Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-29 / 124. (3676.) szám
3 „A kisálltául államaiéval azonos fegyverkezési lehetőséget követel Magyarország" GOmMs Gyula Magyarorszás fegyverkezési követeléseiről beszélt a képviselőházban „Nem követjük Németország példáját** — mondotta a magyar miniszterelnök „Kapható-e Magyarország a megegyezésre? - Igenis, kapható — az egyenrangúság alapján P Budapest, májas 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A képviselőház gyors iramban tárgyalja «z állami költségvetést. Tegnap a késő esti órákban megszavazták az igazságügyi tárca költségveetését, majd a miniszter- elnökség költségvetésének tárgyalására tértek át. A vita ellenzéki szónokai általában a közszabadságok visszaállítását és a titkos választójog mielőbbi bevezetését követelték. „Először a kenyérkérdét, azután alkotmányjogi kérdések** Gömbös Gyula miniszterelnök a vita befejeztével válaszolt az elhangzott felszólalásokra s kijelentette, hogy a titkos választójog elvi alapján áll, de terve szerint a kerületűikül ti titkos választás korrektivumaként a megyénkénti követküldés volna a helyes. Előbb azonban a kenyeret jelentő gazdasági javaslatok letárgyalása a szükséges, s csak azután kerülhet sor az alkotmányjogi természetű kérdések letárgyalására. A munkanélküliségről s a munkáskérdésről is megemlékezett s kijelentette, hogy a jövőben a munka és a tőke harcát nem sztrájkok utján, hanem a bíróságok révén fogják elintéztetni, A képviselőház a miniszterelnökség költség- vetését Gömbös Gyula felszólalása után elfogadta. A honvédelmi költségvetés vitája A képviselőház ma a szokástól eltérően már reggel nyolc órakor kezdte meg ülését, mert a parlament tagjai délután 5 óraikor a kormányzónál gaTden-partyn vesznek részt. A szokatlanul korai ülésen feltűnt, hogy a kormánypárt képviselői csaknem teljes számban jelentek meg, Inig az ellenzék padsoraiban alig-alig mutatkozott valaki. Ma a honvédelmi és a külügyi tárca költség- vetésére került sor. A honvédelmi tárca költség- vetési előadója, Farkas Elemér beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország a békét kívánja s ezt akarja szolgálni, amikor biztosítani akarja magát. Magyarország — úgymond — nem követi azokat az államokat, amelyek egyoldalúan szakítottak a népszövetségi kötelezettségükkel, hanem a népszövetséghez fordul az igazságtalan egyoldalú korlátozások megszüntetése és a fegyverkezési egyenjogúság elismerése érdekében. Érdekes volt Csicsery-Rónay kormánypárti képviselő felszólalása, aki adatokkal igazolta, hogy amíg Magyarországon békében és háborúban egyaránt mintegy 230 lakosra jut egy katona a zsoldos rendszer folytán, addig Olaszországban békében 113, háborúban pedig 12 lakosra jut már egy katona s a többi országokban az arány ilyen: Angliában 200 — 25, Lengyelországban 90 — 15, Franciaországban 60 — 9, Oroszországban 125 — 11, Csehszlovákiában 120 — 15, Romániában 69 -— 10, Jugoszláviában 69 — 6. — Nagy sakkhuzások történnek Európa politikájában — folytatta Gömbös — és e sakkihuzások központjában Németország ell. Egy biztos: a világ el fogja ismerni Németországnak azt a nagy érdemét, hogy a bolsevizmust megállította nyugat felé s egy biztos magyar szempontból: hogy Magyarországnak a Kárpátok medencéjéből kiinduló poilitkáját nem lehet másképpen, elképzelni, minthogy mérlegelés tárgyává kell tennünk állandóan a hat a ma s német erők létezését. Mi szívesen veszünk részt az európai béke stabilizáláséban, de a mi külön politikai elgondolásunknak iránya az igazság érvényesülése. Ha azonban azt látjuk, — mondotta Gömbös, — hogy ennek ellenkezője történnék, hogy arról van szó, hogy a francia hatalmi rendszer megerösittessék és hogy a béke igazságtalanságai állandósittassanak, akkor magyar államférfi nem vehet részt semmiféle tárgyaláson. A magyar kormány mindig megmutatta békés szándékait, Mégis bármilyen ■európai imoCsjjnya szinu focjierakódás gyorsan eltűnik, ha a száraz fogkefére kevés Chlorodont-fogpasztát nyomunk és a fogakat minden irányban alaposan keféljük. A fogak már rövid használat után visszanyerik gyönyörű ele- fántcsontszerü fényüket. A frisseség és tisztaság pompás érzése marad vissza a szájban. Tubusa Ke 4'—. Belföldi gyártmány. rénylétről volt szó, mindig keresték tudatosan a magyar bűnösöket. Hála Istennek, a marseillei ügy lezáródott. A marseillei eseményt is arra használták fel, — mondotta a magyar miniszterelnök — hogy Magyarország ellen hadjáratot indítsanak azzal a céllal, feotgy megsemmisítsék. Hála a nagyhatalmaik józanságának. ez nem sikerült. Amiig a körülöttünk levő államok a politikai atmoszféra súlyosbításának stílusát követik, addig magyar államférfi nem helyezkedbetik más álláspontra, mint a re- zerváltság álláspontjára. Gömbös ezután a Berlin—római tengelyről beszélt és kijelenti, toogy Olaszországot és Németországot csak az osztrák kérdés választja el egymástól. Magyainorsziág bizonyos kérdésekben szolidáris Ausztriával és Olaszországgal, de megvan a szimpátiája Németország felé. A népszövetség egy oldalú 'hatalmi tendeimciákat követett, amikor Nó- metoirezigánaik nem adta meg az egyem joguságot. Mi, úgymond, Németországot utján nem követhetjük, de azt hiszem, hogy a dunai koinifeir encián Magyarországnak módja lesz egyenjogúság iránti törekvéseit előterjeszteni. Ha ez az egyenjogúsítás nem történnék meg, kétségbe 'kellene von- niuink a nemzetközi fórumok létezésének jogosultságát. Gömbös Gyula a fegyverkezési egyenjogúságért Nagy érdeklődés kísérte Gömbös Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter beszédét, aki részletesen foglalkozott Magyarország egyenjogúsításának követelésével. A katonai egyenjogúság kérdése — úgymond — ma Magyarország legaktuálisabb kérdése. Nem a háborús gyülöletszitás, nem is a hadiipar érdekei vezetik Magyarországot ebben a kérdésiben, de a béke fenntartása lebeg mint cél a magyar kormány szeme előtt. Igaza volt — folytatta a miniszterelnök — Rakovszky Tibor képviselőnek, aki azt mondotta, hogy a lefegyverzett államok veszélyt jelentenek a béke szempontjából, mert a felfegyverzett szomszédok bennük prédát látnak. Olyan európai helyzetet kell teremteni, amely kizárja az olyan konfliktusok lehetőségét, amelyek háborúhoz vezethetnek. Az elkövetkezendő nemzetközi tárgyalások legfontosabb kérdése lesz Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kérdése. Magyarország eddig türelemmel várt az alkalomra, amíg azt a népszövetség megadja. Nem követtük — úgymond — Németország példáját, mert reálpolitikát folytatunk, a nép- szövetségnek tagja vagyunk és bízunk az igazsácfé*”"’'í'ben. Rendkívül kellemetlen volna, ha Magyarországnak is önkényes eszközhöz kellene nyúlnia ebben a kérdésben. Türelemmel várunk igazságérzetünk tudatában, bár megalázottaknak érezzük magunkat. Az egyoldalú helyzet a háborús gyűlölet gyupontja. Magyarország követelése'' — Követeljük az általános védíkötelezettséget, — folytatta ezután a magyar miniszterelnök — legföljebb kétévi szolgálati idővel, azonos fegyverkezési lehetőséget a kisantant államaival és bizonyos arányos légvédelmet. Ha követeléseinket teljesitik, még mindig kisebb lesz Magyarország hadereje a legkisebb kisantant-állam haderejénél, számukra tehát még mindig meglesz a biztonság. A zsoldos hadsereg a magyar nép előtt nem rokonszenves, mert a magyar állampolgár mindig önzetlenül teljesítette kötelességét hazájával szemben. Reméljük, hogy ebben a formában támasztott követelésünkkel szemben senki kifogást nem emelhet, mert nem akarom föltételezni, hogy azok, akik szemben állottak velünk, a magük előnyét továbbra is igazságtalan módon fenn akarják tartani. Magyarország többizben tanujelét adta béke- szeretetének és türelmének, a marseillei ügyet is békésen intéztük el. Az egyenjogusitás kérdésében a külügyminiszter úrral kezdettől fogva hittük, hogy győzni fog a belátás és a béke politikája. Aki az egyoldalú mai európai helyzetet akarja fenntartani, az állandóan veszélyezteti a békét. 'Magyarország hadügyi költségvetése a többi államéhoz képest rendkívül csekély. A miniszterelnök nagy helyesléssel fogadott beszéde után a honvédelmi tárca költségvetését a képviselőház megszavazta. A kisebbségi kérdés Ezután a külügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Az előadó hosszabb beszédben ismertette a költségvetés részleteit, majd örömmel állapította meg, hogy a marseillei kényes ügy befejeződött, „amiért — úgymond — lord Edennek hála jár“. A magyar kisebbségek helyzetéről szólva fölemlítette, hogy a kisebbségi ügy rosszabbodott s a kisebbségi helyzet hullámzása általában Franciaország politikájának változásával függ össze. A katonai egyenjogusitás kérdéséről is szólott és kijelentette, hogy a magyar közvéleményben súlyos csalódást okozna, ha a népszövetség nem tudná a kérdést megoldani. A kölcsönös segély- nyújtási egyezmények tekintetében óvatosságot ajánl, mert Magyarország csak olyan szerződést irhát alá, amely érdekeivel nem áll ellentétben. Gömbös a magyar külpolitika irányvonalairól A külügyi tároa költségvetésének vitájában Bucihinger, Fábián és Sigray Antal felszólalása iirtá újból Gömbös Gyula miniszterelnök érméiké- dett szólásra. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy elsősorban a békés revízió kérdése, az egyeofjogttsag problémája és azok a gazdasági kérdések érdeklik a magyar külpoilitiíkát, amelyek a békeszerződések megkötése óta teherként maradtak Magyarországra. Hangsúlyozta, hogy az első pozitív irány, amelyben Magyarország külpolitikája, halad, Olaszország. Magyarország és Csehszlovákia Gömbös Gyula miniszterelnök ezután a szomszéd államokkal való kapcsolatokra tér át. A magyar nemzet — úgymond, — nem alacso- nyodhatik le annyira, hogy politikai létezésének feltételeit kizárólag gazdasági szempontok szerint állapítsa meg. Bár tuidioim, — folytatta azután —, hogy a csehszlovák piacra nekünk szükségünk vám éppen úgy, mint Csehszlovákiának is szüksége van miiireánk, de olyan gazdasági politikát, amely azt jelentemé, 'hogy felejtsük el politikai követeléseinket és kisebbségeink könnyeit, nem lehet tőlünk várni. Mi szívesen leülünk a tárgyaló asztalhoz, de egy ezeréves nemzetnek nem lebet úgy tárgyalnia, ha kezelt gúzsba kötik. Ha elismerik, hogy nekünk jogunk van élni a Kárpátok medencéjében, (ha elismerik, 'hogy tizenkétmillió magyar létezése magasabb aspirációkra jogosít, akkor nem a magyar kormányon fog múlni, hogy megtaláljuk a kellő megértést. A miniszterelnök ezutám az egyik képviselő felszólalására válaszolva kijelenti, hoigy a rend és az igazság érdekében meg kell állapítani, hogy a marseillei ügy tárgyalásánál Litvimov Magyarország mellé állott. Beszéde végén a miniszterelnök kijelentette, hogy a Kárpátok medencéjében Magyarország nélkül nem lehet dönteni, nem lehet határozni. Ez a mai aktív tételünk, —■ mondotta. Ezt a külföld is nagyon jól tudja, hiszen azért szorgalmazzák állandóan azt a kérdést, hogy kapható-e Magyarország a megegyezésre. Hát igenis, kapható, ha látjuk azt a tendenciát és azt a törekvést, amely azt a hitet keltheti bennünk, hogy a magyar nemzetet egyenrangúnak ismerik el. Ezután a képviselőház a külügyi tároa költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta és a kereskedelmi tárca költségvetésének vitájára tért át. Az átalakulóban lévó angol kormány minisztereket keres MacDonald fia nem kap tárcát ■ Edén kilátásai London, május 28. Az angol kormány átalakítása küszöbön áll. MacDonald megkísérelte, hogy a kormányrekonstrukciónál harmincnégy- éves fiának, Malcolm MacDonaldnak tárcát biztosítson, de ez az atyai terv nem sikerült. A fiatal MacDonald jelenleg a domíniumok minisztériumának alállamtitkára. Illetékes körök nem egyeztek bele előléptetésébe, mert tulfiatalnak tartják. — Beavatott források értesülése szerint nem lehetetlen, hogy a külügyi tárcát Edén lord kapja meg. A főpecsétőr kilátásai kedvezőek és ha Sir John Simon visszavonul, csak ő kerülhet számításba a fontos miniszteri tárca betöltésénél. Baldwin a légi paktumért London, május 28. Baldwin, a titkos tanács elnöke, akit Angliában mindenki a jövő miniszterelnökének tekint, hétfőn este az Albert Hallban nagy beszédet mondott, amelyben főleg légügyi problémákkal foglalkozott. Rámutatott a légi flotta kiépítésének nagy fontosságára, de egyúttal utalt arra is, hogy a kontinens államaival mindenekelőtt a légügyi paktumokat kell megkötni, mert elsősorban a légi támadások lehetőségét kell kiküszöbölni. Németország hajlan- I dó résztvenni a légügyi tárgyalásokban, ame- j lyek egykönnyen eredményhez vezethetnek. A legfelsőbb amerikai bíróság alkotmányellenesnek bélyegezte Roosevelt gazdaságpolitikai diktatúráját Newyork, május 28. Az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága legújabb döntésében kimondja, hogy az NRA törvényekben körvonalazott elnöki teljhatalom nem rendelkezik alkotmányos alappal. Ez a döntés az NRA köreiben óriási izgalmat keltett. Richberg, a New-Deal körök vezetője azonnal konferenciát hivott össze, hogy foglalkozzék a döntéssel, A legtöbb amerikai lap helyesli a legfelső bíróság határozatát, mert a közvélemény régóta nincsen megelégedve azzal az erőszakos politikával, amellyel az NRA vezetői az ország közgazdaságát a realitásoknak meg nem fefelő módon intézik. A döntés egyébként óriási változásokat okozhat az Unió gazdaságpolitikájában. 576 törvényt és 201 póttörvényt mondott alkotmányellenesnek, s ez a közgazdasági élet minden ágában fölfordulást jelent. Törvényellenes például a minimális bérekről és a maximális munkaidőről szóló rendelet is, amelyet a gyárosok nem kötelesek többé betartani. 22 millió munkást és három millió üzemet sújt, vagy legalább érdekel a tegnapi határozat. A kormánynak 340 bírósági eljárást meg kell szüntetnie, mert a legfelsőbb bíróság törvényellenesnek jelentette ki azt az alapot, amellyel az NRA ellen vétőket üldözik. Í99S tuSfm 79t szerda.
