Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-25 / 121. (3673.) szám

1935 május 25, szombat Jk KdzcíAZDAaíAfin CsshszSovSScia elfogadta a magyar kívánságokat A JeelSbb kedvezmény" záradéka is bekerül az ui magyar- cselt sziováx gazdasági egyezménybe - Or. Niederle nyilat­kozata a Prágai Magyar Hírlap részére csehszlovák részről való elfogadása elvben be­fejezett tény és a csehszlovák kereskedelmi kor­mány a maga részéről hozzájárult a legtöbb kedvezmény. elvének a szerződésbe való fölvé­telére vonatkozó magyar indítványhoz is* A csehszlovák kereskedelmi kormány a magyar in­dítványt gondos mérlegelés tárgyává tette és azt precizirozva a legtöbb kedvezmény elvének al­kalmazását szabatosan meghatározta. Meggyő­ződésem szerint magyar részről nem lesz kifo­gás az eredetileg magyar indtvány fogalmazá­sának módosítása ellen s a magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok junius 1-én túl mind­két állam érdekeinek megfelelően intenzivebbé válnak. Rozsban 80 és búzában 20 szá­zalékos kárt okozott a jégverés Nagyszombat vidékén Nagyszombat, május 24. (Saját tudósítónk­tól.) Tegnap délelőtt hatalmas zivatar vonult el Nagyszombat és környéke fölött. A zivatar nyolc percig tartó jégesővel párosult. A jégve­rés olyan nagyarányú volt, hogy a legöregebb gazdák sem emlékeznek hasonlóra. Diónagysá- gu jégszemek hullottak és mérhetetlen kárt okoztak a gabonanemüben. A jégeső 80 százalékban elpusztította a ro­zsot, 20 százalékos kárt okozott a búzában és teljesen tönkretette a cukorborsót. A cukorborsó most van virágzásban. A vihar és a jég leverte a borsó virágát és a szárát ket­tétörte. A jégverés a gyümölcsösben is igen nagy kárt okozott. A kárt többmillió koronára becsülik. ——masamgpaasg w ül iiilasigplitial Irinyelfeket lifttel i fiSliiü! I cseStsitovskfei fateri!MÍ'6& .imttMra'ba föjtoüík a fSMakfítia h'úmi&émii Prága, május 24. A cisiáhiszllioválkáaá •efridiőbirto­kosak országos eigyosüLete omtókiiriatat intézett' a kormányhoz s abbeli köveitedésiémiek adott kife­jezést, hogy a kormány a jövőben olyan gazdasági és ke­reskedelmi politikai irányelveket kövessen, melyek az eddigi gyakorlattal ellentétben ne jelentsék az erdőgazdaságok és a fakereskede­lem korlátozását. A memorandum vázolja a fatenmeliés és a íaike- heskedielmi iparágak j'etLem'tőséigiét s miqgállapitja, hogy a fajteumölés mintegy 2-30.000 emberit fog- ]aiük'O-ztait s 70.000—75.000 fuvarosnak ad kére­tett leihet-őeéiget. A fűrészek alkalmazottainak száma 5.000-re hűig. A fa.'ipari vállalatiak a-Iikallma- zö-ttainak és munkásadnak száma 120.000-re tehe­tő. Ezenkívül 7—8 ezer kereskedő dolgozik a szakmában s ezek is további 20—25 ezer tisztvi­selőt ée munkást foglalkoztattak. A fakitermelés és a. fa-kereskedelem révéin ezek ezeakut miiinitiegy féliTiijtlió család jut kenyérihez e csak a rassz viszonyoknak tiudhiató be, begy ez a maigyfon- tossiágu iparág még több eimibomék meim ad ke­nyeret.' Az erdőgazdaság neon bánja el az autaatkáia felé irányuló törekvéseket. Erdők helyére nem khet gyárakat telepíteni s a íz erdőikéit 'kiMmtann sem ta­nácsos, ment az ilyesmi a jövő nemzedék károso- dását idézi elő. Az erdőgazdaság legfőbb érdeke a termelés és az elhelyezés folyamatosságának biztosítása. A csehszlovákiai fa egyedüli természetes piiaoa Németország, Magyarország és Ausztria, ment a számításba jövő egyéb államok a csehszlová­kiai fa beviteliért; k-omlátiozzák és ez üteiágletüket máshol fedezik le. Franciaország Lengyelországban és Auszitriá- ban vásárol s e kéit állaim a esehezlovákiiaS kiiiviitelinak gátat vet Né m-et országban és Magyarországon is, sőt ezen túlmenően még Csehszlovákiába is szerette ámít szállítani. A csehszlovákiai faszakma egyik legnagyobb problémája a vasuti tarifa kérdése. A tarifa rendkívül maigas és ez a körülmény rneig- gátolja a belföld# . elhelyezést és a kivitelt. A vasút tarifapolitikája annál inkább érthetetlen, mert antikon faszái Irtásra nem -ad kedvezményt, erősem redukálja a oükóirrépa, a myereciukor és a finomított ouikoir ezáliYifoáisá díjtételeit. A pénzügyi k-ormiárny vámpolitikája is éntíhe- teitl-em. Csehszlovákia az egyetlen európai állam, amely erdőgazdaságát nem részesíti vámvédelemben és ezzel lehetővé teszi, hogy külföldről impor­táljanak árut, amikor a belföldi termelés meny- nyisége jóval fölülmúlja a piac fölvevőképes­ségét. Sajnálatos, hogy a kormány nam tanúéit kellő megértést a-z erdőgazdaság érdekei iránit, noha köztudomású, hogy a, faszakma elvesztette kül­földi piacainak egy rész-ét 'és a legsúlyosabb hely­zetibe került. A fakitermelők a háború előtti árakhoz viszo­nyítva ötven százalékkal olcsóbban adják a fát, gazdálkodásuk passzív lett és egész ország­részek, mint például Kárpátalja és Keletszlo- venszkó, elvesztették munkalehetőségük legna­gyobb részét és lakóik többsége munkanélküli lett. A fakitermelés korlátozásáról szóló kormúny- nemdelet nem váltatta valóra a hozzá fűzött re­ményeiket, sőt súlyosbította a -helyzetet, mert let fokozta- az önköitS'égá tételeket, nem (hozta meg az áriak emelkedéséit és niem könnyített az érdekeiteket terhelő köziben kekem. A fasziinidiiká- tu.s kudarcba fulladt s mai csezeitételébein alkotó és .céüeizeirü munkára képtelen. Az erdőbirtokosok emlékirata ezek előreiboicsá- tása után ismételten hangsúlyozza, hogy az er­dőgazdaságok nem kérnek neindkiivüM támoga­tást, csupán azt követelőik, hogy a kormány ne foganatosítson többé olyan in­tézkedéseket, melyek az erdőgazdaság és a fa­kereskedelem ártalmára szolgálnak. Az emlékirat ez-uitán fölsorakoztatja a. faszakma kiváiniságiait: — Meg kell szüntetni a szállítási adót és a ki­viteli illetékek rendszerét. A vasúti tarifát le kell szállítani, illetve alkalmazni kell a tény­leges árviszonyokhoz és a fát exportáló külföldi államok tarifáihoz. Az uj tarifát hosszú időre előre ke!! meghatározni, hogy a fakereskedelem nyugodtan végezhesse üzleti kalkulációit. A vasúti tarifát belföldi viszonylatban is olcsóbbá kell tenni mert a szén hőenergiájához viszo­nyítva a fa szállítási tarifája túl magas. Ausz­tria, Németország és Franciaország mintájára fabebozataü vámot kell kivetni, meg kell til­tani az olyan fa behozatalát, amelyből elegendő mennyiségű áru van belföldön é-s 2—6 százalé­kos forgalmi adóval kell megterhelni az impor­tált fát. Hatályon kívül kell helyezni a fakiter­melés korlátozásáról szóló rendeletet és meg kell szüntetni a faszindikátust Az emliékírnat végül azt kérő., hio-gy a faszindiikiátts helyébe erdészeti ezúradilkátiust aliakitaoin a kor- mámy s az erdészeti szinidájkátius tianácisteetüliete véleményezhesse a kormány minden olyan irntéz- lcedéséne-k tervezetét, amely a® erdőgazdaság ée a fakereskedeilem kérdéseire vonatkozik. (5356.6 millió koronára csökkent a bankjegyforga­lom.) A csehszlovák Nemzeti bank máju6 23-i kelte­zésű ma közzétett kimutatása ezer-koronás tételek­ben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2.686.779 (plusz 141), kül­földi követelések és valutakészlet 309.942 (mínusz 5533), egyéb készpénz 293.987 (plusz 9857), eszkon- tált váltók 709.594 (mínusz 12.55(2), értékpapírokra nyújtott kölcsönök 339.155 (mínusz 1020), az álla­mi bankjegyadósság maradványa 2,076.859 (mínusz 1236), egyéb követelés 851.088 (plusz 23.520). Tartozás: részvénytőke 405.000, tartalékalapok és tartaléktőkealap 64.588, bankjegyforgalom 5,352 ezer 610 (mínusz 171.416), a hitelezők zsirókövete- lése és egyéb azonnal esedékes összegek 1.079.916 (plusz 165.140), egyéb tartozás 365.100 (plusz 19.453). A csehszlovák korona aranyfedezete 41.8 száza­lék. (Kereskedelmi tárgyalások.) A holnap meg­induló magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgya­lásokon kívül a csehszlovák kereskedelmi kor­mány több irányban folytat tárgyalásokat. E tárgyalások egyrésze szünetel. Az osztrák-cseh­szlovák kereskedelmi tárgyalások folytatásának időpontja még nem ismeretes. Valószínű, hogy a szünet még néhány hétig tart. Olasz viszony­latban az ugyancsak félbeszakított tanácskozá­sokat a prágai olasz követség gazdasági előadó­jának Rómából való visszaérkezte után folytat­ják. A belga-csehszlovák kereskedelmi tárgya­a (Nincs bizalom az aranyvaluták iránt.) A csehszlovákiai exportőrök érdekes tünetről szá­molnak be. Az axanyblokkhoz tartozó államok­ban élő vevők az utóbbi időben aránytalanul nagy megrendeléseket eszközölnek és az áru el­lenértékét akkor is előre akarják kifizetni, ha a szállítás csak jóval későbbi időpontban történik meg. A külföldi importőrök fizetési készséget azzal magyarázzák, hogy az aranyvaluták sorsa iránti bizalom megszűnt s általánossá vált az a nézet, hogy az aranyvaluták értékcsökkentése már nem késhet soká. A Francia Nemzeti Bank kamatlábemelését tájékozott pénzügyi körök nem tekintik olyan eszköznek, amely tartósan biztosíthatná a frank árfolyamának stabilitását, noha a holland jegybank hasonló lépése valóra váltotta a hozzá fűzött reményeket. A holland forint ellen megnyilvánult kontremint éppen az­által lehetett ellensúlyozni, hogy a spekuláció figyelmét a francia frank vonta magára. A frank árfolyamesése igen kellemetlenül érintené Ang­liát, mert francia viszonylatban fölmenne a font árfolyama. Az Angol Bank ezért mindent elkö­vet a frank árfolyamának stabilizálása érdeké­ben, mindezek a technikai intézkedések azon­ban tartós eredményt nem hozhatnak s nem el­lensúlyozhatják a nemzetközi pénzpiacokon megnyilvánuló lélektani körülményeket és a gazdasági kényszerűség következményeit. A francia pénzügyminiszter ismételten kijelentet­te, hegy a frankot minden eszközzel megoltal­mazza, de szándékát aligha valósíthatja meg az ország zilált pénzügyi helyzete miatt, mely nem teszi lehetővé, hogy Franciaország követ­kezetesen kitartson a defláció politikája mellett. Ettől eltekintve a pénzsürités ellenzőinek tábora napról-napra gyarapszik. (A külföldi eredetű tengeri uj ára.) A hivatalos lap mai, szombati számában közli dr. Hodzsa Milán földművelési és dr. Trapl. Károly pénzügyminiszter rendeletét, a külföldi eredetű tengeri uj áráról. A rendelet a junius 1-től junius végéig terjedő idő­szakra a következő árakat határozza meg: nagysze- míi kukorica 129, kisszemü beszarábiai 131, cinqu- antino 144 korona franko vagon Pozsony-kikötő, Komáraöi-kikötő, Lénártfalva-országűiatár. Kenyihec- országihatár, Sátoralfjauj'hely-országihatár, Csap-or­szághatár és Feketeardő-országhatár. Petrovioei pa­ritásban a tengeri 100 kilogramonként 5 koronával drágább. (Szlovenszkón és Kárpátalján 11 százalékkal csökkent a sörprodukció.) Előzetes becslési adatok szerint Csehszlovákia egész területén áp­rilisban átlagosan 5 százaiéival csökkent a sör­produkció. A kimutatás részletes adataiból ki­tűnik, hogy a termelés a legnagyobb mértékben .Szlovenszkón és Kárpátalján ment vissza, ahol a tavalyi év azonos szakához viszonyítva a ha­nyatlás 11 százalékra rúg. Csehországban 4 és Morvaországban, valamint Sziléziában 9 száza­lékot tesz ki a produkció, s ezzel együtt a sör- fogyasztás csökkenése. (Újabb ankét a juhturószindikátus ügyében.) A juhturókészitők, amint jelentettük, a csehszlo­vák köztársaság egész területére kiterjedő ha­táskörű juhturószindikátus létesítését szorgal­mazzák. A tervbevett szindikátus érdekében most újabb ankétot tartottak, melyen az érde­kelteken kívül a hatóságok képviselői is részt- vettek. Az ankétem a szindikátus tervének mi­előbbi megvalósítása mellett foglaltak állást. (Lanyhult az északi devizák árfolyama.) A mai prágai devizapiacon London 0.15, Kopen- hága 1, Oslo 1, Stokihodm 1 és Amszterdam 0.50 koronával lanyhult. Ezzel szemben Berlin 0.75, Zürich 0.125, Helsingfors 0.075, Kovno 0.25, Madrid 0.25, Milánó 0.125, Párás 0.05 és Varsó 0.25 koronával megszilárdult. (A hivatalos árnál olcsóbban adják a búzát.) A tegnapi brünni terménytőzsdén a Lidové No- viny értesülése szerint több molnár a Gabona­társaság hivatalos árainál olcsóbban vásárolt búzát. Az idézett lap a gabonamonopóliumról szóló rendelet megszegését azzal magyarázza, hogy a kereskedők igyekeznek megszabadulni készleteiktől s ezért redukált haszonnal igye­keznek kiárusítani a raktárukon levő készlete­ket. Az árak redukálására állítólag a Gabona­ttmm ^ Mit kapunk a valutákért9 Prága, május 24. Kő 100 pengőért ................................. 438.50 100 schillingárt ................................ 453.50 100 zlotyért ................................. 451.25 100 lejért ...................................... 14.60 10 0 márkáért ................................. 823.— 100 dinárért ................................ 53.70 100 svájci frankért..... 775.50 100 francia frankért..... 158.15 100 b elga frankért..... 409.— 100 líráért ........ 190.90 100 holland forintért .... 1622.— 1 amerikai dollárért . „ . . 23.75 1 angol fontért . 0 0 „ a . 118.125 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 24. Kg 100 pengőért ....... 441.50 100 schillingért ...... 456.50 100 zlotyért............... 454.25 100 lejért ...................................... 14.90 100 m árkáért................ 827.— 100 d inárért ................................. 54.10 100 svájci frankért..... 778.50 100 francia frankért..... 158.75 100 b elga frankért..... 411.— 100 líráért.................... 192.10 100 h olland forintért .... 1628.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért ..... k 119.125 (Három százalék mellett 200 millió koronás kölcsönt nyújt a csehszlovák postatakarékpénz­tár a román kormánynak.) A román pénzügy­miniszternek egy bukaresti lapban megjelent nyilatkozatának ismertetése kapcsán jelentettük, hogy Románia a Skoda-müvektől és a brünni fegyvergyártól vásárolt hadfelszerelési értékek számláját egyrészt fokozott áruszállítással, más­részt készpénzzel fizeti meg. A román pénzügy- miniszter kijelentette, hogy a négymilliárd lejt kitevő számla egy részének készpénzben való fizetése érdekében a csehszlovák postatakarék­pénztár 3 százalékos kamat ellenében nagyobb kölcsönt nyújt Romániának. A kölcsön összege most vált ismeretessé: A Prager Börsen-Courier értesülése szerint a postatakarékpénztár 200 millió koronát ad kölcsön Romániának. Sajná­latos, hogy belföldi viszonylatban ilyen kedve­ző feltételek mellett nem kölcsönöz pénzt a pos­tatakarékpénztár. (Állatbetegségek) Májas 1. ée 15. közötti ilcheu a köTOtikező áMatbetegbégnőI tettek jelentést: T.ys- sa pozsonyi járás 1 köwség (1 hiáiz), királyhelnneei járás 1 (1), lévai járás 1 (1), nyitna! járás 3 (3i, vierebélyi járás 3 (3), zólyomi járás 1 (1), tó-csői járás 1 (1). Sapticaairma hsa-eimonrüag. suium: ung­vári járás 1 (2). Pestis suuin: pozsonyi járás 4 (4), ótgyuillaá járás 2 (12), felet! járás 2 (9). gakróri járás 1 (1), kékkői járás 2 (7), nagykaiposi járás 2 (1), ikomáiromii járás 5 (29), kassai járás 2 (2), naigyrrahályi járás 1 (1), modor i járás 5 (5), rőczei járás 2 (1), Tozenyói járás 1 (7), aibaníjszánai já­rás 1 (1), vágsellyei járás 2 (2), somorjaii járás 4 (12), nagyszombati járás 2 (8). é s ikuj vá a já- iás 3 (4, zólyomi járás 3 (3), ungvári já ás 2 (43), beiregsizásizi járás 4 (16). iliosvaí járás 1 (9), mun­kácsi jáTás 3 (3), pereesénvti járás 1 (5), nagy sző1 Lősi járás 1 (3), naigybeineiznaii járás 1 (2). Erysipelaa suiam: pozsonyi járás 1 (1), bánd járás 2 (3), bán­fai járás 1 (1), breznói járás 1 (3), vág beszter­cei járás 2 (3). nogybiöcséi járás 6 (9), kékkői já­rás 1 (IX késmárki járás 1 (1), komá’omq járás 1 (1), kassai járás 1 (2), ki moccan jíhelyi járás 1 (IX (1), lőcsei járás 1 (1), m-alacikaii járás 1 (1>, ararnyosmairótd járás 1 (1), nydtru.i jáTás 1 (1), pri- vflgyei járás 1 (1), rózsahegyi .járás 1 (1), ktisszas beni járás 1 (1), szeoiiiced járás 1 (1), rímaszónn boti járás 4 (7), ipoiyBÓgti jáTás 3 (7), eamocjai já­rás 4 (5), Selmecbányád járáis 2 (6), tnernceénii já­rás 1 (1), nogysKiambat/i járás 3 (3), vcirebélyi jár rás 1 (5), varamnál járás 2 (2), zeeík'ii járás 2 (3), ungvári járás 1 (1). Ohodera- et pestis aívmm: prw Aő-yri-v' ■/ ■ .■Aíj&t&V 9 Prága, május 24. A magyar-csehszlovák ke­reskedelmi tárgyalásokat, amint jelentettük, hol­nap délelőtt folytatják a budapesti kereskedelmi minisztériumban. A csehszlovák delegáció már útban van Budapest felé. Dr. Niederle Miloslav követségi tanácsos, a kereskedelmi küldöttség vezetője elutazása előtt a P. M. H» részére a következő információt adta: — Igen kedvező auspiciumok között indulunk Budapestre s meg vagyok győződve arról, hogy néhány nap alatt kedvező eredménnyel befejez­zük a tárgyalásokat és az uj magyar-csehszlo­vák gazdasági egyezmény a már vázolt tágabb keretek között junius 1-én életbe léphet. A ma­gyar részről kifejezésre juttatott kívánságoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom