Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-11 / 109. (3661.) szám

1935 május 11, szombat. 14 nap alatt a valódi COftALL CRÉMTÖL (száras vagy aairoa). víár harmadik nap után javul as ardbör ésarevét- mül és as öoBsee hiba, ll m. szeplő, pattanás, Mitesszer, májíolt, nagy pórus, ráncos bőr, örege* cimézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ára Ki 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTAR Bratlslava, Mihály-ncca 20. LABDARÚGÁS X Silny, a Sparta volt válogatottja, aki két esztendőn át Nimesiben játszott, visszatért Prágába és az SK Bofhemians-'hoz szerződik. )( Becsben a Hakoah serlegimérkőzésen a Libertást 2:1 (1:1) arányban legyőzne. )( Bécsi csapatok Csehszlovákiában. A Yienna szombaton Pozsonyiban a Bratislava, a Wiener AC vasárnap Brünnben a Moravská Slavia, az Admira a jövő hét közepén Prágá­ban a Slavia ellen vendégszerepei. )( Mintegy 10.000 koronát tesz ki Braine utazási költsége Belgiumba. A kiváló csatárt a belga szövetség ugyanis bérelt repülőgépen szállítja ma Kölniből Brüsszelbe. TENISZ )( A bécsi nemzetközi versenyen a férfi­egyesben Malecsek a magyar Szapáry grófot és dr. Hullest győzte le. A brumm Roihrer ki­kapott Bawarovskytól. — A nőigyesben Fischer Roky az osztrák Kraustól 8:6, 2:6, 1:6 arányban szenvedett vereséget. Szapáry gróf­nő legyőzte a prágai Waltert 6:4, 6:2 arány­ban. A nőipárosban a Jedrezejowska— Deutschné pár az Ullmann—Szapáry grófnő kettőst győzte le 6:2, 6:2 arányban. — A férfö- párosban az olasz Stefani—Del Bono-pár öt órás küzdelem után 4:6, 6:3, 9:7, 2:6, 6:4 arányban győzte le az amerikai Hines— Onlley kettőst. — A bécsi Metaxa—Bawarov- sky pár viszont az olasz Palmieri—Rado ket­tőst verte 8:10, 7:5, 6:4, 6:3 aránybam. Az Artems—Planmer (Bécs) kettős a Roihrer— Malecsek csehszlovák párt késztette meg­adásra 6:2, 6:1, 6:3 arányban. — A vegyes- párosban a Szapáry grófnő—Metaxa kettős győzött a Neugebauer-Natter-pár ellen, míg a Kovács—Szapáry gróf pár kikapott a Neoi- i . Palmieri kellőstől. )( Nishimura is résztvesz a budapesti fő­iskolai világbajnokságokon. A budapesti vi­lágban jokságok japán megbízottja arról ér­tesítette a rendezőséget, hogy a férfiegyes versenyen indul H. Nishimura is, a legkivá­lóbb japán teniszezők egyike. A fiatal japán versenyzővel Budapestre érkezik Jemagisi is és együtt indulnak a férfipáros versenyben. Itt említjük meg, hogy az USA diákszövet­sége is átirt az előkészitőbizottsághoz és jelzi, hogy Bürke Knapp, a kaliforniai egyetem hallgatója is indul a budapesti versenyeken. SPORTHÍREK )( Erősít a Zsolnai SK. Tudósítónk jeleníti: A divízióba tótekvő Zsolnai SK a csapat edzésével I’riiboj Istvánt bízta meg. Uj tagotokul szerződtette a budapesti Vasastól Molnárt és Szűcsöt,'valamiint Csomokor® z'kyt. az SK Rozsdelov hátvédét és a zsolnai Rapidtől átvette Yvletelt. Az ZsSK utolsó bajnoki meccsét vasárnap Alsók ab inban játetea le )( Egy heti zárkára Ítélték Nicsct Német­országban. A prágai Telegraf jelentése sze­rint a német hatóságok Nicset, Csehszlovákia ismert nevű amatőr birkózóját Drezdában egy heti zárkával sújtották. Nics tegnap sza­badult ki és toloncuton szállítják haza. A lap szerint az ítélet „lopásról14 szólt, közelebbi részletek azonban a Nics-ügyröl hiányzanak. ) ( Futóverseny Pőstyénen át a fürdőigazgató­ság vándordíjáért. A hagyományos „Pőstyénen át futás" versenye a PFK rendezésében tavaly október 28-án került lebonyolításra. A verseny a két legjobb szlovenszkói magyar hosszutávfutó, Stitecky (PTE, Pozsony) és Lecsko (UAC, Ungvár) harca volt és bár Lecsko 1—2 méterrel megelőzte Stiteckyt a célban, mégsem lehetett győztesnek kihirdetni, minthogy mindketten rö- videbb pályát futottak. A zsűri a versenyt azon­nal megsemmisítette és újbóli kiírás mellett dön­tött. Május 19-én (vasárnap) kerül tehát a ver­seny újbóli lefutásra. Táv 5 és fél kilométer. Nevezési dij nincsen. Nevezések Manasz László PFK titkár cimére (Fürdőigazgatóság) május 18-ig adandók le. j 'PRiCCAI-A'VAG^An-'RTRMP . KőZOAZDAiSAgY ■ Újabb 1800 vagonnal emelkedett a Gabonatársaság készleteinek mennyisége Prága, május 10. Noha az aratás idejétől már valóban csak néhány hét választ el minket, a Gabonatársaság készletei még mindig növekedő irányzatot mutatnak. A Gabonatársaság kimu­tatása szerint a monopólium jogával fölruházott társaság április folyamán 7767 vagon gabonát vásárolt s ezzel egyidejűén 5968 vagon gabonát adott el. A készletek mennyisége tehát 1799 vagonnal emelkedett. Az áprilisi kimutatás vagonos tételekben a kö­vetkező adatokat tartalmazza: megvett eladott menyiség készlet búza „ . , 3795 16% 28.614 rozs . . . 2048 2336 14.230 árpa ... 792 845 6.747 zab ... 839 910 8.752 kukorica (belf.) 286 182 478 Az intervenciós gabonából a Gabonatársaság a következő tételeket vette át és adta tovább: búza 16.723, rozs 15.473, összesen 32.197 vagon. Megjelent és életbelépett a házak tatarozásával kapcsolatos adó­kedvezményről szóló rendelet Szakkörök nézete szerint nem segit a lakásmizérián Prága* május 10. A törvények és rendeletek gyűjteményében most jelent meg a háztatarozás- sál kapcsolatos adókedvezményről szóló ren­delet, mely kihirdetésével életbe is lépett. A rendelet értelmében : adókedvezményt igényelhetnek azok a háztu­lajdonosok, akik házaik tatarozására legalább 500 koronát fordítanak s házukban 1935 áp­rilis 1-én legalább egy olyan lakó lakott, akire a lakók védelméről szóló törvény rendelkezé­sei vonatkoznak, A rendelet 10.000-nél nagyobb lakosú közsé­gekre és városokra, továbbá azokra a közsé­gekre és városokra vonatkozik, melyek képvi­selőtestülete kimondja, hogy a háztatarozással kapcsolatos adókedvezményről szóló rendelet rendelkezéseit a kérdéses községekre kiterjesz­tetni kívánja s a képviselőtestület határozatát az illetékes országos választmány jóváhagyja. Az adókedvezmény abból áll, hogy az 1936. és az 1937. években a lakbéradó kivetési alap­jából az adóhivatali hatóság a tatarozásra for­dított összegnek megfelelően levonásokat esz­közöl. A levonás, illetve az adókedvezmény nem haladhatja meg az 50 százalékot. Az adó- kedvezmény megállapítása szempontjából a rendelet három kategóriát állapit meg: Az első csoportba azok a házak tartoznak, melyek lakóinak kétharmadára vonatkozik a lakók védelméről szóló törvény. Ebben a csoportban az adókedvezmény a tatarozásra fordított összegnek megfelelően 50 százalé­kos, A második csoportba azok a házak tar­toznak, melyek lakói 1935 április 1-én leg­alább egyharmadrészben védett lakásban lak­tak. A kedvezmény ebben a csoportban 30 százalékot tesz ki. Az egyharmadnál kisebb számú védett lakással biró házak tatarozási adókedvezménye 25 százalék. Az 1918 január 1. előtt épített egyéb há­zak tulajdonosainak tatarozási adókedvezmé­nye abból áll, hogy 1936-ban és 1937-ben a lakbéradó kivetési alapjából a tatarozási ősz- szeg 30 százalékát engedik el, ha a háztulaj­donos legalább 5000 koronát fordított a ház tatarozására és a tatarozási költség 30 száza­léka nem haladja meq a lakbéradó 20 száza­lékát. A rendelet meghatározza, hogy mit kell a ta­tarozás fogalma alatt érteni. Eszerint tatarozás­nak kell tekinteni azokat a munkálatokat, me­lyeket a házak külső részén, vagy a házakban végeznek s amelyek célja abból áll, hogy a há­zak állapotát egyészségügyi, vagy építéstechni­kai szempontból tartósan följavitsa. Nem tekinthető tatarozásnak az a munka, melyet a háztulajdonos kedvtelésből, vagy szépitési céllal végeztet. A tatarozási adókedvezmény azokra a mun­kálatokra vonatkozik, melyekhez a rendelet ki­hirdetése után kezdtek hozzá s amelyeket 1935 végéig befejeznek. Aki igényt tart az adóked­vezményre, köteles az 1936. évi adóvallomás benyújtása idején hiteltérdemlően igazolni, hogy házát tataroztatta és hogy a tatarozásra milyen összeget fordított. A hivatalos bizonylatot a községi elöljáróság állítja ki s a bizonylat ügyé­ben a községek elöljárósága legkésőbb 1936 de­cember 15-ig köteles határozni. A rendelet 103. szám alatt jelent meg a tör­vények és rendeletek gyűjteményében. Szakkörökben elterjedt nézet szerint a rende­let nem felel meg a várakozásnak, mivel nem remélhető, hogy megélénkíti az építési tevé­kenységet és elősegíti a kislakások számának gyarapodását. A tatarozási adókedvezmény olyan házakra vo­natkozik, melyekben védett lakások vannak, vagy voltak. A lakók védelméről szóló törvény következ­tében a háztulajdonosok anyagilag teljesen kimerültek, mivel jövedelmük legfeljebb a házak karbantartásával járó készkiadásaik fe­dezésére szolgált. Ezek a háztulajdonosok ma nincsenek abban a helyzetben, hogy nagyobb tatarozásokat esz­közöljenek s lakásaikat a modem követelmé­nyeknek megfelelően átalakítsák. Ezek érdeké­ben a kormánynak az ismertetett rendeletben foglalt kedvezményeket jóval meghaladó adó- kedvezményeket, sőt szubvenciókat kellene ad­nia, hogy vége legyen az évek hosszú sora óta tartó lakásmizériának és elegendő számú mo­dem kislakás legyen a köztársaság egész terü­letén. (Kihirdették a kivitel közvetlen finanszírozásá­ról szóló rendeletet.) A kormány rendeleti utón föl- hataliinazta a pénzügyminisztert, hogy az exportvál­tók fedezetére állami adósleveleket 300 millió ko­ronás értékhatárig leiéibe helyezzen a Csehszlovák Nemzeti Banknál. A kivitel finanszírozásáról szóló rendelet 1940 április 30-ig marad érvényben. (A kereskedelmi miniszter a németországi áruk importjának fokozását ajánlja.) A német—cseh­szlovák fizetési mérleg Oselhszliovákda szempomtjá- ból mintegy 350 millió koronával aktív. E miatt a énémeit kereskedtélmii kormány közölte a cseh­szlovák kormánnyal, hölgy a legutóbbi kereskedel­mi egyezmény csak abban az esetiben újíthatja meg, iba Csehszlovákia növeli németországi ímport­j.á't s ezzel egyensúlyba hozza a mérlegelt. Ellenke- ző esetben Németország kénytelen lennie a cseih- síZ'lováikiiiati eredetű ámu beviteléit koriiátozuin A ke­reskedelmi miniszter erre való tekintettel a cseh­szlovákiai importőröknek ajánlja., hogy fokozzák a német áru behozatalát, mert ezzel előeegiitálk a csehszlovákiai cikkek kiviteléit. (Az áprilisi nemzetközi tőzsdehossz okai.) Ápri­lisban mind a lonidomii, mind a ma wy önki érték­tőzsde árfolyamai nagyot javultak. Londonban az árfolyamok annyira megerősödtek, hogy a jamuá.r óta csaknem állandó áresés sémán elszenvedett veszteség ké tiharmadréstze megtérült. Jelentős volt az értiékpapírok drágulása a<z amerikai ér­tékpiacon is; itt a legfontosabb értekék árfolyama elérte az 1934. júniusi szintet, amidőn a Roose- wlt.-politilka nagy nehézségei folytán megkezdő­dött a légutóbbi heteikig tartó áresés. — A javu­lás magyarázata az, hogy Londoniban a felesleg­gel zárult tavalyi költségvetés és a még kedve­zőbb uj költségvetés beterjesztése nagy bizako­dást váltott ki. A tőzsdei körök ezenkívül az idei év első hónapjainak ipart pangása után az ipari konjunktúrát remélnek. Ezt a felvetést a munka­nélküliség számottevő enyhülése is igazolja. Ame­rikában ezzel szemben inkább piac-technikai okok segítették elő az árfolyamok emelkedését. Az ezüst-hossz nem volt túlságoson nagy hatással az áraikra. A pia.cókon azonban -meglehetősen ke­vés az áru s így a növekvő kereslet rögtön drá­gulást okoz. (Szilárd a dollár és a font.) A maii prágai de­vizapiacon Alexandria 0.125, Brüsszel 0.125, Bue­nos Aires 2, Helsingfors 0.15, Kopenlhága 1.90, Lisszabon 0.10, London 0.25, Montreal 0.03. Néw- York 0.015, Oslo 2.25, Párás 0.05, Tallin 2 és Stockholm 2.75 koronával megszilárdult. Amszter­dam 1.75, Kovno 0.50 és Varsó 0.375 kotorná val gyöngült ___________. ... Mi t kapunk a valutákért? 9 Prága, május 10. Ké 100 pengőért ......................... 448.— 10 0 schlllingért.................... . 453.50 10 0 zlotyért 450.— 100 lejért .............................. 14.10 100 márkáért . 0 .................... 873.— 100 dinárért ..................... . 53.20 100 svájci frankért................. 774.— 10 0 francia frankért . ■ ■ • • 158.— 100 belga frankért . . . ■ . 411.50 100 Uráért ........ 188.90 100 holland forintért ..... 1621.— 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért ...... 116.125 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 10. Ké 100 pengőért ....... 451.— 100 schillingért ..................... 456.50 10 0 zlotyért .......................... 453.— 100 lejért .............................. 14.40 10 0 márkáért 877.— 100 dinárért 53410 100 svájci frankért ..... 777.— 100 francia frankért................. 158.60 10 0 belga frankért.................... 413.50 100 líráért ........ 190.10 100 holland forintért .... 1627.— 1 amerikai dollárért .... 23.90 1 angol fontért 117.125 (Hatvan százalékos kapacitással dolgoznak a késgyárak.) Az utóbbi időbein belföldi viszonylat­ban fokozódott a csehszlovákiai eredetű késeik iránti kerestet. Főképpen irozsdiaálió ámu iránt mu­tatkozik érdeklődés. Bűneik, ebemére a ikésgyáiwk helyzete a kivitel visszaesése következtében neim rózsás s a gyárak mindössze 60 százalékos kapá­éi tással dolgoznak. (A szőlőpusztulás nyomán megdrágult a W4 A májusi fagy követkerűdben a legnagyobb csa­pás tudvalévőén a szőlősgazdákat élte 6 bizonyos, hogy az idén felmegy a bor ára. A bortermelők jól teszik, ha ügyelnek a megtevő botrfkésztetekre s azt csak a maii helyzetinek megfelelő áriban bocsátják áruba.. Magy aipotrezágom, budapesti jeteutesek sze- rinart, a fagy hatása erősen befolyásolja az óborok árát, az egész vonalon máris 15—20 magyar M- lémel emelkednek a bofráiretk. Ez az áremelkedés az úgynevezett tömegboroknál is érezhető. (A magyar állam összes kölcsön- és egyéb tar­tozása 1856 millió pengő.) Budapestről jelentik: A Magyarország .pénzügyi helyzetére vonatokozó kimuita6ás szerint márciusiban az állami közgaz- gatás kiadósa 54.1 millió pengő, bevétele 56.2 mit lió pengő, vagyis az állami közigazgatás bevételei 2.1 millió .pengővel haladták nueg a kiadásokat. Az összes állami üzemek márciusi kiadásai együtt­véve 35.1 millió pengőt, bevételei pedig 24.9 mil­lió pengőt tettek ki, vagyis az üzemieknél együtt­véve 10.2 millió pengő kiadási többlet jelent­kezett. A kimutatás szerint 1935. március 31-én az állama kölcsönök és egyéb tartozások áUadéka, a, következő volt: Hosszú lejáratú kölcsönök (az üzemiek köles önéivel együtt): külföldi 930.96, bel­földi 113.66, összesen 1043.72 millió .pengő. Rövid lejáratú kölcsön ök: állami közigazgatásiban kül­földi 294.58 millió, belföldi 208.53 millió, összesen 528.11 millió pengő; állaim,i üzemeiknél külföldi 56.12, belföldi 40.11, összesen 96.23 millió pengő, rövidje járatú tartozások együttes összege tehát külföldi 350.70, belföldi 268.64, összesen 619.353. Egyéb tartozások: az állami közigazgatásban bel­földi 156.05 millió pengő, az állami üzemeknél külföldi 3.44, belföldi 188.49. együtt 191.93 minié pengő. Ezek szerint az álam összes bölcsöméi és tartozásai a következőképpen alakulnak: külföldi 1284.20. belföldi 570.19, együttvéve 1856 millió pengő. (Németország ipari termelése tartósan növek­szik. Berlinből jelentik: A koinjuniktiurak utaló in­tézet heti jelentése szeriint az ipari termetes 2 év alatt több, mint egyharmadávail növekedett. Az ipari termelés idexszáma — 1928-at alapul vé­ve — 1933 első negyedéiben 64-re. 1934 hasonló időszakában 82-re és a folyó év első három hó­napjában pedig 87-re emelkedett. Az ipart ágaza­tokban foglalkoztatott munkások száma ugyan ok alatt az idő alatt 2.3 millióval szaporodott. Az üzemek teljesítőképessége jelenleg 60 százalékig van kihasználva-, a múlt évi 50, a két év előtti 40 százalékhoz képest. Az ipari termeli "s jelen'légi állása mennyiségileg megfelél az 1930 cs-zi hely­zetnek. (Francia—amerikai együttműködés a nemzet­közi pénzrögzités érdekében?) Párásból jel mik: A francia—amerikai kereskedelmi szerte’'V-scs tár­gyalások újbóli felvétele alkalmából a Francia- pénzügyminisztérium mogbd/zototja ny-iilatkozn-tt az eddigi és a vonható fejlemény ékről. Nylaikoz'a- tábain kijelentette, hogy a két állam közötti g-iz- dasági kapcsolatok csak álkor javulhatnak meg, ha a valuta kérdéséiben szoros együ-ttmii ködösre lépnek, mivel e két államnak van a legnagyobb aránytartaliéko. Az Egyesült Államok a Lancia, beviteli kontingentál!ősi neuidszar mcgs/.iir-t ; -d. kívánják. Emié azonban csak akkor lehet gon­dolni, Iha a pénzrögaitoés megtörténik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom