Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-30 / 100. (3652.) szám

11 1935 április 30, küld. 1Ú5R Május 4 a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások végleges dátuma A magyar-csehszlovák kereskedelmi tár­gyalások folytatásának időpontját ma meg­határozták. A kőt állam kormánya megálla­podott abban, hogy a Becsben megkezdett tanácskozásokat május 4-én, szombaton dél­előtt Budapesten a magyar külügyminiszté­riumban folytatják. A csehszlovák delegációt ez alkalommal nem dr. Friedmann Gyula meghatalmazott miniszter, hanem dr. Nieder- le követségi tanácsos vezeti. A tárgyalások pontosan egy hétig tartanak, mivel dr. Nie- dériének jövő hét szombatján Budapestről Brüsszelbe kell utaznia. A tárgyalások mene­tét az idő rövidségére való tekintettel meg­gyorsítják, ha azonban a rendelkezésre álló nyolc napon belül nem lehetne az uj egyez­ményt létrehozni, akkor a ma érvényben levő kompenzációs egyezmény érvényét további egy hónappal, jnnius 15-ig meghosszabbítják s az egyezmény keretét megfelelően kibőví­tik. A pótegyezmény megkötése során cseh­szlovák részről a fakivitel és a szénexport biztosítását fogják kérni, mig magyar rész­ről főképpen az idénycikkek kivitelét kíván­ják biztosíttatni, hogy a magyar cseresznye, meggy és egyéb korai gyümölcs kivitelében ne legyen fennakadás. A nemenórás munkahét ügye is lekerült a napirendről Prága, április 29. Az állatmonopólium kérdésében, amint arról beszámoltunk, a koalíciós pártok kebelében nézeteltérések merültek föl s ezeket az ellentéteket nem sikerült elsimítani. Az állatmonopólium ügye az állatárak erős emelkedése miatt elvesz­tette időszerűségét s valószinü, hogy az ál­latkereskedelem monopolizálásának tervét immár nem is valósítja meg a kormány. A kérdésről a minisztertanács legutóbbi ülé­sén érdemben nem határozott. Jólértesült körökben úgy tudják, hogy az állatmonopólium kérdése csak a vá­lasztások után kerül ismét a miniszterta­nács tanácskozásainak napirendjére. A szociáldemokrata részről indítványozott negyvenórás munkahét tervének megvaló­sítása ugyancsak nagy nehézségekbe üt­közik. A munkaidő csökkentése és az állatmono- pólium ügye junktimba került s való­szinü, hogy ebben a nagyfontosságu kér­désben is csak a nemzetgyűlési választá­sok lezajlása után határoz a kormány. A minisztertanács mai tárgysorozatán a je­lentősebb gazdasági kérdések közül a kol­lektív szerződések ügye szerepel. A minisz­tertanács elé terjesztett indítványt a kor­mány minden bizonnyal változtatás nélkül elfogadja és a kollektív szerződések érvé­nyének meghosszabbításáról szóló rendele­tét még ezen a héten kibocsátja. (Tizenkétmillió a Postatakarékpénztár nyeresé­ge.) A csehszlovák postatakarékpénztár 1934. évi mérlege 17.06 (13.11) millió korona tiszta nyeresé­get tartalmaz. A postatakarék üzleti forgalma 213.2 milliárdra rúgott. Ez az összeg 3.2 mi 11 iáiddal ma rád mögötte az 1933. év üzleti forgalmának. A pos­tatakarékpénztár takarékbetétállománya 57.9 mil­lióval 151.6 millió koronára emelkedett. Ezzel egy­idejűén a betétesek száma 74.086-tal 228.909-re gya rapodott. A postatakarék betevői főképpen a szociá­lis téren gyöngébb rétegek soraiból kerülnek ki. A takarékbetétek forgalma az 1933. év 399 milliós forgalmával szemben 1934-ben 552 millió koronára ment föl. A postatakarék alkalmazottainak száma az elmúlt esztendőben 36-tal 1937-re csökkent. (Bankszünet lesz szerdán.) Szerdán, május 1-én a csehszlovákiai pénzintézetek szünetet tartanak. (Eladó a „Latorica"?) A La. borim rt. minden ingó és ingatlan vagyonát megvételre fölajánlotta az ál­lami erdészetek és birtokok igazgatóságának. A La- toricát 1928-ban egy francia-svájci pénzcsoport 25 millió korona alaptőkével a munkácsi Schönborn- Bucheim uradalom átvételére alapította. A részvény társaság tulajdonában levő földbirtokok terjedelme mintegy 100.000 lia-ra r-ug. Voda mérnök, az állami erdészetek és birtokok igazgatóságának erdészeti igazgatója megtekintette a Latorica objektumait és jelentést készit a látottakról. A Latorica mintegy 40 millió koronát invesztált a birtokba. Vesztesé­geinek összege többmillió koronára rúg. A vállalat 1932. évi mérlege 9.5 millió korona veszteséget mu­tat ki a hitelezőket megillető kamat nélkül. Az ál­lam, illetve Kárpátalja állásfoglalása az ajánlat kér­désében még nem ismeretes. (A hermaneci papírgyár közgyűlése.) A Morva Bank konszernjéhez tartózó Herma­neci Papírgyár rt. most tartotta idei közgyű­lését. Az 1934. évi mérlegben kimutatott 243.374 koronás tiszta nyereséget uj számlára vezetik át. A közgyűlésen beterjesztett üz­leti jelentés szerint az elmúlt esztendőben úgy belföldi, mint külföldi viszonylatiban megélénkült a forgalom, csupán az árak nem javultak. A vállalatot modernizálták, följa- vitották az áru minőségét és csökkentették a rezsitételek nagyságát. Az igazgatósáig össze­tétele nem változott, a felügyelőb'izottságba Ursinyi Jánost, a földműves kölcsönös pénz­tárak igazgatóját választották be. (Javul a font — lanyhul a forint.) A mai prágai devizapiacon London 0.30. Alexandria 0.25, Kopen- hága 0.50, Oslo 0.50, Stockholm 0.50, Brüsszel 0.25 és Varsó 0.50 koronával megismlárdiult, amiig Am­sterdam 2.25, Oiirich 0.3175, Milánó 0.50 s Paris 0.50 koronával gyöngült. (Kilenc százalékos osztalékot fizet a diószegi cu­korgyár.) A diószegi Gazdasági, Cukoripari és Szeszipari rt. most, tartóttá idei rendes közgyiilé sét. A vállalat 1933—34. évi mérlege 1,968.524.65 korona tiszta nyereséget tartalmaz. Az előző évi mérleg 1,968.54.65 korona nyereséget mutatott ki. A részvénytársaság 9 százalékos osztalékot fizet részvényeseinek. Az igazgatóság elnökévé ismét fimid Ottót, a Zsivnó-bank pozsonyi fiókjának igaz­gatóját választották. (A gabona és a hüvelyes vetemények májusi irányára.) A gabona és a hüvelyes .vetemények májusi kányára a kővetkező: búza 170, rozs 130, közepes minőségű árpa 140, takarmányárpa 120, zab 130, kukorica 130, köles 100, viktória- borsó 270, nagy szemű zöldborsó 280, kisszemü zöldborsó 200, bab 140, lóbab 150, nyári bük­köny 180, peluska 190, rizs 200 korona. (Románia szabaddá teszi a buzakivitelt.) Bu­karestiből jelentik: A román hivatalos lapban meg­jelent királyi rendelet a buiza, árpa ‘és zab, vala­mint ezek mellékteirmiényieámek. kiviteli tilalmát megszüntette. ­(A kassal kereskedelmi- ég Iparkamara az adó­amnesztiáért.) A kassai kereskedelmi- és iparka­mara adóügyi bizottsági Rostra Gyula áléinak vezetésével tartott ülésén foglalkozott, a legutolsó 'hónapokban adóügyi téren felmerült aktuális kér­désekkel. Többek között óvást emelt ama gyakor­lat ellen, hogy a cégek postatakarékpénztári be­téteit lefoglalják é6 az ellen, hogy adóra tartsák vissza egyes kereskedőknek az élelmezési akció­ból származó követeléseit. A kamara letárgyalta az ásványolaj, a bor, a szódavíz, a limonádé és az ásványvíz adójára, valamint a müzsírra vo­natkozó törvényjavaslatokat és sürgette az am­nesztiát azok részére, akik esetleg meg nem adóztatott betéteket építkezési célokra kivánnak felhasználni. A kamarai bizottság újból foglal­kozott az adóamnesztiákniak a kárpátaljai táron- j latok részéről felvetett kérdésével, amelyet a po­zsonyi kamara javaslatára a kamarák központja elé kivan terjeszteni. A bizottság adóteirási ügyek­ben véleményt mondott és sürgette a forgalmi adó ügyében . kiadott íéndeletek és utasítások gyűjteményének kiadását. — A bizottság tudo­másul vette, hogy a kamara — tekintettel a for­galmi adótör vénynek az év végén való lejáratá­ra — a módosító javaslatoknak idejekorán való összeállítását kezdeményezte, — majd letárgyalta a számla,bélyegekre vonatkozó előírásokat és a szlovenszkói kamarák közös intervencióját imidát- ványozta a Szlovemszkón a történelmi országok­kal szemben szigorúbb eljárás enyhítésére, s egyben csatlakozott a reicihieníbergi kamara ja­vaslatához amnesztia kioszközlóeére az illeték- ügyi eljárásiban. (Franciaország gondjai.) Az Eeonomfet párisi levelezőjének jelentése szerint az idei első kiét hó­napban a francia ipar foglalkoztatottsága mély­pontra jutott. Az összes fontosabb iparágak közül a legrosszabb a textilipar helyzete, amely háború előtti teljesi tők'épességénék csaik 6i2 százalékával dolgozik. Az általános ipari tevékenység egyéb­ként 7 százalékkal kisebb, mint 1913-ban voilt. A munkanélküliek száma 475.437. Ez jóval kisebb arány, mint bármely más nyugati iparos ország­ban. de aggasztó jelenség, mert az egyéb gazda­sági és forgalmi adatok nagy hanyatlásáról szá­molnak be. A vasutak forgalma az év első megyé­dében 13.5 százalékkal csökkent; a pénzpiacon az uj kibocsátások sóikkal csekélyebbek, miint, ta­valy s ezek túlnyomó része is nem a magánnpar, hanem a k(ízületek által felvett kölcsön. Az ér­vényben levő kamatlábat ugyanás a magánvállal­kozás nem is bírja eh A kormány a hitelélet élén­kítésére irányuló intézkedések mellett folytatja takarékos költségveitésii poJiitiikáját és hír szerint arra kívánja kihasználni a létfenntartási költ­ségek árnyalatnyi csökkentését, hogy újabb 5 j százalékkal leszállítja az állami fizetéseket. i (A nemzetközi valutarögzités felé.) A párisi Capital című szaklap egyik cikkében kifejti, hogy Nagytoritamnia leértékelési politikája következté­ben egyre súlyosabb nehézségekkel fog küzdeni, ha továbbra is hasznot kíván húzni a foutstenling értékének alacsony szinvonalon való tartásábók Aa értékcsökken fcé&i verseny végiül is oda fog ve­zetné, hogy — amint azt a font februáré érték- csökkenése mutatta — a Londonba • vándorolt idegen tőkék újból más országokban keresnek el­helyezkedést. Ebben az esetben az angol hatósá­gok. elveszíthetik a font értéke felett gyakorolt hatalmukat, aminek következménye csakis inflá­ció lehet. A francia politika az angol álláspont­tal szemben állandóan a valuták értékállóságára törekedett s úgy látszik, hogy az események iga­zolják is az aranyiblokk álláspontját Az a körül­mény pedig, hogy a holland forint és a svájci frank teljes eredménnyel visszaverte a pénzrontó spekuláció támadásait, előbb-utóbb meg fogja győzni a leértékelő politikát követő államokat, hogy a nemzetközi valutarögzités ideje elérkezett. (Mintavásári hir.) A budapesti nemzetközi vásár egy uj csoportja grafikonokban, modellekben és fényképekben fogja bemutatni mindazokat a szo­ciális intézményeket, amelyeket a magyar gyár­ipar munkásainak testi és szellemi jóléte érdekében teremtett. Szerepelni fognak e csoportban a mun- kásuszodák, zuhanyozótermek, sporttelepek, könyv­tárak, étkezdék, társalgók, gyári orvosi rendelők, házipatikák, valamint a munkás-weékend-telepek is, amelyeket egyes vállalatok főként a Duna men­tén állítottak feL (Csőd.) Bányász József kőművesmester Bártfa-fürdő. Csődlömeggondnok űr. Weisz Móric ügyvéd Bártfa. Az első tárgyalást má­jus 10-én tartják a bártfai járásbíróságon. A követeléseket jiunius 8-ig kell bejelenteni. ÉRTÉKTŐZSDE Prága ingadozó Prága, április 20. Az értéktőzsde eheti for­galmát ingadozó irányzat mellett kezdte meg. A tőzsdeidő első felében a forgalom élénk ütemben zajlott, de a tőzsdéidé későbbi fo­lyamán üzlettelenség jelei mutatkoztak s az irányzat is ellanyhult. A tőzsde alaphangiu- lata ennek ellenére bizakodó és barátságos maradt. A kétirányú árfolyameltolódások nem jelentősek: Bánya és Kohó 5>, Hellmanu 10, Kólini Vegyi 4, Schtöniprieseni 7, Krizík 8, Rézmüvek 2, Tejipar 5, Orion 15, Poldi 5, Prága-Duxi 3, Prága-Duxi prioritás 10, Zettlitzi Kaolin 5, Sellier 10, uj Északi Vasút 2, Aussitgi Vegyi 10, Walter 2 és Skoda 4 koronával megszilár­dult. Ezzel szemben Apolló 3, Cseh Cukor 2, Cseh-Morva Gépgyár 5, Heinridisthali Papír 4, Königshoífi Cement 8, Prágai Vas 3 és Egyesült Gyapjú 3 koronával gyöngült. A beruházási értékek piacán jól tartott irányzat mellett a forgalomba került állam­papírok egy része 0.05 koronás árfolyam- nyereségre tett szert. A 4/4%-os pót járadék árfolyama 0.10 koronával javult. Nemhivata­los kuliszban lanyha irányzat mellett a forga­lomba került értékek árfolyama mérsékelten lemorzsolódott. A lomb a rd kö leső nők kamat­lába nem változott. BUDAPEST LANYHA. Budapest, április 29. Mérsékelt forgalom és lanyha irányzat jellemezte az értéktőzsde mai napját. A tőzsdeidő későbbi folyamán néhány érték iránt fokozódott kereslet 'mutatkozott és az irányzat kissé javult. Zárlat előtt az irányzat ismét ellanyhult s a záróárfolyamok a nap leg­alacsonyabb árfolyamai lettek. Bauxit 6, Ma­gyar Általános Szén 2 és Izzólámpa 9 pengővel ment vissza a nyitási árfolyamokhoz viszo­nyítva. A lanyha irányzattal ellentétben Ma­gyar Nemzeti Bank 2, Fegyvergyár 3^ és Déli Cukor Wt pengővel javult. A szilárdkamatozá- su értékek piacán élénk forgalom mellett a hadi- kölcsönök árfolyama javult erőteljesebben. A fővárosi kölcsönök piacán egységes irányzat nem jött létre. BÉCS BARÁTSÁGOS. Becs, április 29. A vontatott forgalom ellené­re barátságos irányzat jött létre az értéktőzsde mai forgalmában s több érték árfolyama továb­bi nyereségre tett szert. Kuliszban a forgalom szilárd irányzat mellett kezdődött, de lanyha irányzat mellett ért véget. Korlátban az osztrák ipari értékek árfolyama tovább emelkedett. A valutapapirok közül megszilárdult a magyar ér­tékek árfolyama, a csehszlovák értékek piacán egységes irányzat nem jött létre. A beruházási értékek piacán üzlettelenség vált észlelhetővé és a szilárdkamatozásu értékek árfolyama mérsé­kelten visszament. BERLIN TARTÓZKODÓ. Berlin, április 29. Az értéktőzsde mai forgal­mát a tőzsdeközönség tartózkodó magatartása jellemezte. A forgalom rendkívül szűk keretek között bonyolódott le. A tőzsdeközönség több gazdasági helyzetjelentést figyelmen kívül ha­gyott. Az árfolyameltolódások nem haladják meg a 2 hétnyolcadszázalékos határt. j Mit kapunk a valutákért7 Prága, április 29. Ke 100 pengőért 450.50 100 schillingért e a , „ „ é 453.50 100 zlotyért • ■ « ■ ■ o « 450.50 100 lejért . , , , , , „ , 14.85 100 márkáért . . , s , . , 888.— 100 dinárért .............................. 53.175 10 0 svájci frankért . , , , . 772.50 100 francia frankért .ágé* 157.90 100 belga frankért « • • ■ • 414.— 100 líráért .................................. 197.40 10 0 holland forintért « , , . 1612.— 1 amerikai dollárért , , B „ 23.60 1 angol fontért , „ * e , . 115.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, április 29. Ke 100 pengőért 453.50 100 schililngért 456.50 100 zlotyért 453.50 100 lejért 15.15 100 márkáért .■■«,., 892.— 100 dinárért . . . B , « N 53.575 100 svájci frankért » » 9 , , 775.50 100 francia frankért . . ■ , , 158.40 100 belga frankért „ , D » 416.— 100 líráért .................................... 198.60 100 holland forintért , « , . 1618.— 1 amerikai dollárért . * . • 23.80 1 angol fontért ..»»#« 116.75 ÁRUTŐZSDE Nyugodt a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, április 29. (Pragoradio.) A mai lennény- tőzsdén megszilárdult a tengeri. Nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Dunai mixed azonnali szállításra ab uszály Po­zsony—Komárom 45—46, májusi szállításra 45 —46, Viktória-borsó 160—180, Viktória-borsó ve­tőmag 190—220, sterilizált Viktória-borsó 180—» 260, zöldborsó 130—150, sterilizált zöldborsó 150—» 170, hántolt borsó 190—320, román bab 85— 87, kék mák 300—320, köles 110—112, délszláv kö­les ab uszály Pozsony—Komárom 95—98, speciális buzasütőliszt 280—320, búzadara 255—265, búzaliszt 0HH és OH 240—260, búzaliszt 0. 235—250, búza­liszt 1. 280—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215—225, búzaliszt 4/a. 200—210, búzaliszt 5. 186— 195, búzaliszt 6. 165—180, búzaliszt 7. 145—150, bú­zaliszt 7^. 125—130, 65%-oe rozsliszt 190-125, 70%-os 185—190, búza takarmányliszt 93—95, rozs takarmányliszt 89—92, délszláv sertészsír 1115— 1125, magyar sertészsír 1115—1125, magyar háti­szalonna 920—1050, amerikai szalonna —.—, szárí­tott répaszelet S4, buzakorpa ab Pozsony 86—90, rozskorpa ab Pozsony 84—88 korona.-f Tartott a cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon tartott irányzat mellett a következő árakat jegyez­ték: Nyersemkor azonnali szántásra aJb Amséig lóké 44.50—45 korona. + Állatvásár. A mai prágai áfetvásáraa 389 oseík-morvta és 366 szlovensizkóii szánmazáeu -vágó­marhát hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat érték el: cseh-morva árn: ökör 3.60—5.10, bika 3j60—5.20, tehén 2—5.10, üsző 3.50—5.10, ezlovenszlkód ára: ökör 2.50—6.70. bóka 3.40—4.40, tehén 2.5—4.30, üsiző 310—5.30 korona. 9 eseh-monva eredetű vágómarha eladaitiko ma­radt. + Sertésvásár. A mai prágai sentéisvásánra 1908 cseh-morva és 1422 szlovemszkói hiussertéet-. vala­mint 326 délszláv és 394 magyar hízott sertést hajtattak föl. Élénk forgalom mellett a követ­kező árakat fizették: eseh-morva hússertés 5—7, ezlo versek ói hússertés 5—7, délszláv hízott ser­tés 6.10—6.80, magyar hízott sertés 6.40—6.75 ko­rona-. 150 hússertés é<s 112 hízott sertés eladatlan maradt. + Marhahusárak Prágában. A mai prágai hús­piacon a következő marhahúsa rákot fizették: ökör eleje 6—9.50, hátulja 6-50—11.50, bika 7.25—7.75, tehén eleje 5.50—7.50, hátulja 6—8.50. növendék - marha 6.25—7 korona. + Húspiac. A mai prágai húspiacon közege forgatom mellett a következő árakat fizették: birka 7—10, vidéken vágott belföldi borjú S.25 — 9, gyönigeminiőséigü áru 6—7.75. Prágában vágott belföldi borjai 8.50—10, vidéken vágott belföldi sertés 9.50—11, gyöngenninősiégü áru 9—9.25. Prágáiban vágott belföldi sertés 9.90—10.40. hízott, sertés 8.20—8.60, szalonna 8.90—9.20. bárány 8.50 —40, kecelne 6—8.50 korona. Meghívó 1935 május 17-én d. e. 10 órakor tartja Ógyallán a „Feezty-féle Mezőgazdasági Szövetkezet" \ U-ik évi közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Az 1934. ovi zárszámadás bemutatása a vonatkozó Igazgató­sága jelentéssel együtt 2. A fetügyelőbizottság je­lentése. 3. Ab Igazgatóság és felügyelőbizottság részére a feílmentvény megadása. 4. Igazgató-ári indítványok. 5. Igazgatósági és felügye!őhizott- eági tagoknak 3 évi időtartamra való megválas/,- táea. Ógyaife, 1935. április 36-án. — Igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom