Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-12 / 110. (3662.) szám

4

^BACAIÍvvwvVaRHIRÍíAI*

íftiS május 12, v^sáman,

Gogoiák Lajos könyve Csehszlovákiáról

=3SBSBSPm'UMnM9* '■ TOWW dlHMAW ^if|Miiiwu)H''w*.<ü>i^»>»i i'jitfii Orfást választok} LegQicióbb iraki

Pausz T., Kosice

Üveg — porcellán — vlllaEiyesillárok! *

n ™ '’WtiTv • l’n ■ • » h iniiim

lsépá»r«t»aés, Üvegezés

lllllllllllllllllllillllllllllllilllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll|llllllllllllllllllllllllllllílllllllllllliilfillllllllllllllllllllllllilllllll!llllllll Telefon 2423 Alapítva 1833

Prága, május 11.

A Budapesti Magyar Szemle kincsestárának 29. köteteként dr. Gogoiák Lajos könyvet irt Csehszlovákiáról s müve talán az első, amely magyar nyelven összefoglaló, s objektív képet ad az uj köztársaságról. A 80 oldalas kis füzet valóban mesteri módon ki tudta választani az óriási anyagból a lényegest, rendszerezni az adatokat s egyúttal szellemtörténetileg sok érdekes szempontú rajzát adni a cseh és a szlovák nép fejlődésének, az uj állam kialakulásának az ország történelmi és kulturális felépítésének. Nem csoda, ha a müvecske prágai körökben feltűnést keltett, s a legilletékesebb tényezők mint komoly és fontos müvet kezelték, mely hivatott lehet hozzájárulni annak a teljes igno- ranciának eloszlatásához, amely ma a két nép egymásról való elképzelésében megnyilvánul. Fontos közeledési dokumentum, jelentős kultúráéit a mü, mert megismertet, felvilágosit, alapos és — objektív. Az előítéletnek legparányibb jele sem fedezhető fel a szabatos, mély erudidóra valló fejtegetésekben. Valóban, csak egy kívánságunk lehet: bárha a magyar dolgokról végzetesen tájékozatlan és félrevezetett cseh közvélemény ugyanilyen objektív könyvvel rendelkezne Magyarországról. mint amilyen Gogoiák müve csehszlovák viszonylatban, hogy módot találjon igazán megismerni és megérteni a magyar történelmet, a magyar kultúrát és a magyar népet. Ahány Magyarországról szóló mü Prágában létezik, valamennyi politikai célzatossággal készült, akármennyire a tudomány álarcában jelenik meg s főtörekvése: bebizonyítani. adatokkal igazolni, mennyire tökéletlen és hibás, miniden, ami magyar. A kínos bogarászá- sig megy ez a tendencia, s mi sajnálattal figyeljük, mily rendszeresen folyik e tudományos elferdítés, amely nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a két nép nem érti meg egymást.

A magyaroké, főleg a budapesti Magyar Szemle Társaságé az érdem, hogy szakított a propaganda-áltudomány módszerével és megkezdte az objektív előítélettől, politikától mentes kutatást a szomszédos helyzetekről. Egész sorozat ilyen tiszta-tendenciájú dkk jelent már meg folyóirataiban, — s most jelentős csúcsteljesítménye az uj irányzatnak Gogoiák bizonyára nagy hatást elérő könyve.

A fiatal Gogoiák Lajos azok közé tartozik, akik a mai Szlovenszkóról származnak, 3 ma sem szakadtak el teljesen onnan, ahol családjuk évszázadokig élt. Évenként hosszabb-rövidebb időre visszatér Szlovenszkóra, természetesen jól ismeri a nyelvet, s ámbár a budapesti ifjú tudósgárda egyik szépjövőjü tagja, hosszú hónapokra terjedő tanulmányutakat végez Prágában. A csehszlovák kultúra iránti érdeklődésének és alapos stúdiumainak eredménye e könyv. A fiatal budapestiek megtanultak higgadtan nézni a szomszédos eseményekre, tudták, hogy a dunai probléma megoldásához vezető ut első lépése a kölcsönös őszinte megismerés, az illúziók, tévitéletek, tendenciózus beállítások elvetése, hogy igy hidegen s minden szépítés és torzítás nélkül lássuk a szomszédot, akivel együtt kell élni a dunai térben. A könyv igazolja ezeket az alapelveket. Ugyanakkor mint tudományos teljesítmény is jelentős, mert uj szempontokat visz a tárgyba, amiket néha a csehszlovák tudósok sem alkalmazhatnak, mert bizonyos fokig idegen szem kell hozzá. A könyv megírási módja, konstrukciója pedig bizonyságot tesz arról, mily komoly és európai fokon áll a fiatal magyar megjózanult nemzedék kifinomosodott stilusmüvészete és erudició- ja.

A könyv első része Csehszlovákia geopolitikai alakjával foglalkozik. A második fejezet, mely egyike a legérdekesebbeknek és legtanulságosabbaknak, a cseh történelem főbb princípiumait elemzi, a harmadik a cseh társadalomról szól. E fejtegetés tükrében a magyar közönség sok mindent megért, amin eddig esetleg mosolygott a cseheknél, sőt okulásra alkalmas anyagot is talál benne. A következő fejezet az uj köztársaság politikai életének struktúráját vázolja, mig a továbbiakban a német, a szlovák, a ruszin és a magyar kérdésekkel foglalkozik. Értékes a könyv bibliográfiái összefoglalása: mindenki, aki a csehszlovák kérdéssel foglalkozik, megtalálja a felsorolásban a standard müveket, amelyek alapján megismerheti a teljes problémát.

A könyvecskével szemben talán csak azt a Véleményt hozhatjuk fel, hogy nem eléggé népszerűsítő, s mind megírási módja, mind az összegyűjtött anyag elrendezése inkább olyan, hogy szakemberekhez s a csehszlovák helyzet alapelemeivel már tisztában lévő tájékozottakhoz szól, nem pedig a teljesen laikus magyar közönséghez. Hiányzik belőle továbbá a gazdasági állapotok és problémák elemzése. De ez sem hiba, legfeljebb hiány, amin később segíteni lehet. — A magunk részéről a legnagyobb örömmel üdvözöljük a könyvet s azt a tárgyilagossági, kutató irányzatot, amely létrehozta, Azt látjuk belőle, hogy a magyar tudományos világ komolyan hozzáfogott a szomszédok háboruutáni életének tudományos és nem politikai természetű (ez más lapra tartozik) megismeréséhez. A közelmúltban két fiatal magyar tudóst is ismertünk, aki hosszú hónapokig tanulmányozta a helyszínén, Prágában, a helyzetet, s tudjuk, ha felfogásuk érvényesül Magyarországon, akkor a csehszlovák kérdésekkel foglalkozó magyar kutatás sokkal komolyabb, mélyebb és tárgyiMécs László:

fatwmk towu&át}

lagosabb lesz, aűitf a magyar ügyekről író, s

ma itt divatban lévő tendenciózus prágai politika-tudomány.

SZVATKO PÁL,

A magyar törvényhozás megemlékezése a Pázmány- egyeíean jubileumáról

Budapest, május 11. Jelentettük röviden, hogy a magyar képviselőház a Pázmány Péter tudományegyetem alapításának háromszázadik évfordulójáról szóló törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. A fontos javaslat előadója Kelemen Kornél képviselő volt, akinek előadói jelentését s magát a javaslatot a következőkben ismertetjük:

Pázmány Péter bibo.ros, esztergomi érsek. Magyarország hercegprímása 1635 május 12-ón százezer forintot helyezett el pénzben és értékpapírokban a már előbb megalapított nagy6zo,m- boti jezsuita, kollégium rektoránál egy univer- sitas 6tudiorum felállításának céljaira. Akkor még csak a bölcsészeti és katolikus hittudományi kar felállításáról volt szó. II. Ferdinánd király 1035 október 18-án az egyetem felállításához megadta a hozzájárulást és felruházta az egyetemet az akkor szokásos előjogokkal. Néhány évyel később Lósy Imre és Lippay György esztergomi érsekek végrendeletileg intézkedtek a jogi kar felállításáról. Mária Terézia 1769 július 17-én az elhagyott monostorok, kolostorok ingatlanait az 1548-as XEL. törvénycikkre hivatkozva, a dunaföldvári apátsággal együtt az egyetemnek adta, 1775 február 13-án a juzsuita rend feloszlatását követőleg a nagyszombati jezsuita kollégium ugyancsak az egyetem tulajdonába jutott. Vele együtt az egyetem birtokába kerültek a vágsellyei és a dióváraljai ingatlanok is, amelyeknek tulajdona körül a közét múltban Ítélkezett a budapesti egyetem javára a magyar^ceehszlovák döntőbíróság és másodfokon az állandó nemzetközi bíróság. Ebben az időben megalakult az orvostudományi kar. 1777-ben elrendelték a-z egyetemnek Nagyszombatról Budára való átköltöztetését. 1804 január 20-án I. Ferenc a pesti egyetem részére uj adománylevelet adott. Az 1848 XIX, törvénycikk az egyetemet a közoktatásügyi miniszter hatósága alá helyezte s ezzel a helytartótanács ellenőrzését megszüntette. Ugyanez a törvény kodifikálta á-z egyetemi tanszabadság elvét is, az európai fejlődésnek megfelelően.

Az osztrák abszolutizmus idején az egyetem önkormányzatát megrendszabályozták, kötelezővé tették a német nyelvet és az abszolutizmus megszűnte után az egyetem visszakapta régi jogait. A mostani törvényjavaslat első paragrafusa Pázmány Péter érdemét iktatja törvénybe. A 2. paragrafusból kitűnik, hogy a magyar kormány az egyetemet és háromszázéves múltját méltatja és kívánja megörökíteni, azt az egyetemet, amelyből nemcsak a mai nemzedék, hanem az apák és nagyapák is kikerültek. A 8. paragrafus arról szól, hogy az 1929. XXVI. törvénycikk értelmében verendő kétpengős ezüstérmek közül ötvenezer darab az egyetem megalapításának háromszázé vés évfordulóját megörökítő érme legyen. A 4, paragrafusban Magyarország törvényhozása a Konkoly-Thege alapitványu csillagvizsgáló intézetet összes tartozékaival együtt, valamint a budapesti földrengési obszervatóriumot összes felszerelésével, az egyetemnek ajándékozza. A továbbiakban huszonkét budapesti ingatlant ajándékoz a magyar törvény- hozás az egyetemnek, amelyek eddig az államkincstár tulajdonát képezték. A 4. paragrafus utolsó bekezdése az egyetem céljait szolgáló összes ingatlanok tulajdonjogának az egyetem és pedig a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem tulajdonába vételéről intézkedik.

(*) Katolikus összefogás a filmprotlukció

terén. E napokiban járt Prágában Péter R'Umrnler, az osztrák katolikus film központ elnöke és itt hasonló testületekkel tárgyalásokat folytatott, amelyeknek célja a katoiiikus filmtestületek és szervezetek összefogása és agy üU működése, Az uj cél eléréséhez szükséges vezérlőm V ívű mókái leröazi ették és máris megindult a kölcsönös tudósitási szol- gálát.

Kirándulás. A vig gyermeksereg ellankad lassan. Majdnem szendereg.

S beront egy borzas bővérű gyerek:

„Játsszunk lovacskát! Ki lesz a lovam T‘

A sok kölyök ménes gyanánt rohan s válluk kínálják bamba-boldogan,

Ö meg lóvá tesz tizet, húszat is, a sok szamár-ló nyög meg izzad is s a vállukról nevet a kis hamisAztán elunják. A gyereksereg megint ellankad. Majdnem szendereg.

Megint beront a bővérű gyerek t

„Ki les* jobbágyom ? Játsszunk gYÖngy'királyt 1“ S a sok jobbágy hajlong, éljent kiált s a vállon viszik, mint bálványt páriák.

Boldog-büszkén megy az ember-fogat. *

ö trónol és parancsot osztogat, gyöngyként adóba kéri cukrukat

Ezt is megunják. A gyerek-sereg megint ellankad. Majdnem szendereg.

Megint beront a bővérű gyerek t

„Ki lesz vitézem ? Játsszunk háborút!“

S a sok gyerek-láb most egymásba rúg, már mérgesek, már arcuk elborult

már mind csípősek, mint a torma, bori,

már könny pereg, orr vérzik, erre gyors paranccsal csöndet intek, mint a Sors.

S mig hallgatom parancsolt csöndemet erőt vesz rajtam egy bu3 döbbenet: meglátom, Ember, történelmedet I

Szent öncsalás kell, színes izgalom, s gyakran berozsdál az élet-malom, ilyenkor lisztje t béna unalom.

S mikor már minden álom-rügy lekókkad, valaki jön, ígérget csoda-jókat és lóvá tesz százezret, milliókat:

„Játsszunk királykát, játsszunk forradalmat 1“ Fehér 1 vörös mámora forr a dalnak ? ?

— Valaki int s százezrek sorra halnak!

Mi a különbség fehér cári ágyuk s vörös ágyuk közt ? Egy se lő virágot l A fegyver mindég ember-vérre vágyott I

Valaki int, valaki mindég fent ül, szappangömböt fuj — a lent jobbágyi azennytül izzadnak milliók s meghalnak gyötrelem tül.

Vezér csak egy volt s van, egyetlenegy ki nem parancsol: Ülat, égi kegy a mágnese, mig Golgotára megy.

Fején viszi a töviskoronát, vállán keresztjét: s minden rokonát boldoggá teszi minden koron ét.

Nem kér mást, csak szerelmet a szivemtől.

Egy tekintete megtisztít a szennytül s nyers emberségem hősi fokra szentül.

Rámnéz s bűnömnek nincs mér híre sem, rámnéz s keresztem hordom szívesen s megyek királyként, hősként, színesen I

%

<r