfrédhez. Légy résen, fiam, nehogy valami közbejöjjön, amig mi tárgyalunk. Legjobb lesz, ha senkinek sem nyitsz ajtót, amig fel nem jövök.

Pár pillanat múlva már Sir Alfréd ajtaja előtt állott és kitartóan csöngetett. Pokoli lármát vert a régi divatu csengő, a téli álmát alvó medve is felriadt volna visító hangjára. Sir Alfréd alig szenderült második álmába, amikor ez a kísérteties hang a fülébe sivitott. Nem hagyta pihenni, hiába húzta fejére a paplant. Szitkozódva kecmergett ki ágyából és az ajtóhoz lépett.

— Ki az és mit akar? — szólt ki barátságosnak egyáltalán nem mondható hangon.

Bürke nagyon értett a hangelváltoztatás művészetéhez. Érezte, hogy az öreg nem igen bo- csátaná be, ha saját személyében jelentkeznék, ezért Flips felügyelő hangját utánozva, szólalt meg:

— Bocsásson meg, Sir, Flips felügyelő a Yardról. Borzalmas dolgok történtek az éjszaka.

Az öreget nagy izgalomba hozhatták a szavak, mert alig találta meg a kulcsot reszkető kezével az ajtónyilásban.

— Várjon . .. várjon csak Flips fiam, rögtön nyitok...

(Folytatása következik.)

%