Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-14 / 111. (3663.) szám
1935 május 14, kedd. i'inimiII1■■■■■rrrw^^ii'iii'|||'imini n n1■■wwwnnMwimMrwni^ nwwimi 1—1^l■l■■^ll■■■^■■^l^^^l■H■l^i■■lTU^T—--■—' i niiwiraBiiBBMwiiriTiTaTniiTTnTi®BwnnMMwirarTiwwwM 19 35 május 14, kedd. __________________ ______ 1^GM-MA<S%ARmKLAI» ____________5 A massf^r SgépvlseUföáz iciSfséivefési vltáiifeaw GösnMs és SCánsfa fontos klietenttsekef tett ■ békejofekot ajánlott fel ÉckltartfKíiak Budapest, május 13. (Budapesti saei;kesztöségünk telefonjelentése.) A képviselőház a költségvetési vita során letárgyalta a miniszterelnökségi, honvédelmi és pénzügyi tárcák költségvetését, A miniszterelnökségi tárca költségvetésének tárgyalása során Rassay Kárply kérdést intézett a miniszterelnökhöz a tervbevett alkotmányjogi javaslatokat illetően. Azt is kérdezte, hogy mi történik az úgynevezett. sajtóalappal? Gömbös Gyula miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy ma is, mint a múltban, híve a titkos választójognak és feltétlenül sorra kerül a választójog megreformálása. Mindenesetre az az igyekezete, hogy a választójog ne látszat jog legyen, hanem nyílt és őszinte ákaratki- nyitváiíftási formája a magyar nép szeles rétegeinek. kát, mert nyugodt munkát ebben a* atmoszférában nem lehet végezni. Ezután a h'Onwédeílimi totóm költségvetéseim foeiTííu.t a aor. Gömlbös Gyula beszédiémek effiejéni megható szavakkal emlékezett meg Pilsudski marsallról akit a. leoigyteá nemzet bősének és a. lengyel haza ■ujj át erem tőjének nevezett, Piteuidiski marcalit, aki barát ja volt a magyar neimizetmeik, az egész máa- gyaraág gvászolijá. A teéjpwalwil'őftAz a, ihiádügyi Áré® költiségveitését. meg^zava-ata. Lakatos Gyula, a külügyi tárca köHteégveitéeé- nek előadója beszéde elején sajnáltkoaáeát fejezte ki afelett, hogy a 'nagyhatalmak a fcitsállamioifckal szemben a fegyverkezési egyen.jognság kérdésében. nem alkalmazzák azokat az elveket, amelyekéit. NémetoirEzágga.l Menüben aTkalima-ztak. Majd rámutatott ama. hogy sajnálatos tünet, hogy a kisebbségi kérdést egyes kisállamok nem kezelik ögy, ahogy ezt a jó szomszédi viszony ápolása megkívánja. Már pedig a kisebbségi kérdés rendezése a tengelye a dunai problémának is. Az előadó után Bcfebaitiflit Tibor szólalt föl. majd pedig Kánya Kálmán külügyminiszter röviden rámutatott arra, hogy7 sajnálatos, hogy egyes kiil földi országokban megnehezítik a Magyarországba való utazási, noha a magyar hatóságok minden lehetséges kedvezményt az utasok részére megadnak. Helyesnek tartja Ecikka/rdltnak azt a javastartát. hogy eajtóelőadót küld jenek Genfibe és szervezzék meg a- diélamariikaL államink hLrszolgá'latáb javaslatot komoly megfontolás tárgyává teszi kölüigyra.i.m=‘z;ter felszólalása uitáin a képviselő' - megszanna-zta a külügyi tárca költségveit ősét. A bukaresti konferencia állítólag ai osztrák Hahsbufs-restauráció kérdéséről tanácskozik Az alkotmányjogi reformok Iotárgyaíása ebbén a pillanatban se nem sürgős, se nem időszerű. Kijelentéit® azonban, hogy a mostani parlament működése során le fogják tárgyalni az összes aktuális alkotmányjogi kérdéseket, ezeknek az előkészítése azonban nagyon komoly és alapos munkát igényel. A sajtóalaopal kapcsolatos kérdésre válaszolva, kijelentette a miniszterelnök, hogy maga a parlament nyilvánította diszkrecionális alapnak a sajtóalapot, úgyhogy ezzel az elvvel kerülne ellentétbe, amennyiben részletes válását adna a hozzá intézett kérdésre. Annyit azonban kijelenthet, hegy az alapot a magyar nemzet legfontosabb érdekeinek szennmelta rtásával használja fel a kormányzat. A miniszterelnök után Eekhai'dí Tibor cineTke- dett szólásra és kérdéseket intézett a miniszterelnökhöz. Az egyik kérdés: Hajlandó-e a miniszter- elnök garantálni azt. hogy a hatóságok az állampolgárok törvényes jogait respektálják? — A másik kérdés pedig: Mi lesz a titkos választójoggal? Gömbös Gyula miniszterelnök azonnal válaszolt Eckhnrdt interpellációjára és kijelentette, bogv a titkos választójogról az általános vita során elmondta nézeteit, ebhez semmi hozzátenniváiója nincs. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy támogatja-e az állampolgárok törvényes jogainak tiszte- letbemtartását, ez fölösleges kérdés, mert hiszen mint a múltban volt, úgy a jövőben is mindig őrzője marad a törvényes jogoknak. Ha Echhardt konkrét adatokkal fog szolgálni bármifajta hatósági visszaélésekről, gondoskodni fog róla, hogy huszonnégy óra alatt az ügyet kivizsgálják és orvosolják a sérelmeket. Beszéde végén a miniszterelnök felszólította Eckhardtot, hogy felejtse el a választási izgalmaBukarest, május IS. Tihüescu román külügymi- ’ iriszter vasárnap délután a bukaresti balkánkom- íeremcia tanácskozásaival kapcsolatiban rövid nyilatkozatot adott a sajtónak. Titalescu bejelentette, hogy a tárgyalások csak hétfőn érnek véget, mert sok kérdés maradt, még elintézetlenül. Hivatalod'jelentést is csak hétfőn este adnak-ki. Arról, hogy a tanácskozásokat miért folytatják még Jefties jugoszláv miniszterelnök elutazása után is. $ miért 'hosszabbították meg egy nappal a ■ tanácskozásokat, Titule-scu fenti kijelentésén kivid egyebet nem volt hajlandó mondani. Ezért ma olyan hírek terjedtek el, hogy a balkánkenfer encián résztvevő delegátusok között lényeges véleménykülönbségek merültek fel. Állítólag a hétfői tanácskozásokat az tette szükségessé, hogy Ausztriában meglepő események várhatók. Titulescunak hir szerint az a felfogása, hogy a liahsborg-rcstauráció Ausztriában nem érdekli túlságosan Romániát, ellenben a kisaníanf továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországon szó sem lehet a restaurációról. Az osztrák restaurációt is csak azzal a kikötéssel fogadják el, ha a nagyhatalmak egyszersminden.- Icorra kötelezik magukat arra, hogy a magyarországi restaurációt feltétlenül meg fogják akadályozni. Két denai SssfMwöát akar a kssantaut Hir szerint a kisaiiíant állami nem egy, hanem két dunai konferenciát kívánnak. Az elsőt jiuitiius közepe táján tartanák meg Rómában, vagy Firenzében és itt be nem avatkozás! és meg nem támadási szerződést kötne Magyarország és Ausztria a kisantant államaival s ezt alá imák Franciaország és Olaszország képviselői is, sőt ha lehetséges, még Németország és Lengyelország is. Ha ez a szerződés készen áll. akkor következik a második dunai konferencia, amelynek két főtárgya volna. Az egyik a résztvevő államok között kötendő kétoldalú katonai egyezmény, a másik, amely ennek ellenértéke volna, a magyar—osztrák—bolgár fegyverkezési egyenyiguság megadása. Hir szerint a Msantant a halárbktositó kálón a szerződéseket egész Európára ki akarja terjes/ teni. Eiisaiasztjáft a rémié konferenciát Belgrád, .május 13. A belgrádi Politika citniü-lap bukaresti levelezője a bukaresti konferencia tiszteletére adott estebédről — amelyen a diplomáciai kar is hivatalos volt — irt tudósításában szenzációs formában közli, hogy Sele bukaresti olasz követ ez alkalommal hosszasan tárgyalt Titulescu- val és a levelező szerint közölte, hogy a jiinius 3-ára tervezett római értekezletet elhalasztják. Olaszországnak ez az elhatározása teljesen fedi a balkánszövetség államainak kívánságát, amelyek a római konferencia összeillése előtt egymás közöl; teljes mértékben tisztázni akarják a dunai paktum ügyét. Féiieiwifai&s osztrák jelentés Mussolini és Sdiusdinigg firenzei tanácskozásáról veit eddig a budapesti Pázmány egyetemnek Budapest, május 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tegnap ünnepelte meg alapításának háromszáz esztendős évfordulóját. Siabíiüwa helyezték Fenczik Istvánt Prága, május 13. Annak idején megírta a P. M. H., hogy dr. Fenczik Istvánt, a ruszin nemzeti párt vezetőjét Amerikából való visszatérése alkalmából Égerben letartóztatták s beszállították az ungvári kerületi bíróság fogházába. Néhány hetes vizsgálati fogság után a kerületi bíróság vádtanácsa szombaton elrendelte dr. Fenczik szabadlábra helyezését. A végzést az ügyész fel folyamodta s ennek folytán a kassai felsőbíróság ma döntött az ügyben s dr. Fen- cziket 50 ezer korona kaució ellenében szabadlábra helyezte. — Nyolc napra betiltották az „Erdélyi Lapokat'*. Bukarestből jelentik: A nagyváradi harltisfcparanC'snoksák a Nagyváradon megje- ionő „Erdélyi Lapok"-at nyolc napra betiltotta azzal az indokolással, hogy a lap nem tartotta be az ostromállapotra szóló törvény rendelkezéseit. Becs, május 13. Dr. Schuschnigg kancellár és Mussolini tegnapi firenzei tanácskozásaival foglalkozik ma az osztrák kormányhoz közelálló „Reichspost", A lap megállapítja, hogy tévedésen alapulnak azok a sajtókommeníárok, amelyek a két államférfiu tanácskozását összefüggésbe hozzák a velencei konferenciával, éa főleg azok a hírek bizonyulnak egészen hamisaknak, melyek olyan színbe akarják feltüntetni a tanácskozásokat, mintha a velencei konferencia bizonyos kérdéseinek a korrektúrájáról lenne szó. Nem igaz az sem, hogy akár az osztrák fegyverkezés, akár a Kabs- burg-restauráció kérdéséről értekezne a két államférfiu. A lap megállapitja, hogy az általános védköfelezettség azonnali bevezetése nem jöhet tekintetbe Ausztriában, sokkal inkább van szó egyelőre a fokozott véderő megszervezéséhez szükséges anyagok beszerzéséről, amelyeknek a korlátozását a kisaníant-államokkal kölcsönösen fogja az osztrák kormány szabályozni. Ami pedig a Habsburg-restaurádót illeti, állapítja meg a lap, ennek a kérdésnek eldöntése mindenkor az osztrák nép szuverén akaratától függ. Természetesen ennek a kérdésnek az eldöntésénél is szóhoz kell jutni az általános békeakarat és a jó szomszédság szempontjának. Jenő főherceg pucsterve „légbői kapott ostobaság" Budapest, május 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Arra a bukaresti hírre vonatkozóan, hogy Jenő főherceg puccstervekkel foglalkozik, az osztrák szövetségi kancellári hivatalban a következő kijelentést tették „Az Est“ bécsi szerkesztőjének : „Ez a hir légből kapott ostobaság, amelynek semmi jelentőséget sem tulajdonítunk. Ilyenfajta hírek különböző változatban időről-időre megjelennek." Jenő főherceg környeztében is a legnagyobb határozottsággal cáfolták meg a puccsról szóló híreket. Az ünnepségen a magyar politikai, társadalmi és közgazdasági élet kiválóságai és az egyetem doktorai jelentek meg. Az ünnepi beszédet Kenyeres Balázs rektor mondotta, aki beszédében foglalkozott az egyetem történetével és jelentőségével. Az egyetemnek kilencvennyokadik rektora ő, s eddig nyolcszázhatvan tanár működött az egyetemen, amelynek előadásait eddig több mint félmillió diák hallgatta. Az ünnepség egyik fénypontja volt az ötven évnél régebben felavatott negyven doktornak ünneplése, akiknek ez alkalommal aranydiplomát nyújtottak át. Kilenc fiatal doktort avattak a kormányzó gyűrűjével doktorrá. Végű Gajzágó László meghatalmazott minisztert és Sipőcz Jenő főpolgármestert diszdokto- rá avatták. Az ünnepségek keféjére'ekéét ” koszoruzták Pázmány Péter szobrát és a világháborúban elesett egyetemi tanárok és hallgatók emlékművét*
