Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-12 / 110. (3662.) szám

16 ^RXGAlA\\GtARHlRLAr» Fagyjóslás Irta: BOCHTA VIKTOR országos gyümölcsészeti felügyelő A meteorológiai intézet jelentése sze­rint nincsen kizárva, hogy a fagyos időjárás megisnfétlődik. A prognózis különösen időszerűvé teszi az alábbi cikket: Pozsony, május 11. A válságos hőmérsétkletet sokasam szabad megvánmiínik, hamean a védeke­zést meig kell ketoenünik mindig úgy, hogy a hő­mérséklet ne süllyedjen a vtláságos fok alá. Ép­pen ezért bizonyos valószínűséggel tudnnnik kell, hogy máikor vórlhatuinik fagyot, tehát meg kell jó- Solmunik a fagy jövetelét legalább megközelítőleg. A légnyomás méréséire légsmlyménőt haszná­lunk, tegyen az bármily alakban. A légeaüymérő mindig a levegő jelenlegi állapotát mintát ja, tehát nem időjós. Csak midőn összehasonlítjuk a je­lenlegi eseteket az előzőkkel, következtethetünk a következő változásokra. A légnyomás változásának gyorsasága és nagy­sága igen fontos és ezt mutatja a iégsulymérő emelkedései, il­letve esése. Ha a iégsulymérő gyorsan emelkedik, vagy esik, változást várhatunk. Feltétlenül szükségünk mn egy kinti, szabály­szerűen (az időjárástani előírások szerint) elhe­lyezett, jó hőmérőre. A kései fagyok idejében, vagyis április és május hónapban, legmagasabb nálunk a hőfok lő óra tájban, közepes M9 és 20 óra tájban, a legalacsonyabb az éjszaka vége .felé, napkelte előtt. . Alkonyaikor, vagyis az est beállta előtt, a leg­nagyobb valószinüséggel megállapíthatjuk a közelgő éjszaka legalacsonyabb hőfokát. Ha 18 óra tájban derült időben, gyenge szél mellett a hőmérő + 5 C°-t mutat és a hőmérsék­let minden két órában 0.5 ,C°-ál esik, így reggelig + 0 C°-ra száll. Ha a hőmérséklet minden órában 1 C°-kal lejebh száll, akkor minden esetben reggelre fagy lesz, még ákkor íe, ha 18 óra tájiban a hőmérő + 5 C°-nál többet mutatott. (Wálson; OomeH Bull No. 316.) A fágyjósiás jó eszköze az is, ha. est-e megálla­pítjuk, hogy hány fok mellett történik a harmatképződés, ezáltal megkapjuk azon hőfokot, amelyre az éjjeli hőménséklat teszálilhat. Énre a célra Legmegbiz- hatőhban az Aiugust-féle pgychnomieter-t hasz­nálhat juk. Ezen eszköz két hőmérőből áll, az egyik ned­ves, a másik száraz. A nedves hőmérő gömbje finom fátyolszöveibe van burkolva, amelybe gyapjú cérnaszálakon viz szívódik fel- A száraz hőmérő mindig nagyobb hőfokot mutat, mint a nedves. A fagyjé&lásboz tudnunk kell, amit a bajorországi Láng megálla­pított nyolc évi megfigyeléseinek alapján, hogy éjjeli fagyot várhatunk akkor, amidőn a nedves hőmérő a levegő 14 C°-os hőmérséklete mellett legalább 5.8 C-al, » ,, n 55 4.9 >5 fŐ „ „ n W 4.0 55 8 n » tt W 3.1 51 6 yt r> rt V 2.3 >1 ^ *i n n » 1.5 55 2 n « „ w 0.7 55 mutat kevesebbet, mint a száraz hőmérő. Ezen szabályszerűség az összes eseteknél mindössze csak 3 százalékban nem következett be, tehát ezt a gyakorlati életben teljesen megbízhatónak ve­hetjük. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lónk ás területen, lent mindig nagyobbak a fagyofcozta kánok, mint fönt Ennek az az oka, hogy a hidegebb, vagyis nehezebb levegő az alacso­nyabban fekvő helyekre áramlik, ott felgyülemlik és kárt okoz. Hogy a lejtő egyes részein a hőmérsékleti kttlönöbségek milyen na­gyok lehetnek, mutatják azt Kassner K. drr. „Das Wéttér“ (Berlin 1908, Pag. 97.) c. könyvéből vett következő esetek: A hőmérsékleti különbség a lejtőn-: 1887. február 15. 16. 17. 18. 19. derült felhős a lejtő legmagasabb pontján ,s s .? * s — 9.4 C° —13.9 C° —17.2 C° —19.5 C° — 6.6 C° 20 lépéssel alacsonyabban ...........................—11.3 C° —14.7 C° —19.2 C° —20.2 C° — 7.2 C° 50 m-ei alacsonyabb a legmagasabb ponttól . . —17.5 C° —22.4 C° —27.8 C° —28.5 C° — 7j5 C° (Elégedetlenek a dohánytermelő gazdák a fagy­kárért kapott biztosítási összeg miatt.) Komáromi tudósítónk jelenti: A Szlovenszkóá Dohányterme­lők Szövetségének komáromi körzete Kleiibl Ká­roly földbirtokos elnökletével tartott ülésén a kö­telező jégk árb iztos’i tárnál foglalkozott. Ugyanis minden átvett dohány árának négy százalékát kell. hogy a dohánytermelőik kötetezőleg befizes­sék a jégkár s fagvás elleni biztosítási díjul. Az 1934-ben történt fagyások miatt kiutalt biztosítási összeggel azonban a gazdák nincsenek megelé­gedve, a fagykárt tulalacsonyra értékelte a biz­tosítótársaság s a fagykárra a gazdák, a biztosítás ellenére is ráfizettek. Számos panasz hangzott el ezzel kapcsolatban s az elégedetlenség általános. — A gyűlésen továbbá elhatározták, hogy uij do­hánytermelő szabályzatot létesítenek. A szabály­zat megalkotására bizottságot küldtek ki. (Magyarországon csökkent a bankjegyforga­lom.) Budapestről jelentik: A Magyar Nem­zeti Bank május 7-i kimutatása a következő adatokat tartalmazza: Követelés: érckészlet 113,293.949.43 p. (plusz 240.460.15), leszámí­tolt váltók, közraktári zálogjegyek és érték­papírok 500.426.281.96 (mínusz 14,524.337.59), kézi zálogra adott kölcsönök 11,792.600 (—), az állam adóssága 60,722.240.03 (plusz 1,974.146.90), épületek és felszerelések 5,980.784.79, egyéb követelés 68,133.097.59 (plusz 287.652.79) pengő. Tartozás: részvény- tőke (30,000 000 aranykorona) 34,756.005, tar­talékalap 9,520.078.47, bankjegyforgalom 348.723.480 (mínusz 19.823.090), zsifőkövetelé­sek, letétek és azonnal ésedékes más tarto­zások 88,614.660.48 (plusz 10.121.7fV 31), az alapszabályok 73. cikke alapján kibocsátott pénztárjegyek 109,064.836.67, egyéb tartozás 169,372.803.18 (mínusz 2,320.714.06) pengő. (Német—csehszlovák fakiviteli tárgyalások Ber­linben.) A Németországba irányuló csehszlovákiai fakivitel az utóbbi időben megakadt. A német ke­reskedelmi kormány újabban nem ad ki fabeho­zatali engedélyeket, illetve devizaengedélyeiket, ámbár Csehszlovákia még nem merítette ki fa­beviteli hányadát Legutóbb már a Németország­ba importált fa. árának kifizetésére sem adnak a németek devizaengedélyt. E nehézségeik leküzdé­se és a németországi fakivitel elősegítése érdeké­ben Berliniben közvetlen tárgyalások indulnak meg, melyeken csehszlovák részről dr. Brabec Psztály főtanáé sós. a csehszlovák kereskedelmi delegáció tagja vezetésiével a csehszlovákiai fa^ Exportőrök két megbízottja vesz részt. A csehszlo­vák küldöttség rövidesen Berlinbe utazik. (Állatvásári hir.) A hétfői prágai állatvásár várható fölhajtása a vásár pénztár igazgató­ságának jelentés szerint 650 vágómarha, 2600 belföldi hússertés és 1200 külföldi hízott sertés. (Mennyi a magyar állam adóssága?) Budapest­ről jelentik: Az állami költségvetés részletes ada­tai szerint a magyar állam összes adósságának tőkeálladéka 1761.26 millió pengő, amelyből 1036.27 míJilíó hosszúlejáratú adósság, 724.98 millió pengő pedig függőadósság. Az összes adósságból 1181.26 millió külföldi és 579.99 millió pengő belföldi adós­ság. A költségvetés adataiból megállapítható, hogy a magyar állam eladósodása nem oly súlyos, minit általában hangoztatni szokták. (Amerika fizetési egyenlege újból kedvezően alakul.) Az Egyesült Államok fizetési mérlege a válság éveiben igen nagy mértékben rosszabbo­dott, mert a külkereskedelem romlásán kívüli a kimenekülő tőkék és a külföldi adósságszolgál­tatások elapadása annak feleslegét rendkívül ösz- szezsugoritotta. Mint Newyorkból jelentik, az el­múlt évben a dollár viszonylag állandó értékelése következtében a kimenekült tőkék újból vissza­áramlottak. Ezenfelül európai tőkék is egyre na­gyobb mértékben fordulnak Amerika felé. Hoz­zájárul mindehhez, hogy Amerika aranykészlete állandóan gyarapszik és hogy a külkereskedelem aktív egyenlege 478 millió dollárra növekedett az előző évi 226 millióval szemben. Mindezeket a tételeket egybevetve, a fizetési mérleg kedvező egyenlege 1.35 milliárd dollárra szökött fel. (Világgazdasági konferencia Párisban.) Az ered­ménytelenül lezajlott számos hivatalos világgaz­dasági konferencia után mórt a Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara 'hívta össze jnnius 24-re a leg­fontosabb 32 ország magángazdaságának képvi­selőit, hogy megbeszéljék a világkereskedelem fel­lendítésének módozatait. Az eddllgd konferenciák többnyire csak elméleti jelentőségűek voltak, mert a leszögezett irányelveket a kormányok képvi­selői tulajdonképpen csak elméletben helyeselték, a gyakorlatban azonban folytatták az elzárkózás politikáját (pl. a londoni konferencia.) A mostani értekezlettől azért várnak nagyobb eneidményeket, mert arra meghívták a nemzetközi gazdasági kap­csolatok gyakorlati megszervezőit, a fennálló nemzetközi kartetek vezetőit is. A szaksajtó az értekezlet híréhez megjegyzi, hogy a hajdani sza- badlkereskedefem elvéről igen kevés vita fog foly­ni. Inkább arról lesz szó, hogy a kialakult nem­zetgazdasági rendszereket összeegyeztessék. (Mi igaz a tengerentúli búzatermő területek ka­tasztrófájából?) A búza világpiacán az elmúlt he­tekben az amerikai porviharok híre nagy áremel­kedést okozott. Mint az Ecooomist newyorki tu­dósítója jelenti, a homokviharok április utolsó napjaiban sem szűntek meg. A jelenség oka az, hogy a katasztrófa által 6ujtott országrészekben több év óta rendellenesen száraz az időjárás s így a tavaszi viharok a könnyű homokos talajt millió tonnaszámra söprik el a földekről. Az Egye­sült Államok őszi búzatermését az eddigi 490 miililió busbeÍrről szóló jelentéseikkel szemben most már csak 435 millióra becsülik. így valószínű, hogy a te.rmés éppen csak fedezi a belföldi szük­ségletet e az Egyesült Államok az idén sem sze- ' nepielhetnek a búza-eladó országok sorában. 1935 május 12, vasárnap. in—iwa w mán i iiii iimn'i’ i » (Enyhítették az osztrák devizarendelkezéseket) Bé-cs'ből jelentik: Az Osztrák Nemzeti Bank már jus 1-ével olyan könnyítéseket engedélyezett a devizaforgalomban, amelyek a szabadforgalomhoz való visszatérés útját egyengetik. Magánfcliiriíng- ben a külföldi kifizetéseik már szabadion szerez­hetők be 6 állítólag a községi és ipari kölcsönökre vonatkozó tranezferremdellkezéeek enyhfitéséne i® még ez évben sor kerül. A külföldre utazók leg­feljebb 700 ecbiliinget vihetnek magukkal, azon­ban csekkeket is hoszrn állhatnak fel. ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha Prága, május 11. (Pragoradio.) Noha a nyi­tást megelőző magánforgalomban szilárd irány­zat nyilvánult meg, a hivatalos forgalom irány­zata ellanyhult s a forgalomba került értékek árfolyama mérsékelten visszament. Az irány­zat kialakulásának folyamatát külső körülmé­nyek nem befolyásolták, egyedül a piac tech­nikai helyzete játszott szerepet az irányzat lany­hulásában. A forgalom élénk ütemben bonyo­lódott le. Zárlat előtt az irányzat elvesztette egységes jellegét, de az árfolyamlemorzsolódá­sok túlsúlyban maradtak. Apollo 4, Bánya és Kohó 3, Cseh Kereske­delmi 10, Kábel 18, Kolini Vegyi 5, Kosmanos 2, Königshofi Cement 15, Tejipar 5, Orion 5, Aussigi Vegyi 5 és Nyugatcseh Chamotte 5 ko­ronával gyöngült. A lanyha irányzattal ellen­tétben néhány speciális érték árfolyama meg­szilárdult. Főképpen cukoripari értékek iránt mutatkozott élénk érdeklődés: Cseh Cukor 10, Schönprieseni 8, Aussigi Finomító 15, Krizsik 2, Malom Rt. 2, Poldi 15, Prága-Duxi 4, Ring- hoffer 4, Egyesült Gyapjú 2, Északi Vasút 10, régi Északi Vasút 15, uj Északi Vasút 25, Csehszlovák Solo 8 és Hengerművek 3 koro­nával megszilárdult. A beruházási értékek piacán a helyzet kon­szolidálódott. A forgalomba került államértékek árfolyama jól tartott irányzatra mutat. Nemhi­vatalos kuliszban Pozsonyi Magnezit 10 és Brüxi Szén 7.50 koronával javult. Ezzel szem­ben a Skoda-obligáció 7.50 és a magyar C. C. járadék 0.50 koronával gyöngült. A magán- lombardkölcsönök kamatlába nem változott. Kölcsönök iránt nem mutatkozott érdeklődés. BUDAPEST IS BARÁTSÁGOS Budapest, május 11. A spekuláció fedező vásárlásai következtében az értéktőzsde mai forgalmában barátságos irányzat jött léire. A barátságos irányzat valamennyi értékpia­con megnyilvánult. Fokozott érdeklődés bá­nyászati, vasipari és épitési értékek iránt mutatkozott. Ezek az értékek aránylag jelen­tős árfolyamnyereségre tettek szert. A tőzsde­idő második feléiben Bauxit és Magyar általá- mos Szén árfolyama nyereségrealizálások nyomán mérsékelten visszament. A szilárd- kamatozású értékek piacán erősen javult a fővárosi kölcsönök árfolyama. Haddkölesönök­ben javailó árfolyamok mellett élénk forgalom bonyolódott le. BECS BARÁTSÁGOS Bécs, május 11. Noha a forgalom ma sem élénkült meg, az értéktőzsde mai napját ismét barátságos irányzat jellemezte. A forgalom­ba került értékek többsége javult. A beruhá­zási piacon a forgalom szűk keretek között mozgott. A szövetségi kölcsönök árfolyama jól tartott. A schillingértékek piacán egységes irányzat nem jött létre. Kuliszban túlsúlyban vannak az árfolyamjavulások. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányát elvesztette egy­séges jellegiét. BERLIN BIZAKODÓ Berlin, május 11. Az értéktőzsde mai for­galmát a tőzsdeköaönség bizakodó magatartá­sa jellemezte. A mai forgalom barátságos alapirányzat mellett bonyolódott la Kedvező gazdasági helyzetjelentések élénkítő hatást gyakoroltak. A forgalomba került értékek ár­folyama mérsékelten javult. A javuló irány­zat ellenére szórványosan árfolyamlemorzso­lódások is adódtak. Köiött devizák: május 11 május 10 pénz áru pénz Am Budapest . 493.­497.— 493.— 497.— Bécs . . 447.— 450.­447 ­450— Bukarest . 18.30 18.70 18.30 18.70 Riga . . . 627.­633.­627.­633— Tallin . . . , . 606.­614L— 606.— 614.— A prágai értéktőzsdén előfordult kötések 6 május 10 május II lCy*wmtaylt8l©«<Hi . • • • 91.85 —.— 91.85 6%-o» bernhitáil kOlosOn . , 95.— —.— 95.— — • 6%-ot beraháxáal Mlo*. 1928 , 95.20 —95.20 —*— ! LUstkőlosdn ....... 92.70 92.70 — ' 6%-ot Inv áUnmkOlcrfta , . 92.70 —.— 92.70 —.— • 5%-o» álUmkőleaőn 1928 , , 88.75 —.— 88 90 —.— 4%-ot a»*M-<x1erbwgi . • , 70 60 —70.60 —.— 4%%-0* pót Járadék , , | , 72.— 72.- — .­4.2%-o* oőtjáredék. t ■ a > 66.— —66 — i%-o* oőtjáradék . • ■ ■ . 61.90 —61.90 —.— 8 80%-ot (xHjáradék « « p • 56.75 —.— 56.75 —.— BaiUkOlcaOnkártalaoítia . ■ . 49.— —.— 49.— —.— 6%-o» morva oraa fcöIciTn —.— —.— ——.— . 3%-oa bábom előtti adósrAf? , ——.— —.— 6%-oa etek Jelzálogbank • * 97.— —97.— —.— 4%-ot Katta oderber&l 1889 , —.— —.— —.— —.— . Otebszlovák Nemzeti Bank . . 4520.— ——.— —.— Kordbabn .....................» , , 4320.-4315.-4325.— — .— • Mordbabn Bonnok . ( ■ ■ t 860.— 865 — ■ Oeeh Önkort pár . a ( ■ ■ « 574.— 577.— £85.— 587.— BebOUer . . , a • ( ■ , 1680.- -.-1680.- -.­Hurrát Ónkor, , , § ■ t t —. — —.— —­Auselgei Finomító « ( • i • 840.— 850.— 860.— 865.— 810.- 811.- 813.- -.­Prágai Halmok , , • « ■ .1220.— -.-1190.— Roltm Mórágy* ................... 295 — —.- 29D.— —.­Ko lini Káré . f.iei. 135.— 135 - — Kolini Siess • ■ • • • t t —.— ——.— — tejipar • '«•••■ —.— -.- 1355.— —.­áu*«igt Vegyi a i « ■ , , 947.- 953 - 950.- 048.­Bndwelsi Sör ■ ■ • ■ « . 1780.— — Kőnlgsdoter üement , • « , 907.— 910.— 890.— —.— Oseb Mórra Kőiben DanSk # . 1420.— 1425. —1425.— — Brflnni Gépek • i t ( i , 80.— —79.— — .— Ringhofter . « « i ■ ( ■ • 393 - 391.— 395.— —.— Nyugeteseb BzAn. ( ■ i i • 337.— —337.— —.— Alplne . . , « e • e » 52.75 —52.75 Berg és ................................. 1475.- 1478 -1480.- —.­J Poldi • • • e • • ■ » 593.— —.— 608.— —.— Hrigal Vas. e ■ . i , ■ , 550.- 565.- 567.­Skoda ...sí..,. 953.- 960.- 967.- 951.— ^ossonyi Kábel , ( e i » 762 — —.— 742.— —.— Inwald ••■■■< ——.— —. — — OUescbanl Papír • , i « , . 452 — —452 — — .— A budapesti értéktőzsde árfolyamai: május 10 május 11 Magyar ffemietl Bank . . , 178.— 178 — ................................ 133. - 136.50 Ma gyar általános Kőszén , , 313.— 314.— ..iiiite, 28.70 29.10 Unkán? 69.- 69.20 Msgrar regyver , ( • ■ s » 101.50 104.50 Oaai Danubius esetet 24.30 24.60 k*®* ■ • t ■ i s i ■ » 36.— — Vagőngyár , , • i , e ■ • a,n»* • i ........................... 47.25 47.75 Ót a faipar 27.- 27.­a#T* ’ » i ■ i • t e i 21.— 21.— állam vasút 27.50 27.50 IXtest . i i • i e e • 77.30 77.30 Magyar Cukor • t • e ■ • 139.— 140.— Izzólámpa . .iiiii, — Bési«*nytőr . , , , § § , 133.50 — Hangárra műtrágya t i • 26 75 27.­Btlkrs . . ,,>essi< —.— —.— felien , • • a ■ ( , —. — —. — üurnán , , , « , , • , , 69.— 60.50 A prágai tőzsde devizalegyzései: ma tegnap Hiv. pénz áru pénz áru disk.^ Alexandria 119.10 119 90* 119.10 119.90* 7 Amsterdam 1625.— 1629— 1623.50 1627.50 4% Athén . . . 22.59 22.80* 22.50 22.80* 7 Béig rád . 65.3866 £5.6366* 65.8866 55.6366* 5 Berlin . . 961.75 964.25* 962.75 965.26 4 Brtissel . . 405.40 406.60 405.65 406.85 2% Budapest . 707.35 709.35* 707.35 709.35* Buen. Aires 617.— 623.— * 617.— 623.-* 6 Bukarest . 24.126 £4.326’ 24.126 24.326* 4% Danzlg . . 449.50 452.50 451.50 454.50 6 Helsingfors 51.35 51.75* 51.425 51.825 4 Kopenhagen 520.60 523.50 520.50 523.50 2% Kowno . . 401.50 403.50 401.25 403.25 6 Lissabon . 105.475 106.275 105.60 106.40* 5 London . . 116.55 117.15 116.50 117.10 2 Madrid . . 327.375 329.375 327.375 329.375 5% Mailand . . 197.60 198.40 197.60 198.40 3% Montreal . 23.79 23.91* 23.79 23.91* 8% New York. 23.985 24.085 23.99 24.09 1 % Oslo . . . 585.— 588.— 585.— 588.— 3% Paris . . . 158.— 158.40 158.05 158.45 2% Riga . . . 778.60 781.50* 778.50 781.50* 5*A Rio de Jan. 204.— 206.—* 204.— 206.—* Sofia . . . 28.60 28.70* 28.60 28.70* 7 Stambul . . 19.20 19.30* 19.20 19.30* Stockholm . 600.— 603.— 600.50 608.50 2*/j Tallinn , , 640.— 644.—* 640.— 644.—* 5 Warscbau , 451.125 453.125 451.— 453.— 5 Wien . . . 569.15 570.65* 569.15 570.65’ 4 Zürich . . 775.— 777.— 775.125 777.125 2«£ aiimiiiiMniiiiii i nsiitgmaaKKg«9saes,»gfe ^RXGAItA\A!GÍÍAIt.HlRr^ Felelős szerkesztő: Forgách Géza Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: I. Hot thy Miklóe-ut 21. IV 3. Telefon 59 8 98. Szer . kesztö Zólyomi Dezső. — Pozsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Lőrinckapu-ucca 17 II Telefon; 27 -87. Szerkesztő: Reborovszky Jenő. — Ruszin- szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: Ungvár, Vár­alja ucca 7/2. Szerkesztő: Rácz Pál. — Kassai szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő ucca 105- I. Telefon: 35 29. Szerkesztő: Dr. Sziklay Ferenc és Kelembéri Sándor. — Nyitrai szerkesztőség és ki- adóhivatal: Wilson ucca 34. I. és Methód-tér 3. Szerkesztő: Dallos István. • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. • Hirlopbélyeg használata a prágai postaigazgatóság 56.660/ Vi 1—1934 ez. rendeletével engedélyese. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom