Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-09 / 107. (3659.) szám

8

'Pra:gaiA\mAarhiklap

fllitytik idá vótfaUá

Az egész országban esős, hűvös idő lépett fel. — Időjóslat: Derült ég mellett éjjeli fagyok.

Szlovenszkón felhős, csapadékra hajló, északi széllel, hűvösebb.

— Újabb holttestet találtak az elpusztult Nelson-bányában. Brüxböl jelemtik: A Nelson-bányában. ahol — minit Ismeretes, — a miuilt év jár mnárjábam borzalmas bányasraerencsétilenség történt, sikerült eddig 3.500 méteres szakaszon megtisztítani a folyosókat az alámoeott törmelékektől. Az összedőlt bányába mindenütt víz hatolt, amelynek kfezlvattyiuzásia uitiám folyta-tni fogják a munkálatokat. Tegnap délután az egyik feltárt bánya- részben a miunkásoik ujaibb hat szenemcsiétilenüljá.rt bányász holttestére bukkantak. A hailotiak szeméi)’azonosságát a felszimre való szállítás után sikerült megállapítani.

— Modem fürdőt építenek a szomolányi cseppkőbarlangnál. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A szomolányi cseppkőbarlang feltárására alakult szövetkezet rendkívüli közgyűlésen elhatározta, hogy a „Skarbák" dűlőben modern fürdőt és uszodát épit. Evégből tárgyalásokat kezdenek a tulajdonos Pálffy-uradalommal és ha a bérletre nézve sikerül megállapodni, úgy azonnal megkezdik az építkezést. Ez esetben már a nyár folyamán használható lesz a fürdő. Az uszoda medencéjét 25x18 méter nagyságúra tervezik. A fürdő körül weekendházakat és sátrakat fognak felállítani, erre vonatkozólag máris számos jelentkezés történt. A fürdő tervezett helyétől egy kilométernyire van a 'szomolányi

' cseppkőbarlang, melynek feltárása rövidesen befejeződik. Még e hónapban bevezetik a villanyvilágítást, az ünnepélyes megnyitásra pedig júniusban kerül sor.

— A 32. osztálysorsjáték V. osztályának mai húzásán nyerteik: 20.000 koronát 18.373, 40.842, 60.882. — 10.000 koronát 1933. 40.422, 62.801, 65.744. — 5.000 koronát 5008. 19.226. 22.021, 22.381, 25.394, 28.515, 40.582, 48.913, 57.928, 71.932, 76.285. 78.258. 80.156, 84.401. 106.200. — 2.000 koronát 156.526, 1046. 14.264, 16208, 14552, 91.609. 30.840,

34.958, 36.117, 41.588, 41.652, 41.742, 42.324'. 47,906.

50.931, 51.254. o5.120. 56.782. 58.469. 64.015, 66.803.

73.390, 74.303, 76.408, 77.705, 80.302, 85.675, 91.809.

93.216. 93.618, 96.911, 98.965, 105.353. 105.760, 106.115. 107.548. 107.991. — 1.200 koronát 1363, 6332, 7.272. 19.329. 21.941, 23.855, 28.752, 33.597, 41.646, 44.966. 47.266, 48.099, 48.314, 55.399, 61.217, 64.616, 69.990, 91.366, 102,295, 100.550, 108.632 stb. (felelősség nélkül.)

■■■■■■■■■■■ininfliiwixmnninnBHMHinD

xx A gyomrunkkal nincsen bajunk, ha Cigölka-vizet i9zunk! Megrendelhető: Cágelíka forrásvállalatnál, Bardejov.

— A kasai felsőbíróság is elitélte a kraszna- horkaváraljai kommunistavezetőket. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai felsőbíróság dr. Seichert-tanácsa tegnap tárgyalta Budai Mihály, Lévai Pál és Lévai József krasznahorkaváraljai munkások nagyszabású kommunista bünperét, melynek öszesen huszonnyolc vádlottja volt. A vádirat szerint a vádlottak 1931 nyarán megalakították krasznahorkaváralján a kommunista ifjúmunkások szervezetét, melyet még 1922-ben tiltott be a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium. A három fővádlotton kívül még huszonöt, tagja volt a szervezetnek, közöttük tizenhat fiatalkorú. Elsőfokon a rimaszombati kerületi bíróság tárgyalta az ügyet és a huszonnyolc vádlott közül csupán Budai Mihályt, Lévai Pált és Lévai Józsefet mondotta ki bűnösnek s fejenként négy-négy havi fogházbüntetést mért ki rájuk. A többi vádlottat bizonyítékok hiányában felmentették. Ezt az ítéletet most a kassai felsőbiróság megerősítette.

— Meghamisította a keresztlevelét egy fiatal lány, hogy idősebbnek lássék. Nagymihályról jelentik: Az itteni csendőrség letartóztatott egy fiatalkorú leányt, aki szinte példa nélkül álló okirafchamisitást követett el. Ugyanis meghamisította a keresztlevelét, hogy idősebbnek lássék, mert egy éjjeli mulatóhely alkalmazásába akart szegődni. Kiderült, hogy ezenkívül még egyéb bűncselekmények is terhelik lelkiismeretét. Beszállították a járásbíróság fogházába.

xx Jó ellátás, kényelein, gondosság Budapesten a Park-nagy9zállodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény.

— Hir Szliács gyógyfürdőről. Tudomásunkra

jutott, hogy Szliács gyógyfürdőn a jó! berendezett és közkedvelt Bristol—Tatra—Amália- üzeimné! ée diétikus éttermeiben elsőrangú étlapból választott kiváló élelmezés és újonnan bútorozott kü lőne zaba., május 1-től naponként, együtt 35 Kc-ért kapható. Ugyancsak pausál- gyógykezelés is kapható 21 napra elsőrangú ellátással, lakással, kiszolgálás, gyógydij és gyógyfürdőkkel beleértve, májusban érkező vendégeknek 1.100 Ké. Tekintettel a nagy érdeklődésre, ajánlatos helyet mielőbb rezerválni. Omi és prospektus: Bristol—Tatra üzemvezetősége, Stóac. (Ügyeljünk a címre.)

A székefy dől és tíua iudajtesU temdotíumsa

Irta: Muhoray Elemér (Budapest)

Néhány héttel ezelőtt lépett először a magyar főváros aszfaltjára négy kicsi székely falu éme- kes-tánoosikiüldöttsiége. A vasúti kocsi belsejéből ki'hallatszó szavuk csengve üti át a pályaudvar vastag kormos levegőjét, hogy azután néhány pillanatra ünneplőbe öltözködjék a psend; amig az érkező és várakozó kezek találkoznak.

Előző napon még Kolozsvárott két előadásuk volt és azt nyomon követte a tizennégy órás utazás, mégis olyan frissen érkeztek Budapestre, mintha most szállottak volna alá a havasokról. Azt a bágyadtságot, amit a vacsorázó asztalnál látunk rajtuk, a nagyvárosi néznivalók, a filmszerűen pergő benyomások okozták.

Kanalaznak. Ahogy a kanalat a tányértól a szájukig utaztatják, külön szépség van a karmozdulataikban: A minden tanultság nélküli

természetes könnyedség kellemes vonalai. Mikor azután a gyomor is megkapta a magáét, egyszeribe elmúlik még a nyoma is bágyadtságnak, fáradtságnak. Megmozdul az örökké nyughatatlan „játékos" magyar vér. Mozgolódik bennük az énekszó, összekocog a csizmaszáruk. De Kiss István ti6zteletes ur szexetve-parancsoló szava féket vet az elinduló indulatoknak: Emberek, lefeküdni.

Egy szó ellenvetés nélkül teljesítik a parancsot. A lányok kárász-kendőt terítenek magukra, a férfiak a kalapjaik után nyúlnak és már indulnak kifelé. Ahogy utánuk nézünk, mintha egy nagyon régi érzést éreznénk vissza, ami bennünk volt. Ezeréves ize van ennek a józan parancsolásmak, a hangtalan szófogadásnak. Az okos vezér és a jó harcosok a „harc" előtt.

Mert KecsetkisfalU; Sófalva. Hodgya, Nyárád- remete vasárnap délután a milliós várossal szemben akar „csatát" nyerni.

A másnapi „taktikájuk" könnyű séta a Du- naparton, a korzón. Mire a Petőfi-térre érnek, már ismerik a várost. „Házak", „Autók", „Villamosok", „Uri-ruhás emberek". Megnézik a nagy vizet azután sétálnak. Egy ldesit. kopogósán, egy kicsit rangosán, egy kicsit talán úgy, hogy: „idenézz, város!" De kedvesen mosolyognak hozzá, úgy mintha egy kicsit ők volnának az érkező tavasz. A Váci-utca is keveset láthat ilyen vendégeket, hát arra is elcsavarodnak. Az Apponyi-fcéren megállnak. Itt van a Belvárosi Szinház „kiskapuja".

A szinház szóra megcsillan a szemük. Színház ... Játék ...

A fotoriporter észreveszi a prábaezünetes Bulla Eimát. Nem Is volna fotoriporter, ha... azért nem megy olyan könnyen, de mégis csak győz a fotoriporteri ékesszólás és a pozsonyi Bulla Elma ott mosolyog az udvarhelyi „művészek" között. Ezután még sok szó esik a Színházról, a Játékról. Az egyhangú székely közvélemény: „ők is játszanak, műnk is játszunk. Ők úgy játszanak, műnk meg igy . ...“ Valaki a játék egy-eredőjére tesz célzást. De ők udvariasak, nem vitatkoznak, ők „vendégek". Dicsérik a „Vajda János" urakat, akik megrendezik az előadásukat. Szentimrei Jenő főszerkesztő urat, aki elindította őket. A Kelen tanár urat, akinek addig nem volt maradása, mig ővelük el nem futott a vonat Pest felé. A kis Pletz urat, akinek meg most nincs nyugovása, mindig csak az ö dolgukban szaladgál a titkár úrral együtt.. Büszke atyafisággal tekintenek a négy fiatalúrra, akik harisnya-nadrágot húztak a tiszteletükre és úgy járják velük a sűrű uccákat, ós szeretettel Török Erzsébet kisasszonyra, aki úgy repked körülöttük, mint a madár, aki rátalált a régi fészekre. A kevésszavu, de sok cselekivésü tisztelete6 urat, aki összeszedte, összetartja és győzelemre viszi őket, csak a szemükkel simogatják. Hang nélkül, szó nélkül. Látni rajtuk, hogy minden szívességet kétszeresen adnának vissza, ha lehetne. De erre csak vasárnap délután a Zeneakadémia dobogóján kerülhet sor.

Móricz Zsigmond meleg üdvözlő beszéddel várta őket,, amit azonban Benedek Marcell olvas fel helyette.

— „Erdélyi magyarok jelennek meg itt most". „Forrásizü emberek, napfelkőtte lelkek, akik felé az erdélyi ifjúság már megtette a nagy lépést; — nem leereszkedett — leszállóit közéjük." „És megtalálja majd ott lent a jövőt is, mert eszközzé vált a nép életkereső és élettc- renniő munkásságában. ‘ ‘ ^Ez a néhány székely

nagy dolgokat hozott magával a Hargita aljából: a népművészetnek néhány kincsdarabját."

Szentimrei Jenő bevezető beszéde alatt mélyen jár bennünk az uj világ történelme.

„A polgári kultúra virágai elikervadóban vannak." „Az európai kultúrába beágyazott Nyugat, távoli világrészekbe, a színes népek közé megy megfriesülésért." ,„Nekünk csak ki keli nyújtani a kezünket, csak le kell kissé hajolnunk és már rátalálhatunk örök és .kiapadhatatlan forrásainkra.”'

„A székely élete kockáztatásával is mindig csak tanulni és tanulni akar. Körösi Csorna Sándorban egészen a Himalájáig nyújtja ki csápjait, nyugatra pedig elindítja Bölöni Farkas Sándort, hogy egyenesen Washington Györgytől tanulja el a demokráciát."

— Miért éppen a ballada és a tánc a székely néplélek legeredményesebb kifejező eszköze? A magas hegységben, a hegyvidék által megszabott sajátos életviszonyok között éi a székely. Az időjárás szélsőséges világa ez. A ragyogó kék égen az imént még felhő sem 1 átszőtt s a következő pillanatban mennydörgéstől visszhangzik a katlan, csúcsok dobálják át egymásnak a mennyköveket s ami az imént még bizakodó, termő, napsütötte élet volt, a következő pillanatban semmivé tett romhalmaz."

— A székelynép érzésvilága is a szélsőséges megnyilatkozások termőtalaja. Szikrázó jókedvre fekete tragédia és fekete tragédiákra ismét az életerő harsányan fe,lkacagó öröme."

— A természet és a sors mostohasága, az örök kiszolgáltatottság csak nagy keserűségekben vagy duhaj örömökben tudja kitombolni magát. így születik ki a tánca, balladája,

! egyazon szülőanyának két ik-ergyenmeike.“

F-erenczy Zsizsi kolozsvári énekesnő adja át j nekünk a székeiy lélek ballada gyöngyszemeit. Hamisítatlanul; úgy ahogy az itteni balladázók- tól csak a legritkábban kaphatjuk. Utána párosával bevonulnak a székelyek: Kiss Kálmán, Tóth Irén, Széles Péter, Simó Berta, Pál Ferenc, Sirnó Irma, Kisfaludy Bakk Miklós, Pál Rebi, Páliffy Ferenc, Széles Vilma, Kisfaludy Bakk Árpád, Elekes Erzsi, Széles Zsigmond, Kisfaludy Bakk Zelma, Kisfaludy Bakk József, Szász Sándorné és a klarinétos, Simó Mihály és a cimbalmos, László Péter.

Olyan büszkén-szerényen jönnek, olyan meg- illetődötten és mégis magabizással, egyszerű méltósággal, hogy mikor már egysorba igazodva szembefordulnak velünk, felállva tapsolunk nekik.

Dalokkal kezdik. Székelynépi dalokkal. Tehát nép népdalok, népidalok. Ebben a meghatározásukban van valami kiállás, valami ami a városi népdallal való összehasonlitást akarja lehetetlenné tenni. Felkaréjban felállva énekelnek. A hangjuk nem kitanult énekszó, nem kicsiszolt énekihang, hanem az emberrel együtt a végtelenből érkező dal. Hajlongás nélkül, derűsen állnak a nagy tapsfergetegben. Mikor az szünőben van, egyszerűen hátatforditanak, kabátjukat leteszik egy-egy székre. Előkészülnek a táncra.

Vérpezsdítőén sivit fel a klarinét és zeng a citera-magas hangú cimbalom. F-lőmuzsika. Majd férfikéllető lassú mozdulatokkal az élő- táncos Pálffy Ferenc lejt a középre. Csupa ne- meerajzu lépések ezek, csupa töretlen finom vonalak, amik akkor még teljesebbek, mikor a mozgás, az átforrósodott vadságig, az elszila- jodott tomboláéig fokozódik. Közben szinte észrevétlenül olvadnak a táncba az öreg Kisfaludy Bakk József é6 Kisfaludy Bakik Miklós. A marosszéki verbunkost már mind a nyolc férfi táncolja.

Ebben a táncban és a zenében idegen elemek is vannak, de ezt a székelyek kimutatják, szinte aláhúzzák az idegen mozdulatot, az idegen hangot. Nem sértőn, de tudatosan. Ugyanezt érezzük azoknál a. táncoknál is, amiket a uraktól vettek át. Párnatánc. Gólyatánc. A kissé eltúlzott mozdulatok nem gunyo-iódóaik, inkább csak olyan bolondosán játékosak. — Nem hamisítják meg, úgymint a város szokta az ö „felfedezett", „átvett," népi tulajdonukat.

A második részben eltáncolják a világhírű csiirdöiigöiöl. a csupa-játék. seprű táncot és a három részből álló székely csárdást.

Erről a táncukról tudtunk talán legkevesebbet s mégis úgy érezzük, hogy ebben a táncukban van leginkább igazi ősiaégtlk, igazi erejük;

1935 május 9, csütörtök.

^—a———

ami végig állatta velük ezerévek harcát.

Á háromrészes csárdás első része las6u forgatóé, a második a gyorsabb páros forgatóé, a harmadik a friss.

A harmadik rész már túlfűtött. Hajrás kemény hangok csapódnak össze és szikráznak, mint a kard vasak.

Nem kell ide más, csak.egy ferde tekintet, égy rossz mozdulat és már folyik a vér ...

De ahogy ezek a hegyiemberek „természetüknél" fogva nem szólnak egy oknélküli szót,, nem tesznek egy haszontalan mozdulatot,, ugyanígy egy-egy ilyen szörnyű cselekedetüknek is megvannak a maguk „természetes4*5 okai.

A székely lélek termékenyül a kiöntött testvér-vértől is.

Közösen teremtik ki a gyilkoló indulatot*, közösen vállalják a fájó megbánást, közösem élik tovább a sáré fájdalmat is, amig mindem meg nem enyhül egy ball ad a-csodában. Balladából állítanak oltárt a hősnek, akit őik buktattak el, hogy azután a „bűntől" feloldódva, újra kezdjék elölről, a lassú forgatásnál...

? ? ? Flóra borozd

— A törvénytár hivatalos magyar fordításának

1934. évi 96. füzete most j-elemit meg a következő tartalommal: 265. Törvény a hiajókoiu fuvarozótt

nehéz terhek súlyának megjelöléséről. — 266. Törvény a védjárulékról. — 267. Törvény a jelenléti szolgálat tartamáról. — 268. Törvény, medy- lyel megálJiapittatniak a Nemzetgyűlés tagjainak, illetményeiből való levonások. — 269. Törvény, mellyel az 1933. évi október hó 25nén kelt, a T., és R. Gy.-iben 201. sz. a, kihirdetett, a politikák pártok működésének beszüntetéséről és azofcnatá feloszlatásáról szóló törvény némely rendelkezése módosittatik. — 270. Törvény az országos és a járási képviseleteiknek választásáról és azoknak működési időszakáról. — 271. Törvény a gép járó - müvek közúti forgalmáról szóló Nemzetkor.- Egyezmény végrehajtásáról — 272. Rendelet ■ haszonbér mérsékléséről az 1934. aratási, évibe a rossz terméssel különösen érzékenyen sújtod járásokban. — 273. Rendelet a fohászonvéteilme remdkivüli szabályozásáról és az erdő- és fajgv dálkodiás szabályozásáról. — 274. Rendelet az

egyenes adékrló szóié törvény bevezető ' nemde' - kezésed XVI. cikk 1. bek. b) betűje újabb mól ■ gátasáról. — 275. Rendelet a személyzeti tafca: kossági intézkedésekről. — 276. Rieoideiet a jele" - léti szolgálat tartamáról szóló törvény 3. §-a vég- - robaj fásáról. — 277. Rendelet a motoros jánmiiv közúti forgalmára vonatkozó némely szabály;-- módosításáról. — 278. Hirdetmény a fohászon tel szabályozásáról az 1935/36. gazdasági, évben. — A Csehszlovák állam törvényeá és rendelet' i -gyűjteményének évi előfizetési dija 120 Ke, a -egyes füzeteké -pedig levelenkimt 20 fillér. A r' gebhi 1922—1933. évfolyam-ok terejdelmük szei'

120—180 Ke árban kaphatók. As összes megró dőlések egyszerű levelezőlapon az „Ádamnyomd- Kosiee, címére küldendők. A pénz előzetes beküldése mellőzendő.

Társadalmi Élet

4£ A füleki hegyközség vezetősége újonnan jóváhagyott alapszabályok érteiméiben május 12-ém délután közgyűlést tart a városháza tanácstér r ben. Ezt megelőzően délelőtt kilenc órakor a .ii- •lefoi mozgóban szakszerű mezőgazdasági előad á- leisz, amelyen bárom tanulmányi film is bemutatásra kerül. Az előadás után szentmise lesz római katolikus templomban és felszentelik hegyközség uj templomi zászlóját. A régi zás ! amelyet 1751-ben avattak fel, ugyanis már erős megkopott A vezetőség szívesen lát oly ven- ’. - geket is, akik esetleg nem kaptak meghívót-.

44= A somorjai Műkedvelő-gárda május 18., 19,. 20. és 25-én adja elő nagy zenekori kísérelte! Erdélyi Mihály ismert operettjét, a Dorozsmai szélmalmot, kitűnő szereposztásban. Az előadások iráni már most nagy az érdeklődés.

4# A pó'styéni kerületi tüzoltótesíiilet az összes környékbeli csoportok részvételével e napokban tartotta rendes évi közgyűlését. Váry Géza főtitkár évi jelentése és a felmentvény megadása után megválasztották a -tisztikart két évi időtartamra a következőképpen: elnök Skycsák Béla járási főnök, tiszteletbeli főparancsnok dr. Tóváry István, kerületi parancsnokok Dörnlhoffer Rudolf jegyző és Ló- rámd Leó.

# A Szőgyéni Gazdakör nagy sikerrel adta elő Császár István „Csácsi pusztán" cimü háromfelvo- náosos népszínművét. A betanítás és rendezés nehéz munkáját Siska József végezte. A főbb szerepekben kitűntek: Haluska Erzsébet, Sípos Mihály, Mánya Gyula, Sárai Károly, Rigó János, Molnár János, Kurz József, Méri Béla, Sárai Rozália és Király István. A kórus külön dicséretet érdemel.

# A kajali Sporfegycsiilet egymásután háromszor adta elő nagy sikerrel a „Gyurkovics-fiuk" című színmüvet. A főbb szerepekben kitűntek: Czivtz Ilonka, Ceeimez Annuska, Czutz Klára, Csen-iez La- zos, Rózsa Lajos, Cseonez Lipőt, Szlávik Béla, Rózsa Ilonka, Csepregliy Gizella, Szabó Juci, Zsillé Juliska, Órás Klára, Csemez István. Szabó János. Rózsa Károly. Gőcze Gyula. Göcze Dániel és Tóth Dániel. Moisl Zsigmond volt « rendező, a zenekart Gőcze Dezső, a táncokat Szabó János tanította be.

%