Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-03 / 102. (3654.) szám

éTf' 102* í3654> Slém " Pé>ltek * III ............................ i— —— i » i ni..»i^MMBMmMMl^MMMr-M^MMMM«aBMMMMMMBM«MMBM»MMIM«MM^MiMT»mnmiMMMMlMlMBmilllM««MMlMmmWIIMri«»innT«»IMmiirnmnB1»milM II lllllllllllllinTri*W ' Előfizetési ár: évente 300. félévre 150. negyed' évre 76. havonta 26 K£„ külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes sxám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki Szerkesztőség; Prága 11., Panská A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság jlice 12 n emelet « Kiadóhivatal: . # m ö Prága 11., Panská ulice 12, HL emelet. politikai napilapja •• telefon: 30311. ® <• SÜRGŐNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Magyar-német fegyverbarátság Sir John Simon bukik? Az angol alsóház Németország ellen A tengeralattjárók problémája -- lilább 5 millió font a légi fegyverkezésre - - Francia-angol floitatárgyaiások London, május 2. Csütörtökön az alsóház1 megtartotta nagy külpolitikai vitáját, amely­nek folyamán szóbakeriiltek az európai poli-! tika legújabb fejleményei. A vitát MacDonald ] nyitotta meg, aki beszéde elején bejelentette,' hogy a brit légi haderőt tetemesen meg-; nagyobbitják, Baldwin 1984 november 28-i i nyilatkozatát a körülmények közben fényesen igazolták és Nagy-Britanniának semmiesetre sem szabad alárendelt szerepet játszania a német légügyi fegyverkezés mellett. A kor­mány arra fogja kérni a parlamentet, hogy a katonai repülésre fordított 20,996.007 fontos költségvetést 5 millió fonttal fölemelje. A felsőház a .békés revízió" kérdéséről vitatkozik London, május 2. A felsőházban szerdán folyt le a nemzetközi helyzet vitája s ugyan­akkor elintézték azt a határozati javaslatot is, amelyet Davies liberális felsőházi tag nyújtott be. A határozati javaslat azt kívánja, hogy a népszövetségi szervezetet úgy alakít­sák át, hogy lehetővé tegye a békeszerződé­sek békés megváltoztatását és erre a célra mindenkit kielégítő procedúrát dolgozzon ki. Stanhope külügyi alállamtitkár válaszolt az elhangzott beszédekre s mindenekelőtt utalt arra, hogy a nemzetközi rendőrség megszer­vezése, amelyet néhány felsőházi tag jónak tart, a mai körülmények között lehetetlen. A nemzetközi rendőrségnek legalább két- három millió katonából kellene állnia, hogy elég erős legyen az esetleges támadó had­seregek, például a harminchat német had­osztály, megfékezésére. Davies határozati javaslatával kapcsolatban az alállamtitkár kijelentette, hogy a békeszerződések úgyne­vezett békés megváltoztatását nemzetközi utón egyetlen államra sem lehet rákénysze­ríteni, mert ez a rákényszerités okvetlenül háborúhoz vezetne. Lehetetlen eleget tenni a határkiigazitási kívánságoknak anélkül, hogy valakit ne kényszerítenének területe egy részének átadására. Amíg a népek között nem lehet helyreállítani a teljes barátság és bizalom atmoszféráját, addig egyetlen állam sem egyezik be területe egy részének átadá­sába s ha erre kényszeríteni akarnák, az akció még a mainál is nagyobb nehézségek­hez vezetne s okvetlenül katasztróíába so­dorna egész Európát. Stanhope alállamtitkár nyilatkozata után Davies visszavonta határozati javaslatát Fontos minisztertanács London, május 2. Az angol kormány tegnap ülést tartott és foglalkozott az angol légi had­erő átszervezésének problémájával. Ezen­kívül flottaügyekről is szó volt a német ten­geralattjárók építésével, kapcsolatiban. A ka­binet kitart eredeti elhatározása mellett és azt óhajtja, hogy május második felében a közbejött nehézségek ellenére megtartsák Londonban a német—angol flotta tárgyaláso­kat. Csak e tárgyalások után dönt az angol kormány a flottaépités további programijáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket foganatosítani kell a flották jelenlegi arányai­nak megőrzésére. Simon és Pietri London, május 2. Sir John Simon szerdán Pietri francia íengerészetügyi miniszterrel tárgyalt. Pietri ezenkívül hosszabb megbeszé­lést folytatott Monsellel,‘az angol admiralitás első lordjával. Átalakítják az angol kormányt? Páris, május 2. Az Echo de Paris értesü­lése szerint Sir John Simon angol külügy­miniszter és Londonderry léghajózásügyi mi­niszter lemondási szándékkal foglalkozik. A tegnapi minisztertanácson működésüket a többi miniszter rendkívül éles kritika tár­gyává tette. Szemükre vetették, hogy nem értesültek kellő időben a német légügyi és szárazföldi fegyverkezésről és igy Anglia nem készülhetett föl a váratlan eseményekre. Angol beavatott körök azt is biztosra veszik, ho£y MacDonald miniszterelnök egészségi állapotára való tekintettel hamarosan lemond. Az Echo de Paris és az Oeuvre úgy tudja, hogy MacDonald júniusban, az angol királyi pár jubileuma után válik meg az államügyek vezetésétől. Utódja minden valószinüség szerint Stanley Baldwin lesz. Junius 3-án kezdődik a római konferencia London, május 2. Rómából érkezett jelentés szerint a dunai államok tervezett római konfe­renciájának végérvényes időpontját junius 3-ban állapították meg. Velence, május 2. Magyarország, Ausztria és Olaszország külügyminisztereinek a római dunai konferenciát megelőző, szombaton kez­dődő értekezletéhez megtörtént minden szüksé­ges intézkedés. Suvich államtitkár és gróf Senni külügyxmnisztériumi kabinetfőnök már pénte­ken, Kánya Kálmán magyar külügyminiszter pe­dig szombat délelőtt s Berger-Waldenegg oszt­rák külügyminiszter szombaton délben érkezik Velencébe. A külügyminiszterek a Grand Hotelben száll­nak meg s a tanácskozásokat is ott tartják. (d) A választási hadszíntéren május 3-iká- val uj fejezet kezdődik: a pártok fölvonu­lása megtörtént, a jelöltlisták be vannak nyújtva, mindenki tudja, ki a szövetségese, ki az ellenfele, megkezdődhetik tehát a döntő küzdelem. Május 3-ikával egyben le­zárul az első fejezet, amely a nemzetgyűlés föloszlatása óta tartott, s amelynek lényege a választási reform törvényéhez való al­kalmazkodás s az ennek értelmében való erőátcsoportositás volt. A választási reform a kisebbségi pártok választási magatartását illetően három irányban éreztette hatását. Első hatása az volt, hogy a zsidópárt lemondott a nevéről és a csehszlovák szociáldemokratapárt ano­nim szövetségesévé fokozta le magát. A másik, jóval nagyobb horderejű esemény volt az önálló jelölésből kizárt lengyel párt­csoportnak és a ruszin autonóm földműves- szövetségnek a szlovák néppárttal való szö­vetkezése. A harmadik az ellenzéki német polgári középpártoknak a magyarság s a szlovenszkói és kárpátaljai németség közös ■választási blokkjához való csatlakozása. Az első esemény -r bár kifelé jelentékte­lennek látszik — befelé annál súlyosabb következménnyel járt magára a zsidópártra. A kétségtelenül polgári színezetű párt a marxista párttal való szövetkezésével a leg- , súlyosabb belső válságba keverte önmagát ' s kebelében megkezdődött a bomlás folya- í mata. Vezére lemondott s kilépett, a ruszin- j^zkói és keletszlovenszkói zsidóság tiltako­zik a. szociajista szövetséges és a minszki | emigránsból lgtt képviselőjelölt ellen. £ A második szövetkezés jelentőségét még ^í.gjlknfelei sem igyekeznek lekicsinyelni. ^Vra^íika vezetése alatt álló szlovák—len- jSftnSü^’ruszin pártszövetség nemcsak puszta ^választási taktikai összefogás, hanem ezen 'túlmenően szláv autonómista blokká látszik ^ kiszélesedni. Ennek a szövetségnek nagy /pozitív eredménye, hogy első ízben tudta Fközös alapra hozni a szlovákokat a ruszin- l^tggal, mikor közismert dolog az, hogy e .két nép autonómistái között mindig nézet- eltérések, sőt érdekellentétek voltak. A választási mezőny harmadik eseménye a legközelebbről érint bennünket. Miért jött létre a magyar—német választási szö­vetség ? Egyszerű a magyarázata. A vá­lasztási törvény küszöbszámában rejlő meg­kötés hogta létre. A magyarság számára a választási re­form kvóruma mindössze egy megkötést és kötelezettséget jelent: azt, hogy a magyar­ság pártjai külön ne induljanak. Külön- külön könnyem elvérezhetnének, együtt menve nincs szükségük más választási szö­vetségesekre. A szlovenszkói őslakosgon­dolat jegyében természetesen mindenkor magától értetődő szükségszerűség szá­munkra a szlovenszkói és ruszinszkói né­metséggel való szoros együtthaladás, s kár­páti német testvéreinkkel és az országos keresztényszocialista párt szlovák híveivel együtt negyedmilliós hatalmas tábort jelen­tünk, mely önállóan megállja helyét minden választási küzdelemben. Ezzel szemben a választási novella rend­kívül súlyos megkötést, a kiesés veszedel­mét jelenti a szudétanémet kisebbség ki­sebb polgári pártjaira, amelyek eddig a parlamentben 2—6 mandátummal voltak képviselve. Az önálló jelölés számukra leg­följebb az első skrutiniumba való bejutás reményével járhatna, sőt esetleg az is koc­kázatos lenne, amint a hét mandátumot szerzett német nemzeti pártnak a legutolsó szenátusi választásoknál történt kiesése is szemléltette. A német nemzeti párt, a német gazdaszövetség (Landbund), a német kis­iparospárt, a német munkásszövetség s a német demokratapárt sem külön-külön, sem együtt nem kockáztathatják a választásban való részvételt, ha nincs olyan biztos vá­lasztási szövetségesük, amilyen a magyar­ság blokkja. Éppen a legpolgáribb közép- pártok esnének ki igy a csehszlovák parla­mentből, olyan társadalmi rétegek, amelyek a Henlein-féle uj szudétanémet pártnak egyre radikalizáltabb, túlzott munkásirány­zata miatt ebben az uj keretben sem talál­hatnának elhelyezkedést. Igazán a kisebb­ségi sorsközösség tudata és a kisebbségi szolidaritás természetes erkölcsi parancsa volt a magyarság vezérei számára az, hogy ilyen körülmények között lehetővé tegyék e német pártoknak a parlamentbe való be­jutást. Kiesésükkel ür támadt volna a német ellenzék rendszerében s tömegeik elárvult- ságukban a szélsőségeket, tehát részben a kormánytámogató pártokat is erősíthették volna szavazataikkal. A magyarság vezérei kisebbségi kötelességet teljesítettek akkor, amikor baráti kezet nyújtottak a szudéta­német választási blokknak és lehetővé tet­ték a második skrutiniumba való bejutását. A kisebbségi fegyverbarátságnak ez a ténye rendkívüli mértékben megnöveli né­met szövetségeseink erötudatát, de meg­növeli a mi választási küzdelmünk átütő erejét is. Már ma úgy számolnak velünk, mint egy félmilliónyi szavazatot jelentő blokkal. Amiképpen német szövetségeseink erős alapot nyertek segítségünk révén a második skrutiniumban, ugyanúgy megszi­lárdult pozíciót nyerünk révükön a harma­dik skrutiniumban mi is. A csehmorva- országi magyar szavazók, akiknek a Mor- ván-tul eddig nem volt alkalmuk magyar ügyért érvényesíteni szavazataikat, most a közös magyar-—német kisebbségi lista ré­vén újból bekapcsolódhatnak a magyar közösségbe. Választási szövetségünk fegy­verbarátság, amely egyaránt növeli fegy­vertársaink és saját fegyvereink erejét s növeli közös győzelmünkbe vetett hi­tünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom