Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-05 / 104. (3656.) szám

14 <px^gaiMa<Aarhirlai> 14 <KtX^>MAfifeARHlRLSg KöZCÍAZDA ,<Á6P ■ j| pénx funhciőfa. írta: Dr, Horváth Lajos (Kassa) Amennyire egyszerűnek, világosnak és köny- nyen érthetőnek látszik a pénz fogalma a köz- használatban, oly bonyolult, ellentétes elemek­ből áll és nagyrészben még ma is vitás a szak­ember előtt. A művelődés igen kezdetleges fokán az em­berek szükségleteiket maguk, házilag állítják elő. Az ősvadász durva vadászeszközeit: a hasított követ, a hegyesre faragott karót maga készíti. A saját maga által elejtett vad húsával táplál­kozik, bőréből készít magának ruhát és a saját kezével összetákolt kunyhóban lakik. — A né­pesség elszaporodásával, a letelepüléssel, a mű­velődés fejlődésével együttjár bizonyos munka- megosztás: kialakulnak különböző foglalkozási ágak. Az egyes ember szükségleteinek már csak egy részét állítja elő, a többiről úgy gon­doskodik, hogy becseréli az általa felkínált tárgy ellenében. A forgalom kezdetleges fokán ez a becserélés még közvetlenül történik s ez ott, ahol az igények egyszerűek és egyneműek, könnyen lehetséges. Az igények bővülésével, fokozataival és változatosságával arányban azonban valami oly közvetítő dolog válik szük­ségessé, amelynek mindenkire egyforma a von­zóereje, kívánatossága, amelyet mindenki köny- nyen felhasználhat s amely ilykép a javak ki­cserélésének közvetítő eszközévé válhatik. A közforgalomban ez az általánosan elfogadott tárgy, amelyre minden más tárgyat szívesen be­cserélnek, tulajdonképpen már pénz és a pénz­nek időrendben legelső alakja. Legrégibb funkciója a pénznek az, hogy a cserét közvetíti: általános csereeszköz. A forgalmi élet továbbfejlődésével, amikor az áruk kölcsönös kicserélődése nemcsak esetle­gesen, bárhol és bármikor, hanem az e célra meghatározott helyen és időben (a vásárokon) megy végbe, az a tárgy, amely e csere eszkö­zéül, közvetítőjéül általában elfogadott, egyút­tal mértékül szolgál az egyes áruk egymáshoz való viszonyának megállapításánál is. Az érték —- szabatosan csereérték — azt jelenti, hogy valamely dolgot egy másik dologgal összehason­lítok abból a szempontból, hogy lássam, hogy az egyikért mennyit lehet a másikból cserébe kapni. Ez az összehasonlítás már mérsékelt számú árunál is hosszadalmas és bonyolult szá­mítási művelet s gyakorlatilag kivihetetlen. Az általános csereeszköz az áruk értékének egy­bevetésénél, vagy, ami ezzel egyértelmű, az árak megállapításánál kitűnő alapot szolgáltat. Nagyon valószínű, hogy a csereérték fogalma ki sem alakulhatott volna, ha nem lett volna! már megelőzőleg forgalomban az általános csereeszköz: a pénz. A pénz második funkciója az, hogy a forga­lomba hozott, cserébe felajánlott tárgyak — áruk — kivánatossági fokának — árának — ösz- szehasonlitására alapot szolgáltat. Szóval a pénz, amely a cserét lehetővé teszi az által, | hogy a legkülönbözőbb igényű felek közzé mint j az összesek kívánságának megfelelő csereeszköz közbeiktatja magát, — biztossá és határozottá I teszi ezt a cserét azáltal, hogy közös nevezőre hozza, pontosan leméri és szabatosan kifejezés­re juttatja az általa közvetített cseretárgyak közötti értékviszonyt, vagyis: általános érték­mérő. Csereeszközi és értékmérői szerepét a pénz már akkor is teljes eredménnyel be tudja tölteni, ha ez a minősége egymagában a fór-' galomban résztvevők közös megegyezésén ala-1 pul és különös hatósági elismerést még nem nyert. Hogy a pénz harmadik funkcióját is be­tölthesse, hogy általános fizetési eszközzé vál­hasson, olyas valamivé, amit mindenki köteles fizetés gyanánt elfogadni, ahhoz hatalmi szó, a hatóság elismerése, szankciója kell. A törvény- hozás, mikor kimondja, hogy valamely pénz az államban törvényes fizetési eszköz és meg­határozza annak értékviszonyát a nemes fém­hez, — valutatörvény, — tulajdonképpen azt a mértékegységet állapítja meg, amelyet a jövő­beli kötelezettségek teljesítésénél alapul kell venni. Az államhatalom által törvényesnek el­ismert pénz a pénzbeli kötelezettségek teljesíté­sének előre meghatározott formája s azt a hite­lező kiegyenlítésül — mint a jogi kifejezés mond­ja: solutio gyanánt — köteles elfogadni. A pénz harmadik funkciója tehát az, hogy törvényes fizetési eszköz. De ha a pénzt árura bármikor be lehet cse­rélni és vagyonbeli kötelezettségek teljesítésére föl lehet használni, akkor az gazdasági hatal­mat jelent, e hatalomnak absztrakt alakja és mint ilyen, az értékfelhalmozás, vagyongyűjtés Igen alkalmas módja. Er ax értékfelhalmozás és értékmegőrzés a pénz további funkciója, amelyből folyik, hogy a gazdasági javaknak egyik helyről a másikra való átvitelét meg­könnyíti és lehetővé teszi, szóval: értékszállító eszköz. A pénz fejlődésének történeti fokozatain: az árupénz — Naturalgeld —, nyers érc, vert érc­pénz állomásain keresztül jut el mai alakjához, a papiroshoz. A papirospénz lényege az, hogy Ígéret, utalvány, amely szól az adott gazdasági viszonyok között s változó föltételeitől füg­gően, a legtágabb értelemben vett gazdasági javak egy bizonyos mennyiségének beváltására. A fejlődésnek ezen a fokán a pénz árujellege teljesen elhalványodik. Az összes pénzformák között egyedül a papirospénz az, amelynek nincs anyagértéke. Értékét az a bizalom adja meg, amelyet a közvélemény beléhelyez. A pa­pirospénz: hitellevél. Az állam kötelező fizetési eszközzé nyilváníthat valamely pénzt, de ahhoz már kevés hatalmi eszköz áll rendelkezésére, hogy ennek a fizetési eszköznek gazdasági ér­tékét biztosítsa, azaz vásárlóerejét a belföldi for­galomban és árfolyamát — a devizát — a kül­földi forgalomban állandósítsa. A mai nemze­dék a saját bőrén ismerte meg, hogy milyen te­hetetlen az államhatalom az „áruuzsora" letörésé­nél, hogy milyen keveset érnek azok a sokszor drákói intézkedések, amelyekkel a hatóságok az árakat „tartani" igyekeznek. A gazdasági fejlődésnek azon a fokán, ame­lyen a pénz már minden anyagi alapjától, tár­gyi értékétől elvonatkozva tiszta eszmévé, hi­tellé szublimálódik, tulajdonképpen már nem is szükséges, mert szerepét más megoldások ve­szik át. A pénz fejlődése arra a paradokszon- ra vezet, hogy önmagát teszi fölöslegessé. Ha valamely pénznek anyagértéke már nincs, — (Nagy íranzitőforgalomra van kilátás a komá­romi kikötőben.) Komáromi tudós illőnk jelenti: A komáromi kikötő forgalma a téli szezon után alaposam megcsappant. A monopólium társaság jóformán nem tud miit kezdeni a Komáromban fel­halmozott nagymienmyiségó gabonával, amelynek átrakása még most te tart. A té:j erűmet után a j hajók gyorsan kifutottak a komáromi kikötőből, mivel drága a kikötői illeték 6 inkább szabad kikötőbe állottak. A téli forgalomra jellemz5. hogy létszámfölött is vettek fel munkáé okát. A forgalom jelenleg erősen megosökkeint 6 az öt emelőclaru közül rendszerint csőik egynek van munkája. A komáromi kikötőben azonban erősen számítanak a forgalom megerősödésére s evégbő! darabáruk sz-ámáva külön raktárt építenek. A kö­vetkező hetek forgalma a következő kéz: 1000 vaggon olajkoksz átrakóéra, érkezik Romániából megy Németországba. 2500 vaggon jugoszláviai vasérc érkezik a köztársaság vasgyáriadba. 1000 vaggon romániai kokszpor, Németországba. 2’0 j vaggon fa, Jugoszláviából, gyuifagyántásihoz. Nagymennyiségű kukorica, búza és rozs, nem-' különben takarmánymag Jugoszláviából főleg Né­metországba. A hajón érkezett árukat Komárom bán teszik át tengelyre vagy raktározzák el. A romániai olaj tnanzdtója Pozsonyban van. — Nagy forgalma van a komáromi Skoda-hajógyárnak is, különösen uszályok és kisebb vowtatógőzösök ja­vítását vállalta eb (Nem egységes a prágai devizapiac.) Ber­lin 1, Amszterdam 0.75, Páris 0.10, koroná­val gyengült, Milánó 0.50, Lisszabon 0.125, London 0.05, Newyork 0.005 koronával javult. (A szlovenszkói cellulózegyárak olcsóbb állami fát fognak kapni.) Az állami erdő­igazgatóság a szlovenszkói cellulozegyárak- nak olcsóbb fát fog rendelkezésére bocsátani. Ezt abból a célból teszi, hogy a gyárak foglal­koztatását és versenyképességét megjavítsa. Az állami erdőségek igazgatósága 3 millió koronát, a népjóléti minisztérium pedig 1.35 millió koronát térit meg. A minisztertanács ezeket az intézkedéseket elfogadta. (A középeurópai fapiac helyzete.) A Neue FTeie Presse jelentése ezerimt a középeurópai fapiaco­kon fokozott vásárlások ellenére is ige® alacso­nyak az árak. Oroszország versenye súlyosan ne­hezedik a piacra. Érdekeltségek véleménye sze­rint az európai árszdut elérte mélypontját. Né­metország sokat vásárol, Anglia csökkenti bevi­telét, a francia—orosz szerződés erősen érinti Ausztriát, Lengyelország, mint eladó állam erő­sen fejlődik, kivitele azonban a német kliring- nehézségek folytán gyenge. Csehszlovákiában gyönge a belföldi építkezési tevékenység és ezért a fapiac helyzeite kedvezőtlen. Jugoszlávia jelen­tős forgalmat bonyolít le Olaszországgal és Ro­mánia is nagy mennyiségekéit ad el tengeren ke­resztül az olasz iparnak. 1935 május 5f vasárnap. amint a papirospénznek nincs, — akkor az csak puszta jelkép: számítási egység kifejezője. A kölcsönös fizetési igények kiegyenlítésének vannak egyszerűbb és gazdaságosabb módjai is, mint a papirospénz szolgáltatása. — Nagy vásárokon, ahol sokan fordulnak meg s ugyan­az a személy vesz is és el is ad, követelések és tartozások egyazon kézben egyesülnek. Ha már most azok, akik többet vettek, mint ameny- nyit eladtak, a terhűkre mutatkozó különböze- tet egy közös pénztárba fieztik be, oda oly ösz- szegnek kell befolyni, mint amennyi szükséges azok követeléseinek kiegyenlítésére, akik töb­bet adtak el, mint vettek. A fizetési művelet­nek ez a leegyszerűsítése nagy munka- és költ­ségmegtakarítással jár s annak előnyeit a keres­kedelem már régen felismerte. Már a tizenötö­dik században alakultak különleges intézmé­nyek — zsiróbankok — azzal a rendeltetéssel, hogy a készpénzzel való fizetést csökkentsék s ezzel a készpénz szállításával, őrzésével, szá­molgatásával, szóval kezelésével múlhatatlanul együttjáró kockázatot, munkát, idömulasztást és költségeket elkerüljék. A kereskedők letet­ték a zsiróbankba pénzüket, a bank az össze­get zsirószámlán javukra irta. Ha a számla tu­lajdonosának oly kereskedőtársával szemben támadtak fizetési kötelezettségei, akinek ugyan- egy banknál volt zsirószámlája, a kiegyenlítés e két számlán átkönyvelés alakjában történt, a bank a fizetésre kötelezett számláját megterhelte és a hitelező számláját elismerte. Ebből a sze­rény kezdetből nőtt ki a mai pénzgazdaság ha­talmas hitelszervezete, amelynek az a célja, hogy a készpénz forgalmát a legkisebb mér­tékre csökkentse és a követelések és tartozások ama összekuszált gombolyagát, amely öt világ­rész kereskedelmét átszövi és összeköti, a köl­csönös elszámolások és kiegyenlítések fokoza­tain át egynéhány áttekinthető egyenletbe egy­szerűsítse le. A nemzetközi kereskedelemben ez a kész­pénzmentes fizetés a hitelező által az adóshoz intézett meghagyás: váltó, kereskedelmi utal­vány stb. alakjában történik: belföldi forgalom­ban: csekk utján. Az angolszász államokban a fizetési forgalom több mint kilencven százaléka csekk utján folyik le. Ezzel elértünk a pénzgaz­daság fejlődésének utolsó szakához, amikor a pénz funkcióját pénzpótló eszközök veszik át s ezzel a pénz a gyakorlatban is azzá válik, ami elméletileg is lényege és alaptermészete: merő hitellé. Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTŐL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Kő 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTAR Brattelava^. Mihály-ucca 20. (Csehszlovák áruk német bevitele deviza­engedély nélkül.) A birodalmi német deviza­gazdálkodási központ vezetője a Deutscher ^achriehtendienst jelentése szerint felhatal­mazta az illetékes hivatalokat arra, hoigy meghatározott csehszlovák árukat olyan bé­lyegzővel lássanak el, amelyek azt jelentik, logy az áruk behozatala ellen devizaengedély léikül sincs kifogás. Olvan árukról van szó. A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁR HÍREI Budapest, május 4. A május 3-án megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásár igazolványai nemcsak 25—50 százalékot; 1 utazási kedvez meny igénybevételére jogosítanak 126 ország vágattá, hajózási és légiforgalmi vona- . Iáin, hanem a vásár területére, nemkülönben ezá- |mos budapesti múzeumiba, képtárba és középü’.e- ! tiekbe dijnnentes belépést biztosítanak. Ezenkívül jelentős kedvezményeket élveznek a vasú igazol­ványok tulajdonosai a budapesti operában, szín­házakba®, varietékben és egyéb szórakozóhelye- : ken, valamint az állatkertiben, a Margitszigetem ég ! a világhírű budapesti gyógyfürdőkben, uszodák­ban és szanatóriumokba® is. Külföldiek a váeár- ; igazolvány alapiján 33 százalékkal mérsékelt je­gyet válthatnak Budapestről a magyar vidékre. A i vásáriátogatók számára külön ünnepségeket ren­dez május 12-én Szombathely, Kőszeg és Pécs. j A Budapesti Nemzetközi Vásár útépítési cso­portjával kapcsolatban a Magyar Mérnök- és Épi- tészegylet a magyar útépítési hatóságok támoga­tásával és a Városi Mérnökök Egyesületének, az I Automjobilkluibmalk, a Budapesti Kereskedelmi és ! iparkamaráknak és a többi érdekeltségeknek köz- 1 remüködésével május 5—7-ig a Műegyetem disz- ! termében útépítési kongresszust rendez. A komg- I resszuso® a legkiválóbb szakemberek fognak az útépítés időszerű kérdéseiről előadást tartani, j A Budapesti Nemzetközi Vásáron kötött üzletek (alapján szállításra kerülő áruk számára (amennyi­ben azok az 1—14. ta-rifaszámokhoz tartoznak) a M. K. Államvasutak 10 százalékos tariíakedvez- ményt engedélyeznek és pedig belföldre szállított ! áruknál a vásár bezárásától számított egy hóna- :pon, külföldi szállítás oknál pedig ugyancsak a vá­sár befejezésétől számított négy hónapon belüL (A danzigi forint leértékelése — a német gazdasági politika következménye.) Varsóból jelentik: A varsói hivatalos ügynökség gaz­dasági osztálya foglalkozik a danzigi forint leértékelésével és arra a megállapításra jut, hogy ez az intézkedés a német gazdasági politika következménye. Az ügynökség utal arra, hogy Danzig városának Németországiban befagyott valutája 15 millió forintra rúg, ami , a város gazdálkodásában óriási összeg. Ezen­felül a birodalmi német bankintézetek dan­zigi fiókjai az utóbbi hetekben a danzigi vál­lalatoknak adott kölcsönöiket bevonták. A amelyekért nem kell Csehszlovákiában fizetni és amelyek számára nem kell külön deviza- engedély, igy többek között előzőleg szállított •gépek alkatrészeire, mintákra, ajándékokra és hasonló tárgyakra. Ezek a bélyegzők azonnal megkaphatok, ha a Németországba való export nem történt 1935, április 8. előtt. (Nemzetközi buzaértekezlet Londonban május végén.) Londonban ottani jelentés szerint május 2.1-én huszonegy állam részvé­telével összeül a nemzetközi buzakongresz- szus. A tárgysorozaton szerepel a kivitel kor­látozásának, a kontingensek megállapításá­nak és a termelés korlátozásának kérdése. A Nemzetközi buzaegyezmény augusztusiban jár le. A tavaly Budapesten lefolyt búza- tanácskozások nem vezettek eredményre és igy az idei márciusra összehívott ülést sem lehetett Londonban összehívni. Mértékadók ítélete szerint Londonban egyezséget fognak kölni. (Országos vásár Rimaszombatban.) Rima­szombat városa elöljáróságának jelentése szerint az országos vásárt Rimaszombatban május 14-én fogják megtartani. A vásárra mindenféle hasznos állat felhajtható. (Két sörgyár beszüntette üzemét.) E na­pokban szüntettek be Uherské Hradisté-ban és Horni Berskovice-ban az ottani sörgyárak üzemeiket. (Slavopress.) (Aranytermelést kezdenek Északkanadában.) A világ gyorsan növekedő aranyszükséglete szinte napról-napra újabb aranylelőhelyek fel­tárásához vezet a legkülönbözőbb országokban. Nemrégiben Finnországban alapítottak meg külföldi tökével aranytermelő társaságokat. Most a Reuter Iroda ottawai értesülése szerint a kanadai aranytermelés fokozására van kilá­tás. A kormány 900 kutatót Indított el geoló­gusok vezetésével Kanada északi részébe, mi­után az államnak ebben a régiójában aranylele­tekkel számolnak. Gazdasági körökben bizo­nyosra veszik, hogy az aranytermelés komoly segítséget fog jelenteni Kanada pénzügyeinek xendbehozatalánáL * danzigi fiókok az utóbbi napokban igen nagy készpénzösszegeket utaltak át Berlinbe. Eb­ből magyarázható a Danzigi Bank nagy vesz­tesége és ez eredményezte a forint leértéke­lését. j (Svájc több magyar cukrot akar importál­ni.) Zürichből jelentik: A svájci kormány meg akarja javítani a magyar-svájci klirimg- forgalmat és ezért javasolja, hogy Magyar- országról havonta legalább 3000 tonna cukrot importáljon. A cukorvám emelésének kérdé­sét az utóbbi napokban Svájcban élénken tárgyalják az illetékes körök. A csehszlovák- 1 svájci kereskedelmi szerződés felmondása után va’ószinü, hogy sor kerül a cukorvám emelésére, amit az is bizonyít, hogy a kon­tingensek kiutalásában nagy tartózkodás mu­tatkozik. j (Danzig és Svájc felemeli a diszkontot) A dan­zigi szenátus éjszakai ülésen elhatározta, hogy az j aranyforint értékét azonnali hatállyal 42 37 szá- | zalékkal leszállítja és ezáltal a forint egyenlő értékű lesz a zlotyval. Damizig Bánkja május 2.-i hatállyal a diszkontot 4 százalékról 6 száza’ékra, a lom bard tételt 5 százalékról 7 százalékra emelt**. Az aranyfedezet a devalváció következtében té- | temesen emelkedett. Csehszlovákiát a forint de­valvációja nem érinti, mórt a Cseihiszlovák Nem­zeti Bánk csak igen kis mennyiségű danzigi fo­rint. fölött rendelkezik. — A Svájci Nemzeti Bánik direktóriuma elhatározta, hogy a dtezkont- tételt 2 százalékról 214 százalékra és a lom- hardtételt 214 százalékról 314 százalékra emeli. (Amerika kiépíti exportját a nem arany- standardos államokba.) Washingtonból jelen­tik: Az Egyesült Államoknak azokba az álla­mokba irányuló kivitele, —- amelyek nem bírnak aranyslandarddal, — 1934-ben jelen­tékenyen emelkedett. Az emelkedés százalé­kokban a következőképpen alakul: Spanyol- ország 24, Svédország 78, Lengyelország és Danzig 25, Norvégia 56, Portugália 36 Finn­ország 72, Görögország 64. Ausztria 40, Anglia 36, Románia 111 és Csehszlovákia 72%. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom