Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-27 / 98. (3650.) szám
Nincsenek o sitii I wps rt®k 1 Az országos heresztényszociatista párt ótátraiüredi tanácskozás Esterházy: Dssze kell fogniok mindazoknak, akik mmkm hordiik 11 (blakoMág érdeket A magyar nemzeH pír! kassai és komáromi kerilete meiejleüe ieUéseü A kél pír! össiaíffipsa a választásokon - Véres vereledések a hcnfíoni né^yúíésein (d) A nemzetközi és osztályalapon való politikai szervezkedés nagy divat volt az államfordulat után, de ma már a múlté. Ha ilyen jelszavak még valahol tartják magukat, ez csak a politikai elmaradottság jele. A politikai tekintetben magas fejlettségű csehmorvaországi németek közt a széthulló kommunistákon kiviil nincs egyetlenegy német szavazó, amely a nemzetköziség vagy osztályközösség jelszavával nemzetközi vagy osztályjellegü csehszlovák pártok ,,német" alosztályaiba tartozna. Még a német szociáldemokraták sem mennek olyan messzire az internacionalizmusban, hogy közös internacionalista pártot alkossanak a csehszlovák szociáldemokratákkal, annál kevésbbé a német iparosok és kereskedők. Sajnos, Szlovenszkón és Kárpátalján elég sok magyar iparos és kereskedő volt, aki nem jutott el még a politikai érettség ilyen színvonalára és a cseh iparospártban vélte megtalálni érdekképviseletét, mint ahogy a magyar földművesek közt is elegen voltak, akik a csehszlovák agrárpárt kecskéiben látták a magyar földműves káposztájának leghivatottabb őrzőit. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy ez többet nem történik meg, mert ennél a választásnál a nemzeti eszme választóvízként fog hatni a lel- kekre, éles nemzetiségi határvonalakat von majd a pártok között. Ma már letagadhatatlan tény, hogy nincs olyan osztálypárt, amely több nemzetiséget foghatna át. A munkások osztálypártja, a szociáldemokrata párt a cseh nacionalista pártokkal való versenyében szükségképpen csehszlovák nacionalista párttá vedlett át, az agrárpárt és az iparosok meg kereskedők osztálypártja pedig eredetileg is kizáróan csehszlovák nacionalista pártok voltak s igy e három párt köre túlhangsúlyozott nacionalizmusa miatt csupán a csehszlovák nemzet hozzátartozóira terjedhet ki. A csehszlovák szociáldemokrata párt nem számit német munkásszavazatokra, mert azokról a német szociáldemokrata párt vagy a honifront javára kénytelen lemondani, a csehszlovák agrárpárt nem számíthat egyetlenegy német agrárnak a támogatására, mert azok vagy a német agrárpártot, vagy a német honifront agrárosztályát, vagy más német pártot támogatnak, a csehszlovák iparospárt álmában sem gondol arra, hogy német iparosok és kereskedők szavazataira pályázzon, mert a német iparosok és kereskedők kizárólag nemzeti alapon állva a német iparospártban, vagy más nemzeti alakulatban szervezkednek. Ugyanígy semmi jogcímük nincs ezeknek a csehszlovák nacionalista osztálypártoknak arra, hogy magyar szavazatokra vadásszanak. Ha a múltban a magyar választónak lehetett dilemmája, hogy nemzeti vagy osztályalapon keresse-e politikai szervezkedésének előnyeit, ma már nincs többé ilyen választása. Ma nincs többé osztálypárt, csak nacionalista osztálypártok vannak, s ezek egyike sem magyar, hanem csehszlovák vagy német. A magyarságnak nincs módjában osztálypártokra tagozódnia. A németek megtehetik, mert ötször annyian vannak, mint mi. Külön magyar agrárpárt, külön magyar iparospárt, külön magyar munkáspárt nem lehetséges. A magyar választónak e választásokon nincs válogatniŐtátraliired, április 26. (Saját tudósi tónktól.) Az országos keresztényszocialista párt két legmagasabb szerve, az országos párt- vezetőség, illetve az országos végrehajtói) i- zottság ma délelőtt ülést tartott. A két szerv ülés éji a párt valamennyi vezetője megjeleni Délelőtt 10 órakor iilt össze az országos vég- i — Pártunk életében nagy fontosságú eseményhez érkeztünk. Május 19-én és 26-án négy esetben hívnak az urnák elé. A szavazatoknak kell majd eldöuíeniök, hogy hosszú évek sok munkája, fáradsága és küzdelme megértésre talált-e az itteni magyarságban és őslakosságban. De nemcsak erről van szó. A választások eredményének egyrészt vétót kell jelentenie ama destruktív törekvések ellen, amelyekkel hitünket, nemzeti önérzetünket, létünket és boldogulásunkat alá akarják ásni, másrészt ennek az eredménynek alapot kell adnia további munkálkodásunk részére, hogy fokozott erővel törekedhessünk programunkban lefektetett céljaink felé. Ossiefosás a magvar nemzet: párttá! — Bizonyára nem kell bővebben magyaráznom, hogy mai helyzetünkben csak úgy tudunk eredményes harcot vívni, ha mindazok, akik szivükön hordják az őslakosság érdekeit, összefognak egy közös plattformon teljes önzetlenséggel és bátorsággal és százszázalékos becsületes fegyvertársi hűséggel igyekeznek eredményeket elérni. Ez maga elég ok ahhoz, hogy a magyar nemzeti párttal a parlamenti és tartományi választásoknál közös listával menjünk. De ehhez hozzájön még a kvórum-törvény, ami aztán már valója : csak magyar alapon, lehet szervezkednie, ellenkező esetben más nemzetiség nemzeti céljait szolgálja. Pártjaink éppen azért osztályfölötti pártok, hogy a magyar kisebbségi nemzet minden egyes osztálya kielégitő módon megtalálhassa kebelükben érdekszervezetét és az egész párt súlya révén a hathatós érdekvédelmet. Pártjaink egyike kizárólagosan magyar nemzeti alapon, a másika pedig keresztény világnézeti plattformon a szlovenszkói népek nemzeti érdekeinek összefogásával lehetővé teszik minden magyar ^mbernek e keretekben való elhelyezkedését. Ahogy a német táborban soha egyetlenegy német szavazat nem esett másokra, mint német pártokra, ugyanúgy most minden szlovenszkói magyarnak egy emberként kell tudatositania végre önmagában és másokban az idők diktálta parancsot, azt, hogy nem-magyar pártra nincs magyar szavazat 1 rehajtóbizottság Esterházy János országos pártelnök vezetésével és előkészítette az országos pártvezetőségi ülés anyagát. Maga az országos pártvezetőség fél tizenkettőkor gyűlt egybe. Az iinepélyes hangulatú ülést Esterházy János elnök az alábbi beszéddel nyi- I tóttá meg: múlhatatlanul szükségessé teszi annál a két választásnál a közös listát, mert azt hiszem, hogy nincs közöttünk komolyan gondolkodó politikus, aki merné vállalni a felelősséget a külön listával való indulásért és esetleges teljes mandátumvesz- tésért. Teljesen más a helyzet a járási választásoknál, A járási választásoknál ez a veszély nem áll fenn és ott nem is a nagy politikai kérdéseket tárgyalják meg, hanem a járásokat és községeket érdeklő helyi kérdések kerülnek eldöntésre, minek folytán szükségesnek tartottam úgy intézkedni, hogy a járási választásoknál pártunk külön listával menjen, természetszerűleg ott is kapcsolva a magyar nemzeti párttal, hogy a maradékszavazatok el ne vesszenek. Itt a járási választásoknál az is késztetett erre a lépésre, hogy azon járásokban, ahol a mi pártunk erősebb, mint a magyar nemzeti párt, számarányunkat megillető képviselettel bírjunk, nem pedig a bizonyos egy az egyhez arány juson érvényre. Azt hiszem, hogy ezzel az intézkedésemmel az igen tisztelt pártvezetőség teljes egészében egyet fog érteni. fi párt ónái'ósága Elnöki működésem minden fázisában mindenkor arra törekedtem, hogy a közösködések ne legyenek pártunk önállóságának rovására, ezúttal is biztosítottuk pártunk teljes szuverenitását és a teljes paritást és igy az, aki tárgyilagosan bírál, nem táplálhat semmilyen aggodalmat ezekkel a mostani közös listákkal kapcsolatban. Pártunk programját és céljait sohasem tekintettem a változó napi események és a napi politika függvényének. Ezért mindenkor, minden erőmmel azon voltam, hogy a keresztényszocializmus nagy elvei és céljai mentői hatékonyabbak legyenek és hogy befolyásuk körét, amennyire csak lehet, kiterjesszük. Minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ez sikerült is. A kStelességteljesitésnek nincs maximális határa — Két és fél éve állok az országos keresztényszocialista párt élén. Az elnöki állást, amellyel pártunk híveinek bizalma kitüntetett, sohasem tekintettem dísznek vagy ugródeszkának személyes ambícióim kielégítésére. Iparkodtam megválóéi tani azt a felfogásomat, hogy a kötelesség- teljesítésnek nem lehet maximális határa. Személyesen felkerestem majdnem minden szervezetünket. Meghallgattam mindenkit és az Úristen segítségével iparkodtam segítséget is nyújtani, már mennyire lehetett a mi erőinkkel. Tettem ezt nem egyedül azért, mert meggyőződésem szerint a vezetőknek fokozottan kötelességük, hogy valódi tartalmat adjanak működésűknek, hanem azért is, mert mi meg nem állhatunk, mi nem stagnálhatunk, mert ez már magában is visszaesést jelentene, nekünk fejlődnünk, erősödnünk kell* Nem elég, hogy megtartsak és megőrizzük az elért pozíciónkat, kanca azokat kJ is kell építenünk. Csak igy érhetjük el azt, hogy ellenzéki munkánk az itteni őslakosság szempontjából alkotómunkává váljék, mert csak igy alapozhatjuk meg és vívhatjuk ki azt a jobb jövőt, amelyre Isten-adta jogunk van. —Azt szeretném és ehhez kérem az Úristen segítséget, hogy a mostani választások révén erőteljes és friss vérkeringés tegye fokozottan eredményessé parlamenti munkánkat és működésűnket az országos és járási képviselőtestületekben, Azt szeretném, ha mindenkit áthatna az a tudat, hogy éppoly fontos és nélkülözhetetlen a kötelességíeljesitő vezetők csapata, mint az ön- feláldozóan küzdő közkatonák tömege. Csak ha mindenki megteszi a maga posztján azt, amit keresztény hite és nemzeti öntudata neki parancsol, csak akkor állhatunk nyugodtan és fölemelt fővel Istenünk és nemzetünk iíelőszéke elé. Az il/*n munkára kérem mindenkinek készségét és fegyelmezett közreműködését. Kisebbségi krédó — Azt hiszem, egyek vagyunk abban, hogy végtelenül szeretjük ezt az anyaföldet, amelyből kisarjadzottunk és ezért mélységes fájdalommal látjuk a sok gondot és bajt, amelyet nem a mi hibánk okozott. Az következik ebből, hogy ezeket a hibákat állandóan ostoroznunk kell mindaddig, amig a javulás be nem áll. Ezzel adva van ellenzéki álláspontunk, amelyből egy jottányit sem engedhetünk. Mi azt akarjuk, hogy ránk éppúgy süssön a nap, az Úristen napjának gyönyörű fénye és áldott melege, mint ittélő más embertársainkra. Nem akarunk tőlük elvenni semmit, de kívánjuk magunknak is boldogulásra vezető minden lehetőség megadását szellemi, erkölcsi és gazdasági téren. — Ha kisebbség vagyunk is, nem vagyunk itt sekinél sem kisebb nemes tradíciók, szellemi és erkölcsi javak, tehetség, tudás, becsület és tisztesség tekintetében. Ha szegényebbek vagyunk is, ez nem hajlította meg gerincünket. Koldusokká nem leszünk, alamizsnát nem kérünk, de megköveteljük, hogy megadjuk mindazt, ami megillet. Rendszeres biztosítékokat akaiunk látni, amelyek körülbástyázzák létünk és boldogulásunk feneteleit. Csak azt Ígérhetem, hogy a jövőben is, úgy mint eddig, küzdeni fogok magyar nemzetem és őslakos testvéreim boldogulásáért. Bízom abban, hogy akiknél már eddig is megtérésre találtam, Esterházy János megnyitó beszéde Ma: Nagy rádió melléklet Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség. Prága II., Panská Jjj.® 76’J\av°nta 26 Ké-. külfótói-e^évente45^ /4 SzloVGUSzkÓi ÓS TUSZiriSzkÓl magyarság J,lce12’ I1 emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ^ o Prága II., Panská ulice 12. III. emelet Pl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-va! több. politílcoi TiapilapÍQ •• TELEFON; 303 11 9 » Egyes szám ára 1.20 Kg, vasárnap 2.- Kg. H SŰRGÖNVCIM hírlap PRAHH.
