Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-05 / 104. (3656.) szám

t>mgaiMag^rhirls& 1935 május 5, vasárnap. A magyarság pártjai vállvetve nyomumak előre a választási fronton A magyarság cjzlcrvenazltói népgyüléeed a leg­nagyobb siker jegyében folynak le. Mindenütt szokatlan nagy érdeklődée és lelkesedés jellemzi őket. A két párt számos helyen együtt tartja fölvilá­gosító gyűléseit s már maga ez a tény is mély hatást gyakorol a lakosságra. A ma befutott jelentések ez érint ilyen nagysikerű népgyülée volt Naszvadon, aJhol dr. Jabloniczky János nemzetgyűlési képviselő és ölvedi János az onszágos kemeisz tény&z ocitalfc ta. dr. Holota Já­nos nemzetgyűlési képviselő pedig a magyar nem­zeti pártot képviselte. A pártvezetőket magyar ruhás leányok csoportja fogadta üdvözléssel és virágcsokrokkal. Lebó Sándor megnyitója rután Jabloniczky János beszélt óriási eikenrei, majd Holota János mondott magával ragadó, lendüle­tes programibeszédet, ölvedi János, az országos kereeztényBzocialásta párt éieekujvári körzetének elnöke mondott végül hatásos lelkesítő beszédet Zsiitvabesenyőn az országos keresztényszo- cialista párt rendezett nópgyülést. A falu határánál 20 tagú lovasbandérium fo­gadta a párt szónokait, Jabloniczky nemzet­gyűlési képviselőt és Ölvedi János körzeti elnököt. A néipgyüilésen Kukán Imre helyi elnök megnyi­tója után dr. Jabloniczky János mondott hatá­sos programbeszédet, majd ölvedi fejtegette a magyarság választási kötelességeit Az Ipoly völgyén is egymást követik a mép- gyülések. Legutóbb Tpolyvieken, Szetén, Iipoly- szakállason rendezett az országos keresztényszo- eialista párt választási gyűlést. Különösen ki­emelkedő volt az ipolybéli, ahol a párt híved csak legutóbb alakították meg a helyi szervezetet és táviratilag hívták meg a párt szónokait program­adásra. Mind a négy helyen óriási lelkesedés mel­lett nagy tömegek hallgatták a párt szónokait: dr. Gürtler Dénes tartományi kép viselő jel öltét, dr. Schmidi Károly járási képviselőjelöltet és Reichel Kálmán körzeti titkárt.. Nagysikerű gyűlést tartott a két testvérpárt Nádszeg és Zsigárd községekben. Nádszegen a magyar nemzeti párt részéről Varecha József és Morvay Jenő, a kér. szoc. párt részéről pedig Galambos Béla és Csaposs Géza ismertették mintegy 800 főnyi tömeg előtt a választások je­lentőségét s a politikai helyzetet. Az igen nagy számban megjelent munkások lelkesedéssel fo­gadták a pártok kiküldötteit, s elhatározták, hogy ők is kiveszik részüket a nemzetépitő mun­kából. Zsigárdon dr. Holota János nemzetgyűlési kép­viselő ismertette a párt törvényhozói munkássá­gát. Varecha József a munkáskérdéssel, Csaposs Géza plébános pedig a magyarság keresztényi kötelességeiről beszélt nagy figyelem és helyes­lés mellett. A felső Ipoly völgyén, Losonc környékén dr. Nagy Iván keresztényszodalista és Beinrohr Dezső, magyar nemzeti párti körzeti titkár fejt ki együttesen hatásos propagandát. Az utóbbi i időben több mint húsz helyen rendeztek nép- gyűléseket igen szép sikerrel. A magyarság ielSiüei a losonci és kékkői járásban A losonci járásban a magyarság két párt­ja kiilön-külön listával indul. A magyar nemzeti párt listája a következő: 1. dr. Dávid Sándor ügyvéd, Losonc; 2. Haász Lajos órás és ékszerész, Losonc; 3. Kalesó József, felső, kisgazda, Ipolybolyk; 4. Brezniczky János kereskedő és kisgazda, Fülek; 5. Horecz Béla kisgazda, Pinc, stb. Az országos keresztényszocialista párt listája: 1. dr. Vida Gyula ügyvéd, Losonc; 2. Sédy- Petik József földműves, Rapp; 3. Mizsur Jó­zsef hangszerész, Losonc; 4. Bakos Gyula géplakatos, Gáes; 5. Bereez József föMmives, Tőrinos. A magyar nemzeti munkáspárt losonci járási listáján Ágoston Gusztáv, miksi mun­kás szerepel az első helyen. A kékkői járásban pártjaink egységes listát nyújtottak be. A listán a következő nevek szerepelnek: Óriást választéki Legolcsóbb áraki Pausz T., KoSice Üveg — porcellán — villany csillár ok! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuwuiiwiiiiiiiin Modern képkeretezés, üvegezés iiimmíitHHjmniinitiiifwmHiiiifmtffinttiiiiiHiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimHftmmfHiiiirmmtiimiimjmutmfimmfimtimmimimnHitmiiiii Telefon 2423 Alapítva 1833 ..... ■ .....-....muLae':.. ......... ............ 1. Torma Ferenc r. k. plébános (kér. szoc.), Bussa; 2. Lengyel János kisgazda (m. n. p.), Nagyzellő; 3. Balga István kisgazda (kér. szoc,), Csáb; 4. Kajtor István földmunkás (m. n. p.), Zsély; 5. Peterzsil János r. k. plé­bános (kér. szoc.), Nagycsalomja; 6. Végih Sándor kisgazda (m. n. p.), Bussa, stb. Pozsonyi járási listánk A járási jelöltlisták benyújtására vasárnap déli 12 órakor telik le a batáridő. Eddig a pozsonyi já­rásban a Hl inka-párt, a Micsura-párt és a koromra- utálta párt nyújtotta be listáját. Az országos keresztényszocialista párt és a ma­gyar nemzeti párt a pozsonyi járásban közös lis­tát állít föl, az élén Szabó Béla, Vlncefy Péter, Rórverő Frene és Prikopszky Jakab vannak. A csinnadratta-tankok csődje A cseh agrárpárt és a cseh szociáldemokrata- párt csinnadrattatankjai fürgén járják be külö­nösen a történelmi országok falvait s mindenütt óriási sikereket érnek el. De csak addig, amig szép, tempós indulókat, hopszpolkákat s esetleg dzsez-zenét ontanak a hangszórók. Van nagy öröm a falusi fiatalság között, sok helyen tánc­ra is perdülnek a váratlan májusi muzsika hang­jai mellett. Mikor aztán már szép nagy tömeg gyűlt össze a csinnadrattatank körül, a kocsi- vezető hirtelen egy Hodzsa-beszédet, Bechyne- beszédet illeszt a hangtank rejtett gramofonjába. Van is nagy felzúdulás a jelenlevők között, A Poledni List jelentése szerint egy-két helyen a csinnadrattatank csak úgy tudott a zúgolódás elől elmenekülni, hogy a szemfüles sofőr kellő időben gázt adott a motornak. Más, békésebb természetű községek közönsége kijelentette, hogy az indulókat, polkákat s egyéb talpalávalókat szívesen meghallgatja, de kortesbeszéd neki nem kell. A hangtankokba ölt pénz — ugylátszik — na­gyon rossz beruházásnak bizonyult, A legutóbb három nagy mátyásföldi község­be robogott be az agrárpárt kortestankja. A koradélután Hidaskürtön, majd Tallóson és Nádszegen szólaltak meg a megafonok. A gyű­lések bizony elég néptelenek voltak, annak el­lenére, hogy a gyűléseket megelőzőleg zeneszó­val szeretnék összecsőditeni az embereket. Leg­inkább gyerekek futnak össze a zene hallatára, de a felnőttek nagyrésze sem tudja, hogy mi­lyen gyűlésen vesz részt, addig, míg Hodzsa ve­zér beszédét nem hallja gramoíónlemezekről. Ilyenkor aztán megkezdődik a szétszéledés és a füttykoncert. Hidaskürtön csak az idősebb em­berek intése akadályozta meg azt, hogy Csomo- rékat ki nem kergették a faluból. Csomorék a legjobb magyar csárdásokkal és indulókkal sze­retnék magukhoz édesgetni a falvak lakosságát, az ígéreteknek nincs nagy hitele. Rtmliisikőbsn is botrá­nyokat idés elő az agrár­párt gramofonoffen Isája Beregszász, május 4, (Tudósítónk jelentése.) A májúé elseji Mvcmiuláson a ezodáMemoiki-aták és LömmraiUiieták hangosan tüntettek az agrárpárt el­len. Déliben a« agrárpárt helyi sémitek nyitott ab­lakából gramofon szólalt meg Hodzsa miniszter beszédével és ekkor több száz tüntető vonult fel hangos kiáltozással. A tömeget a csendőreégmek kellett ezéto&ziabm. Az agrárpártiak autóra sze­relt gramofonnal tartanak propagandák ara tat, ami mindenütt tüntetéseket provokál Sziovenszkői jelölések A szlovák néppárt ugyancsak ma nyújtotta be tar torna nygyülési jelöltlistáját. Első helyen dr. Fii­kom Jenőt jelöli a párt, majd sorban utána követ­keznek Stano Gyula titkár, dr. Kovalik János volt szenátor, Samukéi beaztercebónyai városbiró, dr. Kovács Belő pozsonyi városatya. Az agrárpárt tartománygyüiési listáján Balajk István morvoszeetjánosi gazda szerepel első he­lyen. A Slovenská Politika ma közli a csehszlovák ag­rárpárt jelöltlistáit az egye® választási kerületek­ben. A? agrárpárt a nagyszombati képviselőházi választókerületben Teplánsky Pál eddigi nemzet­gyűlési képviselőt jelöli első helyen. Az érseku,jvá- ri kerületben Stefan Csömör a listavezető, utána Ján Liohner szenei vezetőjegyző következik. A tú­ró cszo ntmárteni kerületben az agrárpárt Ureiny János volt Urtománygyüléai képviselőt jelöli első H Regény « IRTA: KOMLÓS ALADÁR S ■ rn RS1HI3 «)j 1. Az asszony, egy magánál szemmelláthatóan fiatalabb ember karján, fejét büszkén felfelé tartva, hangos nevetéssel fordult be az ajtón s egy szabadonálló asztalkához telepedett. Révész utánaforditotta tekintetét: semmi kétség, hogy ő az s megállapította, hogy aránylag nem is nagyon hervadt el, még a gödröcskék is meg­vannak az arcán . .. Ahhoz képest, hogy tizen­hét év múlt el azóta, pompásan tartja magát, még mindig jóformáju asszony, elég friss és jó­kedvű. Meglepte, hogy a látvány igy felkavar­ja. A nagyteremből, ahol a tánc folyt, a zene kissé elhalkulva szűrődött át a szomszédos ét­termekbe s Révész nem tudta, mitől: a bortól, zenétől, vagy ettől a váratlan viszontlátástól-e, enyhe kábulat fogta el. A kisszobán át, ahol ül­dögélt, ide-oda hömpölyögtek a párok a bál­terembe. Az asztalok mellett többnyire hozzá­tartozók ültek, hangos adomázás és csendes pletykázás közben, sajtok, szalámik tömege és sárgán csillogó borospoharak között. A férfi idegeit megfeszítve figyelt az öt-hat lépésnyire ülő asszony felé és az átzsongó ze­nén és a beszélgetések és kurjantások zaján át is kihallotta a fel-felcsattanó éles nevetését. Egyszerre látta, hogy az asszony ... hogy Mei- selné feláll az asztaltól s lovagja kíséretében újból a bálterem felé tart. Amint Révész köze­lébe értek, ez megrezzent s maga sem tudta, miért, ijedten lekapta a fejét. Fölösleges óva­tosság volt: az asszony feléje sem nézett. Amint partnerével eltűnt az ajtó mögött, Révész is fel­állt és utánuk sompolygott. Alacsony termetén sötét zakó feszült, ami kissé feltűnő volt a sok szmoking között s az ügyvédet némi kis bi­zonytalanságérzéssel töltötte el; most hanta csak igazán, hogy nem hozott szmokingot magá­val... de persze, hogyan is Juthatott volna ott­hon eszébe, hogy a törvényszéki tárgyalásról nem utazik majd egyenest haza, hanem még el­jön a Kereskedelmi Csarnok teaestélyére s itt viszontláthatja egy régi szerelmét... Megállt egy oszlop tövében s onnan figyelte, amint az asszony alakja fel-felbukkant, majd megint el­tűnt a táncolok között. A termet egészen betöl­tötték a párok s a tétován ide-oda kóválygó né­zők, akik közül egyesek néha szintén rászánták magukat a táncra s elvegyültek a forgatagba. Csupa fiatal lány és fiú... Révész úgy érezte, hogy feltűnést okozna, ha őszülő fejével beállna közéjük. Meiselné? Rajta is meglátszik, hogy a negyven felé járhat... de hát persze a nőkben kevesebb a szemérem és önkritika... s az iga­zat megvallva, gondtalan tekintetével ő még egé­szen jól oda is illik a táncosok közé... Az asz- szony most egészen a közelében bukkant elő hirtelen. Mozgásáról, egész viselkedéséről olyan féktelen jókedv áradt, amely már majdnem il­letlennek hatott: idős vagy elnyomott s minden­képpen csak szomorú teremtések szoktak ily kihívóan örülni annak, ha egyszer sikerült jó­kedvűnek lenniök. A férfinak már arra sem volt ideje, hogy elforduljon. Meiselné szeme végig­szaladt rajta. A férfi elvörösödött s megrezzen­ve, gyors főhajtással köszöntötte az asszonyt. Ez, nem is sejtve, hogy a köszönés neki szól, mozdulatlan arccal forgott tovább. Nyilvánvaló volt, hogy nemcsak nem ismerte fel a férfit, de lelke legmélyén sem pendült meg semmi emlék, amely az oszlopnak támaszkodó, alacsonyter- metü s kissé gömbölyű úrral kapcsolatban lett volna. Révész mosolyt erőltetett vonásaira s úgy tett, mintha köszönése egy másik párt ille­tett volna, aztán sértődötten — a sértődés min­dig nagyon könnyen ment nála — és hogy za­varát teljesen leplezze, a táncosok közé furako- dott . . . Tehát már meg sem ismer, egyáltalán nem emlékszik rám! S ezt szerettem valaha én bolond, ezt a könnyüvérü, idegen perszónát, aki már ott tart, hogy fiatal tacskókkal udvarokat magának!... A szomszéd asztalnál egy helybeli ügyvédje­lölt állt, akit futólag ismert a törvényszékről s aki most éppen fejbólintással üdvözölte az asz- szonyt. Révész odalépett hozzá s megkérdezte: — Ki ez a hölgy, kolléga ur? Olyan ismerős­nek találom. A jelölt csak annyit tudott róla, hogy nem idevaló, elvált asszony, anyagilag alighanem le­csúszott, itt néhány hete van látogatóban egy rokonánál. Ekkor Révész észrevette, hogy Meiselné a táncosával kifelé tart a tömegből. 2. Végre szemtől-szembe állt az asszonnyal. A pár majdnem az étterembe nyíló ajtóig jutott, mikor utólárte őket s meghajtotta magát előt­tük: — Szabad kérnem? Meiselné a rövidlátók módján, pupilláit ösz- szehuzva ránézett, táncosához fordult, majd végigvizsgálta az ügyvédet, aztán bocsánatké- rően biccentett előbbi partnere felé s végül rá- mosolygott Révészre: — Tessék. A két arc egy pillanatig szembenézett egy­mással. A férfira hosszú, selymes pillák mögül rányilt a két nagy fekete szem s akkor valami ríj nem érzett friss erővel, ugyanazzal az öröm­mé! és félelemmel, ugyanazzal a sorsdöntést vá­ró, izgatott dobogással, mint hajdanán, bele­dobbant valami. Lelke mélyéig visszhangzó, ti­zenhét év vastag avarját felverő dobbanás volt Révész meghökkenve és káprázó tekintettel né­zett a hervadt arcba s felriadt benne a kérdés: hát ennyire épen maradt volna, anélkül, hogy tudtam volna róla, a régi varázs? Megöregszünk mind a ketten, ő is meg én is, s ez a régi érzés még mindig oly friss, mint születése idején? — Doktor ... vagyok — mutatkozott be. érthetetlenül morogva vezetéknevét — örvendek — felelte az asszony s elmoso­lyodott. Oly sűrűn és természetesen mosoly­gott, mint ahogy más ember lélekzetet vesz. Most sem ismert meg! ... Révész átkarolta Meiselnét s amint kezét a derekára tette s a meleg és illatos test hozzásimult a táncosok sű­rűjében, egy darabig elérzékenyülten és szótla­nul maga elé nézve, forgott vele a zene ritmusá­ra. Tizenhét év után... Akár a regényekben, gondolta ... élő emlék, megdobbanó szív, tizen­hét év után. Hát ez lett volna az: ez az öt centi­méter hosszú pisze orr, három centiméter széles száj, ez a mindennapi arc? ... — Miért hallgat úgy, doktor ur? — szólt az asszony. Révésznek csak lassan sikerült elhitetnie ma­gával s hozzászoknia a gondolathoz, hogy itt van Meiselnével szemben s ez végképpen nem ismer rá. Hogy is lehetséges ez? Annak idején dús, fekete haja volt, igaz, ma pedig majdnem teljesen kopasz. Aztán arcban ki is gömbölyö- dött azóta. S á persze, akkor katonaruhát vi­selt ... Aztán az asszony már akkor is nagyon rövidlátó volt,.. Azért mégis ... De hiszen annál jobb! S csak most jött rá, milyen előnyös helyzetbe került. A múlt kudarc emlékének hen­dikepje nélkül, elölről kezdheti Meiselnével a dolgot. Inkognitóban, érett, higgadt fővel, azzal a biztossággal, amelyet a tapasztalat és siker nyújt az embernek, most kiköszörülheti a régi csorbát. Pompás! Most majd egyszer lemérheti, mennyivel lett ügyesebb és hódítóbb e tizenhét év alatt... Igazán a szerencse fia, hogy a vé­letlen ilyen alkalomhoz juttatta. Ha igy tehetné jóvá az ember minden vereséget s intézhetne el később minden elintézetlen szerelmet! ... Leg­feljebb az a szépséghiba, hogy most alighanem tulkönnyü dolga lesz. Mindenképpen ő van fe­lül: hiszen jó pozíciójú, középkorú ur, mig Mei­selné elvált asszony, még hozzá, a jelek szerint, lecsúszott s túl a fiatalságán. Kérdés, érdemes-e igy győzni is... vagy helyesebben: azonos lenne-e egy mostani esetleges győzelem azzal, amelyet valaha, fiatal korában elmulasztott. Ja, ilyen az élet... Valaha mennyit álmodozott egy ilyen találkozásról — Persze nem képzelte, hogy igy fogja viszontlátni Meiselnét, véletlenül s ilyen állapotban. Nem tudta, hogy épp hely­zetük megváltozása mily megnyugtatóan hat rá s hogy emiatt feledkezett el sértődöttségéről is. A bor, a fekete kávé s a váratlan viszontáltás hatása alatt mámoros jókedv fogta el. Álarc nélkül is álarc van rajtam s ez itt most a far­sang, az én külön farsangom ... (Folytatása következik.) % 4 _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom