Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-17 / 114. (3666.) szám
2 q^G»-MAfitofrHnaaBi 1935 rn^oR 17, pániéit. Pösfyén: Smktmvtm által ’rtmetett n gyógyoeztály iraadmányos női bajok kezelésére. Felvilágosítás, árjegyzék: Fürdőigazgatóság Pöstyén. amelyet Benes és Alexandrovszki ugyancsak aláirtak. Az első jegyzőkönyv arról szól, hogy a szerződés harmadik cikkelye értelmében a szerződő felek akkor kötelesek kölcsönösen megsegíteni egymást, ha a népszövetségi tanács azt ajánlja, mert a népszöveségi paktum 16. cikkelye előírja ezt. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy közösen járnak el annak érdekében, hogy a tanács ezt az ajánlást a lehető leggyorsabban megtegye. Ha a tanács bármily oknál fogva nem tehet eleget kötelességének a megsegítés kötelessége a szerződő felekre mégis érvényes. Abban is megegyeznek a szerződő felek, hogy a megsegítés csak akkor kötelező, ha a támadás közvetlenül az egyik, vagy a másik szerződő fél területe ellen irányul. A második jegyzőkönyvben a két kormány megállapítja, hogy a szerződést azért kötötte, hogy ezzel előkészítse a keleteurópai regionális biztonsági szerződés létrejöttét. A keleti paktum kezdetét az 1935 május 2-án kötött francia- szovjetorosz szerződés jelenti. Mindkét kormány elismeri, hogy a kölcsönös megsegítés csak akkor válik aktuálissá, ha a szerződésben lefektetett feltételek fönnállanak és ha a támadás áldozatát Franciaország is megsegíti. A harmadik jegyzőkönyv kívánatosnak tartaná, ha a keleti szerződés létrejönne a biztonság érdekében és ezért fönntartja magának azt a jogot, hogy részt vesz azokban a tárgyalásokban, amelyek közvetve vagy közvetlenül ennek az általános keleti szerződésnek létrehozására irányultak. Hivatalos jelentés az aláírásról A szerződés aláírásáról egyébként a következő hivatalos jelentést adták ki: „Csehszlovákia és Szovjetoroszország megbízottá csütörtökön délután a külügyminisztériumban aláírta a kölcsönös megsegítés szerződését. Csehszlovák részről Benes, szovjetorosz részről Alexan- drovszki irta alá a dokumentumot* Laval Varsóba utazott Moszkva, május 16. Laval francia külügyminiszter befejezte moszkvai munkáját és szerdán éjjel elutazott a szovjet fővárosából. A tárgyalásokról záró kommünikét adtak kk amelyet Laval, Sztálin, Molotov és Litvinov irt alá, Franciaország és Szovjetoroszország a kommüniké alapján elhatározta, hogy a francia-orosz szerződés megkötése után nyomatékkai síkra szállnak a keleteurópai paktumért, amely paktum arra kötelezi a szerződő feleket, hogy egymást nem támadják meg és a béke megzavarásakor egymással tárgyalásokba bocsátkoznak s nem támogatják a támadó felet. Valamennyi ér'dekelt hatalmat, tehát Németországot és Lengyelországot is felszólítják a konstruktív béketerv támogatására, hogy igy a szabad és őszinte együttműködés lehetővé váljék. A kommüniké továbbá hangsúlyozza az orosz-francia viszony szívélyességét. A francia kommunisták ügyével külön szakasz foglalkozik. A kommüniké kifejezi, hogy a két állam kötelessége, hogy semmi olyat ne engedélyezzen, ami gyöngítheti nemzetvédelmének eszközeit. Sztálin minden tekintetben megérti és helyesli Franciaország nemzetvédelmi politikáját, mert Franciaország nem óhajt egyebet, mint fegyveres erejét azon a szlvonalon tartani, amelyet biztonsága követel. A keleti biztonsági szerződés uj formája, amelyről a kommüniké szól, elsősorban abban különbözik az eddigi tervektől, hogy nem tartalmazza többé a kölcsönös megsegítés elvét és megelégszik a támadás kizárásával és a kölcsönös konzultációval. Mint ismeretes, az angolnémet konferencia alkalmával Hitler kijelentette, hogy Ilyen támadást kizáró keleti szerződést hajlandó kötni, de semmi mást. Laval és Litvinov megegyeztek a keleti szerződés uj formájában s megállapították, hogy az európai béke biztosítására elsősorban két dolog szükséges: 1. a keleteurópai általános támadást kizáró és konzultációs paktum, 2. az aláirt francia-orosz és csehszlovák-orosz szerződések mintáján alapuló kölcsönös megsegitési szerződések. — Laval bejelentette, hogy Párisba való visszatérése közben megállapodik Varsóban és résztvesz Pilsudski marsall krakói temetésén is. Ennek a váratlan látogatásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert Krakóban megjelenik Göring porosz miniszterelnök is és nem lehetetlen, hogy az államférfiak között rövid és rögtönzött tárgyalás indul meg a keleti problémák megoldása érdekében, Páris helyesel Páris, május 16. A francia lapok a moszkvai eredményt nagy francia győzelemnek tartják. Megállapítják, hogy az orosz nép egyre határozottabb rokonszenvvel fordul Franciaország felé és a* légkor a két nemzet között egyre barátságosabb. Fontosnak tartják a lapok, hogy Moszkva és Páris szövetségét a közeljövőben a vezérkarok konferenciájával alátámasszák és kiépítsék. Ugyanilyen lényeges elhatározás az Is, hogy Laval és Litvinov az orosz-francia kereskedelmi viszonyról Is tárgyalt és megállapodott abban, hogy Franciaország e viszony In- tenzivebbététele érdekében rövidlejáratu kölcsönöket folyósít a szovjetnek. A moszkvai uj tervekkel sikerült a keleti biztonsági szerződés problémáját előbbre vinni. A miniszterek megállapodtak abban, hogy Litvinov hamarosan viszonozza Laval látogatását és Párisba jön. A kulturális és társadalmi viszony kiépítéséről is tárgyaltak Moszkvában, ezenkívül Laval nagy belpolitikai győzelmet aratott a francia radikális pártokon, amelyeket Sztálin megfékez és nem engedi többé, hogy propagandát fejtsenek ki a francia hadügyi politika ellen. © problémát. A világsajtó úgy is tudni véli, hogy Laval, Gtörimg és Beck a krakói temetési szertartások után egy-két órás megbeszélést tart s igy megtörténhetik, hogy áz európai horizontról a krakói temetés elhesegeti a legsötétebb fellegeket. Az sem valószínűtlen, hogy a németek és a lengyelek elfogadják az újfajta keleti paktumot, de ugyanakkor a moszkvai javaslat második részét is követni fogják és francia—orosz vagy csehszlovák—* orosz mintára támadást kizáró szerződést kötnek egymással, hogy ellensúlyozzák a szovjet külön szövetségeit. A kölcsönös megsegítés alapiján álló német—lengyel szerződés megkötése bizonyára Pilsudski szellemében történne és kétségtelenül az európai politika hosszú időre szóló legnagyobb szenzációja lehetne. Laval győzelme Moszkvában (sp) Nemcsak a francia lapok ismerik el, hogy Laval moszkvai tartózkodása francia I szempontból sikerrel járt, a német és az an-j goi sajtó is megállapítja ezt. A megállapodások közül általános és nemzetközi érdeklődésre mindenekelőtt az tarthat igényt, hogy Sztálin Laval kezdeményezésére mintegy lefújta a világforradalmat és megtiltotta a francia kommunistáknak a francia társadalmi rend és hadsereg elleni agitációt. Tudni kell, hogy a francia kommunista párt ma az egyetlen Európában, amelynek még ereje és virul en- ciája van. Abban a pillanatban, amint ennek a pártnak dinamizmusát megtörik, sehol nem létezik többé nyílt és közvetlen kommunista munka a kontinensen. Különösen igy lesz, ha a csehszlovák—orosz szerződés aláírása után Laval követelése vonatkozni fog a csehszlovákiai kommunista pártra is. Ezek után a kontinens kommunista akciója a nyíltan létező kommunista pártok ellenére vissz.a- sülyed arra a nívóra, amelyen a iháiboru előtt állt: titkos földalatti mozgalommá válik, amely a felszínen nem fejtheti ki igazi tevékenységét, hanem csak a mélyben, csak a legális megkötöttségeken túl, mint teszi ezt ma Németországban, Olaszországban, Lengyel- országiban, vagy Romániában. Az európai kommunizmus vezérei máris kifejtették, hogy a harmadik internacionálé pártjainak célja többé nem a tömegmozgalmak megszervezése, hanem az, hogy jól működő és megbízhatóan kiképzett forradalmi elemektől vezetett kádereket, teremtsenek, amelyek alkalomadtán érvényesülhetnek majd. A legális kommunista pártok elsorvadásra vagy elsziirkülésre vannak ítélve. Kétségtelen, hogy a fejlődésnek uj iránya különösen Nyugat.európában a Trockij-féle kommunizmus malmára hajtja a vizei, mert hiszen köztudomású, hogy a trockijizmusnak Franciaországban és Spanyolországban máris erős pártja van. Az elégedetlen és kommunista érzelmű tömegek a minden oldalról megkötött mai kommunista pártból kétségtelenül átömlenek a szabadon agitálható és a polgári társadalom berendezése ellen szabadon tiltakozó trockista pártba s ide lépnek be azok a nyugateurópai im- tellektüellek is, akik ugyan baloldali radikális húrokat pengetnek, de nem helyeselik Moszkva fegyelmét, bürokráciáját és az iskolázatlan proletárok vezető szerepét a pártiban. A polgári társadalmi rend szempontjából Laval moszkvai 'győzelmének tehát ez a jelentősége. Az aktuális nemzetközi politika fejlődésének útját ugyancsak megtisztította Litvinov és Laval moszkvai konferenciája. A két hatalom elhatározta, hogy a keleti paktum elfogadását lehetővé teszi Németország és Lengyelország számára, amennyiben kikapcsolja belőle a kölcsönös megsegítés elvét és ugyanolyan támadást kizáró és konzultációs paktummá változtatja, amilyen Európa sok helyén régóta létezik és amelynek megkötését elvben Hitler sem ellenezte, sőt ajánlotta a berlini angol-német konferencián. A megnemtámadási és konzultációs paktumok természetesen távolról sem jelentenek akkora megkötést és olyan katonai szövetkezést, mint a kölcsönös megsegítés elvén alapuló paktumok. Erejük inkább elvi és erkölcsi síkon mozog, nem a gyakorlati realizációkban. E keleti paktum megkötésétől Németország és Lengyelország soha sem idegenkedett. Most csak az a kérdés, Berlin és Varsó hajlandó-e megkötni e keleti támadást kizáró szerződést akkor is, amikor Szovjetoroszország számos európai hatalommal külön kétoldali katonai szerződéseket kö’őlt. Nem lehetetlen, hogy Göring és Laval váratlan találkozása Pil- sudski sírjánál legalább felületesen tisztázza Kút képviselőielölt röpirata a földreform végrehajtáséról Prága, május 16. A csehszlovák nemzeti egyesülés pártjának egyik képviselőjelöltje, Kút Károly prágai lapszerkesztő nyílt levelet intézett a választókhoz, amelyben erős bírálatot gyakorol a földreformmal kapcsolatban az agrárpárt és a csehszlovák szocialisták fölött. Adatai szerint a földreform során 4,060.615 hektár földet foglaltak le. Ebből uj tulajdonosok kezébe 1 millió 753.357 ha ment át. A földhivatal 1959 maradékbirtokot létesített* A maradékbirtokosok az átruházott földnek mintegy az ötödét kapták meg, úgyhogy egyre átlagban 90 hektár jutott. A kisigénylők átlagban 1.03 hektárt kaptak* A továbbiakban Kút elmondja, hogy a földhivatalban a hatalmon az agrárpárt megosztozott szocialistákkal. Viskovszky után az agrárpárti dr. Voíenilek János mérnök, egy zsellér fia vette át 38 éves korában a földhivatal vezetését, 100 ezer koronás fizetéssel és 30 ezer korona személyi pótlékkal. Vozenilek 47 éves korában teljes fizetéssel rendelkezési állományba került s most szabadságon van és a szesziparban vállalt állást, amiből 500 ezer koronás jövedelemre van kilátása. A szociáldemokratákat a földhivatalban Ma- ly József alelnök képviselte. Régebben betegség élyzői hivatalnok volt. Négy esztendei működés után meghalt s 650 ezer koronányi bevallott vagyon maradt utána örökségül. Utódja a csehszlovák szociáldemokrata párt alelnöke, Nősek József elvtárs lett, kitanult szövőmunkás. Nősek mint betegsegélyzőpénztári igazgató 1925-ben került a földhivatal alelnöki székébe 95 ezer koronás fizetéssel. Nem egész négy esztendőt szolgált az államnál, de a nyugdijába, amely 78 ezer koronát tesz ki évente, 35 szolgálati évet számítottak be, holott a nyugdíjbiztosítótól leszolgált éveiért 200 ezer koronás végkielégítést kapott A földhivatal által kezelt föld 20 milliárd korona értékű volt A csehszlovák szociáldemokraták részesedése A röpirat elmondja, hogy szabad kézből a földbirtokosok rendkívül alacsony árak mellett adtak el földet egyes kegyelteknek. A Bílá Hóra nevű szociáldemokrata szövetkezet amelynek élén Soukup szenátor áll, 108 hektár telekterületet kapott Prágában a Fehér hegy közelében. A terület milliárdos értéket képvisel. A Vyspa-társaság, amelynek tulajdonosai Vrany, agrárpárti szenátor családjának tagjai, a 627 holdas Novy Dvűr nagybirtokot kapta, Bechy- né Zdenek, a szociáldemokrata miniszter fia Bródyban szerzett 200 hektáros földbirtokot. A csehszlovák szociáldemokrata párt „Gazdasági, bérleti, építkezési és lakószövetkezet" címen 24 tanyát szerzett 2570 hektárnyi kiterjedésben. E szövetkezet élén Binovec, a földhivatal igazgató-választmánya elnökének helyettese állott, utána pedig a földhivatal alelnöke, Nősek. Az átvételi árat e szövetkezetnél 3 millió koronával leszállították. A nemzeti szocialisták — folytatja Kút — nem voltak szerényebbek, de a földhivatalnál kisebb befolyással bírtak s ezért meg kellett elégedniük 12 tanyával 1048 hektár terjedelemben. Szlovenszkéi maradékbirtokok —• Szlovenszkón — folytatja a röpirat szerzője — főleg a következő földosztásnak volt a politikai protekció a szülőanyja: Botto János mérnök, szenátor (agrárpárti) az Újvilág I. maradékbirtokot 127 hektár terjedelemben 623.621 koronáért kapta, Stodola Kornél szenátor (agrárpárti) az Újvilág II. maradékbirtokot 116 hektár terjedelemben 564.495 koronáért, dr. Stefánek Antal, agrárpárti képviselő a Novy Dvor tanyát 177 hektár terjedelemben 862.355 koronáért, HruSovsk^ Igor, csehszlovák nemzeti szocialista képviselő, Buffa II.-t, 88 hektárt* 427.997 koronáért, Országh József országos elnök, Morgó I., 87 hektárt, 423.883 koronáért, ! Murin Máté, Morgó II., 91 hektár, 442.830 ko- | rónáért, dr. Zmeskal Zdenkó, Tolmács, 116 | hektár, 556.700 koronáért, dr. Kállay József ; volt miniszter, Báb L, 117 hektár, 566.531 koronáért" stb. Bechyné Zdenko birtoka — Bechyné Rudolf szociáldemokrata miniszternek van egy Zdenko nevű fia, aki sohasem volt földműves — folytatja Kút röpiratának másik helyén. — Az ifjú Bechyné Czernintöl „szabad kézből" megvette a 200 hektárnyi bródi birtokot, amelynek értéke legalább 2 millióra rúg. Bechyné 963 ezer koronát adott érte s igy egyik napról a másikra egy milliót nyert. Hogy a birtokot megvásárolhassa, az általános nyugdíjbiztosító intézet a piaci ár megfizetésére 850 ezer koronát kölcsönzött neki. Az üzemre a földhivatal 990 ezer korona kölcsönt nyújtott 2% százalékos kamat mellett. Azáltal, hogy Bechyné Zdenkónak a földhivatal közel egymilliós kölcsönt folyósított 2*A százalék mellett, ezzel közvetve évi 70 ezer koronás szubvenciót juttatott neki. Bechyné 963 ezer koronáért vásárolt s erre nyomban 1,840.000 koronát kölcsönöztek neki! A Grafensteini eset A röpirat további adataiból kiemeljük még a grafensteini nagybirtok esetét. — Északcsehországban van a grafensteini maradékbirtok 481.76 hektár terjedelemben — írja Kút. — Ezt a nagybirtokot 1927-ben dr. SoJc Vencel prágai ügyvédnek *sztották ki 1,541.775 koronáért Solc akkor tulajdonosa volt a Prága melletti Zbuzany-tanyának, melynek ingatlana 74.75 hektárt tett ki. A földhivatal ezt a tanyát a grafensteini birtok árának részbeni kiegyenlítésére átvette Solctól. Az aránylag jelentéktelen ingatlant a földhivatal 941.775 koronáért vette át. A 406.95 hektárért, amennyivel a grafensteini birtok nagyobb volt a Solcénál, Solc csak 600.000 koronát fizetett a földhivatalnak. Dr. Solc tehát a földhivataltól egy hektárért 12.558 koronát kapott, maga pedig a földhivatalnak egy hektárért 1474 koronát fizetett, ami 407 hektár kiterjedés mellett nem rossz üzlet. 1934 végén a grafensteini birtokot dr. Pour Iván, Be- ran Rudolfnak, az agrárpárt ügyvezető alelnö- kének unokatestvére, a szesztermelők vezértitkára vette meg. Dr. Pour Grafensteinért 1 millió 920.000 koronát fizetett. A földhivatáli és az adásvételi ár közötti különbséget, amely az adott esetben 378.225 koronát tett ki s amely a törvény értelmében az államkasszát illette volna meg: nem követelték be. Dr. Pournak egy hektár 3983 koronájába került. 1934 májusában dr. Pour az ingatlant eladta a német Hűbéri Osvaldnak hektáronként 15 ezer koronáért. Ha alapul azt az árat vesszük, amelyért dr. Pour maga árusítja a birtokot, s amely e vidéken megfelel a föld átlagos értékének, akkor a nagybirtok, amelyért dr. Pour 1,920.000 koronát adott, 7,225.590 korona értékkel bír. Nem folytatjuk az idézeteket. Rendkívül tanulságosak és jellemzők ezek az esetkék. A földreform egyébként már elintézett dolog, május elsejével megszűnt a földhivatal. Az agrárok ezért most egy uj hasonló terepet akarnak megteremteni politikai befolyásuk számára: a terv- gazdálkodást. Nos, aki nem éri egyet azzal, ami a földreform kapcsán történt, az nem érthet egyet az agro-marxisták tervgazdálkodási szán-1 dekáival sem. Aki ez ellen tiltakozni akar: az a 11 -es listával szavaz. Magyar zsidók l Csak egy igazi őslakós, kisebbségi lista van: a I |»es
