Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-16 / 113. (3665.) szám

2 1935 május 16, csütörtök* Magyarok a csehszlovák pártokban? A kisebbségi magyarság politikai öntu­datának destruálására a magyar erők szét- mállasztását szolgáló sajtó azt tanácsolja nekünk, hogy lépjünk be a csehszlovák pár­tokba s igy tegyük „hajlamossá a csehszlo­vák pártokat a magyar törekvések iránt". Eltekintünk attól, milyen erkölcsi létjogo­sultsága van ennek a gerinctelen és ma­gyartalan tanácsnak, —* mert erkölcsi érté­két illetően egyetlen szóra nem érdemesít­hetnék, — de mint fölvetett kortesötletet, a választások aktualitása miatt nem hagyhat­juk újbóli nyomatékos visszautasítás nélkül. Vizsgáljuk meg, járható ut-e ez a magyar­ság számára ? Ha ez járható ut, akkor más államokban is van rá példa. De ha körülnézünk, sem Romániában, sem Jugoszláviában nem vál­lalkoztak magyarok ilyen szerepre. Sem magyarok, sem mások. Ha jól körülnézünk Csehszlovákiában, soha egyetlen egy német nem lépett be csehszlovák pártba, hogy ezen az áron „hajlamossá" tegye a cseh pártot a német törekvések meghallgatására. Sehol egy példa. De ha nincs rá analógia, honnan sarjadhat ez az őrült ötlet, amely egyértékü azzal, mintha valaki azt ajánlaná a csehszlovákiai magyarnak, hogy ne a SzMKÉ-be, hanem a Slovenská Ligába irat­kozzék be tagnak ? Ezt a gondolatot nem magyar agy szülte, ez csak a Srobárok, Hodzák, Dérerek, Hru- sovskyak, Ivánkáék, Stundáék csehszlovák koncepciójának magyar fordítása. A csehek és szlovákok politikai kölcsönössége az ál­lamfordulat után „hajlamossági" politikával kezdődött. A szlovák nemzeti párt belépett a csehszlovák agrárpártba, a szlovák nép­pártiak beolvadtak a cseh néppártba, a szlo­vák szociáldemokraták a csehszlovák szo­ciáldemokraták pártjához csatlakoztak és igy csupa egységes csehszlovák pártok ala­kultak. A szlovákok ilyen elhelyezkedésé­ben az vök a ráció, hogy a szlovákok épp úgy államnemzet, mint a csehek. A szlová­kok teljes hittel hitték, hogy az egységes pártkereten belül a legkönnyebben tudják „hajlamossá" tenni a morvánttili nemzet­testvéreket a szlovák igények iránt. A fej­lődés rövidesen azt hozta magával, hogy a hajlamosságot nem találták elegendőnek, sőt kevésnek érezték, olyannyira, hogy éppen a várt hajlamosság elmaradása vál­totta ki a szlovák nacionalista és autonó­mista mozgalmakat. A szlovák néppártiak rövid intermezzo után kiszakadtak az egész országra kiterjedő csehszlovák katolikus néppártból s a szlovák nemzeti párt is meg­tette a visszafelé, az önálló szervezkedés felé vezető utat. Ez a két példa mindennél tanulságosabb. Azt bizonyítja, hogy a kor­mánykortesek által a magyaroknak ajánlott recept még a nyelvileg, fajilag a legköze­lebb álló nemzettestvérek között sem alkal­mas a számbelileg gyengébb fél számára. Hát még mennyivel inkább alkalmatlan a többségi nemzet és egy kisebbség tagjai kö­zött, bármennyire hangsúlyozzák is közöt­tük az osztályérdekek közösségét. A szlo­vákok a belpolitikában csak akkor kezdtek eredményeket elérni, — amilyen az orszá­gos közigazgatási autonómia, — amióta nemzeti alapon szervezkedtek. Azóta jelen­tenek politikai tényezőt, amellyel számolni kell. Mennyivel inkább fennáll ez a tétel egy kisebbségre, amelynek még a szlovák­ságnál is féltőbb gonddal kell védenie nem­zeti egyéniségét, nyelvét és kis számereje miatt még akkor is ki van téve a többség­hez való asszimilálódás veszélyének, ha a többség történetesen nem is igyekszik az asszimilálásra. Egy kisebbség számára nincs más ut, mint a nemzeti alap. Még közelebb eső és csattanósabb bizo- nyiték e fejlődési irány mellett a magyar szocialisták esete. A csehszlovák szociál­demokrata pártnak sikerült felszippantania a magyar szociáldemokratákat. Ez már csak azért is simán mehetett, mert hiszen az in­ternacionalista szocialisták közt tompul el legkönnyebben a magyar nemzeti öntudat. És mégis, mit tapasztalunk ? A fejlődés kö­nyörtelen következetessége még ezekben az eltompult nemzeti öntudattal bíró interna­cionalista magyarokban is ugyanazt a meg­győződést váltotta ki, amit a szlovák nacio­nalistáknál : meggyőződtek arról, hogy ma­gyarnak nincs helye a csehszlovák szociál­demokrata pártban. Először a kassai ma­gyar szociáldemokraták elitje vonult ki a pártból, s mostanáig rezerváltságban ma­radt, azután a kárpátaljai magyar szocialis­ták nagyrésze szakadt el és független szó-, cialista pártot alapítottak. Ez a nemzetiségi! Százezrek temetik Pilsudskit Görmg és Laval a temetési menetben - A Piisudski-blokk a rendszer stabilizációjáról tanácskozik Négy nagy lengyel halott egy kriptában: Sobieski, Kosciusko, Poniatowski és Piisudski Varsó, május 15. Szerdán este átszállították Pil- suöski koporsóját a Belvedere-palotábál a Tarsói székesegyházba. A gyászmenetet egy zászlóalj gya­logság, egy század loYasság és egy tüzérségi üteg kisérte. A hat fekete lótól húzott ágyulafettán nyűgre koporsó előtt a katolikus papság haladt. A koporsó mögött a Pilsudski-család tagjai, az állam­fő, a rolt miniszterelnökök, a tábornokok, a diplo­másai testület tagjai, a főiskolák és a bíróság kép­viselői, a nem-katolikus papság, a szejm és a sze­nátus tagjai, valamint rengeteg képviselő és az egyesületek és szövetségek kiküldöttei. A péntek délelőtti rekviemen részt vesznek a kül­földi államok és a külföldi hadseregek képviselői is. Az egyházi szertartás után a koporsót a Mokotov- mezőre szállítják, ahol ott állítják föl, ahonnét a marsall a varsói helyőrség felvonulását nézni szok­ta. Most is elvonul előtte az egész helyőrség. A gyász- ünnepélyt 101 ágyulövés fejezi be. A koporsót a Mokotov-mezőn elhelyezik a különvonatba, amely Krakóba szállítja. Krakóban a Vavel-kastélyban ra­vatalozzák fel Pilsudskit. A marsall! ugyanabba a kriptába temetik, ahol Sobieski János király, a szabadsághős Kosciusko és Poniatowski herceg szarkofágjai vannak. Krakóban nagyarányú előké­születeket tesznek az idegenek befogadására, mert valószínű, hogy az ország minden részéiből legalább 100.000 ember jön a régi koronázó városba. A la­kosság számára olcsó éttermeket állítanak föl a vá­ros egyes helyein. A kormány, a külföld és a dip­lomáciai testület képviselőit a szállodákban helye­zik el. Körübelül ezer hivatalos személyiség gyűl össze a temetésen s rajtuk kívül száz külföldi új­ságírót várnak a városba. A lengyel ezredek kül­döttségeit a kaszárnyákban és az iskolákban he­lyezik el. Krakó uccáit már most ellepik a fekete zászlók. A temetés napján sokhelyütt az úttestet és a lámpákat is fékét© flórba takarják. A külföld képviselői Varsó, május 15. Nagybritanniát PHsudski teme­tésén Cawan lord, a vezérkar volt főnöke és a ki­rály szárnysegédje képviseli. Németországot Göring képviseli, aki Hitler nevében jön, továbbá három tábornok, a szárazföldi, a légi és a tengeri had­erők kiküldöttei. A temetésen részt vesz a varsói német nagykövet is. Jugoszláviából külön katonai delegáció jön Aracsics tábornok vezetése alatt. A lengyel királyok temetkezési helye, a krakói Wawel-vártemplom. Piisudski marsallt Sobieski János sírboltja mellé. Ide temetik Franciaországot, mint jelentettük, a Moszkvából visszatérő Laval képviseli. A jövő problémái Varsó, májns 15. A lengyel kormányblokk kép­viselői ma újra megkezdték tárgyalásaikat aa uj választójog kidolgozására. A Piisudski-blokk megkezdett tárgyalásait a marsall váratlan halála megszakította. Nem lehetetlen, hogy a parlamentet a jövő héten rendkívüli ülésre hívják össze és meg­szavaztatják az uj törvényt. A csehszlovák delegáció Piisudski temetésén Prága, május 15. A Piisudski marsall temetésére kiküldött csehszlovák delegációt Bradáce nemzet- védelmi miniszter, Girsa rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, Syrovy hadseregtábornok, a csehszlovák véderő főfelügyelője, Fajír hadcsz- tálytáboraok, a légi haderő parancsnoka vezeti. A magyar delegáció Budapest, május 115. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Piisudski temetésén a magyar kormányzó képviseletében Nánássy Megay Ernő al­tábornagy Osztovics százados kíséretében jelenik meg. A honvédelmi minisztériumot s a magyar hadsereget Lidh tőnek kert András tábornok képvi­seli. A Bem lovaetüzérosstály képviseletében Tér­nék alezredes és báró Beck százados utazik ki a temetésre. A magyar küldöttség csütörtök este indul Lengyelországba, Varsóiban részt vesz a be- É-zeaiteiésieih, majd Kralkóha irtazitk. MiosieLckii köz- társasági elnök táviratilag köszönte meg Horthy Miklós kormányzó részvéttáviratát. Köszönő táv­iratot kapott ezenkívül Gömbös minisziterelnök és Kánya külügyminiszter is. Junger Amótiiy Mihály — Magyarország moszkvai követe Budapest, május 15. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A havatalos lap mai száma több kormányzói kéziratot közöl. Az első kézirat szerint a kormányzó dr. Junger Amóthy Mihály ankarai követet s meghatalmazott mi­nisztert állásától fölmentette. A második kézirat a Moszkvában létesítendő magyar követség megszervezéséről szól. A harmadik kézirat dr* Junger Amóthy Mihályt megbízza a moszkvai követség vezetésével. Az ankarai követség élére — a negyedik kormányzói kézirat szerint —- Máriássy Zoltán kerül rendkívüli követi és meg­hatalmazott miniszteri címmel. A külügyminisz­tériumban az elnöki osztály vezetését Máriássy Zoltán után után gróf Csáky István madridi ügyvivő veszi át. — Férjet cserélt a Woolworth-mUIiók örököse. Renoból jelentik: A Woohvorth-milliők örököse, Barbara Hutton elvált eddigi férjétől, Mdivani her­cegtől és ma házasságot kötött Haugwitz-Revent- low dán grófifal, aki ezzel a házassággal egyszeri­ben a világ leggazdagabb embereinek sorába lépett. külön-tagozódás az osztálypártoknál a ter­mészet rendje, ez a tisztulás vas-logikája. Az osztálypártok nemzetiségi keretekre hul­lanak szét. Ez föltartóztathatatlan törvény. Magyarnak nincs mit keresnie a csehszlo­vák pártokban, sem a csehszlovák agrár­pártban, sem a cseh iparospártban, sem a csehszlovák szociáldemokraták közt, sem a cseh fasiszták, sem a cseh nemzeti szocialis­ták pártjában. Mert aki ezt teszi, az fajtája érdekei el­len cselekszik. Élénken illusztrálja ezt a szlovákok és ruszinok esete. A szlovák és a ruszin nacionalista-autonómista mozgalom érvényesülésének legnagyobb akadályát a csehszlovák pártokban bennlévő szlovákok és ruszinok jelentik. A csehszlovák pártok a szlovák nacionalisták minden követelését azzal a sztereotip válasszal utasítják el, hogy követelésüket nem valamennyi szlo­vák vallja, mert hiszen a csehszlovák pár­tokban lévő szlovákok nem tartanak velük. Hiába vannak többen a nacionalista-autonó­mista szlovákok, a kisebbségben lévő cen­tralisták meghiúsítják minden akciójukat. Szóról-szóra ugyanilyen a helyzet a ruszi­noknál. Prága ezerszer mondta a ruszinok­nak : ha majd megegyeztek az egységes nyelvi irányzatban, az egységes ruszin po­litikában, akkor megkapjátok a szojmot és a kormánygyeplőt. De az egyenetlenkedés éppen a csehszlovák pártokban megszerve­zett ruszinok szitására a végtelenségig tart és igy a mai állapot is tovább fog tartani. Divide et impera. Ilyen megosztó, kerékkötő magyarokat akarnak most produkálni a magyar ellenzék ellensúlyozására is. Hogy nekünk is azt mondhassák, amit a szlovák nacionalisták­nak vagy ruszinoknak : „Amit kívántok* azt mi szívesen teljesitenők, de lám, ti ma­gatok nem akarjátok mindnyájan, mert, íme, vannak magyarok, akik velünk tarta­nak." Nos, józan fővel magyar ember ezt nem akarhatja. Tanulnunk kell a szlovákok és ruszinok példájából. Követeléseinknek csak akkor van átütő erejük, ha nem enged­jük megosztani magunkat. Ezt mondja a legegyszerűbb politikai egyszeregy, ez a legprimitívebb politikai parancs. A megosz­tottságot ajánló tanács nemcsak erkölcsi tekintetben abszurd, hanem politikai tekin­tetben is primitív és nevetséges* Magyar iparos! Magyar kereskedő! Ne szavazzatok a cseh iparospártra! Minden magyar a 11-es listára szavaz! %

Next

/
Oldalképek
Tartalom