Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-30 / 125. (3677.) szám
Ma: Képes melléklet 16 oldal ára Ké 1.20 XIV. éwf. 125. (3677) szám • Csütörtök • 1935 május 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed? évre 76, havonta 26 K&, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K& A szlovenszköi és raszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská a 11 c e 12, 1L emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská nlice 12, üt emelet • • TELEFON: 303-11. • 9 SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHft. Goring balkáni nászút ja (sp) Prága, május 29. Amilyen különös volt az esküvő, olyan különös a nászút is. Az idegeskedő francia lapok a világ legfurcsább mézesheteinek nevezték el Gö- ring porosz miniszterelnök és ifjú hitvese balkáni utazását, amelyről a német hivatalos sajtó görcsösen állítja, hogy semmi egyéb, mint a boldog fiatal pár elvonulása a világi lármától, kis üdülés a romantikus Balkán-félsziget vidékein. Jóindulattal fűzik hozzá, hogy Göring mindennél jobban szereti a balkáni bérceket, s ahogy teheti, felkeresi kedvenc szerbeit és bolgárjait. (Dimitroff, a bolgár, még nem élvezte e rokon- szenvet.) Világtól elvonuló szemérmes nászúinak valóban nem nevezhető a kiruccanás, a fiatal pár szemmelláthatóan a világért sem akar „végre egyedül44 maradni, mint a többi nászutas szereti. Három óriási repülőgép viszi a társaságot, a kiséret miniszterekből, hjK cégekből, szakértőkből, titkárokból áll*rl ahelyett, hogy az ifjú pár eldugott korcsmákat, csendes múzeumokat és idillikus szállodákat keresne föl, a férj királyokkal tanácskozik, disz- felvonulásokon vesz részt, külügyminiszterekkel társalog és ott is az ország belügyminisztere várja, ahol a nászutas repülőgépraj le sem száll. A franciák bizalmatlanok az ilyenféle nászutasokkal szemben. A nyugalomra vágyó pár miért utazik — Macedóniába, ha e primitív és nyugtalan vidék helyett a legszebb lukszusszál- lodák királyi lakosztályai a rendelkezésére állanának? Göring sohasem utazik feleslegesen. Akár vadászni megy, akár temetésre, akár nász- utra, nem feledkezik meg mellékfoglalkozásáról, a politikáról, s a kedélyes bricspartik között elejt egy-két megjegyzést, amiből olyasféle csodák születnek, mint — teszem föl — a németlengyel szövetség vagy a keleti paktum elvetése. Laval maga mondotta egy francia lap munkatársának a krakkói kétórás vizit után, hogy Göring kitűnő „causeur", élvezet vele tárgyalni, s a helyzet nyomban világosabb lesz, amint e közvetlen eszmecsere lezajlik. Éppen ezért most is vigyázni óhajtanak Párisban a budapesti, szófiai és belgrádi közvetlen eszmecserékre. A legtöbb francia lap szerint Göring feladata az, hogy megnyerje a Balkánt a német orientációnak. Tudjuk, hogy Jugoszlávia régóta kacérkodik Németországgal. A kisantant-államok közül az egyetlen, amely sok oknál fogva szívesebben látná az Anschlusst, mint az olasz befolyás megerősödését Ausztriában. Az esetleg visszatérő Habsburgok komoly zavarokat okozhatnának az ősidők óta aulikus érzelmű horvátok és szlovénok között. Ha Ausztria és Magyarország Mussolini befolyása alá kerül, az olasz hatalom bekeríti Jugoszláviát Albániától Szegedig, ami kényelmetlen volna. Viszont az erős és hatalmas német szomszéd szükség esetén védelmet jelentene az olasz aspirációkkal szemben, s gazdaságilag uj prosperitást varázsolna az agrártermékeit a birodalomban kitünően értékesíteni tudó Jugoszláviába. Veszélyt Németország nem jelentene, mert a birodalom déli expanziójának iránya Trieszt, azaz Olaszország, s nem Jugoszlávia. A francia-olasz megegyezést törvényszerűen követte az olasz-jugoszláv közeledés s különösen a marseillei gyilkosság után sokáig úgy látszott, hogy a német terv csődöt mondott. De amit Olaszország a közelmúltban tett, azért tette, mert szabad kezet akart kapni Abesszíniában európai engedékenysége fejében. A genfi tanács határozatai elgáncsolták a keletafrikai olasz terveket, s Róma nyomban csalódottan visszavonult uj barátaitól, Londontól és Páristól. Az elhidegülés Jelei Belgrádiban is jelentkeznek s igy Göring Schuschniss válaszol Hitlernek „Egyenlő bánásmód, egyenlő jog, egyenlő becsület" ugyanaz, mint Svájc németsége -- A rendi állam — Ausztria németsége kiépítésének problémái Bécs, május 29. Az osztrák Bundestagon, amely ma tartotta első ülését, Schuschnigg szövetségi kancellár kormánynyilatkozatot olvasott fel. A beszéd válasz volt Hitler legutóbbi nyilatkozatára. Valamennyi osztrák rádióállomás továbbította Schuschnigg szavait. A kancellár az osztrák politika végső céljaként a keresztény rendi állam Í kiépítését nevezte meg. Ezt a munkát a fél- hton nem szabad abbahagyni. Egységre és erőösszpontositásra van szükség, mert sikert csak igy lehet elérni. A kormány főfeladata Ausztria szellemi és materiális védekezésének megszervezése. A szellemi védelem az iskolákban alakul ki. Éppen ezért az iskoláknak valódi osztrák iskoláknak kell maradniok és nem türhetok a külön utakat kereső művelődési privilégiumok. Az egyetemeket éppúgy be kell kapcsolni az osztrák életbe, mint a többi intézetet. A haza ellen a jövőben senki nem foglalhat állást. A materiális védekezés biztosítására a hadsereg szolgál és Ausztria ezen a téren mindent el fog követni, hogy elnyerje a teljes egyenjogúságot. E kívánság ellen senki nem foglalhat állást. Az országban még mindig vannak olyan erők, amelyek célja a nyugtalanság szitása. A hadsereg azonban elég nagy és elég megbízható ahhoz, hogy a kalandokat csirájukban elfojtsa. Az aggodalmak ezen a téren fölöslegesek és a kancellár szerint Ausztria föltétlenül nyugodt és kiegyensúlyozott nyári idő élé néz. W&llersdorf Schuschnigg ezután a kormány ellen irányuló földalatti propagandáról nyilatkozott. Sokan barbarizmussal vádolják az osztrák kormányt, mert állítólag koncentrációs tákedvezőnek tartja az időt az újabb beavatkozásra. Olaszország nem kapta meg Abesszíniát, nem nagyon érdeklik tehát a középeurópai ügyek, főleg nem érdekli a jugoszláv barátság. Jeftios útban volt a dúcéhoz, amikor a váratlan abessziniai fordulat közbejött, s a tervezett ba- rátkozásból nem lett semmi. A római középeurópai konferenciát is sürgősen el kellett halasztani. Az uj középeurópai és balkáni német célok szempontjából feltétlenül szükséges volna, ha Berlin Budapestet ki tudná békiteni Belgráddal. A párisi Intxensigeant szerint Göring utazásának ez egyik főcélja. Magyarország és Jugoszlávia egyizben *— 1926-ban, Horthy kormányzó hires mohácsi beszéde alkalmával — közeledni kezdtek egymáshoz, de akkor hirtelen közbejöttek a Jugoszláviára féltékeny olaszok és nagy elvi koncessziókkal más irányt adtak a magyar borokba zárja a lakosság renitens részét. A koncentrációs táborok nem tultömöttek, mint a külföld állítja. 1935 május 8-án Ausztriában összesen 1734 politikai fogoly volt, közülük 351 a wöllersdoríi koncentrációs táborban. Ezen a téren tehát Ausztria kiállja az összehasonlítást minden más országgal Olaszország nem gyámkodik Schuschnigg ezután a nemzeti szocializmus és Ausztria viszonyáról beszélt. Ausztria örökké német állam marad, de a németség nem azonos a nemzeti szocializmussal. Az osztrák nemzeti szocializmus egyébként is osztrák bdügy és az osztrák állam szuverenitása alá tartozik, A kancellár ezután Ausztria és a szomszédos államok viszonyáról nyilatkozóit s külön kiemelte az Angliával való jóviszonyt, valamint a barátságos állapotokat Ausztria, Csehszlovákia és Svájc között. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Olaszország gyámkodik Ausztria fölött. A római kormány sohasem kísérelte meg, hogy beavatkozzék Ausztria belügyeibe. Egyesek történelmi példákra hivatkoznak s ezekkel óhajtják bebizonyítani, hogy Ausztria és Olaszország között soha nem lehet jóviszony. Az osztrák nép fájdalmasan emlékszik vissza a régi haza összeomlására, de ma uj Ausztria áll az uj Olaszország melleit és igy a múltból vett példák tökéledenek. Ha már történelmi reminiszcenciákról van szó, emlékezni kell arra is, hogy 1866-ban Porosz- ország Olaszországgal szövetkezett Ausztria megrontására. fli 1934 íul'us 25- népsravazás A nemzeti szocialisták propagandát fejtenek ki az osztrák népszavazás mellett, hogy igy aláássák a nyugati demokrata államok rokonszenvét Ausztriával szemben. Az a népszavazás, amelyet a nemzeti szocialisták követelnek, 1934 julius 25-én tulajdonképkülpoliti'kónak. Berlin szerint a tíz év előtti kísérlet ma megismételhető: Magyarország és Jugoszlávia között nem tulnagyok az ellentétek s a két nemzet mentalitása közelebb áll egymáshoz, mint a kisantant többi népének mentalitásához. A marseillei ügy természetesen mély sebet szakított. De éppen a marseillei ügy bámu- latraméltóan csendes kiradirozása a nemzetközi politikából igazolja, hogy a helyzet az elmúlt ősz óta lényegesen megváltozott. A világ nagy ámulatára és bizonyos kisantant-helyek csendes bosszúságára az ügyet Géniben a lovagiasság szabályai szerint jegyzőkönyvileg elintézték és a félreértések tisztázása után a „felek kibékülve távoztak44. A nagy port, amely hat hónappal ezelőtt világkonfliktussal fenyegetett, negyedórás jegyzőkönyvezéssel egyszer s mindenkorra lezárták, úgy, hogy a közvélemény alig vette észre. Ismét a hegyek vajúdtak fél év előtt, hogy pen már megtörtént. Akkor az osztrák nép a mai kormány mellett foglalt állást és egyetlen város vagy falu sincs Ausztriában, amely nem áldozott volna kegyelettel Dollfuss emlékének. A múlt parlamentáris demokráciája Ausztria szempontjából nem létezik többé. A nép megkérdezésére csak akkor kerülhet sor, ha a felelős vezérek alkalmasnak látják erre az időt. A német birodalom és Ausztria viszonyáról szólva, Schuschnigg kijelentette, hogy Ausztria hajlandó elfogadni -■ békejobbot, de eddig még senki nem nyt békejobbot feléje. A birodalmi kancellár legutóbbi nyilatkozatában is a béke fenntartásának szükségességéről beszélt. Az osztrák kormány osztja Hitler erre vonatkozó véleményét. Ausztria az osztrák függetlenséget garantáló középeurópai paktumot a javasolt békepolitika kiindulópontjának tartja. A bécsi kormány örömmel üdvözli a szomszédos államok belügyeibe való beavatkozás fogalmának meghatározását, mert éppen Ausztria érdeke a leginkább az, hogy ezt a fogalmat pontosan körvonalazzák. A birodalmi kancellár szerint sokszor megtörténik, hogy Ausztria tisztára belpolitikai mozgalmait külső beavatkozásra vezetik vissza. Schuschnigg szerint 1933 és 1934 példái eléggé igazolják, hogy az úgynevezett osztrák „népmozgalmak44 mindig külföldi fel- bujíásra keletkeztek. Hitler szerint más a svájci németek és az ausztriai németek helyzete. Az osztrákok egyetlen óhaja az, hogy a németek ugyanúgy kezeljék az ausztriai németeket, mint a svájciakat kezelik. Az osztrák politika programjaként Schuschnigg beszéde végén három fontos pontot sorolt föl: 1. Ausztria egyforma elbánást követel, 2. egyforma jogokat, 3. egyforma becsületet. Minden másról lehet Ausztriával beszélni, de ennek a három pontnak az elvetéséről soha, Schuschnigg Ausztriát éltetve fejezte be beszédét, mire Hoyos, a Bundestag elnöke megköszönte a kancellár nyilatkozatát és bezárta az ülést. ma nevetséges, apró egér szülessék. Göring állítólagos tervei, mondanunk sem kell, merészek. Annyi akadály áll előttük, amennyit csak akarunk. S ha meggondoljuk, hogy a porosz miniszterelnök Bulgáriát is be akarja vonni az uj balkáni politikába, sőt egyesek szerint Jugoszlávia és Bulgária dinasztikus egyesítésére gondol a jugoszláv király és a bolgár urlakodó- pár egyetlen leányának házasságával (ezért vesz részt az utazáson a hesszeni herceg, Boris cár közeli rokona is), akkor elénk bontakozik a romantikus terv teljes képe. Göring — mint egyébként fiatal férjhez illik — talán túl rózsaszínűnek látja a helyzetet és könnyűnek a problémák megoldását, de akárhogy van, a különös balkáni nászút megérdemli, hogy Európa indiszkrét szemmel figyelje minden eseményét és egye1', helyeken aggodalommal lessék a mézes hetek társas utazásának következményeit.
