Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-10 / 85. (3637.) szám

evf • Szerda « 1935 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség. Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, A SzloVeTlSzkÓl ÓS rUSZÍnSzkÓÍ 771(121]CLTSá^ alléé 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ....... ^ S Prága II., Panská ulice 12, HL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFONI 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— KE, SÜRGÖNYCIM HlRLRP, PRflHfl. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága 11., Panská a 11 c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet • • TELEFONI 303-1 1. • • RÁKÓCZI SZELLEME JAR0SS ANDOR KASSAI BESZÉDE Amint tegnapi telefontudósitásunkban röviden jelentettük, a kassai városi szín­házban rendezett Rákóczi-matinén a záró­beszédet Jaross Andor tartománygyülési képviselő, a magyar nemzeti párt orszá­gos ügyvezető elnöke mondotta. Jaross Andor beszédét jelentőségéhez méltóan itt közöljük. Olyan vidéken, hol nagyon mélyen van a forrásvíz, vagy kevés az égi csapadék, az emberek nagy ciszternákat építenek, mely­ben összegyűlhet a nélkülözhetetlen viz, hogy a szomjas emberiség a szárazság tik- kadt hónapjaiban is innen meríthessen. A ciszternában mindig kell víznek lennie, ha másutt már mindenütt el is fogyott, vagy felszívta a napsugár. Mi, akik nem tudunk a materializmus szolgáivá süllyedni, hittel valljuk, hogy nemcsak a testnek, hanem a léleknek is szüksége van ilyen ciszternákra, ahonnan olyan szellemi kincseket, olyan fludiumot tud meríteni, melyet csak egy ilyen ciszterna tud nemzedékeken keresztül megőrizni, hogy belőle újból és újból merí­teni tudjanak késői utódok. Ha az ember Kassára jön, akár a Hernád szakadékai mentén közelíti meg a várost, akár másfelől, a Dóm szépséges sziluettje az első bizonyság, hogy közel a cél. S ilyen­kor — nem tehetek róla — mindig a Dóm alatt nyugvó II. Rákóczi Ferencre kell gon­dolnom. A gót stilü Dóm hatalmas tömbje és valószinütlenül ható barokk tornya mind­annyiszor arra emlékeztet, hogy itt egy ma­gyar ciszterna van, melyből történelmi le­vegőt, de friss, éltető fludiumot is meríthet az, aki csüggedt, lélekben fáradt és meg­törte a hétköznapi szenvedés. Ezen a napon sokan, sok felől jöttünk el ehhez a lelki ciszternához : Rákóczi sírjá­hoz. Uj, teljesen megváltozott történelmi perspektíva szemszögéből nézzük a múltat és akarunk élni a jelennek, hogy építhessük a jövőt. II. Rákóczi Ferenc olyan hatalom ellen küzdött, melyet közben elnyűtt az idő, elsodort a mindenütt feltört nemzeti gondo­lat egy világháború örvényén keresztül. Azok az eszmék azonban, melyeknek jegyé­ben fegyvert fogott, ma is hatóerők és még ma is moderneknek mondhatók. Tragikus sorsú nemzet vagyunk, tragikus sorsú pálya jutott osztályrészül nemes tör­ténelmi nagyságainknak, de van abban fel­emelő, hogy a nemzet szivéhez legközelebb ezek a tragikus hősök férkőztek és az isteni kegyelem a szenvedéssel telt élet után a nemzeti kegyelet virrasztó mécsesével tartja ébren emléküket. Rákóczi Ferenc tra­gikuma ismétlődő magyar tragédia. S mig egy Széchényi István a magyar észnek adott munkát, egy Kossuth Lajos a magyar lelket töltötte meg, addig II. Rákóczi Fe­renc a magyar szivekbe vonult be legendás hősként. Nálánál többet nem áldozott államférfi és vezér hazájáért és nemzetéért. Törté­nelmi véletlen, hogy küzdelme, munkája, csatái és bukása ezen a területen zajlott le, mely jelenleg a csehszlovák köztársasághoz tartozik. Rákóczi szabadságharca, vagy ha úgy tetszik — ez a szó ma szalonképe­sebb — forradalma, nem csak nemzeti meg­mozdulás volt, hanem az ittlakó népek szo­Páris, április 9. A stresai konferencia előké­szítése tovább folyik s ma már biztos, hogy az összejövetel túlnő az informatív jellegű meg­beszélések méretein. Mac Donald az alsóház­ban bejelentette, hogy személyesen elutazik az olaszországi konferenciára s ezután biztos, hogy FJandin francia miniszterelnök is részt vesz benne. A három nyugati .nagyhatalom minisz­terelnökének és külügyminiszterének tanácsko­zása világpolitikai jelentőségű eseménnyé teszi a konferenciát. Flandin francia miniszterelnök vasárnap és hétfőn nem tartózkodott Páriában s így meg nem dönthetett utazása ügyében. Mindazonál­tal az illetékes tényezők biztosra veszik, hogy Mac Donaldhoz hasonlóan ő is Stresába uta­zik. A Journal és a többi lap úgy ir a francia miniszterelnök utazásáról, mint máris elhatá­rozott pozitívumról. Az angol tervek A világlapok most azt találgatják, hogy a nagyhatalmak miként fognak viselkedni a konferencián. A legnagyobb bizonytalanság Anglia várható magatartása körül támadt. Az ciális mozgalma is a becsületesebb, nyu- godtabb kenyérért, a békés, katonai terror­tól ment életért. Vezér úgy nem osztozott még népe sorsában, mint azt Rákóczi tette, aki bukása után otthagyta vagyonát, jólétét és osztályrészéül a számüzöttség szegény­ségét választotta. Az én elszálló szavaimmal véget ér ez az ünnepség, melyet a csehszlovákiai magyar­ság a Kassán örök nyugalmát pihenő feje­delem kétszázéves halála alkalmából rende­zett és én úgy érzem, hogy mi nem csak emlékeztünk, hanem egy nagy szeánsz ke­retében szellemet is idéztünk : a fejedelem nagy szellemét. Talán soha nem éreztük { angol kormány állítólag a következő négy pontban foglalta össze állásfoglalását: 1. nem helyesli az orosz-franeia-csehszlovák szövetség tervét,ellenben hajlandó az olasz-francia tervet elfogadni, azaz beleegyezni a népszövetségi paktum 10. cikkelyének (területi és szuvereni­tási garanciák) megszigorításába és a 16. cik­kely (a támadók elleni szankciók) hatékonyab­bá tételébe; 2. hajlandó Ausztria függetlenségét bizonyos feltételek mellett garantálni; 3. azt kívánja, hogy a népszövetség enyhén Ítélje meg a német helyzetet; 4. eláll a légügyi paktum megkötésének kívánságától, mert a német légi haderő váratlan megerősödése után nem tartja már lehetőnek e terv keresztülvitelét. A Morningpost mai száma azokkal a jelenté­sekkel foglalkozik, amelyek szerint Anglia Stresában a „becsületes közvetítő** szerepét akarja játszani Németország és a többi európai állam között. A lap helyteleníti a kormánynak ezt a tervét és egy olyan blokk megteremtését követeli, amely leszámolhatna a német vesze­delemmel. A Morningpost véleménye szerint ha sikerülne megteremteni ezt a blokkot, amely nyomasztó erővel fordulna szembe a bíroda­ugy, mint ma, hogy nagy egyéniségek szel-1 leme, gondolatköre földi pályájukat túlélő, meghaladó módon irányit, vezet még hosszú időn át, mig akadnak emlékezni tudó és akaró utódok, akik felfogják és újból át­örökítik azokat a kincseket, melyeket nem lehet megmérni, sem megadóztatni egyszerű polgári módon. Rákóczi Ferenc szelleme olyan lelkiség, melyet a modern ember is lélekformálónak fogadhat el, mikor a szo­ciális felelősséget, az igazi nemzetszeretetet és a mindenkinek kijáró emberi szabadsá­got hirdetjük és tanitjuk. Valahogy kikapcsolódtunk térből és idő­ből és Rákóczival együtt ott voltunk az, lommal, Németország hamarosan szintén kény­telen volna csatlakozni a béke biztosításának uj alakulatához. Olaszország blokkalakulást kiván Milánó, április 9. A Corriere della Sera sze­rint a háborút csak az akadályozhatja meg, ha a felelősségteljes hatalmak katonailag együtt­működnének és egyesült erővel lehetetlenné tennének minden támadást. A béke barátait egyetlen szövetségbe kell összehozni a német veszedelem letörésére. A keleti paktum sorsa Paris, április 9. A francia reggeli lapokban nagy az izgalom Edén lordpecsétőr megbetege­dése miatt. A franciák véleménye szerint Edén a párisi javaslatok leghatározottabb angol vé­dője s ha nem lesz jelen a stresai konferencián, akkor a vele ellentétes angol vélemény köny- nyen előtérbe nyomul. A lapok természetesen nem gondolják azt, hogy Edén betegsége politi­kai jellegű. Az Echo de Paris reméli, hogy a keleti pak­tumot és a dunai paktumot Stresában tető alá hozzák. Anglia szabad kezet biztosit e kérdés­ben Franciaországnak és Olaszországnak. Egyetlen feltétele az, hogy Lengyelországnak és Németországnak is lehetővé tegyék a pak­tumhoz való csatlakozását. Ausztria biztonsá­gának garantálása ügyében Anglia a konzulta­tív paktumot ajánlja és ennél erősebb megkö­téseket nem vállal. MacDonafd stresai útja (sp) Világszerte szenzációt keltett az a hir, hogy a stresai konferencián nem Sir Simon és Lord Edén képviseli Angliát, hanem Mac Do­nald miniszterelnök Sir Simonc társaságában személyesen leutazik a comoi tó partjára és részt vesz az európai jelentőségű megbeszélé­sen. Ezzel a konferencia az eredeti elképzelé­sektől merőben eltérő jelleget kapott. Ha az európai nagyhatalmak három miniszterelnöke és három külügyminisztere hosszabb konferen­l Ung folyó partján, ahol felsírt tárogatón a kuruc nóta, ott voltunk képzeletben a mun­kácsi várban, mihor szólt a kuruc toborzó, de ott voltunk a trencséni csatatéren is. mi­kor letűnt a kuruc dicsőség csillaga, szinte láttuk a lehanyatló zászlókat a nagymaj- tényi síkon és végül ott zsongtak fülünk­ben a Márvány-tenger örökké nyugtalan hullámai, mikor Rodostóról volt szó. Fel kell ébrednünk, ki kell lépnünk a ma életébe újból. Tudom, testvérek, nagyon tele van szivünk a Rákócziak, Széchényiek és Kossuthok tragikumával, de viszünk ma­gunkkal a hétköznapokba a ciszternából friss, történelmi életerőt. Mi várható Siresától? Három miniszterelnök tanácskozik Európa békéiéről Az angol, francia és olasz sajté uj blokkaiakuiáso' kát vár - Paris sajnálja, hogy Edén nem lesz jelen ISOLA BELLA. Balra a palota, ahol a na gyhatalmak külügyminiszterei találkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom