Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-02 / 127. (3679.) szám
Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. 9 H képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkóí magyarság politikai napilapja A POZSONYI „EPIZÓD“ Irta : F o r gách Géza Prága, junius 1. A törvényhozási és tartomány gyűlési választások magyar szempontból annak a megnyugtató dokumentálásával zárultak,; hogy a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság sem lélekszámban, sem nemzeti öntudatban nem gyöngül. Ezek a választások a kisebbségi életképesség súlyos, sorsdöntő te- herpróbái voltak s az az örvendetes tény, hogy fölényesen, sőt megerősödve kerültünk ki belőlük, — az ellenkező értelmű baljóslatokat elhallgattatva — azt hirdeti, hogy a csehszlovákiai magyarság életfája elpusztíthatatlan gyökerekkel van a nemzeti lét talajába beágyazva. Jöhetnek további súlyos viharok, s ha a gyöngébb gályák le is töredeznek, a törzs megingathatatlan s a gyökerek kiszakithatatlanok. Pedig sok „feltűnő” körülmény ez alkalommal is előzetesen azt a látszatot keltette, mintha a kisebbségi magyarság itt egy halódó, fizikai és erkölcsi erőiben rohamosan fogyatkozó néptöredék lenne, A statisztika a magyarok lélekszámának csökkenését szokta kimutatni, s magyarul beszélő csehszlovák pártkorifeusok és magyar nyelven megjelenő sajtótermékek egész rendszere azt a közvéleményt igyekezett a magyarság körében kitermelni, hogy a kisebbségi magyarság már nem képes a saját lábán megállni, nem képes a maga külön nemzeti és politikai organizmusát fönntartani, hanem kénytelen — „jobb” megoldás híján —- beolvadni az osztálytagozódás alapján a nagy csehszlovák politikai egységekbe (hogy azokat a magyarsággal szemben igy tegye „hajlamossá”?!). A választások nagy teherpróbája szétoszlatta azt a mesterséges atmoszférát, amely destruáló ködével ránehezedett igen sok magyarra s igyekezett mindenkiben a tisztánlátást megzavarni. A nem-magyar szellemű mesterkedések az egész vonalon csúfos kudarcot vallottak s a választások a magyarságra nézve nem pusztító, hanem tisztitó viharnak bizonyultak. A választások utári a magyarság pártjai erősebbek és hatalmasabbak, mint bármikor voltak s az egész világ előtt legendává degradálódtak a csehszlovákiai magyarság természetes sorvadásáról szóló megállapítások. Mindenkinek tudomásul kell vennie azt a — számunkra fölemelő — valóságot, hogy a csehszlovákiai magyarság sem silányabb nemzettest, mint más európai nép s hogy amikor az épitő nacionalizmus nemes hulláma friss életerővel önti el a nagy és kis nemzeteket egyaránt, ebből az általános, nemzeti újjáéledésből nem rekeszthető ki a csehszlovákiai magyarság sem. Semmilyen politikai taktikával s választási stratégiával még átmenetileg sem lehet elaltatni egy egészséges nép nemzeti öntudatát, az a propaganda legsűrűbb felhői közül is kitör s az életösztön visszafojthatatlan erejével napot követel. A május 19-iki és 26-iki választások sza vazateredményeit tanulmányozva, büszke örömmel láthatjuk, hogy a magyarság túl nyomó többsége úgy a falvakban, mint a városokban gerincesen szintvallott a nem zeti gondolat mellett s a magyar mivoltuk ról megfeledkező „színtelenek” tábora a legtöbb helyen törpe kisebbség. Nekünk, akik a kisebbségi magyar intelligencia nemzeti napisajtóját csináljuk, nagy elégtételünkül szolgálnak a városokban elért, szenzációsan jó választási eredmények. Az utóbbi években épp az intelligenciánk volt a nemmagyar pártpolitikai törekvések legfőbb céltáblája. Valóságos sájtó-pergőtüz alatt tartották a magyar értelmiséget és közép- osztályt, főleg a fiatal korosztályokat s az általános választási roham előtt kárörvendve hirdették a destrukció lovagjai, hogy a magyar intelligencia soraiban „győzött a jobb belátás”, felülkerekedett a nemzeti „romanticizmus” jelszavaival leszámoló „realizmus” és a kulisszák mögött öntelten jelentették már az érdekelt illetékeseknek, hogy a talaj „meg van dolgozva”, nyugodtan jöhetnek a csehszlovák osztálypártok — a magyar szavazatok többségét learatni. A választásoknak még a mi optimizmusunkat is túlszárnyaló, kedvező városi eredményei csattanó választ adtak a destrukció meséire. Pozsonyban. Kassán, Ung- várott, Komáromban és a többi számbajövő városokban sok ezerrel többen szavaztak a magyarság pártjaira, mint bármikor s pártjaink a szavazatoknak nagyobb százalékát érték el mindenütt, mint amily százalék- arányt mutat ki a statisztika a lakosság létszámában a magyarság javára. Ez az eredmény örvendetes elégtételünkül szolgál s mi ma boldogan hirdetjük or- szágnak-világnak, hogy a kisebbségi magyar intelligencia a nemzeti kötelességtelje- sités terén az élen halad, nemes például szolgál a világ bármely sarkában élő minden magyarnak s elismerést és tiszteletet érdemel mindenki részéről, aki számára a saját nemzeti mivolta mindennél előbbre- való. Büszke önérzettel hirdetjük, hogy a kisebbségi magyar intelligencia gerincesen öntudatos magyar, akit nemzeti meggyőződé„Nagy kabinet” alakult Franciaországban Caillaux és Petaln Boulsson kormányában Razzia a párisi bankokban — Az uj kormány tievaiVácMeüenes politikát hirdet Paris, junius 1. Fernand Bouisson megalkotta kabinetjét. Az uj francia kormány alapjában véve nem sokban különbözik a régi kormánytól, csupán tagjai népszerűbbek és parlamenti alapjai mélyebbre nyúlnak. — Bouisson miniszterelnök a belügyi tárcát megtartotta magának, mert nem merte az eddigi belügyminiszterre, a népszerűtlen Regnierre bizni. A legfontosabb minisztériumok, igy a külügyminisztérium, az igazságügyminisztérium és a hadügyminisztérium, a régi kézben maradnak s újra belépett a kormányba a két legfontosabb állam miniszter is, Herriot és Marin. A kormányalakitás szenzációja az, hogy az uj kabinet tagja lett Petain marsall és Joseph Caillaux, Franciaország egyik leghíresebb és leghirhedtebb pénzügyi szaktekintélye. A pénzügyminisztérium Hermáin Martin lemondása után gazdátlan maradt és az uj miniszterelnök Pálmádé radikális képviselőnek kínálta föl, aki azonban nem fogadta el azt és igy a tárca Caillaux birtokába került, aki eredetileg mint államminiszter és a pénzügyminiszter tanácsadója lépett volna a kormányba. A nemzeti nevelés minisztériumának tárcáját uj ember, Mario Roustan kapta meg, mig kereskedelemügyi miniszterré ez alkalommal Laurent-Eynacot nevezték ki. A közmunkaügyi tárcát Paganon kapta, a munkaügyi minisztériumot Frossard, aki tegnapig szocialista volt, a nyugdijügyi tárcát Persetti, az egészségügyit Lafont neoFRANKPÁNIK A FRANCIA KAMARÁBAN A Flamdám bukását követő percekben izgatott újságírók roihamták meg á kamara üléséről távozó Henriott volt - miaieztoredaökőt. - ■ szocialista képviselő. Ezenkívül Catnalet a miniszterelnökség államtitkárává nevezték ki. Roy radikális szenátor a közmunkaügyi tárcát fölcserélte a mezőgazdasági tárcával. Az uj kabinetnak összesen huszonegy tagja van. Petain, Herriot és Marin államminiszterek, sőt bizonyos értelemben Caillaux is államminiszternek számit. A miniszterek közül 15 képviselő, 4 szenátor és 3 a parlamentem kívül álló személyiség (1 marsall és 2 tábornok). Három miniszter miniszterelnök is volt már (Herriot, Caillaux és Laval). A régi kormányból tizenegy miniszter lépett az uj kormányba. A „szenzációk embere" a kormányban Az uj miniszterek közül a legérdekesebb személyiség kétségtelenül a 68 éves Caillaux József, akit a francia kormányok rendszerint elöráncigálnak a szürke szenátorok közül, valahányszor a frank veszélyben van. így került 1926-ban a kormányba s igy jutott most is oda. Caillaux a francia politikusok régi gárdájához tartozott, Doumergue, Briand és Barthou munkatársa volt már a háború előtti időkben. Sokféleképpen nevezetes az uj miniszter. Elsősorban őt tartják Francia- ország legtisztábbfejü pénzügyi, szakemberének és missziója most is az lesz, hogy a költségvetés kiegyensúlyozására törekedjék. Ezenkivül ő állott a XX. század legszenzációsabb francia botránypörének középpontjában, közvetlen a háború előtt. A harmadik nevezetó- sége végül az, hogy a háború alatt hazaárulással és a németekkel való konspirálással vádolták, ami miatt internálták és a háború után három évre elitélték, majd rehabilitálták. Caillaux először Waklcck-Rousseau kabinetjének pénzügyminisztere volt 1899-től 1902-ig s ugyanezt a tárcát töltötte be Clemenceau háború előtti kabinetjében, amig az úgynevezett Figaró-affér lemondásra kényszeri tette. A párisi újság heves kampányt indított ellene FOLYTATÁS A 2. OLDAL IL HASÁBJÁN. ^ Mai számunk a Képes Hétté! 28 oldal - Ara 2'— Ke I xiv. évf' 127 (3679) szám ® • 1935 juníus ^ * 9 Szerkesztőség: Prága II., Panská dllce 12, 1L emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, ÜL emelet. 9 9 TELEFON: 3 0 3*1 1. 9 9 SÜRGÖNYCIM H1RLRP. PRflHR.
