Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-05 / 104. (3656.) szám

VÁLASZTÁSI TŰZBEN Irta: S z v a tk ó Pál Európában lassan lassan megszűnnek a népek belső ellentétei. A tömörülés a nagy jelszó, a beilleszkedés a felsőbbrendü nem­zeti egységbe, mert a háború utáni zűrzavar és a legyengitő belső szétesések megmutat­ták, hogy a nemzeti mivoltért való odaadás mindig többet ér, mint a végzetes differen­ciálódás, az ingerült civódás és az egyéni vélemények vagy megbántottságok szentté­avatása. Amikor Európa népeinek tiz-tizenöt évvel a háború után választaniok kell, hogy mit óhajtanak inkább: egyéni, szétágazó vél 'menyeik tűzön, vizen át való követé­sét, vagy a beilleszkedést a nemzeti egy­ségbe, még akkor is, ha az egység vezeté­sének módja néha ellentétben áll egyesek magánvéleményével, ma már kertelés nél­kül az utóbbit választják, mert megundo­rodtak a mélyponttól, ahová a civódás ve­zetett. Ahol a jólét napja diadalmasan süt és évszázados gazdagság osztja áldásait s e gazdagságot a háború szerencsés befeje­zése is növelte, mint Angliában, vagy Fran­ciaországban, ott a nép megengedheti ma­gának a vitatkozás és útkeresés nemes luxu­sát, másutt nem. Másutt mindenfelé a szo­ciális és a nemzeti fegyelmezettség elve diadalmaskodik, mert építő munka csak vele végezhető. Szovjetoroszországtól és Japán­tól Lengyelországon át Olaszországig az erőkoncentráció a jelszó, a fegyelmezett po­litika, szemben a fegyelmezetlen, bontó po­litikával. A nagy tendencia : az egység. A nagy belátás: a fegyelmezettség. A nagy meakulpázás: csak semmi veszekedés. A nagy elhatározás : a kitartás és a hűség. Ugyanekkor Szlovenszkón vannak titkos és kevésbé titkos források, amelyek azt óhajtják, hogy a magyarság a gyengülés, a civódás útját válassza a választásokon, széttörje kádereit, s mert esetleg egyesek­nek egy-két vezér vagy alvezér hanghor­dozása nem tetszik, szakítson az egyetlen, erős politikai egységgel, amellyel rendel­kezik. A cseh nemzet háború utáni politikai tör­ténete nagy példaadás lehet. Mélységes vi­lágnézeti ellentétek választották el a nép egyes csoportjait a katolikus világnézetű tömegektől a szélsőséges szociális gondol­kodásig, — mindegyik csoport elvileg úgy tudta, hogy a másik csoport életfelfogása és politikai rendszere helytelen, sőt káros,— de a felsőbbrendü nemzeti egység jegyében ki tudták küszöbölni torzsalkodásaikat s im­már tizenhat év óta a szélsőséges felfogású pártokból alakult nemzeti koalíció irányítja politikájukat. A magyar kisebbség nem elég erős, hogy osztálypártokat alakítson, mert igy egyet­len képviselőt sem kaphatna és politikája szétesne. Ami a cseheknél a „nemzeti koa- lició“, a felsőbbrendü, ellentéteket, irányo­kat kiegyensúlyozó nemzeti egység, az a magyaroknál csak a kétpárt szövetsége le­het, az erős káder, a hatalmas bástyákkal körülvett magyar város. A cseh politika nemzeti öncéluságának pompás jelmondatot tudott adni a „maié, ale nase" kifejezés­sel, -— ki veheti zokon, ha a magyar kisebb­ség ugyanezt a körülhatárolt, zárt és épitő elvet hirdeti, amelyet oly eredményesen kö­vetett a cseh nemzet l Nemzeti elvvel szembe csak nemzeti elv állítható, nemzeti párt ellen, amilyen nyil.an a cseh nemzeti koalíció valamennyi pártja, csak nemzeti jellegű párt. A magyarság pártjait vezérlő nemzeti elv amúgy is tisztára defenzív jel­legű : védekező, elhárító s távol áll attól az offenzív nemzeti öncéluságtól, amelyet az államfordulat óta szakadatlanul a mellé­nek szögeztek a csehszlovák pártok. S ekkor előáll a magyarul beszélő vagy iró agrárpárti kortes és csavaros észjá­rással azt óhajtja, hogy a magyarság a csehszlovák nemzeti pártokra szavazzon. „Fölényesen" elintézi a defenzív jellegű magyar nemzeti öncéluságot, s fölszólítja a magyarokat, hogy támogassák a csehszlo­vák pártok nemzeti öncéluságát. Mást is hallunk. Például azt, hogy a ma­gyarság pártjaitól el kell fordulni, mert működésűk „eredménytelen" volt. A krízis éveiben vájjon melyik párt mondhatja, hogy működése gazdaságilag eredményes ? A csehszlovák szavazók nagyrésze kitart pártjai mellett, holott a gazdasági és a politikai helyzet ma valóban A dunai problémák megoldása I velencei (iránti Hotelben megkezdődött az olasz osztrák-magyar konferencia ismét a kőzépemőoai kérdés áll a nenze’kőzi politika olfiteröban A római értekezlet eíőléuitése - Az osztrák legitim .zmin Jveleiétei A kisantaat Bukarestben tanácskozik Velence, május 4. Az olasz, az osztrák és a aiagyar államférfiak konferenciája ma kezdő­dött meg a velencei Grand Hotelnek ugyanab­ban a termében, ahol egy esztendővel ezelőtt Mussolini és Hitler tartották megbeszéléseiket, A három napra tervezett velencei összejövetel célja a dunai tér viszonyainak uj rendezésére irányuló nagy konferencia előkészítése. A két év előtti római megállapodások alapján Olasz­ország, Ausztria és Magyarország kölcsönösen összeegyezteti álláspontját az aktuális kérdé­sekben. A napirenden az osztrák be nem avat- kozási paktum, a st.-germaini, trianoni és neuil­ly-i békeszerződések katonai záradékai enyhí­tésének kérdése szerepel, továbbá számos gaz­dasági probléma. A velencei olasz delegáció élén Suvich külügyi államtitkár áll, akit Buti, a külügyi hivatal főtitkára és gróf Lenni kisér. Az osztrákokat Berger-Waldenegg külügymi­niszter és Hornbostel követ képviselik. A ma­gyar delegáció élén Kánya Kálmán külügymi­niszter áll, akinek kíséretében báró Bakács- Bessenyei, a magyar külügyminisztérium politi­kai osztályának főnöke érkezett Velencébe. Meg­jelent a tanácskozásokon Preziosi bécsi olasz követ is. m akarnak az osztrákok? A Jour római munkatársának jelentése szerint Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszter ha­tározott utasításokkal érkezett Velencébe. A Habsburgok visszaállításának kérdésében az osztrák kormány nem tűr vitát az osztrák nép szuverenitásáról. A Habsburg-kérdés ugyan nem szerepel a napirenden, de az osztrákok tö­rekvése, hogy ezt a problémát pusztán osztrák belpolitikai problémává változtassák. A jelen­legi osztrák miniszterek legnagyobb része legi­Berger-Waldenegg báró* timista érzelmű és a lehető legnagyobb nyoma­tékkai sikra száll meggyőződéséért. A Habsburg-kérdésben Ausztria tehát nem hajlandó kompromisszumot kötni. A felfegyver­zés problémájában hajlandó szomszédaival meg­egyezni. Ausztria nem kívánja az általános véd- kötelezettség bevezetését és megelégszik a hi­vatásos hadsereggel, amelynek magját a Heim- wehr-szervezetek alkotják. Az általános véd- kötelezettségen alapuló osztrák hadsereg nem lenne oly erős és meg bizható fegyver a jelenlegi osztrák kormány kezében, mint a bécsi rezsi­met föltétlenül támogató Heimwehr-szervezetek. A sorkatonaságba könnyen belopó zhatna a nem­zed szocialista propaganda* K santant vélemény Pária, május 4. Titulescu román külügymi­niszter szombaton délben 11 óra 35 perckor Pá­risim érkezett, ahol részt vesz a tervezett dunai paktum előzetes tárgyalásain. A Csehszlovák Sajtóiroda bukaresti jelentése szerint az olasz, magyar és osztrák államférfiak velencei találko­zója arra kényszeríti a bukaresti politikai körö­ket, hogy foglalkozzanak Magyarország állás­pontjával. Román vélemény szerint a velencei összejövetel legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy Magyarországot nehéz lesz bevonni abba a politikai rendszerbe, amely Olaszországot és a kisantantot egyformán kielégíti. Olaszország­nak mindent el kell követnie, hogy megakadá­lyozza, hogy Magyaroszág teljesen Németor­szághoz csatlakozzék. A magyar revizionista irányzatok az utóbbi időben Németország hatá­sa alatt amugyis megerősödtek. Más részről Stresában és Stresa után bebizonyosodott, hogy a kisaníant és a balkán antant olyan erők, ame­lyekkel Olaszországnak számolnia kell, A kisan- tant föltétlenül magának követeli a kezdemé­nyezés jogát a dunai medencében. Ilyen körül­mények között a velencei konferencia komoly nehézségekbe ütközik és kilátásait tartózkodóan kell megítélni, — mondja a bukaresti jelentés. fiz első kommentár Velence, május 4, Az olasz-magyar-osztrák hármas értekezlet megbeszélései ma délután kezdődtek meg a Grand-hoteliben. A hármas találkozó iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg, amit bizonyát az a körülmény is, hogy igen sok külföldi újságíró érkezett ez alkalom­mal Velencébe. A magyarországi sajtó egyrésze is kiküldte FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. Kánya Kálmán, _ Mai számunk a Képet Héttel28 oldal ■ íira r— Ki , ; njL I XIV. évf. 104. (3656) szám • Vasárnap ® 1935 május 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150. negyed- Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Kő- külföldre évente 450, SzloVQTlSzkÓi 6S rUSZÍTlSzkÓÍ fflGPlJCirsáí* alicel2, IL emelet O Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 Kő. • .... ° Prága II., Panská ulice 12, IU. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. DOlÍtÍk(2Í TlCLpiLcipjQ. •• TELEFON; 30311. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KŐ. ^ r r 8ŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHft,

Next

/
Oldalképek
Tartalom