Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-12 / 134. (3686.) szám

tm fitfliui Tít isKiAk 5 A nagyvára magyarsága szivére ölelte a falu színjátszó kismagyarjait A zsigárdi gyennelMgyfittM leirhatatlanul forró sikert aratott Pozsonyban A Vigadó nagytermében uttfott ház ünnepelte a János vitéz kismagyar hőseit Pozsony, funtes 11. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Pünköftd-hétfö nagy eseménye vák Pozsony magyar társadalmának. A város és a fák magyarsága adott egymásnak találkozóé Szlovenszkó fővárosában abból az alkalomból, hogy a Szlovenszkóí Magyar Kultur-Egyeaölet pozsonyi csoportjának rendezésében a zsigárdi gyermekegyfittes Pozsonyban is bemutatta a János vitézt. Évek óta nem nyilvánult meg ilyen páratlan nagy érdeklődés Pozsonyban magyar előadás iránt, mint amilyen ezeknek, az immár országos hirfl gyermekszinészeknek föllépését megelőzte és fogadta. A Vigadó zsúfolásig megtelt nagyterme talán csak 1923'ben a Pető' fi -centennárldinkor látott együtt olyan lelkes magyar közönséget, mint most pünkösd hétfő- jén. Az ülőhelyek, — amint már jelentettük, —- napokkal előhb elfogytak s az állóhelyekért va- lósógos közelharcot vívtak és mindenki sze­rencsésnek érezte magét, ha legalább állóhely' hez jutott A „társulat" bevonulása Pozsonyba A zsigárdi gyermekegyüttes hétfőn reggel há­romnegyed nyolc órakor érkezett meg Pozsony­ba. Nyolcvan apró falusi gyermek futott be a főpályaudvarra Munka Jenő, zsigárdi iskola­igazgató feleségének, az előadás zseniális főren­dezőjének vezetésével s a zsigárdi elemi iskola tantestülete tagjainak kíséretében. Megható lát­vány volt, amikor a falusi gyermekek hatalmas buzavirágasok­rokkal szálltak ki a vonatból, A csokrokat az előadás pozsonyi rendezőinek hozták. Mindegyik gyermek gomblyukában is ott díszlett egy-egy búzavirág. A főpályaudvar előtt cserkészek sorfala kö­zött. lépdelt el a zsigárdi menet. A pozsonyi magyar gyermekek nevében egy bájos magyar gimnazistalányka: Kírchner Évike köszöntötte meleg szavakkal és virágcsokorral a zsigárdi vendégeket, elsősorban a kis művészek köz­kedvelt Borrks nénijét. A gyermekek gyalog- szerrel bevonultak a városba, ahol először a Szentháromság-templomban állapodtak meg s ott szentmisét haftgattak, amelyet Nádor Imre plébános mondott. Majd a Stubnya-vendéglő- ben reggeli következett, ami után a zsigárdi gyermekek a Vigadóba vonultak, ahol rövid próbát tartottak. Közben a nagyterem színpa­dán elhelyezték a saját miniatűr színpadukat, amely «gy hat, mint egy bájos kamaraszinpad. A közönség A színpadot még ácsolták, amikor a Vigadó­ba özönlerrt kezdett a közönség. A lépcsőkön, a folyosókon, a bejáratnál lelkes kis magyar cserkészek árusították a „János vitéz-Képesmü- sor" tizenhatoldalas példányait, amelyeknek rendkívül nagy sikerük volt. A Vigadó nagyterme a szó szoros értel­mében zsúfolásig megtelt. Dacára a szép meleg pünkösdi másodünnepnek, amikor rengetegen kirándultak, még mindig ma­radt Pozsonyban ily tekintélyes számú ma­gyar közönség. Az első sorokban ott láttuk Es­terházy János nemzetgyűlési képviselőt, a ke­resztényszocialista párt országos elnökét, dr. Jankovics Marcelit, a SzMKE országos elnökét és családját, dr. Bartók László magyar királyi konzult, a páholyokban dr. Stodola Emil ügy­védet, — aki népművészeti szempontból jött tárná mányozni az előadást, — Gasparik Ignác pozsonyi (ül.) és Matisz Gyula gailántai tan­felügyelőket, dr. Orbán Gábor tanárt, a Masaryk-akadéania elnökét, dr. Kuthy Gézát, a galántai Hanza elnökét, Végh Ferenc kanono­kot, a magyar tanítóképző intézet igazgatóját, — akinek a nap hősnője, Munka Jenőné tanít­ványa .volt, Martonné Gisztl Margitot, a pozsonyi városi polgári leányiskola igazgatónő­jét, Arkauer István főszerkesztőt, dr. Bicsovszky Kázmér magyar nemzeti párti főtitkárt, Floch Istvánt, a P. M. H. belső munkatársát, Földes Dezső színigazgatót és a pozsonyi magyar tár­sadalom szi ne-javát. A harmadik felvonás előtt Fizély Imre egy bájos pozsonyi gyermekpár kíséretében a SzMKE hatalmas virágkosarát nyújtotta át Munka Jenemének, akit a közönség forró ová­cióban részesített. Az előadás délután negyed kettőkor ért vé­get. Ez alkalommal nem használunk szokásos frázist, ha megjegyezzük, hogy a közönség fe­lejthetetlen élménnyel gazdagabban hagyta el a Vigadó épületét. Máris felmerült á kívánság, hogy az előadást minél előbb meg kel! ismételni Pozsonyban, mivel sok százan nem tudtak ez alkalommal jegyhez jutni. Előadás után A Stubnya-vendéglŐbcn ebédeltek a zsigár- diak. Ebéd közben Fizély Imre köszöntötte fel őket, dr. Kuthy Géza (Galánta) pedig a pozso­nyiaknak köszönte meg a meleg vendégszere­tetet. Délután a gyermekegyüttes megtekintette a Dóm-tcmplomöt, majd propelleren átmentek a ligetbe, ahol a vurstliban szórakoztak. Az _ozsonnánál Ottinger Gyula nyugalmazott telek­könyvvezető, a zsigárdiak népszerű Otti bácsi­ja saját termésű zsigárdi eperrel vendégelte meg a társaságot. Este 8 óra 20 perckor visszautaz­tak a kis művészek és kísérőik Zsigárdra, A pozsonyi előadás előkészítésében és meg­szervezésében nagy érdeme van Bárány Jmre peredi könyvelőnek és Kömyey Eleknek, a SzMKE pozsonyi titkárának, valamint Reho- rovszky Jenő szerkesztőnek. A látási gyermek művészek meghódítják a nagyvárost Háromnegyed tizenegy órakor felgördült a függöny és megkezdődött az előadás. Már az első jelenet megkapta a közönséget. Nyolc magyarruhás leányka és fiacska tobör­zét táncolt igazi magyaros tűzzel. A hatást még fokozta a stilizált ruhákba öltözött délceg huszárok meg­jelenése s amikor Kukorica Jancsi szerepében Kovács Pisti bodros szőke hajával, üde arcával kilépett a színpadra és elkezdte ostorát pattog­tatni, ekkor már látható volt, hogy a magyar falu kis művészei egy csapásra j meghódították a nagyváros magyar közön-j aégének szivét. Ezután úgyszólván tapsvihar tapsvihart köve-j tett. Mitus Bőske, egy foltozó suszter aranyszőke- j hajú kisleánya játszotta az árva Iiuskát és az j egyik, legőszintébb hatást kiváltó szereplő volt. A hangulatot fokozta Bagó szerepében a „kis öreg” Szőcs Karcsi, akinek megható hűsége az előadás legszebb és legmélyebb érzésű jelenetei­ben csúcsosodott ki. Tiszta, üde gyermekhangok csendültek fd a színpadon. Táncajkban meglepő finom mozdulatokat lát­tunk. IMimikájuk, komikai érzékük valósággal meglepő volt. így különösen a második felvo­násban feltűnően jó kabinetalakitást nyújtott Kiss Tibor a Burkus király szerepében. Igen decens jelenség volt Orge Etus mint királykis­asszony, továbbá a jóizü gazda, Karina Ernő. A , gonosz mostohát Balogh Anci nagy színját­szó rátermettséggel alakította. A nézőket való­sággal elbájolta a harmadik felvonás megoldása: a megelevenedett tündérország csodaszép, miniatűr díszleteivel. A tündérek tánca meseszerűen bájos volt. A közönség tel­jesen a látottak hatása alett állott és az előadás ilyen nívójára nem is számítva valósággal etbalmozta a kis szereplőket tetszésének ér szeretet ének minden jelével. A zenekar Klinckó Aladár végzett zencakadé- mikus vezényletével szinte szivedobbanása volt az előadásnak es ez elsősorban a fiatal, tehet­séges karmester érdeme, aki félév óta fáeadtsá­a. zsigardiakból alakított zenekart. Külön kieme­lendő a szép furulyaszóló, amelyet id. Dusche- nesz Richárd furalyamüvész adott elő. A zsigárdi gárda teljesítménye nem egyedül a kis szereplőkön múlott. Része van a sikerben Ha az arcszine fakó, szQrkéssárga és tekintete bágyadt, ha szomorú, hangulata nyomott és nehéz álmok gyötrik, ha a bél túlságos rothadási fo­lyamatai, gyormorfájás és epepangás kinozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel éhgyomorra egy - egy pohár természetes „Ferenc József1* keserüvizet innia. A or­vosok azért rendelik már régóta a Ferenc József vizet oly gyakran, mert ez a rosszullét okát rendszerint gyorsan megszünteti és az egész szer­vezetet felfrissíti. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kapható. mindazoknak a lelkes kafcurmtmkásoknalc, akik a „zsigárdi csodát” létrehozták. így a már em­lítetteken kívül Erdélyi Kálmán gépészmérnök, a zsigárdiak „ezermesterének”, épp úgy Kiss Gyulának, aki mint a víllanyszakma tökéletes szakértője a rendelkezésére álló csekély anyagi eszközzel is sokszor meglepő színi hatásokat tu­dott kihozni. Külön kell megemlékezni a dísz­letekről, amelyeket dr. Kfinckó Vladimír zsi­gárdi kör állatorvos maga festett elismerésre - méltó, nagy készséggel. Nyitray József kántor- tanitó az énekeket tanította be. Hasonlóan Ro­zsár Franciska és Ürge Etus tanítónők lelkes munkatársai voltak Munka Jenőnének a. betaní­tásban. — A szőnyegeket szívességiből a !V>m hdhn bocsátotta rendelkezésre. Gyulán agyonlőtte magát Várady-Szakmáry kúriai bitó, Lucsivna fürdő tulajdonosa Gyula, jmniinis 11. Várady-Szakmáry Arisztid nyug. kúriai biró vasárnap délelőtt lakásán szi- venlötte magát. Az öngyilkos kúriai biró azepes- megyei származású s családja birtokában van a Lucái vna-fürdó, Várady-Szakmáry Arisztid né­hány nappal ezelőtt múló gyomorbajban betege­dett meg s oly izgatottan viselkedett, hogy csa­ládja félve a tragédiától, elrejtette előle a revol­vert. Az idős ur valahol egy másikat szerzett, és azzal vasárnap délután családja tagjainak jelen­létében végzett magával. Filmbank alakul Budapesten s évente 30-35 magyar filmet készíttet Korda, Bolváry, Kertész és Fejős fog­ják az uj magyar filmeket rendezni Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Magyar fílmkörök- ben napok óta befejezett tényként beszélik, hogy szeptemberben döntő esemény történik a magyar filmgyártás terén. Arról van szó, hogy 3—5 millió pengő tőkével megalakuló fÖm- bank veszi kezébe a magyar filmgyártást. A filmbank alapítását Bornemissza Géza keres­kedelmi miniszter kezdeményezte, aki a film­gyártásból nemzeti ügyet kíván csinálni, mint ahogyan nemzeti ügy a filmgyártás Németor­szágban, Franciaországban, Angliában és az északi államokban. Eddig a magyar filmgyá­rak legfeljebb 8—10 fűmet produkáltak éven­te. A jövőben a terv szerint 30—35 magyar film készülhet el évente. Az eddigi stúdiókat átépítenék és a Geüért-hegy déli lejtőjén uj műtermet építenek. Az első magyar filmek megrendezésére máris felkérték és Budapest­re hívták Korda Sándort, Bolváry Gézát, Ker­tész Mihályt és Fejős Pált. Valamennyi világhírű rendező már közölte is, hogy örömmel áll a magyar filmgyártás rendel­kezésére. A pozsonyi pénzügyi palota ötödik emeletéről levetette magát egy pénzügyőr Pozsony, juirúfus 11. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt kilenc óra tájban megdöbbentő öngyilkosság történt a pozsonyi hid mellett levő pénzügyi palotá­ban. Az ünnepek után meglehetősen nagy volt a forgalom a palotában elhelyezett adóhivata­lokban, amikor a felek hirtelen arra lettek figye Lm esek, hogy egy test zuhan le a magas­ságiból a lépcsőház kőpadlózatára. Valameny- nyien odarohantak s. egy fiatalember össze­zúzott holttestét találták ott. Hamarosan meg­állapították, hogy az illető Svec Károly 24 esztendős pénzügyőri gya­kornok, aki két hónap óta hallgatta a pénz­ügyi palotában levő gyakornoki kurzust s lakása is ott volt ötven társával együtt. Az ötödik emeletről vetette le magát a mély­ségire. Sb\ re Károly a pünkösdi üiiiiSpe.tCii szueűv.- ságon volt odahaza, s ma npgjffü eebeaeti ^gak vissza, ügy látszik valami hivatali kellemet­lensége lehetett, mert megérkezése után iz­gatottan lépett be a palota portásához s an­nak leányától tintát, tollat és papirost kért. Amikor a kórt dolgokat megkapta, visszament a palota pincehelyiségében lévő szállására, búcsúleveleket irt, majd ismét felment az ötödik emeletre s elkövette végzetes tettét. Esés közben feje odaütődött az egyik emelet kőlépcsőjére s a kőnek éles széle egyik fülét tőből lemet­szette. A döbbenetes esetről azonnal éri esitették a fiatalember hivatali fellebvalöit, akik meg­indították a vizsgálatot, de mig a hivatalos vizsgálóbizottság kijött a színhelyre, mintegy másfél óra telt el s addig a szerencsétlen fiatalember holtteste ott feküdi a lépcsoház- basn lepellel letakarva. öngyilkosságának okát még nem tudják. A rendőrség az esetről hivatok*; jelentést még nem adott ki. •ér bMvn, Június T8.-án kerd&fc*k ttoöfcílyiottjátftk hézásü. KrfP zettek. t műink » to.-ik sorsjátékban, ontátysomjitek ón* prérmájái.Ne d «*=rencsesorsjegyeit beszerezni FORTUNA bankUzletben Jelűnek és Téa, Bratisiavt, Lffrlnckapu utca 17 Vr!^kM/íihr,_OStrai1’ 0ktÓber 2 S út 26. Zn&rm, Masaryktér iy.) Ptoju reuddéAez hp elegendő, i/ “"W « 30-- V, KC 6c-- V, Ki 120*— 'otlt

Next

/
Oldalképek
Tartalom