Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-14 / 136. (3688.) szám
Hat ülést tart a nemzetgyűlés a nyári szünet előtt A két Ház alakuló ülésének napirendje Prága, junius 13. A képviselőház junius 18-án tartandó ülésének napirendjén a következő pontok szerepelnek: 1. a képviselők fogadalomtétele, 2. elnökválasztás és az uj elnök fogadalomtétele, 3. hat alélnök választása s ezek fogadalom tétele, 4. tíz jegyző, nyolc rendező választása, 5. jelentés az állandó bizottság mü- { ködéséről. Ugyanezek a pontok szerepelnek a szenátusi alakuló ülés napirendjén is. A Bohemia szerint az uj parlament a nyári szünet előtt mindösz- sze hat ülést tart. Az első, alakuló ülésen kívül még junius 18-án újabb ülést tartanak, amelyen Malypetr miniszterelnök beterjeszti a kormányprogramot. További négy ülésen megvitatják a kormányexpozét s megszavazzák a meghatalmazási törvény hatályának meghosz- szabbitásáról szóló javaslatot. Kenyérsegély julius végéig Necas mérnök, az uj népjóléti miniszter első fontosabb intézkedése az volt, hogy a munkanélküliek úgynevezett kenyérsegély akcióját julius végéig meghosszabbitotta s az ahhoz szükséges fedezetet folyósította. A nemzeti egyesülés cáfol A Kramár-Stribrny féle cseh nemzeti egyesülés elnöksége dr. Hodác elnökletével ülést tartott, amelyben megállapították, hogy a nemzeti egyesülésnek elemeire való bomlásáról terjesztett hírek nem felelnek meg a valóságnak. E ,,sótlan“ cáfolat ellenére politikai körökben a következőket beszélik:A nemzeti egyesülés cseh nemzeti demokrata frakciójában továibb tart a kiválási folyamat. A nemzeti egyesülést naponként hagyják el a nemzeti demokrata párt legjobb hívei. A nemzeti egyesülés legőszintébb híved, igy Kramár is, meggyőződött arról, hogy a Stribmy-pártlal való egyesülésből egyedül és kizárólag a Stribmy frakciója nyert. A nemzeti demokrata frakcióra erős nyomást gyakorol a gyáriparosok érdekeltsége, amely mindenáron legkésőbb őszre kormányban szeretné látni akár csak a nemzeti demokratákat, akár az egész nemzeti egyesülést. [ Ámde a mai kormánytöbbség egyelőre hallani 9em akar Stribmyék felvételéről. Kramár úgy akarta a kérdést megoldani, hogy Stribmy le- mondatása érdekében maga is le akart mondani a mandátumáról. Kramár elhatározása még nem végleges, annál biztosabb azonban, hogy Stri- brny hallani sem akar a mandátumról való lemondásról, ellenkezőleg, most van elemében: a nemzeti egyesülés kereteiben hat képviselőt mondhat a maga pártjához tartozónak és ha a nemzeti demokrata frakció ma némán tűr és hallgat, úgy ezt csakis azért teszi, mert fél, hogy a nemzeti egyesülés felbomlása esetén a kilenc nemzeti demokrata képviselő közül is több Strí- bmyvel menne. Egyelőre annyi bizonyos, hogy legalább két nemzeti demokrata képviselő Stri- bmyhez húz. Néniéin saitáfünfikéneh érdekes nyilatkozata Prága, junius 13. Az agrárpárti Prazsky Ve- cer első oldalon közli a Henlein-féle szudéta- német párt főtitkárának, dr. Sebekowskynak a Petit Párisién munkatársa előtt tett nyilatkozatát. Dr. Sebekowsky egyebek között a következőket mondotta: Jól tudjuk, hogy a nemzetiségi kérdés Kelétcurópában nem fejlődhetik úgy, mint Nyugateurópában. Tudjuk, hogy e második övben az etnikai határok sohasem lesznek pontosak és hogy elképzelhetetlen oly ideális határ- megállapitás, amellyel megszűnnék minden kisebbségi kérdés. Miként a. svájci és az.ausztriai németek, mi is szeretjük fajtánkat, vérünket s azt a földet, amelyen teljesen szabadon fejtheti ki saját géniuszát. Tudjuk azonban, hogy e földdel csak háború árán volnánk összekapcsolhatók. Ilyen szerencsétlenséget azonban senki sem akar, legkevésbé akarunk mi, mert az első háborús zónába esnénk. A francia lap munkatársának ama kérdésére, hogy mit csinálnának a szudétanérnetek, ha mégis csak sor kerülne háborús konfliktusra, dr. Sebekowsky ezt válaszolta: Fegyelmezett fajhoz tartozók vagyunk és engedelmeskedni fogunk a törvénynek. A szudétanémet párt törvényhozói a Rudolfínumban A Henlein-féle szudétanémet párt képviselői és szenátorai a parlamenti klubházban ma egész napon át tartó tanácskozásokat folytattak. Ebédszünetkor az uj képviselők megtekintették a Ru- dolfinutn helyiségeit, az üléstermeket s a folyosókat, majd a hivatalnoki étteremben megebédeltek. Hetvennél többen voltak, megtöltötték az egész éttermet. A képviselők javarésze nemcsak a parlamenti anyakönyvi kimutatások szerint, hanem első pillantásra is egészen fiatal. Kettő pont harmincéves. Javarészük 32—35 éves. A szenátorok között látható néhány szakállas is. Beszüntették a tátrai átépítést A tervek rosszaknak bizonyultak ■ A Tátra sürgős intézkedést vár az országos hivataltól Késmárk, junius 13. (Saját tudósítónktól.) A múlt óv folyamán megkezdték a tátrai körűit Matlárházától kezdődő és a Fehér- vízen, Zsdjárón és Javorinán át a lengyel határig vezető résziének kiépítését. Ez mór régi kívánsága volt a tátrai köröknek, mert eddig a közlekedés elé a Tátra keleti részéhen nagy akadályok gördültek, ami az idege nfongalóimnak rendkívüli kárára volt. Ebiben az évben a soká tartó fagy és a hóviszonyok megakadályozták, hogy az útépítést már tavasszal folytassák és csak későn kezdték meg ismét a munkálatokat. A tátrai körök legnagyobb meglepetésére az útépítést rövid'' idő múlva beszüntették. Kiderült ugyanis, hogy azok az útépítési tervek, amelyeket a pozsonyi országos hivatalban kidolgoztak, téves alapokon nyugodtak és nem feleltek meg az adott viszonyoknak. A cégnek, amelynek az útépítési munkálatokat. kiadták, töibb százezer koronát kellett volna ráfizetnie, ha az útépítést a pozsonyi tervek alapján folytatja és ezért a munkálatokat be kellett szüntetnie. Erről május 29-én hosszabb beadványban értesítette az országos hivatalt, Ebben a beadványban felsorolta az útépítési terv hiányait és technikai tévedéseit és azt kérte, hogy ezek felülvizsgálására az országos hivatal junius 8-áig küldjön ki szakértő (bizottságot. Az országos hivatal eddig erre a beadványra egyáltalában nem válaszolt és a kért bizottságot se küldte ki, úgyhogy a munka ezen a fontos tátrai útszakaszon most teljesen szünetel. Eltekintve attól, hogy ez a munkabeszüntetés fokozza a Tátra-vidéken az amugyis is kiterjedt munkanélküliséget, most az a helyzet, hogy ezen a hosszú útszakaszon a közlekedés szinte teljesen lehetetlen. . A munka szünetelése a két évre tervezett építési időt ‘lényegesen meghosszabbítja és messzire kitolja azt az időt, amikorra ez az ut elkészül. Ez rendkívül nagy kárára van a tátrai idegenforgalomnak és igy a Tátra gazdasági károsodását jelenti. Kívánatos lenne, hogy az országos hivatal a tátrai útépítés dolgában sürgősen intézkedjék, végre is nem lehet egy ilyen jelentős és az idegenforgalom szempontjából rendkívül fontos útvonalat kiépitetlenül hagyni. A tátrai körök remélik, hogy az országos hivatal ebben az ügyben azonnal intézkedni fog és a munkát a tátrai körút keleti, Lengyel- ország felé vezető szakaszán sürgősen újból meg fogják kezdeni. A KODHAIÁSZ ALEX 6REEFF BŰNÜGYI REGÉNYE (13) A leány nagyot sóhajtott A szoba közepén álló körasztal mellé ültette ■a vendégét és rögtön elővette a szamovárt. — A sok izgalom után, amiben része volt, bizonyára jót tesz a tea. A leány hálásan bólintott. Bürke megfigyelte, hogy már nem egészen fiatal, inkább a harminchoz, mint a húszhoz van közel. A szemek szögletében már néhány kis redő húzódott meg. — Nem vagyunk egészen ismeretlenek, — kezdte a társalgást Bürke. — Ma éjjel mi már találkoztunk. A londoni uccán. A ködben. A Pinton-streeten. Abduillah Khargd palotájának j közelében. A herceg nevének említésére a leány összerezzent. — Igen, borzalmas estém volt és ez az éjszaka is borzalmas. Rob bácsi nagy aggodalommal ment az útjára és én nem tudom, hogy sötét sejtelmei ... Beszéljen el mindent sorjában, — mondotta megnyugtató hangon Burike, miközben teát töltött a leány csészéjébe. — És tényleg segíteni tud rajtam? — Mindent megteszek, ami tőlem telik. És ha én belevágom a fejszémet a fába, nem hagyom abba. A leány hálás szemmel tekintett a férfire. Annak erélyes arca, nyílt tekintete, határozott modora megnyugtatóíag hatott felzaklatott idegenre. Most már össze tudta szedni gondolatait. — Rob bácsival ma reggel érkeztünk a croy- doni repülőtérre. Egyenesen Alexándriából jövünk. — Crawford Róbert... A nagybátyja, ugy-e? — Igen, a nagybátyám. % — Zömök termetű. Ötven év körüli ember. Rövid, nyírott, vőrhenyes szakála van? Tengerész? A leány csodálkozva nézett Burkera. — Igen! ... Ismeri? Búikénak füllentenie kellett. — Igen, egy-két évvel ezelőtt találkoztam vele. Sokat járok a világban. Most is Cape Town- ból jövök. Én is repülőn érkeztem. Sok tengerész ismerősöm van. így hát a nagybácsival is összekerültem. — Nékem senkim a világon, csak ő és borzasztó lenne, ha elveszíteném ... Remegő ujjakkal gyűrte zsebkendőjét és észre se vette, hogy az már foszlányokká szakadozik. — Tíz év óta magamban állok a világon. Csak ő maradt nekem. Azóta nem is váltunk el. Minden útjára elkísértem. Hányszor tettük meg az utat. Bombay és Southampton között. Most is a Bhagavalarin jöttünk Alexandriáig. Ott radio- gramot kapott Rab bácsi, hogy hagyja el a hajót és jelentéstételre azonnal jöjjön Londonba. A hajó csak ma hagyta el Alexandráét. — A nagybátyja Abdullah herceg szolgálatában állott? — Igen, vagy tíz esztendeje. A herceg hajói sűrűn közlekednek India és Anglia között. Sőt Vladivosztoikból is vezetett több ízben hajót a bátyám. Prémet hoztunk. Maga ismeri a herceget? — Nem. Idáig nem ismertem. Ma éjjel láttam először. — Miss Adelaide, nem fárasztóm, ha arra kérem, mondja el ennek a hajóutnak a történetét és a herceggel való találkozását. Ne mellőzzön egyetlen részletet sem. Mindennek jelentősége lehet. — Megpróbálom. IX. FEJEZET. Tíz titokzatos sző. — Szeptember elején indultunk Bombayból. A hajórakományt Kamcsatkából hozta egy bérelt orosz hajó. Az átrakás gyorsan megtörtént. — Hány tonnás a Dhagalavari? — Ezerötszáz. Régi tipusu gőzös, még 1880- ban épült, de megbízható és soha nem volt semmi baj vele. A bátyám mellett két tiszt, tizenhat matróz, két gépész, nyolc fütő és két szakács dolgozott. Harmincketten voltunk induláskor a Dbagal avarin. — És most, hogy ketten odahagyták, harmincán tartanak Giblaltár felé. — Nem, csak huszonkilencen! Nem értem. Alexandriában hárman hagyták ott a hajót? — Nem. Ahogy elhagytuk Adent, az egyik matróz meghalt. — Úgy? Hogyan hívták? — Sam Parkemek, szegényt! Adenban partra szállt és ahogy mesélte, nagyon jól érezte magát. Kissé italosán is tért vissza a hajóra. Másnap erős gyomorfájásról panaszkodott a bátyámnak. Rob bácsi eTre a betegkabinba vitte. Orvosunk nincs, mert a bácsi az orvosi pályán kezdte és ért azokhoz a betegségekhez, amik tengeren támadják meg az embert. Félnapig feküdt Sam a kabinban és aztán meghalt. A bátyámat nagyon megrendítette az eset. Nagyon szomorú és nagyon izgatott lett egyszerre. Panaszkodott, hogy huszonöt éves tengerészeti pályáján egyszer sem történt hajóján ilyen szerencsétlenség. Maga varrta zsákba a szerencsétlen Samot. A holttestet a Vörös tengerbe hajítottuk. — És a bátyja nem említette, hogy Sam milyen betegségben halt meg? — Nem, nem mondta. Csak annyit mondott, hogy Sam alighanem mérgezett italt ihatott. De a legénységet összehivatta és szigorúan meghagyta, hogy senkinek egy szót sem! — Hm! Mi történt azután? — Bürke érdeklődve figyelte a leányt. — A bátyám nyomban radiogramot küldött Londonba a hercegnek. Alighanem Sam haláláról számolt be. — Persze, a radiogram tartalmáról pontos tudomása nincs? — Csak sejtem. A bátyám alig beszélt vetem hivatalos dolgairól. A választ még aznap megkapta. Az az utasítás volt benne, hogy a bátyám Alexandriában hagyja el Dhagalavarit, bízza a hajó vezetését a másodkapitányra és jelentést^ tel céljából jöjjön Londonba. Bátyám nem szívesen engedett a parancsnak, mert a rajongásig szerette a hivatását és ha már megkezdte az utat, be is szerette volna fejezni azt és maga akarta bekormányozni a hajót. De a parancs parancs. — Értem. Persze, radiogramok siffrirozva mennek és érkeznek? — Igen. A Code-ot bátyám őrizte és amikor a hajót elhagytuk, magával is hozta. Ott van a szállodánkban, a kis kézitáskájában. — Jól van. Erre még visszatérünk. Tehát ma reggel érkeztek Croydonba? — Igen. Kilenc óra tájban. A herceg üzeneté ben a Kalkutta-hotelt jelölte ki számunkra. Ott van Pimlicoban, a Terron-square-on. — Ismerem, úgynevezett harmadrendű szálloda. ■ -> — Én sem érzem magam jól ott, bár életmódom hozzászoktatott az úgynevezett harmadren dü szállodákhoz. — Kis keserűség érződött aj hangján, amikor ezt mondta és a szeme nedves) fényiben csillogott. — A bátyám azt mondta, hogy ez a szálloda egyike a herceg üzleti vállalkozásainak. Indiából érkező hajósok keresik 5í fel leginkább és csak olykor-olykor vetődik cv" t egy-egy privát. — Mi történt tegnap? (Folytatása következik.) HtlaHar Bőrnek maüqar KkoMfta Táléit
