Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-24 / 120. (3672.) szám

1935 május 24, péntek* teSGM-7V\AG^RHTRME? 3 Kárpátalján tartománygyülési listáink: Magyar nemzeti párté 27 I Országos keresztényszocialista párté 30 Ut a kibontakozás felé HÁG KÁVÉ Hitler beszédének hatása alatt uj tárgyalások Indulnak meg Nyugateurépában Döntő siker Angliában és Amerikában - Az orosz sajtó a nyugati népek kibékülésétől retteg - Uj londoni kezdeményezés várható Az angol alsóház beleegyezett a légi flotta megnagyobbitásába Orosz ellenakció íz angol alsőfiáz a légügyi program melleit marnia srnéí és idegeit! Washington, május 23. Az amerikai fő­város politikai köreiben Hitler beszéde rendkí­vül kedvező benyomást keltett. Az általános vé­lemény szerint Hitler a volt szövetségeseknek nagy engedményeket tett és a szó szoros értel­mében átnyújtotta a béke olajágát. Ezzel a né­met kancellár nagy szolgálatot tett a világnak — hangoztatják az illetékes amerikai körök. A lefegyverzése konferenciát ugyan a régi ará­nyokban aligha sikerül fölujitani, de a Hitler- féle program lehetővé teszi, hogy a háborús ve­szedelmet a közeljövőben megfékezzék. A leg­több amerikai szenátor és képviselő ugyanolyan jóindulattal nyilatkozik a beszédről, mint a kül­ügyi hivatal hivatalos tényezői. Thomas szená­tor, a külügyi bizottság elnöke egyenesen azt mondja, hogyha Németországnak nem is lehet visszaadni gyarmatait, a mandátumjogot e gyar­mati területek fölött hamarosan megkaphatja. hogy a béketörekvésefc nem komolyaik és á nagyhatalmaik ne higyjenek a birodalomnak, el­lenben készüljenek a nagy leszámolásra. Ez az orosz idegesités kezdetben sikerrel járt, de most kezd csődöt mondani. Érthető tehát, ha a keddi német beszéd pozitív sikere és az újabb nyugati békelehetőség dühössé teszi a szovjet-illetékese­ket, akik mindent elkövetnek, hogy a „fenyege­tő" nyugati kibontakozást aláássák. Berlin várakozó álláspontja Berlin, május 23. Németország tárgyalni akar, Hitler tizenhárom pontja Berlin felfogása szerint a német kormány pozitív javaslatait je­lenti. Illetékes körök kiemelik, hogy Hitler kü­lönös nyomatékkai folyamodott Angliához és Anglia feltűnő barátságossággal válaszolt a né­met ajánlatra. A Wilhelmstrasse várja a további nyugati válaszokat. Az uj nemzetközi konferen­ciára való meghívásnak Angliából kell kiindul­nia. Berlini diplomáciai körökben egyelőre nem látják világosan Hitler akciójának eredményét. Elismerik, hogy a német békejavaslat nem té­vesztett hatást, ámbár a tizenhárom pont semmi újat nem tartalmazott s nem jelentette az eddigi német álláspont föladását. A hangnem azonban rendkívül ügyesen volt megválasztva és békítőén hatott. Ezek után bizonyos, hogy a birodalom részt vesz a közeli hetekben meginduló nemzet­közi megbeszéléseken. (sp) Ma már megállapítható, hogy a háború befejezése óta nem hangzott el hivatalos német beszéd, amely oly kedvező hatást keltett volna az angol-szász birodalmak illetékesei között, mint Hitler kancellár kedden este elmondott kül­politikai programbeszéde. Hiába igyekezett az emigráns-sajtó egy utolsó erőfeszítéssel kétségbe Vonni a beszéd hatását, Baldwin alsóházi nyilat­kozata és az amerikai szenátus külügyi bizott­sága elnökének kommentárja a békéhez vezető ut egyik legfontosabb mérföldkövévé avatja a német enunciációt. Hiába igyekszik Radek, az orosz tank- és hadirepülőgép-világnézet vezér- publidstája fitymálólag leszólni a birodalmi gyű­lés békeakaratát, hiába emelnek kifogásokat a katonai véd- és dacszövetségeket minden fölé helyező orosz lapok, a hatás ott, ahová a beszéd adresszálva volt, elvitathatatlanul kedvező. Az angol alsóház nagy többségének általános tet­szése mellett Baldwin egyenesen elragadtatással emlékezik meg a német békeprogxamról, fény­sugárnak nevezi, nem leplezi határozott optimiz­musát és kijelenti, hogy Hitler pontosan azokat a húrokat pendítette meg, amelyekre az angol szivek régóta rezonálnak. Pedig Baldwin nem MacDonald, akit németbarátsággal vádolnak: Baldwin annak az angol konzervatív pártnak vezére, amely évtizedek óta közelebb áll a fran­ciák militarisztikus gondolkozásmódjához, mint a puritán MacDonld, vagy a londoni liberálisok. Aki Baldwin beszédét átolvassa, lehetetlen, hogy ne érezze ki belőle Anglia békülési szándékát, Amit tehát a beszéd elmondása előtti napon mondottunk, bevált. A világ óriási érdeklődését nem követte csalódás. A béke jó utakon jár. Ha sikerülni fog azokat elhallgattatni, akik a kákán csomót keresnek és személyes megsértődöttségük alapján szeretnék, ha a német birodalom végleg összeveszne Európával s mindent elkövetnek, hogy ezt a véres kataklizmát előmozdítsák, ak­kor a nyugateurópai hatalmak őszinte kibékülé­sének útjában nincsen többé túl sok akadály. Hitler beszédének 12. pontjában foglalkozik a külföldi „miszmacherek" problémájával és bé­kefeltételei közé iktatja azt is, hogy e hivatásos és rosszakaratú bajcsinálókat, akik véleménye szerint nagyban hozzájárulnak az európai bi- bizonytalanság és „malaise" csiholásához, elhall­gattassák. Mint a saarvidéki népszavazás után, Hitler most is akkor nyújtott békejobbot stresai ellenfeleinek, amikor a külföldön újabb eredmé­nyeket ért el és presztízsét különféle európai si­kerek lényegesen megnagyobbították. A taktika januárban bevált, most is be fog válni. Most tör­s az alsóház helyesnek tartja a hitleri platformot a meginduló tárgyalásokhoz. — A hatás talán még döntőbb Amerikában, ahol Thomas, a sze­nátus külügyi bizottságának vezető tagja egye­nesen gyarmati mandátumokat akar Németor­szágnak juttatni, mert véleménye szerint a biro­dalom megérdemli ezt. Franciaországban termé­szetesen tartózkodóan fogadják a német progra­mot, mert hiszen nem tartalmaz uj javaslatokat és nem tagadja meg az eddigi német álapelveket, de a mérsékeltebb párisi orgánumok elismerik, hogy a beszéd tónusa, őszintesége és szuggesz- tiv ereje nem lekicsinylendő. A Hitler-beszéde- ket rendszeresen követő párisi felháborodások viharja ez alkalommal határozottan elmaradt. Az olasz lapokat főleg az elégiti ki, hogy Hitler edismerte Ausztria szuverenitásának szentségét és nem akar beavatkozási politikát követni. Né­metország és Olaszország között csupán Ausz­tria problémája okoz ellentéteket s az az uj állás­pont, amelyet Hitler ezen a téren képvisel, al­kalmasnak látszik Mussolini kiengesztelésére. A beszéd után a tervezett dunai konferencia termé­szeteden kedvezőbb előjelek között nyílhat meg, mert Németország bejelentette közvetlen desin- teressement-jét az osztrák kérdésben, ámbár régi elvét, az osztrák nép önrendelkezési jogának megadását nem tagadta meg. A lengyel kom­mentárokról szinte nem is kell beszélni. A varsói lapok — pártállásuk szerint — úgy Írnak Hitler nyilatkozatáról, mintha Pilsudski vagy Beck mondotta volna a lengyel szejmben. tént egyébként először, hogy a világsajtó Hitler beszédének külső formájával pozitiven foglalko­zik és a legtöbb nagy orgánum elismerő hangon ir a kancellár szónoki képességeiről, logikájáról és előadásának mérsékelten higgadt módjáról. Szemmelláthatóan a hosszú hallgatás jót tett a német diktátornak. Hangját az elmúlt hónapok torokbetegsége megviselte, — s igy vált Hitler fiziológiai kényszerből nyugodt és csendes par­lamenti szónokká, mig előbb stílusa közel járt az el-élcsukló hangú, extatikus demagógok stílu­sához. Ez alkalommal már olyan nyugodtan, csendesen és szellemesen beszélt, mint a. francia parlamenti szónokok szokták. Reméljük, hogy a kényszerű stilusváltozás a német nemzeti szo­cializmus politikai stílusának megváltoztatásá­val jár együtt. A forradalmi, a dinamikus, az exaltációs korszaknak vége van s elérkezett a sztatikus, lehiggadt építő munka ideje. Ha igy van, akkor az elmúlt évek szörnyű bizonytalan­sága után nem. késhet a kibontakozás s a kon­tinens népe végre fellélegezhet megváltozott és ezek után egész más hangon sza­bad tárgyalni, mint eddig. — Fénysugarakat keresek az európai horizon­ton — mondotta Baldwin — s nem bánom, bár­honnan jönnek is ezek. Hitler keddi beszéde föl­tétlenül ilyen fénysugár. A kötelességünk, hogy átvegyük és hasznosítsuk fényét. Uj elhatáro­zást kell érlelnünk. Most már az a meggyőződé­sem, hogy az utolsó órában sikerülni fog a hely­zetet megmenteni. Moszkva, május 23. Az Izvesztija vezér­cikkében Radek rendkívül elutasítóan nyilatko­zik a kancellár beszédéről. Véleménye szerint a nyilatkozat üres és nivótlan volt. Ezen a téren túlhaladta a várakozást. Hitler mindent elkövet, hogy elmérgesiíse a helyzetet a birodalom és Szovjet Oroszország között. A növekvő háborús veszélyért egyedül Németország felelős. Ugyan­így ir a Pravda is. Az orosz kommentárokból látni, hogy a szov­jetet idegesíti Nyugateurópa és Németország ki­békülésének lehetősége. A szovjet szeretné, ha Németországot állandóan úgy állíthatná be, mint a béke veszélyeztetőjét s a felelőst a kierősza­kolt konfliktusért. Moszkva tudja, hogy a világ­forradalom jövője a háborútól függ és háború nélkül nem valósulhatnak meg az erre vonatko­zó orosz tervek. Szívesen látná tehát, ha beug­rathatná Németországot a háborúba és az eu­rópai politikát háboruelőtti angol minta szerint úgy irányíthatná, hogy a felelősség látszata ki­zárólag Németországra essék. Ezért izgat még Franciaországnál is nagyobb mértékben Német­ország ellen a szovjetsajtó, ezért vádolja háborús készülődésekkel, hogy a birodalmat kilendítse nyugodtságából és meggondolatlan lépésekre ra­gadtassa. Minél szilárdabb a béke, annál keve­sebb valósulhat meg a szovjet világforradalmi álmaiból. Nem csoda tehát, hogy minden német béketörekvés kellemetlenül érinti Moszkvát s igyekszik a nagyhatalmakat meggyőzni arról, London, május 23. Az alsóház tegnapi vitá­ján Grips munkáspárti képviselő tiltakozott az angol légi haderő tervezett megnagyobbitása el­len. Javaslatot terjesztett a kamara elé, hogy tiltakozzék a kormány tervei ellen. A szavazás­nál a Labour Party kívánságát 340-en elvetet­ték és csak 52-en szavaztak mellette. Ezzel he­bizonyosodott, hogy a ház többsége a légi had­erő megnagyobbitása mellett foglal állást és a kormánynak könnyű dolga lesz a parlamentben. Baldwin helyesli Hitler szavait Fontos középevrópai kérdések Laval genfi estélyén Benes Titulescuval tárgyal ■ Lakoma Litvínovnál London, május 23. Az angol alsóház szer­da délutáni rövid vitáján MacDonald helyett Baldwin, a titkos tanács elnöke mondotta el a kormány nyilatkozatát A lapok ebből a külső tényből is arra következtetnek, hogy Baldwin hamarosan átveszi MacDonald helyét. A titkos tanács elnöke beszédének legnagyobb részében Hitler kedd esti nyilatkozatával foglalkozott és válaszolt annak egyes pontjaira. Megállapította, hogy a berlini program rendkívül nagy jelentő­ségű, mert végre tisztázza a birodalom álláspont­ját. Komolyan és gyorsan részletes vizsgálat tár­gyává kell fenni a Hitler-beszédet. Amit a német kancellár a légi fegyverkezésről mondott, Bald­win szerint minden tekintetben megfelel az an­gol kormány álláspontjának. A légi haderő ki­építését folytatni kell, hogy a kornak megfelelő nívón álljon, de ezenkívül föltétlenül szükséges, hogy a hatalmak megkössék a légügyi konven­ciót az eltúlzott méretű fegyverkezés korláto­zására. Az angol kormány örömmel üdvözli ezen I a téren Hitler iniciativáját. Hitler beszéde egyéb­ként is fellebbentette a fátylat a német tervek­ről, ami nagy és komoly dolog. A beszéd végén Baldwin elmondotta, hogy nyilatkozatához ünnepélyes befejezést készített, de amikor Hitler elmondta beszédét, örömmel szétszakította a régi szöveget, mert a helyzet G e n f, május 23. Benes csehszlovák kül­ügyminiszter csütörtökön délelőtt Genfbe ér­kezett és délben részt vett azon az ebéden, amelyet Litvinov külügyi népbiztos, a nép- szövetségi tanács elnöke adott a tanács vala­mennyi tagjának. A délután folyamán Benes és Titulescu többórás magánmegbeszélést folytatott, amelyen a kisantant és a balkán-antant pro­blémáiról tanácskoztak. A népszövetségi tanács délutáni ülésén elfog; óta a gyermekvédelmi bizottság jelen­tését a leánykereskedelem leküzdéséről. Az albániai görög kisebbség panaszát rövid vita után a legközelebbi tanács ülésszakig el­napolták. Laval francia külügyminiszter a kisantant és a balkán-antant képviselőit vacsorára hív­ta meg. Ez alkalommal az államférfiak ta­nácskozni fognak a középeurópai és a kelet- európai kérdésekről és a balkáni hatalmak delegátusai tájékoztatják a francia külügy­minisztert a bukaresti balkán-konferencia határozatairól Hl hang Hitler beszédében

Next

/
Oldalképek
Tartalom