Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-07 / 83. (3635.) szám

II. RÁKÓCZI FEREEMLEKE Irta: Szvathó Pál A tragikus hős, aki Bercsényi unszolására szinte akarata ellenére sodródott a felke­lésbe. de annak élén derekasan megállta helyét, derekasabban és főleg becsületeseb­ben mindenki másnál, — a puha és német ruhában járó úriember, aki váratlanul vad guerilla-hadjárat vezetője lett (az utolsó hun-magyar lovas hadjáraté, amit Európa ismer). — a szelíd ember, aki hirtelen elég jó hadvezéri képességeket árul el, de kör­nyezete letorkolja, — a nyugati ember, aki a keleti malkontenteket vezeti s nem tudja megfékezni zabolázatlanságukat, —- ilyes­féleképpen egészíti ki a modern történetírás a vezérlő fejedelem arcképét, amit a magyar nép rajongása az elmúlt évtizedekben Má- nyokinál is daliásabban festett meg emléke­zetében. Egyre tragikusabb, egyre sorssze­rűbb vonalakat kap az arckép, de az alak, akit megörökít, egyre emberibb, egyre ro­konszenvesebb lesz. Az egykori Magyaror­szág leggazdagabb főura, aki csaknem ro­konságba került a Habsburgokkal, született vezérként érzi az elhivatottságot, amit szár­mazása határozott meg, a Zrinyiek, a Thö- kölik, a Rákóczíak öröksége. A szegény nép a nagy tradíciók után természetesnek tar­totta, hogy Rákóczi a vezére lesz és meg­védi, s a fejedelem lelkében kötelessség- tudattá vált a nép véleménye : nem tudott kitérni előle. Soha egyéni érdek nem ve­zette. Az egyetlen volt az őt körülvevő urak közül; aki a vagyonát feláldozta az ügyért. Most, amikor szomorú halálának kétszáza- dik évfordulóján kegyelettel fordulunk em­léke felé és keressük aktualitását, egyetlen sort sem fűzhetünk ahhoz a pompás jellem­rajzhoz, amit a Párisban élő emigráns Rá­kócziról festett Saint-Simon. Mi lehet az, ami e nagy, tragikus életből aktuális maradt számunkra ? Az okulás, semmi más. A szomorú csőd egyenlegét maga Rákóczi állította fel egyik levelében, amit menekülés közben a határról irt Ber­csényinek. ..Bárki itélend a magyar ügyek­ről, — úgymond ■—- a háború szerencsés kez­detét az ellenség fölötte nagy óvatosságá­nak tulajdoníthatja és annak, hogy az erős­ségek és helyőrségek nagyon rosszul valá- nak ellátva és még rosszabbul védelmezve. A háború szerencsétlen végének okául pedig a nemzet' tapasztalatlanságát s tudatlansá­gát, a fegyver és pénz hiányát, amelyek a hadakozás idegei, a pestist és a francia ud­var által nyújtott segedelem csekélységét tulajdonitandja." Semmi objektívabban és keresetlenebbül nem fejezhette ki a nyolc­éves meddő harc letörésének okait, mint ez a levélrészlet. A felkelés tragikus tévedések és félreértések szüntelen láncolata volt. Az első tévedés : a franciákba vetett bizalom. Rákóczi és Bercsényi úgy hitt XIV. Lajos­nak, mint az édesapjának, s talán nem is annyira a franciák megtévesztő Ígéretei vol­tak azok, amelyek a bajt okozták, — mert a párisi király, amig csak tehette, tényleg segítette Rákóczit, — hanem a franciák ere­jébe vetett vak hit, amely abban az illúzió­ban élt, hogy XIV. Lajos játszva végezni fog Szavojai Jenővel és Marlborough-val. A Rákóczi-felkelés Höchstadtnél veszett el, amikor az osztrákok döntően megverték a francia haderőket. Az osztrák hadsereg eb­ben az időben a világ legtökéletesebb had­serege volt már, Jenő herceg nevelése nyo­mán megverhetetlen, — kilátástalan volt a küzdelerá*, amit Rákóczi ellene folytatott. Pozitív segítséget nem nyújthattak a fran­London, április 6. Edén szombaton dél­ben érintkezésbe lépett MacBonalddal és Simonnal, akiknek röviden jelentést tett moszkvai, varsói és prágai útja eredményé­ről. Mint jelentettük, hétfőn az összkormány tart ülést, és meghallgatja a lordpecsétőr részletes expozéját. Az alsóházban Sir John Simon valószínűleg hétfőn jelenti be a stresai angol megbízottak nevét. Kedden a parlament meghallgatja Simon beszámolóját az európai körutazásról. Edén pénteken késő este érkezett a londoni Viktoria-pályaudvarra, ahol felesége, továbbá Sir John Simon és a szovjetügyvivő fogadta. Edén kijelentette, hogy meggyőződése szerint az elmúlt hetek utazásai óriási jelentőségűek. Meggyőződhetett róla, hogy a jelenlegi euró­pai helyzet rendkívül bonyolult és nehéz. Ennek ellenére remény van a pozitív kibon­takozásra, ha minden nemzet hozzájárul az egészséges kompromisszum megkötéséhez. „A mi feladatunk az, hogy külpolitikánk őszinte és állhatatos legyen és támogassa a népszövetséget az általános kollektív béke- rendszer megteremtésénél** — mondotta Edén az újságíróknak. A franc a előkészítés P á r i s, április 6. A francia miniszter- tanács ma legfőképpen a stresai konferencia előkészitéséről tárgyalt. A reggeli lapok egyöntetű értesülése szerint a francia külügy­minisztérium kidolgozta a kölcsönös segély­nyújtás rendszerének pontos tervezetét és közölte javaslatát az érdekelt államokkal. A keleti paktum francia terve nem azonos a háboruelötti szövetségi rendszerrel, hanem a népszövetségi szerződés alapján áll. A lapok római jelentései szerint az olasz kormány nem lelkesedik a keleti paktumért és inkább azt óhajtja, hogy a stresai konfe­rencián a három nagyhatalom kidolgozza egyöntetű pozitív állásfoglalását. A három nagyhatalomnak olasz feKogás szerint a kö­vetkező kérdésekkel kellene foglalkoznia: 1. A népszövetségi tanács küszöbönálló ülé­sének programjával, 2. a közös francia—an­gol-olasz szerződéssel, amelyet a konferen­cián meg kellene vitatni, hogy a három nagy­hatalom szükség esetén közös erővel lép­hessen föl a béke megvédésénél, 8. a február 3-i francia—angol kommüniké egyes tételei­vel, 4. az osztrák függetlenség garantálásával. ciák, s a lelkűkben sem támogatták túlzottan a magyar ügyet. Rákóczit csak kihasználták és beugratták az ónodi trónfosztásba, mert nyugtalanítani kívánták keleten a Habsbur­gokat. XIV. Lajos egyizben gúnyos ciniz­mussal irta a Rákóczi táborában lévő fran­cia tiszteknek : ..empechez les mécontents d’estre jamais contents" — „akadályozzátok meg. hogy az elégedetlenek valaha elége­detté váljanak". Ez a cinikus kihasználás — A Havas-ügynökség londoni jelentése sze­rint Mussolini föl akarja vetni a lefogy vérzett' államok, igy Ausztria, Magyarország és Bul­gária fölfegyverkezésének problémáját is. Radek ui meglepetésül tart P á r i s, április 6. A szombat reggeli fran­cia lapok legfőképpen arra kiváncsiak, hogy milyen álláspontot foglal el Stresában Anglia. A lapok kifejezik azt a kívánságukat, hogy az állásfoglalás ugyanolyan határozott legyen, mint Rómáé, mert az utóbbival Franciaország minden tekintetben megegyezik. Radek az Izvesztija mai számában vezér­cikket ir, s ebben megállapítja, hogy Hitler nem tudta meggyőzni az angol államférfiakat a > szovjetorosz veszélyről. Radek szerint Né­metország gazdasági erői nem engedik meg a túlzott katonai kiadásokat s a birodalom jelenleg még sokkal gyengébb, mint azok az államok, amelyek közvetlenül érdekelve van­nak a béke főn tartásában. Európa keresztuton áll s ha az eseményeknek a nagyhatalmak szabad folyást engednek, akkor a fejlődés a katonai szövetségek és a háború felé vezet. Radek ezután a tervezett nyugateurópai légi paktum ellen foglal állást. Véleménye szerint ha valaki a biztonsági problémát ezzel a négy­hatalmi szerződéssel óhajtja megoldani és Hongkong, április 6. Csangkaisek, a kínai kormánycsapatok parancsnoka döntő ütkö­zetre készül az előrenyomuló vörös csapa­tokkal szemben Kveicsau fővárosa, Kvei- hang előtt. Csangkaisek az angol újságírók élőit kijelentette, hogy reméli, hogy ebben a csatában végleg sikerül megsemmisítenie a kommunistákat és hozzáláthat a kínai vö­rös felkelés teljes likvidálásához. Csangkai­sek hadserege körülbelül hetvenötezer em­jellemezte Paris akkori magyar-politikáját, s hogy a bűnös elv a teljes bukásba, csak­nem a teljes megsemmisülésbe taszította a magyarokat, nem is igen csodálható. Az első okulás körülbelül annyi, hogy sohasem szabad a nemzet ügyét mások Ígé­retére bízni, vagy mások feltételezett ere­jére építeni, amit a magyarság gyakran megtett később is. A másik okulás a belső helyzetből vonható le. A magyar urakat keleten nem köt végérvényes megállapítást, bűnt követ el az általános biztonság alapelve ellen és uj helyzetet teremt a keleti nagy­hatalmak számára. Edén beteg London, április 6. Pénteken este orvost hívtak a megérkezett Anthony Edén fö- pecsétörhöz. A miniszter a mai délelőttöt ágyban töltötte. illetékes londoni körök szerint a brit kor­mány óriási jelentőséget tulajdonit a stresai konferenciának. Egyelőre nem döntöttek abban, hogy ki képviseli Nagy-Britanniát ezen a konferencián. Fegyverkezés a „német veszedelem" ellen? London, április 6. Valamennyi angol lap azt a római hirt közli, hogy Mussolini a stresai konferencián javasolni fogja, hogy Ausztriát, Magyarországot és Bulgáriát szabadítsák meg a békeszerződések katonai határozmányaitól. Mussolininak ezt az in­dítványát a lapok azzal okolják meg, hogy a három lefegyverzett állam felfegyverzésé­vel ezeket az országokat semlegesíteni kell a „német veszedelemmel" szemben. bérből áll, míg a vörös csapatok létszáma körülbelül ötvenezer. Annak ellenére, hogy a kormánycsapatok parancsnoksága hatal­mas plakátokon figyelmeztette Kveihang la­kosságát, hogy nem kell tartania attól, hogy a vörösök megszállják a várost, az idegenek minden holmijukkal együtt elköltöznek. Az előcsatározások a város határában már megkezdődtek és eddig is több ezer halott­ról érkeznek jelentések. A stresai konferencia előestéién ©lasg^rssáu §@s akar keleti paktumot Be Ausztria függetlenségének garantálását sürgeti -- Edén optimista jelentést tett Simonnak és MacDonaldnak Csangkaisek döntő ütközetre készül a kínai vörös csapatok ellen Mai számunk a Képes Héttel 28 oldal - fira 2 — Ke JUj jBi JST I XIV. évf 83. (2635) szám • Vasárnap • 1935 április 7 Előfizetési árs évente 300. félévre 150, negyed* ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, /\ SzloveUSzkÓÍ és rUSZÍTlSzkÓi 7710.21] ÜTSÚg alicel2. 1L emelet •Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . ÖC7 ® Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON* 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Kit. SŰRGÖNYC1M HIRIBP, PRflHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom