Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-04 / 103. (3655.) szám

1935 május 4, szombat ^g<^-MAG^AR-HlR&AI> 9 . KöZCÍAZDASlfin . £ szlovenszkói és kárpátaljai magsrar haitink Sérveszteségei !r»a: Hésiáios Husá Pozsony, május 3. Azokról a jelentőségteljes térveszteségekröl, melyeket a magyarság a szio- venszkói és kárpátaljai bankéletben, tehát a nem­zeti gazdaság egyik legfontosabb ágában, szenve­dett, a legújabb bankstatisztikai adatok kimerítő képet adnak. Az első nagy változás, ami szembeötlik, a magyar bankok létszámának abszolút, de viszonylagosan is nagy mértékben bekövetkezett megfogyatkozá­sa. Szlovenszkónak 11)19,1920 fordulóján fennállott 207 bankvállalatából 65 volt magyar alapítás, ma­gyar vállalat, tehát majdnem egyharmada az összlétszámnak. 1930 bán már csak 14 magyar bankvállalat létezett, ami az összes szlovenszkói bankok, számszerűit 63, éppen csak egyötödének felelt meg. 1933-ban a magyar bankok száma Szlo- venszkóban leapadt 12-re és itt tartunk ezldősze- rint is. Kárpátalján hasonló hanyatlás mutatko­zott, amennyiben ott az 1919,1920 fordulóján fenn­állóit 33 magyar bank az összes kárpátaljai ban­koknak még 86.8 százalékát, ellenben az 1930-ban még létezett 6 magyar bank az összes ottani ban­koknak már csak 37 százalékát, 1933-ban pedig j csak 23 százalékát érte el; ez évben a magyar bankok száma 3-ra fogyott le. óriási hanyatlást mutat a magyar bankok üzleti alapja és üzleti tevékenysége is, ami részben kö­vetkezménye a gazdaság magyar eleme nagy erő- vesztességének, részben oka a magyar elem gaz­dasági visszaszorulásának. 1919 20-ban az akkor fennállott magyar bankok összes alaptőkéje (45.5 millió korona) az összes szlovenszkói bankalaptőkének még 15.77 százalé­kát tette ki. 1920-tól 1930-ig a magyar bankok alaptőkéje megfogyott nem kevesebb mint 28.5 millióval, ami 62.6 százalékos csökkenésnek felel meg. Ezzel szemben az egyéb szlovenszkói bank­alaptőke ezen idő alatt 30 százalékkal gyarapo­dott. 1930-ban a magyar bankok alaptőkéje az összes szlovenszkói bankalaptőkének már csak 4.5 százalékát tette ki. A részesedési arány 1933-ban feljavult 5.9 száza­lékra, mert 1930 tói 1933-ig a magyar bankok alaptőkéje csak 13 százalékkal (2.22 millió ere­jéig), az összes szlovenszkói bankalaptőke ellenben 34 százalékkal csökkent. A magyar bankok 1919 1920-ban összesen 423.11 m'llió összegű betéteket kezeltek, az összes szlo­venszkói bankbetéteknek majdnem egyharmadát. Ezen betétállomány 1920-tól 1930-ig nem kevesebb mint 261.04 millióval csökkent, t. i. 162.06 millió­ra^ ami 617 százalékos összezsugorodásnak felel meg. Mivel pedig ezen időben az összes szloven­szkói bankbetétek 131 százalékkal gyarapodtak, a magyar bankok betétei 1930-ban az összes be­téteknek már csak 5.2 százalékát érték el. Ez az erős visszafejlődés részint arra vezetendő vissza, hogy számos betáttulajdonossal együtt ezeknek betéte' is az országot elhagyták, részint arra, hogy sok betét elvándorolt az újonnan alakult nem magyar intézetekhez. 1930-tól 1933-ig a magyar bankok betétei további 52 millióval fogytak meg: ez megfelel 32 százalékos csökkenésnek mellyel szemben az egyéb szlovenszkói bankfceíéíálloniány csupán 27 százalékos apadást mutatott fel. 1933- ban a magyar bankok betétei az összes szloven­szkói bankbetéteknek csak 4.8 százalékát képvi­seltét. A betéteknek a magyar bankoknál észlelt aránytalanul erősebb megfogyatkozása mutatja, hogy a gazdasági válság a gazdaság magyar szek­torát erősen sújtotta. A magyar bankok által engedélyezett váltó­hitelek 1919 20-ban 86.7 milliót tettek még ki: az összes szlovenszkói bankváltóhitel majdnem egy­negyedrészét. 1920-tól 1930-:g ezen váltóhitelösz- szeg felszállott 107 millióra. Itt tehát 23.4 százalé­kos emelkedést mutat ugyan, de mert ez időben az összes szlovenszkói bank-váltóhitel állománya 216 százalékkal megnőtt, a magyar bankok váltó­bitelei az összes válíóhitelnek már csak 8.9 száza­lékát képviselték. 1930-tól 1933 ig a magyar ban­kok váltóhitelei 51.9 millió erejéig folytatólagos apadást mutatnak. Ezen 48-5 százalékos csökke­néssel szemben az összes szlovenszkói bankok váltóhitelei csak 41 százalékkal apadt le, úgy hogy a magyar bankok által engedélyezett váltóhitel az összes sziovenszkói bankválíóhitelnek csupán 7.8 százalékát tette ki. 1919 20-ban a magyar bankok által nyújtott u. n. egyéb kölcsönök (jelzá'ogos, törleszíéses köl­csönök, kötelezvényen alapuló kölcsönök, érték- pap'r kölcsönök stb.) 313 65 milliót tettek ki; ez az összes szlovenszkói efajta bankkölcsönök majd­nem egy negyede volt. Ezen kölcsönök 1930-ig nem kevesebb, mint 237.88 millió erejéig építettek le, ami a betétek óriási összezsugorodásának szükségszerű folyománya volt- Mig tehát itt 76 %-os csökkenés forog fenn, add'g ugyanezen időig az egyéb szlovenszkói bankoknál az efajta köl­csönök 83%-os kitágulást mutattak fel. 193<l-tól 1933-lg ezen kölcsönöknél általános visszafejlő­dés voi< tapasztalható. De mig ez a magyar ban­koknál már csak 0.96%-ot ért el, ez az egyéb bankoknál 27%-os volt. Ennekfolytán a magyar j bankok részesedési aránya ezen kölcsönnemben j 3.09%-ról (az 1930-iki állapot) feljavulhatott 4.2 j %-ra. Ami persze még távolról sem jelenti a hely zet javulását. Kárpátaiján Í919 20-ban a magyar bankok 15.93 milliónyi alaptőkéje az összes kárpátaljai bank­alaptőke 77.66%-át képviselte; 1930-ban 2.64 mil­lióval már csak kerek egynegyedét és 1933-ban 1.90 millióval csupán 19%-át, tehát nem is egy­ötödét sem. Kárpátalján 1919/20. fordulóján az ottani ma­gyar bankoknál elhelyezett betétek összesen 58.74 milliót tettek ki, az összes ottani bankbetéteknek 85-5%-át. 1930-ban már csak 12.65 milliót (az összes kárpátaljai bankbetétek 14.38%-át) és 1933-ban 5.9 milliót (az összes bankbetétek 9.3 %-át.) Ezen visszafejlődés is főleg a magyar pénz elvándorlásában találja magyarázatát. Betétek­ben veszítettek a kárpátaljai bankok 1930-ig ke­rek 46 milliót (csökkenés 80%-os); ugyanezen időpontig a többi ottani bank 28%-os betétgyara- podásí mutat fel. 1930-tól 1933-ig a magyar ban­kok veszítettek további 6.76 milliót (csökkenés 53%-os); ugyanebben az időben a többi bank ot­tani betétál’omárya csak 28%-a1 fogyott meg. A kárpátaljai bankok által engedélyezett vál­tóhitelek 1919,20-ban 19.67 milliót értek volt el, ez az összes ottani bankok által nyújtott váltó­hitelek több, mint kilenctized része. 1930 ig ezen váltóhitelek 10.7 millióra, vagyis 45.4%-al zsu­gorodtak össze; ezzel szemben a többi bankoknál a váltóhitelállomány 176.2%-al megnőtt. 1931-ig 4.06 millió erejéig további csökkenés mutatkozott. De míg ezen csökkenés a magyar bankoknál több, mint 62%-os volt a többi ottani banknál a csök­kenés csak 42%-os. A kárpátaljai magyar bankok által nyújtott u. n. egyéb kölcsönök 1919 20-ban 55.72 millió ösz- szeggel az összes ottani bankok által nyújtott efajta kölcsönök 84,23%-át képviselték. 1930-ig ezen kölcsönállomány leapadt 5.72 millióra, ami majdnem 90%-os leépítésnek felel meg szemben a többi ottani bank 25%-os leépítésével. 1933-ban ezen egyéb kölcsönök összege a magyar ban­koknál már csak 3.04 milliót tett ki: a csökkenés 47.2%-os; a többi banknál ez csak 18.5%-ot ért el. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Szlovenszkó- ban és Kárpátalján a magyar bankok nem az ipa? és kereskedelem központjaiban, a városok­ban, hanem inkább a vidéke® működnek, világo­san látjuk ezen adatokból egyfelől a vidéki, a legfőképpen mezőgazdaságot űző magyar nép­elem abszolút és viszonylagosan is nagy sze­génységét és ezzel a tőkeképződés lehetetlen­ségéi. Megbízható becslések szerint átlagban egy hektár föld ezidőszerint nem kevesebb, mint kb. 2.300 korona jelzálogos és kb. 3.000 ko­rona be nem kebelezett adóssággal van meg­terhelve. Az ország keleti részein a helyzet, kü­lönösen a be nem kebelezett terhek uél, az ot : tani sajátos hitelviszonyoknál fogva, bizonyára ; még rosszabb. (A Nemzeti Bank ultimójelentése.) A kedvezőt­len tavaszi idő járás hátráltatja az idény fejlő­dését és ez a Oseheziovák Nemzeti Bank ulti- in ójára is hatással volt. A bankkal szemben tá-! masztott hiteligények gyengébbek voltak .a miult-1 évieknél, és a zsiró&zámláról történt leemelések majdnem teljes mértékben kielégítették . a' hitel- igénylőket. A zeirrószámláról 324 (401) millió ko­ronát elmeitek le úgyhogy a jelenlegi állomány 865 a tavalyi 752 millió koronával szemben. A kölcsön üzletben szintén hanyatlás mutatkozott az ultimé dacára. A váltótárca 43 millióval (71) 729-ne (868) csökkent és a kxmbard 4 millióval (211) 340-re (449). Asz eszkomt olyan volt, mint 1934-ben, azaz üzletfelem. A devizakészlet 6 mil­lióval (1.0) 307-re csökkent. Ezzel szemben az egyéb aktívák tétele 14 millióval (30) 303 (440) millióra emelkedett. Az aranykészlet a tavalyi 2672 millió helyett jelenleg 2687 milliót tesz ki és kétmillióval emelkedett. A bankjegyforgalom a tavalyi .100 millióval szemben 264 millióval emel­kedett és a tavalyi 5242 millió helyett 5500 mil­liót tesz ki. A fedezet 422% a múlt heti 41.8 és a tavalyi 44.4%-kai szemben. Az aprópénz Forga­lom április 30-án a múlt évi 936 millióval szem­ben 964 milliót tett ki és ebből 586 millió esik érmekre és 378 millió papírpénzre. (Csehszlovák kereskedelmi tárgyalások.) A csehszlovák kereskedelmi 'delegáció ma uta­zott Budapestre, ahol folytatni fogják a cseh­szlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat. Egyelőre a tárgyalások a jövő hét végéig fog­nak tartani. — Becs és Prága között lezáród­tak az előkészítő tárgyalások és a mai minisz­tertanács dönteni fog Ausztria preferenciális követeléseit illetőleg. A csehszlovák kiilügv- miniszlérium tudatta az osztrák kormánnyal, hogy a csehszlovák delegáció a jövő hét kez­detétől szabad és folytathatja Prágában az őszi rák delegációval ...megkezdett tárgyal á it. A r ovák olasz provizóriumot május végéig meghosszabbították és közfbeu a két ■"'üti folynak a kereskedelmi tár­gyalások. negfiyiit a I Budapesti Neuzethözi Vásár ! ná}m 23.-iái társ 50-33%-os utazási kedvezmésig j BBMBBlMHBRIdtHMBWMKMOTtTTIIMIIHBMMBMWttfllHIHWIMllH,|IMH |IIWIMilfI "lim'lII11" 1 4 I A prágai devizapiacon Amszterdam 1. Berlin 0.50, Brüsszel 0.25, Zürich 1, Liszabon 0.25, Milánó 0.875, Oslo 0.50, Paris 0.10, Stok- holm 1 koronával gyöngült. Helsingfors 0.05, i London 0.05. Newyork 0.01 koronával javult. j (Magyarország megkönnyíti a Csehszlová­kiába való utazást.) Budapestről jelentik: Mivel a f'irdőszámlák bevezetése nem vált be, a Magyar Nemzeti Bank azzal a tervei foglalkozik, hogy olyan devizákat fog enge- jdélyezni, amelyek a nyári fürdőforgalmat elő­segíthetnék. Valutáris szempontokból tervibe va.n véve, hogy a Csehszlovákiával és Ausz­triával fennálló forgalmat kedvezményben részesítsék, mert ezt a forgalmat ezekben az országokban legkönnyebben lehet kompen­zálni, viszont más országok felé époly köny- nyen '"~g lehet nehezíteni. (Csehszlovák szövetkesztyük amerikai export­ja.) Amerika 1934-bé® összesen 2.3 millió pár szö­vet-kesztyűt importált, amelyek értéke 5.2 millió dollár, az 1933. évi 2.8 millió párral és 5.3 millió dollár értékkel szemben. Ebből az összimportból Csehszlovákia kivitele a.z 1933. évi 217.649 dollár­ról 63 százalékkal 345.248 dollárra emelkedett. Ed­dig az amerikai piacot majdnem kizárólagosan a német ipar uralta, amely 1933-ban az egész ame­rikai import 95.5 százalékát fedezte, 1934-ben azon­ban már csak 91 százalékot. Csehszlovákia mellett I Lengyelország erportja jelentős és 48.000 dollár értéket tett ki. A műit évben lépett föl Japán elő­ször versenytársnak eeen a. piacon. 1933-ban még nem exportált Japán kesztyűket Amerikába, de 1934-ben ez az export már 28.000 dollárt tett ki (Sikerült rozsdaálló búzát kitenyésztem Ka­nadában.) A kanadai gabonavizsgáló bizottság legutolsó jelentése szerint az elmúlt év folya­mán a kanadai termelők 19 rozsdaálló buzafaj- tát tenyésztettek ki, amelyek közül 15 fajta na­gyobb terméseredményt biztosított és korábban ért be a „marquis"-búzánál. Legalább nyolcfajta az őrlés és sütés tekintetében végzett próbák so­rán rendkívül kielégítő tulajdonságokat árult el. A kísérleteket közel 2000 gazdaságban folytat­ták le, a legkülönfélébb termelési és Időjárási feltételek mellett. Az eddigi kísérletek azt bizo­nyítják, hogy az uj buzafajták, rozsdaálló tulaj­donságukat más fajtákkal való keresztezések­nél sikerrel átörökölhetik. (Németország nem engedélyez devizát csehszlovák fára.) Fakorok panaszkodnak, •hogy a csehszlovák fa német vásárlói sztorní­rozok az üzleteket, mert a kontigensek állí­tólagos kimerítése folytán nem kapnak de­vizaengedélyt. A statisztikai kimutatások ezzel szemben azt igazolják, hogy a fakontin­gens csehszlovák-német relációiban nincs ki­merítve. A csehszlovák exportőrök március végéig az őszi rendelések alapján szállítottak, mert a devizaengedélyeket tartósan meg­hosszabbították. Ezt azonban most megszün­tették. A fa-exportőrök 4—8 heti hitelt adtak és 5—6 hónapig fognak most várni a pénzre. Ezért kényszerülve voltaik a további szállí­tásoktól eltekinteni, márcsak azért is, mert Németország bizonyos fafajiakat nem hajlan­dó átvenni. Valószínű, hogy dr. Fmedmann meghatalmazott miniszter az ügy tisztázása céljából Berlinben lépéseket fog tenni. (Az angol acélszövetség belépett az európai acélkartellbe) Londonból jelentik, hogy az angol acél.szövetség csatlakozott az európai acélkarteíl- 'hez. Az jdeiiglemes ^megegyezés értelmében az eu­rópai kartellhez tartozó államok május J-től juliue 31-ig 160.750 tonna acélt importálhatnak Angliá­ba, ami megfelel az európai acélkarfcell részéről kért évi kvótának. A végleges megegyezést célzó tárgyalások tovább folynak. (Mikor permetezzünk?) Buebta Viktor pozsonyi gyümölcsészeti felügyelő a következőket írja: A téli, tavaszi és nyári védekezési munkálatok a gyümölcsfák fertőt!enitétse terén egymást kiegé­szítik. A gonibabéteg&ég-ek és élőediek ezreihez könnyebb bozzáférkőzni, amikor a fán nincs levél. A talaj felásásával sok kártevő a földbe kerül ős tönkremegy. Amikor a védekezési munkát télen elvégezzük, le csökken tjük a kártevők lehetőségét a jövő évre. A tavaszi és nyári permetezések cél­ja az esetleg mégis jelentkező kártevők tönkre­tétele. A tavaszi ée nyári permetezést nem szabad elhanyagolni, mert a kártevők ée betegségek gyor­san el szaporodnak ée könnyen tönkreteb-etnék a téli munnfca eredményét. A téli védekezéssel azaz a gyümölcsfák fertőtlenítésévé! a kártevők olyan tömegét semmisítjük meg, hogy ha ezek megma­radnának, tavasszal nem bírnánk velük, különö­sen ha az időjárás fc kedvezne nekik. \ gyümölcs­fák téli ,tarvaszi és nyári per-nieiezéöc tehát elen­gedhetetlenül szükséges. Mit kapunk a valutákért Prága, május 3. Kc 100 peugöért ........................... 450.50 100 schillingért ...................... 452.50 10 0 zlotyért ........................... 450.50 100 lejért ............................... 13.85 10 0 márkáért........... 883.— 10 0 dinárért ........................... 53.15 100 svájci frankért... 773.30 10 0 francia frankért.. 157.80 10 0 belga frankért.. 414.— 10 0 líráért ........ 186.90 100 holland forintért .... 1612.— 1 amerikai dollárért .... 23.775 1 angol fontért ...... 116.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 3. Ke 100 pengőért ........................... 453.50 10 0 schillingért ...................... 455.50 10 0 zlotyért ........................... 453.50 100 lejért ................................ 14.15 100 márkáért . ...................... 887.— 10 0 dinárért ...................... 53A5 10 0 svájci frankért.................. 776.50 10 0 francia frankért.................. 158.40 10 0 belga frankért . , . . 416.— 100 líráért ............................... 188.10 10 9 holland forintért .... 1618.— 1 amerikai dollárért .... 23.975 1 angol fontért ...... 117-— (Szlovenszkói gyárak osztaléka.) A kassai Ke- le tszLovens-zkói Villámoemüvek Részvénytársaság .közgyűlésén elhatározták, bogy a 167.521 (167.335) koronát kitevő tiszta nyereség tekintetbe vételé­vel változatlan osztalékot fognak fizetni, azaz 1% = 2 korona arányba,®. Az uj üzleti évre való átvitel 187,249 (186.480) korona. — A pozsonyi Coats-konszernhez tartozó cérnagyár 2,499.138 ko­rona tiszta nyereséget mutat ki. ő'A% után 550 ko'ona osztalékot fizetnek, 10.000 koronás név­értékű részvény mellett. (A részvénybankok és országos pénzintézetek március végi betétállománya.) A csehországi és a morvaországi részvénybankok negyedévi kimu­tatása után •megállapítható, hogy ezen pénzinté­zetek betétállománya március végén 8510 millió koronát tett ki a muiltévi március 8292 és az 1934. decemberi 8510 millióval szemben. A betét­könyvek összege az országos pénzintézeteknél március végén 1879 millió volt az elmúlt év már­ciusi 1869 és a decemberi 1879 millióval szemben. Ez azt mutatja, hogy a történelmi országok rész­vény bankjaliban a betétállomány emelkedett a multévi március óta, viszont a.z év vége óta nem történ*- változás. A folyőszámíabetéték 3765 mil­lióra emelkedtek a múlt év márciusi 3351 és a decemberi 3495 millióval szemben. (Fizetésképtelenség.) Weisz Ernő és neje rövid­áru és szabászat! kellékek kereskedése, Pozsony. Aktívák 33.800, passzívák 52.776 korona. (Csökkent az idei cukorrépaterület.) Nemrégi­ben jelent meg az első magánbecslés az idei euró­pai cukorrépaterületekről, amely szerint az idén megművelés alá vett és bevetett területek nagy­sága mintegy.,4GfcOOO hektárral kevesebb az előző évinél. ÉRTÉKTŐZSDE Prága nem egységes Prága, május 3. (Pragoradio.) Az elfáradás jelei, amelyek már a tegnapi tőzsdeforgalom második felében érezhetővé váltak, ma még in­kább érvényesültek és az irányzat kezdetben kimondottan gyenge volt. A hétvégi üzletrende- zés alkalmával a folyó üzleteket bonyolították le és ez nyomást gyakorolt az árfolyamnivóra. A tőzsde folyamán a helyzet keveset javult, mi­nek utána az árukínálat csökkent. A piacra ke­rült áru kisebb javulásokat ért el, az árfolyam­fejlődés zárlatig nem volt egységes. Az üzlet szűk határok között mozgott. Cseh-Morva 25, Kolini Vegyi 10, Rézmüvek 3, Malmok 10, Nestomitzi 5, Ringhoffer 3, Sellier 15. Cseh­szlovák Solo 3, Aussigi Vegyi 2 koronával ja­vult, viszont Berg és Hütten 3, Centrokomise 10, Cseh Kereskedelmi 5, Kolini pótkávé 3, Schönprieseni 6, Oileschaui 3, Orion 18, Prágai Vas 9,. Egyesült Gyapjú 3.50, Nordbahn 15, Északi Szén 8 és Schoeller 10 koronával gyön­gült. A beruházási piacon az árkinálat telje­sen megszűnt és némi vásárlási kedv mellett az állampapírok további 0.25 koronával javultak. A nemhivatalos kuliszban az üzlet igen szűk határok közt mozgott. A magánlombardtételek változatlanok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom