Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-15 / 112. (3664.) szám
193$ május 15, azenk szemben az agrárpárt gyűlései a legtöbb helyen kadaréba fúlnak. Rákoson úgy próbálják meg régi szavazóiknak legalább egyrészét megmenteni, hogy korteseik a népnek az adósságok elengedését ígérik*nagyobb „nyomaték“ okául „írásokat'* készítenek és iratnak alá a választókkal, akik azonban ezen a nevetséges taktikán átlátnak. Gürtler és Salkovszky ■ körútja az Ipolyv&lgyében Ipolyság, május H. A magyarság szövetkezett ellenzéki pártjai vasárnap nagysikerű népgyülé- seket rendeztek az Ipoly völgyében is. A szónokok két csoportra osztva tettek körutat a vidék községeiben. Az egyik csoport dr. Gürtler Dénes esperes, a2 országos keresztényszocialista párt tartománygyülési képviselőjelöltje, a másik pedig dr. Salkovszky Jenő, a magyar nemzeti párt jelöltje vezetésével felkereste Haraszti, Inám, Nagycsalomia, Balog, Palást, Felsősze- meréd, Felsőtur és Tesmag községeket. Mindenütt a szomszédos községek magyarságának kiküldöttjei is felvonultak. A haraszti gyűlést Török János helyi elnök nyitotta meg, majd dr. Gürtler Dénes, Reichel Kálmán párttitkár és dr. Schmldt Károly járási képviselőjelölt mondottak mélyhatásu beszédet. Inámban dr. Salkovszky Jenő és Jády Károly körzeti titkár beszéltek, lelkes visszhangot váltva ki. Nagycsalo- tnián dr. Salkovszky Jenő, dr. Gürtler Dénes, Reichel Kálmán és dr. Schmidt Károly, Balogon pedig Jády Károly és dr. Salkovszky Jenő szónokolt. A palásti gyűlés közönsége több mint ezer emberből állott, itt Gál József magyar nemzeti párti helyi elnök, dr. Gürtler Dénes és dr. Salkovszky Jenő tartottak lelkes helyesléssel kisért programbeszédeket. Felsőszemeréden dr. Gürtler Dénes, dr. Schmidt Károly és Reichel Kálmán, Felsőturon pedig dr. Salkovszky Jenő és Jády Károly voltak a szónokok. Utolsónak este hét órakor Tes- magon került sor a népgyülésre. Az eddig jóformán szociáldemokratákból álló magyar lakosság frenetikus ünnepléssel fogadta dr. Gürtler Dénest és dr. Salkovszky Jenőt. Beszédeik alatt a főleg munkásokból álló hallgatóság soraiból gyakran zúgott fel a helyeslés és az éljenzés. Itt a gyűlést Mihály Ágoston keresztényszocialista helyi elnök vezette. A Szepességen három ellenfél rohamát veri vissza diadalmasan Nitsch Andor pártja Késmárk, május H. A Szepességen rendkívül erős a választási küzdelem. Három ellenfél: a csehszlovák agrárpárt, a cseh iparospárt és a Karpatendeutsche Partéi (a Henlein-mozgalom szlovenszkói szövetségese) vetette rá magát a Szepességre és igyekszik ott a lábát megvetni. Röpiratok ezreit szórják ki a német falvakba, egész szónoki garnitúrákat küldtek le a Zipszer- földre, morvaországi és csehországi autók tucatjai járják be a községeket, hogy eltántorítsák a szepesi német népet a pártjától. Ez a nép azonban tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodik a Zipser Deutsche Partéihoz, s a magyar-német választási szövetség 11-es listája diadalmasan 'állja meg a Szepességen is a helyét. A városokban a cseh iparospárt igyekszik híveket hódítani, ez a törekvése azonban teljes kudarcot vall, mert például Késmárkon mindenki tudja, hogy csak sértett személyi hiúság hozta be a cseh iparospártot ide, a többi városban, Iglón. Lőcsén, Gölnicbányán, Poprádon pedig már tuljól ismerik ezt a pártot, amely a német iparosok és kereskedők érdekében soha semmit sem tett. A gyűlések, amelyeket a Karpatendeutsche Partéi és az agrárpárt a falvakban hirdet, szinte kivétel nélkül kudarccal végződnek. Több községben, így például Izsákfalván és Forbergen, megtörtént, hogy a teremben, amelyben a szepesi német párt ellen hirdettek gyűlést, egy lélek sem jelent meg és a kiküldött szónokok dolgavégezetlen voltak kénytelenek távozni. Izsákfalván a község fiatalsága a községháza előtt erőteljes demonstrációval tiltakozott az ellen, hogy a Karpatendeutsche Partéi agitátorai betegyék lábukat a faluba. Maldur községben az agrárpárt agitátorait a megjelentek egyáltalában nem engedték szóhoz jutni, élénk tiltakozással fogadta őket a szepesi német párthoz hü lakosság és el kellett távoz- niok anélkül, hogy csak egy szót is tudtak volna szólni. Ruszkinócon a szepesi német párt hívei vitába szálltak az agrárpárt szónokaival, akikkel energikusan közölték, hogy német faluban nincs mit keresniök. Ugyanígy járnak az agrárpárti kortesek a többi szepességi német községben is. Az agrárpárti kortézia minden eszközt megragad, hogy eltérítse a népet a szepesi német párttól, igy például azt hirdették, hogy egész Majerka átpártolt az agrárpárthoz. Kiderült, hogy erről szó sincs, csupán egy teljesen eladósodott és tönkrement kisgazda ment át az agrárpárthoz. Úgynevezett „német" küldöttséget is vezettek Hodza miniszterhez Liptószentmiklósra, a miniszter azonban — ugylátszik — felismerte, hogy akik előtte megjelentek, nem képviselik a szepesi németséget, egyáltalán nem tartoznak azok közé, akiknek a Szepességen szerepük van és igy ez a küldöttségjárás sem tudta azt a látszatot kelteni, mintha a szepesi németség az agrárpárt táborába ment volna át. Ezt bizonyítja az is, hogy — ellentétben az agrárpárt és a Karpathendeutsche Partéi sikertelen gyűléseivel — a Szepesség képviselőjét, Nitsch Andort mindenütt, ahol megjelenik, a legnagyobb lelkesedéssel fogadja, A szeretet és közbecsülés minden jelével övezik körül az egész Zipszerföldön a népszerű képviselőt, mindenütt a falvak egész lakossága várja és gyűlésein a termek mindig kicsinynek bizonyulnak, mert az egész lakosság odatódul, hogy bizalmának és ragaszkodásának adjon kifejezést a szepesi német párt és Nitsch Andor iránt. A három ellenfél rohamát a Zipser Deutsche Pariéi diadalmasan veri vissza* híveinek tábora nemhogy apadna, de egyre növekszik. Az utóbbi napokban a Gölnic-völgyében járt Nitsch Andor, ahol mindenütt határtalan lelkesedés fogadta. Gölnicbányán Antony Albert kerületi pártelnök üdvözölte igen meleg szavakkal. Nitsch beszédét a nagyszerű lefolyású gyűlés résztvevői általános helyesléssel fogadták. Utána Barta Lajos római katolikus lelkész szólította fel a választókat arra, hogy egyöntetűen szavazzanak a 11-es listára. Svedléren, amelyet a Karpathendeutsche Partéi legerősebb váraként szeretnek ennek a pártnak az agitátorai beállítani, több mint ezer hallgatója volt Nitsch Andornak, akit Schneider Márton helyi pártelnök üdvözölt. Itt a képviselőn kívül Antony Albert, Stróbl János késmárki polgármester és Barta lelkész beszéltek. A gyűlés közönsége szűnni nem akaró lelkesedéssel vette körül a szepesi német párt vezérét. Nem volt kisebb a lelkesedés Szepesremetén sem, ahol Konrád Károly helyi pártelnök adott kifejezést a szepesi német nép bizalmának és ragaszkodáséinak. — Szo- molnokhután Klein Béla helyi elnök üdvözölte a képviselőt és kíséretét. Dobsinán, ahol ugyancsak fényesen sikerült gyűlést tartott a Zipser Deutsche Partéi, valamint az egész Felsőszepes- ségen nyilvánvalóan megmutatkozott a gyűlések során, hogy a szepesi németség egy emberként áll a 11-es lista mögött. Május 19-ike a szepesi németséget ugyanúgy együtt fogja találni a Zipser Deutsche Partéi soraiban, mint eddig mindenkor. Pártjaink gyQ'ései Pozsony, május 14. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és az őslakos németség egysége május 16-án, csütörtökön este hat órakor rendezi a Vigadóban pozsonyi választási nagygyűlését. Szónokok: dr. Szüllő Géza, Esterházy János, Jaross Andor, dr. Holota János, dr. Jabloniczky János, Kreibich Károly stb. Somorján csütörtökön délben fél 1 órakor tart választási gyűlést az országos keresztényszocialista párt dr. Szüllő Géza, Esterházy János és dr. Zelliger Ernő részvételével. Dunaszerdahelyen pénteken délután fél kettőkor a Kázmér-vendéglőben kezdődik a keresztényszocialista párt gyűlése. Szónokok dr. Szüllő Géza, dr. Szeiff Géza és Furdanich Aladár. Ugyanaz nap délután öt órakor Alsógyőrödön lesz népgyülés, szónokok: Esterházy János, Hámomyik János, stb. Garamszentbenedeken este fél nyolckor kezdődik a gyűlés Esterházy János és dr. Halczl Kálmán részvételével. Léva, május 14. A 11-es listán induló ellenzéki pártjaink pénteken, május 17-én este 8 órakor Léván a református iskola tanácstermében tartják meg nagyszabású népgyülésüket, amelyen több törvényhozójelölten kívül Antal Gyula városbiró is beszél. Magyarországról négy zsidókortes érkezett a kárpátaljai zsidóság „megdolgozására** Ungvár, májúé 14. (Ruezinszkói szerkesztőségünkből.) Hétfőn délben Magyarországról négy zsidó érkezett Kárpátaljára, azzal a céllal, hogy a zsidóságot úgy Ungvárt, mint Munkácson és Már amur óéban eltérítse az ellenzék! magatartástól. — Alkalmunk volt az egyik, Debrecen környékéről érkezett külföldi körtééül beszélgetést folytatni Elmondotta, hogy Uingvárott nehéz dolga lesz, mert a zsidóság ellenzéki hangulata igen erős, de reméli, hogy Munkácson a társai nagyobb (?) eredményt fognak elémL — A Magyarországról importált korteseket valamely nemzetközi zsidó szerve* zet irányítja. Csúfos kudarcba fúlnak mindenütt a cseh iparospárt gyűlései Prága, május 14. A Szlovenszkó és Kárpátalja különböző helyeiről beérkező jelentések arról számolnak be, hogy a cseh iparospártot is a magyar választópolgárság körében mindenütt hasonló kudarcok érik, mint a csehszlovák agrárpártot és a szociáldemokrata pártot. így a cseh iparospárt ungvári gyűlése eddig nem látott csúfos botrányba fűlt. A gyűlést szombat este 9 órára hirdették,a párt ruszinszkói listavezetője, dr. Spiegel Sándor munkácsi ügyvéd azonban még féltizenegy órakor sem tudott szóhoz jutni, mert a megjelent zsidó hallgatóság állandó közbeszólásokkal zavarta a peches képviselőjelöltet. A legválogatottabh kifejezések röpültek Spiegel fejéhez. A zaj olyan nagy volt, hogy semmiféle rábeszéléssel sem lehetett a rendet helyreállítani. Amikor nagysokára dr. Spiegel mégis szóhoz juthatott, reménytelen igyekvéssel próbálta a közönséget meggyőzni a cseh iparospárt „áldásos" tevékenységéről. Miután ez abszolút nem sikerült neki, fölhá- borodásában maga is olyan kifejezésekre ragadtatta magát „hallgatóival" szemben, hogy ezzel még nagyobb vihart idézett elő s teljesen elvesztette a talajt Iába alól. A gyűlés így a cseh iparospártra nézve teljesen reménytelenül oszlott szét. Hasonló balszerencse kísérte Najman „vezér" pártját Rozsnyón i«, ahol egy magát meg nem nevezett, ismeretlen összehívó a városháza nagytermébe hívta az iparos- és kereskedőtársad álmát propagandagyülésre. A gyűlésre az előzetes beje^ leütés dacára Mason Milán nem jött el, úgy látszik, megérezte a százszázalékos csődöt. Sulán Ödön megnyitó szavai után Galbavy kassai dro- guista, majd Molnár Miklós beszélt a párt programjáról, természetesen arról a látszatprcgram- ról, amelyet a prágai párbvezetőeég a magyar vidékek részére — a magyar választók megtévesztése céljából — állított össze. A gyűlés rövidesen közd őrültségbe fulladt. Ugyanis Gömöri ZoLán kézzelfoghatóan leleplezte a cseh iparospárt igazi arcát. Bemutatta a cseh iparospárt cseh programfüzetének eredeti példányát s magyar fordításban részleteket olvasott fel abból. A szélsőséges cseh sovinizmusról tanúskodó valódi program frenetikus „hatást" ért eL A jelenvolt iparosok és kereskedők egy emberként Ítélték el a cseh iparospárt ma gyár korteseit. Gómöri Zoltán kétségbevoota, hogy Maron Milán — aki a kormánykoalíció bizalmából évek óta ül a kassai kereskedelmi és iparkamara elnöki, valamint Kassa város polgármesteri székében — hivatva volna a szlovenszkói magyar iparos-ok és kereskedők képviseletére, így vele szemben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik és óva inti polgártársait, hogy a hamis frázisoknak felüljenek. A hallgatóság nagy éljenzéssel tette magáévá Gömöri Zoltán álláspontját és Sulán Ödön hiába próbálta menteni a kassai előadók jóhiszeműségét, a gyűlés a cseh iparospárt szempontjából százszázalékos kudarccal ért véget. Hol legyen a pozsonyi magyar reálgimnázium? Irta: Stelczer Lajos L Pozsony, május hó. A közelgő iishofeí óv végié újból fölveti a problémák egész Bánát, amelyek közül most ki ragadjuk egyikéi a legégetőbbeknek: a pozsonyi állami magyar (reálgimnázium elhelyezésének kérdését. Az áttekin tik értőbb tárgyalás szempontjából nézzük külön-külőn előbb a mai tényleges állapotot, majd a megoldást. A mai állapot vizsgálatánál egészségügyi pedagógiai éc adminisztratív szempontokat kei fi- gyelemhe vennünk. Nézzük az egészségű,gyiéket. Tudjuk, Ibogy a Vóde-ölöp-ndi épületiben két intézet működik: a magyar és a német állami réád- gsmnáziiuim olymódon, hogy hétifőn, kedden, szerdán délelőtt a magyar, délután a német intézetnek van órája, a hét második felében pedig fordítva. Mivel tehát csak vagy egy délelőtt vagy egy délután áll egy-egy intézet rendelkezésre, a napi penzumot ezalatt kell lebonyolítania, vagyis reggel 8-tól dóin lég 6, egyenként 45 perces órában kell az aznapi anyagot elvégezni. Az óraközök — nem minit rendesen ez>okás .— 10. hanem csupán 5 perces szünetekből állanák, csak a harmadik óra után van 15 perces szünet Az osztályokat ezen rövid idő alatt természetszerűleg nem lehet kellően kisze IIértetni, mivel elkerülhetetlen, hogy ebből az 5 percből el ne kallódjék jó pár pillanat. Különösen kellemetlenül érezbertti hatását ez a szellőztetni nem tudás a délelőtti és délutáni tagozat között. Hivatalosan 1 óra után 5 perccel kellene befejeződnie a délelőtti tanításnak, de még ha a tanárok Tögtön kim,ennének is a termekből, míg a diákok ö&szeszedelődwék, felöltöznek és kitódulnak, eltelik jó tíz pépe: negyedkettő van! A délutáni turnus tanulói pedig már javában ott állnak a kapu előtt. Ariról alig tehet szó, hogy az iskolaszolga takarítson, söpörjön, port töröljön, amint, ez természetes és szükséges lenne. Télen még ezenfelül a szerencsétlen, rossz helyen való takarékoskodás következtében oda fejlődött, a helyzet, hogy 'ha futná is valamennyire az időiből a szellőztetésre, nehogy a rossz levegővel együtt a meleg íb elillan jók, inkább, csakhogy meleg maradjon, benirxrekesztifc a bűzt is. A ikét intézetnek kél külön igazgatói és tanári szobára van szüksége, ami által — ha csak két helyiséget vonnak is el eredeti rendeltetését51, de mégis megcsappan a férőhelyek száma. Innen van az, hogy miig a leányoknak van egy tanterem-nagyságú világos szobájuk, ahol az úgynevezett lyukas óráikat töltik, a fiuknak ilyen hely nem jutott és kénytelenek megelégedni egy pincehelyiséggel, ahol néhanapján vallásóráJkat is kénytelenek tartaná más férőhely híján és ahol a fűtéssel is hajóik vannak. Nem is beszélve arról az anomáliáról,, hogy néhány évvel ezelőtt a lyukas-órás fiúikat egész egyszerűéin kitették az iskolából az uccána, nehogy esetileg a folyosókon lármázzanak, mert helyiséget nem tudtak rendob kezée ükre bocsátani. De ugyanakkor szigorúan tilos a fegyelmi szabályzat értelmében, a tanítás ideje alatt elhagyni aa intézet épületét. Az az intézet, mély délután van soron, nemcsak szeMőrtotés tekimbehábem van rossz helyzetiben, de világítási, fűtési tekintetben is, nem is említve azt a szintén, különöse® télen, súlyosan lob bacsó dolgot, hogy az ,indáét felerészben bizony kiesi és fiatal növendékei este botorkálnak haza. Ha elgondoljuk, hogy minden egészség főfelté- belte a tisztaság, a tisztaság pedig egyenesen arányik a tág, széHös, elegendő fóröhollyeí, akt kiox he kell -hogy lássa mindenki hogy offiyaa I intézet, melyet 40 évvel ezelőtt 8 osztályban te* nábött legföljebb 400 tanuló számára építettek, semmiképpen sem lehet elegendő férőhely egy 15 osztályos, 600 tamiulós magyar- és egy 20 os<> tályos, 900 tanulós német intézet számára. Pedagógia szempontból is tairtbatatíkan a bdhw zet. A laikus talán nem is gondol rá, hogy az ón* rendet mám szabad öttetezerüe® összeállítani Követelmény, hogy a nehéz tárgyakra körül jön kora reggel a són és dél felé haladva következzenek * könnyebbek. Ennek a jelen, esetben távolról- sem tehet eleget tenni, miért dvam órákat, melyeket Iha- külön. épület állam mindegyik intézet rendei- kezésére, délután ra lehetne halasztani most a* órarendkészitö kénytelen délelőttre beosztaná. Énekórák, legalább néhány tornaóra, rendkívüli tárgyak, gyorsírás, nyelvek, önképzőkör: egész jól ebemének délután. De igy kénytelenek beletörődni ajz amúgy is zsúfolt délelőtt be. Arról nem is beszélve, hogy sok minden helyes mnstnttníjcáő ekseuyved vagy teljesen megszűnik; például az önképzőkör vasárnap kénytelen összejönni és mag egyrészt érthető a részvétlensg, nem fe helyes dolog a diák egyetlen teljesen szabad napját lefoglalni; zenekar nem tud működni, csak esetről-esetre, énekkar nincs, de még csak könyvtárakat sem lehet berendezni helyszűke miatt. Egyik -másik vallásnak az oktartása is hátrányt szenved, ami bizony szintén nem helyes. Nemcsak az órák elhelyezése nem felélhet -meg a pedagógiai kövételiményekniek, barnám maguk a tantermek sem. Kikerülhetetleu, hogy anyuvá osztály mellett ne legyen pl. ütköző rajzóra. De mivel csak egy rajzterem van, némely osztály bizony kénytelen a saját, termében rajzolná, ami helytelen, mert azok a kis, kétszemélyes padok nem enne valók. A gyerekek természetszerűleg fészkelődnek, megnehezítik a fegyelmezést és kétessé teszik az eredményt. Ugyanez mondható a természetrajzi- és fizikai teremről is. Etenged- keíetien lenne a bemutatandó' kísérletek szempontjából, hogy ezeket az órákat ott tartsák, dohát a helyszűke nem engedi meg, úgyhogy ©ok osztály egyáltalán mindennemű természetrajza és fizikai demonstráció nélkül nő M. A szertárak felszerelése, ugyan nem folyik a túlzsúfoltságból, de ha már fölsoroljuk a hiányokat, említsük, meg. azt is, hogy különösen a fizikai szertár felszerelése nemcsak szegényes, de teljesen elavult, sok ' esetben hasznavehetetlen. Egyes osztályok padjai botrányos állapotban vannak, ©ok helyütt özönvíz előirt bosszú 5—6 személyes padok állanak. Általában az egész intézet mocskos, elhanyagolt, pedig az iskolai hatóságnak tudnia ketene, hogy a környezet menynyire befolyásolja a tanuló leiküJetét. Föltétlenül az Oktatás kárára Aran a délutáni tanítás általában, mert közvetlen ebéd után a gyerek bizony álmos és tunya. De tetézi ezt a ■bajt az, ha. pL nem tehet a zisufolteágnál fogva más indoklást találni, mint hogy ebéd után esetleg rögtön tornával kezdje egyik-másik osztály a tanítást. It.t .csak rövidem említem meg, hogy gondol-e a tanügyi hatóság arra. miinő felfordulást okoz ez a kettős turnus a háztartásokban, pláne ott, ahol több gyerek van és nem valamennyi jár a magyar reálgimnáziumba? A helyzetet bizonyos tekintetben komplikálja a ikooduikártós rendszer,. amelyre a/onte n ezúttal 'bővebben nem terjeszkedheteni ki. *— Vége következik. 4
