Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-07 / 105. (3657.) szám
1935 május 7, kedd. eredményről előreláthatólag semmiféle nácó- kómmüini'két nem adnak ki, egyrészt a megbeszélések magánjellege miatt, másrészt azért, mert a tárgyalásokat később diplomáciai utóm fogják folytatni. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter és ! Be rger-W a Ide negg osztrák külügyminiszter kíséretével együtt ma délután öt óra 20 perckor indult vissza Bécsibe, illetve Budapestire. A befejezés után A velencei tanácskozások hétfőn délben véget értek. Különböző forrásból származó értesülések szerint a megbeszélések során a danái konferencia kérdésében a magyar érdekek tiszteletbentartásá- ra vonatkozólag megegyezés jött létre s elsősorban az úgynevezett be nem avatkozási szerződésnek sikerült formulát találni. Sikerült ugyanis biztosítani ' azokat a körülményeket, amelyektől Magyarország függővé tette az egyezményhez való hozzájárulását. Hírek szerint Olaszország elfogadta a magyar álláspontot a kétoldali szerződések tekintetében is, amelyeket a dunai államok kötnének egymással. Valószínűnek veszik, hogy a dunai konferencián aláírják a be nem avatkozási szerződést, viszont a dunai államok ajánlani fogják a nagyhatalmaknak a kétoldali kölcsönös segélynyújtásra vonatkozó szerződéseket. D<p'o Dáciái tárgyalások kendődnek a kisantanttal Páris május 6. A francia sajtó élénk érdeklődést tanúéit a velencei tanácskozásaik iránt e nagyrészt megállapítja, bogy most már biztosítottnak látszik. Magyarország részvétele a dunai értekezletem. A Ma tón szerint olyan közvetítő megoldás Létestül, amely elégtételt szolgáltat a magyar megbiizoittakinaik. Á lap úgy tudja, hogy az olasz részről tett ígéretek teljes bizalommal töltötték el a magyar megbízottakat. A Petit Parisáén a Magyarország részéről megnyilvánult béklilékenységről számol be. A Ia,p szerint a velencei légkör megeinyfaült és a hangú- ; lat bizakodó. A lap velencei tudósítója megbíz- . ható forrásból úgy tudja, hogy a Velencében megkezdett előkészítő megbeszéléseket diplomáciai utón haliadéktalamuil folytatni fogják a há- ' rom kisantaut fővárossal is. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a lap tudósítójának tréfásan a következőt mondotta: ,s — Kétségtelen, hogy a kisantaut részéről bi- < zodyos idegesség nyüvánaiiit meg, , de meglátják, ] hogy minden sikerülni fog, annál is inkább, mert ; Olaszország nagy jóakaratáról tett tamubizony- j ságot. . A londoni jubileumi ünnepségek TUDÓSÍTÁS ELEP AZ 1. OLDALON. A Szent Pál katedrálisban A kisebbrégi jogok London, május 6. A Daily TeLegrapk szerin t a velencei megbeszélésekben áz a magyar kívánság hangzott el, hogy mielőbb tárgyalják Magyar- ország katonai egyenjogusitásámak kérdését, s hagyják nyitva az Utat a magyar nemzeti célkitűzések előtt és adják meg a magyar kisebbségeknek a legszélesebb jogokat. A lap velencei tudósítójának az egyik magyar hivatalos személy kijelentette, hogy Magyarország kész e kérdésben bizonyos áldozatot hozni, de szükséges, hogy Franciaország is hasonló irányban használja fel befolyását a kdeantant államainál. A Reuter-iroda velencei .jelentése szerint a. miagyar kiküldöttek engedékenyeknek mutatkoztak. Az olasz-magyar barátság Róma, május 6. A Oorriera della Sera a veleu- oeli megbeszélésekkel kapcsolatban a következőt iirja: Megállapítható, hogy a szívélyességnek az a szelleme, amellyel a velencei tanácskozáson! résztvevő három ország nemzetközi politikáját a közös érdekek tekintetében eddig folytatta, továbbra is fennmarad és a dunai kérdésekben folytatandó tárgyalásokat is áthatja. A dunai béke megoldásával Európa békéjének reménye is nagymértékben megerősödik. Olasz körűikből származó információk szerint a velencei megbeszélések alapján kilátás nyülik a magyar fegyverkezési egyenjogúság elvi biztosítására és a maneei'lled ügy végleges elintézésére, még a római konferencia előtt. . Titulescu átutazott Budapesten Budapest, május 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) Vasárnap este Titulescu román külügyminiszter feleségével és Paul-Boucour volt! francia külügyminiszter kíséretében átutazott Budapesten. A párisi vonat este 9 óra 36 perckor futott be a budapesti Nyugati-pályaudvarra, ahol már ! a román követség tisztikara, e magyar külügyimi- Hisztériáim képviseletében pedig Förstner Pál kül- ügyminisztériuirni titkár és több ujságiró várta Titu- j lesou vonatát. A Magyar Htéfő cmü lap munkatársa több kérdést is intézett Titulescuhoz, aki azonban kitérő válaszokat adott. A magyar újságírónak arra a kérdésére, hogy miként Ítéli meg az európai helyzetet. Titulescu egyáltalában nem volt hajlandó nyilatkozni. Arra a kérdésre, hogy mit vár a küszöbön álló balkánkonferenciától, ennyit mondott: ] _ Mindennek előestéjén vágyunk, prognózist nem mondhatok. Majd azzal búcsúzott el a m&gyátr újságíróktól: 1 A nagyszerű angol nemzeti ünnep szokatlan fényének tetőpontját az a jelenet alkotta* amikor V. György király és felesége a gyönyörű Szent Pál katedrálisban hálát adott a Mindenhatónak a negyedévszázados megsegítésért. Az ünnepi istentiszteletet a Canterburry-i érsek celebrálta. Az egyházi szertartás fénye is párját ritkítja az angol templomi ünnepségek történetében. A királyi párt a királyi család tagjai kisérték, továbbá a brit nemzet vezetőinek szinte beláthatatlan tömege, közöttük az impérium legtávolabbi részéből is előjött delegátusok, a külföldi államok fényes küldöttségei és a szellemi és politikai élet világraszóló kiválóságai. Felejthetetlen jelenetek játszódtak le, amikor az angol király és királyné az udvari kocsin a londoni City milliónyi embertömegén áthaladt. Az uccák valósággal a zászlók, a lobogók, a girlandok, a virágdiszitések, a szőnyegek és a képek hullámzó tengerévé váltak, s a nép órákig tartó, egyetlen szűnni nem akaró és messze dübörgő örömkiáltással üdvözölte fejedelmét. Lehetetlen leírni a tomboló lelkesedést, ami a királyi fogat megjelenése pillanatában mindenfelé kitört. Szempillantások alatt koriandoli, virág és színes papiros felhővé változott a londoni ucca s mintha nem emberek üdvözölték volna a királyt, hanem valami óriási dübörgő hangos kollektív hatalom, úgy zúgott az éljenzés. V. György érdemei Többmillió fontra rúg a virágok, a képek és az egyéb díszítések értéke, ami ma megjelent a londoni uccán. Az angol világbirodalom soha nem látott hasonló ovációt. Nem csoda, hogy igy volt, hiszen V. György uralkodása alatt az angol nép a két legrettenetesebb krízist győzte le, amit történelme ismert. Alig néhány évvel Eduárd halála után a világháború óriási megpróbáltatása szakadt az angol népre. A százéves háború, a reneszánsz-forradalmak és a napóleoni háborúk óta semmi nem korbácsolta föl annyira az angolokat, mint a világháború, semmi nem követelt tőlük akkora erőkifejtést. Diadalmasan kerültek ki a hábipruból és Anglia szövetségesei is elismerik, hogy a világdiadal elsősorban az angol nép kitartásának és ügyességének volt köszönhető. Alig néhány évvel a háború után uj fenyegető rém jelent még a békés angol horizonton: a gazdasági krízis. A barit világbirodalomról már úgy beszéltek, mint a lefelé tűnő impériumról, amelyet mások túlszárnyalnak és legyőznek. V. György és tanácsadóinak hallatlan erőfeszítése erről a mélypontról is kivezette a népet. Ma Anglia gazdagabb és hatalmasabb, mint valaha volt, a jólét aránytalanul nagyobb, mint bármely más országban, a politika kiegyensúlyozottabb és biztosabb. A hatalmas birodalom egyetlen egésszé vált, amelyben az egyes részek örülnek, hogy betartoznak a nagy szervezetbe és boldogan támogatják az egységet. Éppen a napokban mondotta Sztálin, a kommunisták vezére, a csodálkozás hangján a Moszkvában járó Edén angol miniszternek, hogy Angliát ma föltétlenül a világ vezető hatalmának, lét vagy nem lét urának lehet nevezni. As érsek beszéde Amikor az angol nép királyának jubileumát ünnepli, átérzi az elmúlt huszonöt év jelentőségét és diadalát Királyában önmagát ünnepli s igy érthető, hogy a lelkesedés leírhatatlan formákat öltött. A lakosság föltétien odaadásának jele volt a mai ünnep. Canterburry érseke a Szent Pál-ka- tedrálisban az egyházi ceremónia után beszédet mondott, amelyben leszögezte a nép hódolatát. — Veszedelmekkel és szinte szakadatlan erőfeszítéssel telt évek vonultak el felettünk az elmúlt esztendőkben, — mondotta, — de az egység szelleme diadalmaskodott a veszélyeken. A bizalom és a hajthatatlan akarat előtt minden i megtört A nagy angol erények központjukat a trónban találták meg. Másutt forradalmak söpörték el az uralkodókat a trónusról, Nagybri- tánniában a trónt sikerült sokkal biztosabb alapokra helyezni, mint másutt. V. György király személyisége bizalmat tudott oltani az alattvalók szivébe, mert fölismerték, hogy uralkodójuk olyan ember, akit tisztelni és méltányolni kell. Bízni kellett benne. Az alattvalók érezték, hogy Anglia sorsa szorosan összefügg a király sorsával. A hűség és az istenfélelem azok az alapok, amelyeket V. György mindig tiszteletben tartott és a nép ugyanezekre az alapokra helyezkedett, mert ezek az erő, a jólét, a kiegyensúlyozott élet alappillérei. As ünneplő sajtó A lapok természetesen a lehető legnagyobb fölkészültséggel ünneplik a királyi párt. A Times megállapítja, hogy az elmúlt huszonöt év alatt az angol trón hatalma és tekintélye nőtt, mig más országokban a királyok sorra elvesztették jogaraikat. Ez az eredmény elsősorban V. György kiegyensúlyozott és konsziliáns személyiségének tulajdonítható. V. György mindig kikérte az illetékesek tanácsát és soha nem cselekedett önfejűén. Meg tudta válogatni tanácsadóit, s csak akkor volt erélyes, ha a birodalom érdeke megkövetelte. Pártatlanságáról és nagylelkűségéről regéket beszél környezete. A kritikus pillanatokban megtalálta a helyes utat és a helyes embert, ez a legnagyobb, amit egy király tehet. Személye szerényen a háttérben maradt a nagy politikai elhatározásoknál, de a brit nép tudta, hogy mit szimbolizál a király gentleman-természete. Még a szocialista Daily Héráid is szerencsét kíván a királynak és olvasóközönsége nevében arra kéri a Mindenhatót, hogy sok évig megtartsa V. Györgyöt az angol trónon. Haditanács az f>römri¥al@ás kiiett A birodalom minden részéről Londonba özönlött ünneplő közönség között ott vannak az angol domíniumok miniszterelnökei is. Az ünnepi hét legnagyobb eseménye kétségtelenül a „felső ötezer bálja" lesz, amelyen a királyi palotában találkozik a brit impérium társadalmi elitje. Ezen a bálon hét angol miniszterelnök félrevonul, hogy mgbeszélje a politikai kérdéseket és elővigyázatosan gondoskodjék a mámoros örömben ünneplő birodalom védelméről. A hat külső miniszterelnök feltűnően korán érkezett Londonba. Lyons, Ausztrália miniszterelnöke már hetek előtt az anyaország fővárosába érkezett, aztán megjelent Bennet, a kanadai miniszterelnök, majd Sir Josef Bhore, India képviselője, Higgins Délrodésia miniszterelnöke, mig az elmúlt napokban megérkezett Forbes ujzeelandi miniszterelnök és Hertzog délafrikai miniszterelnök is. Hivaatlosan gratulálni jöttek, de a sajtó hamarosan megállapította, hogy az előkelő személyiségek Thomas dominiumügyi miniszter vezetése alatt számos konferenciát tartottak és megbeszélték a brit világbirodalom katonai védelmének újabb kiépítését. Az udvari bálok, az ünnepi kivilágítások és a karneváli hangulat közepette valóságos katonai tanács ülésezett a Downing streeten. Amikor az elmúlt hónapokban Sir Maurice Hankey, a külügyi hivatal nevében sorra járta a domíniumokat, nyilvánvalóvá vált, hogy Anglia a kényszerítő politikai helyzet és a növekvő fegyverkezési atmoszféra jegyében átszervezi hadseregét. Mint annak idején jelentettük, Londonban megbeszélik a légi haderők szaporitá- tását, a domíniumok hadügyi hozzájárulásainak fölemelését, az ausztráliai flotta kiépítését, elhatározzák, hogy a világtengereket brit flotta- és légi bázisokkal szórják tele és Singapoorból bevehetetlen erődöt alakítanak. Mindez a német fegyverkezés jegyében történt s bizonyos, ha á* domíniumok egyelőre nem szívesen egyeznek bele az újabb terhek viselésébe, a belátás mégis áttört soraikban s a londoni katonai tanácskozás eredménnyel fog végződni. Az ünnepi hetekben tehát Londonban a domíniumok képviselői valóságos birodalmi konferenciát tartanak s ezek a konferenciák mindig nagyjelentőségű tettek voltak Nagybritánnia történelmében. A római birodalom diadalmenetéi óta nem látott ilyet a világ... London, május 6. A hatalmas angol ünnepség lefolyásáról a következő részleteket jelentik: Az ünnepi menet délelőtt 10 órakor indult el a Buckingham palotából. Az útvonalon 14.000 különböző fegyvernemhez tartozó katona állt sorfalat. Mindenfelé zenekarokat állítottak föl, amelyek állandóan szórakoztatták r 'árakozó tömeget. A menet több kilométer íszu volt és hét részletben vonult végig leirhawlan fénynyel London uccáin. Legelői Ramsay MacDonald brit miniszterelnök haladt állami egyenruhában, lányának, Izabellának kíséretében. Kocsiját lovasrendőrök kisérték. A tömeg MacDo- naldoí is melegen ünnepelte. A premierminiszter mögött a kanadai, délafrikai, ausztráliai, ujzeelandi, délrodésiai és északirországi miniszterelnökök, valamint India képviselőjének nyílt kocsijai következtek. A .következő menetben az alsóház tagjai haladta^ a harmadikban Anglia lordkancellárjai és a lordok. Tizenegy órakor a Buckingham palota kapu— írják még, hogy optimista vagyok. j Budapestem. A romám küdügymiimszter ez Hő alatt Titulesou vonata fél óra hosszat tartózkodott j elbeszélgetett a fogadására megjelentekkel. A velencei előkonferencia hivatalos kommünikéje Velence, május 6. A három állam képviselői ma délelőtt tíz órakor ültek össze utolsó tanácskozásukra és ezen véglegesen befejezték mindazoknak a kérdéseknek megvitatását, amelyek a tárgyalások alkalmával szóbakerültek. A tárgyalások eredményéről a következő hivatalos jelentést adták ki: — Kánya Kálmán, Magyarország külügyminisztere, Berger-Waldenegg Ausztria külügyminisztere és Suvich Olaszország külügyi államtitkára a római olasz-osztrák-magyar jegyzőkönyv alapján megbeszélés-sorozatot tartott Velencében. A megbeszélések a legbarátibb együttműködés szellemében folytak le. A megbeszélések során megvizsgálták mindazokat a kérdéseket, amelyek a három államot közvetlenül érdekük mind politikai, mind gazdasági téren és különös figyelmet fordítottak a küszöbönálló értekezlet előkészítésére, amely az 1935 január 7-i római jegyzőkönyv alkalmazására irányul. Tisztázva a legfontosabb pontokat, megállapították, hogy a három kormány felfogása és követett céljai teljesen azonosak. A három kormány bízik abban, hogy ez a felvilágosító munka megköny- nyitheti a megértést mindazok között az államok között, amelyek a fönt nevezett értekezleten érdekelve vannak. A három államférfiu, mielőtt elvált egymástól, üdvözlő táviratot küldött Mussolini olasz, Schuschnigg osztrák és Gömbös magyar miniszterelnöknek, jábán meo' ’ király kocsija. Előbb a királyi család tagjai érkeztek meg és átadták szerencseki vánataikat a királyi párnak, majd sorra megindultak diszhin tóikon a katedrális felé. Amikor a király kocsija, amely elé hat fehér ló volt fogva, megjelent, a palota környékén várakozó százezres tömeg leírhatatlan örömrivalgással üdvözölte. A király a brit hadsereg biborszinü tábornagyi egyenruháját viselte. Meghatottan kö- szöngetett vissza népének. A hintó előtt a gárdisták lovagoltak arany sisakjaikkal. A hintó után az állami kocsik beláthatatlan sora következett Sorra megjelentek az indiai maharadzsák keleti fényben pompázó hintái. Tiz-tiz kocsi után -ragonyosok, huszárok, vértesek, indiai lovasok, amerikai lovasrendőrök, afrikai katonák következtek s ahogy az impérium valamennyi népének legpompásabb képviselői fölvonultak, a nézők szeme elé olyan büszke kép tárult, amilyet a római birodalom nagy diadalnapjai óta nem látott a világ. A City bejáratánál a lordmajor üdvözölte n királyt és gyöngyökkel díszített kardot nyújtott át neki. Imádság és áldás Amikor a király a Szent Pál katedrális lépcsőin .megjelent, megszólaltak a dóm harangjai és az egész országban mindenütt harangozni kezdtek. A papság ünnepi harsonákkal fogadta az oltár felé haladó György királyt és Mary királynőt, akik középkori díszbe öltözött testőrök % 2
