Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-21 / 94. (3646.) szám

1935 április 21i vasárnap.

SziDMÁz-Kdn^v-Kai>TaRA

Erdélyi könyvek

Báró Kemény János: „Kutyakomédia"

■ Tamási Áron: „Ábel Amerikában" ■

IAz Erdélyi Szépunives Céh kiadványai között két igen érdekes és kort jellemző könyv látott napvilá- lágot: a különélésben erőteljessé és versenyképessé vált erdélyi magyar irodalom érdekes, korfestő, néplelket megmutató müvei. Báró Kemény Jánosnak, a marosvécsi vár fiatal urának, az Erdélyi Helikon házigazdájának könyve az egyik: Kntyakomé- dia. A könyv cinné jelképes és valóságos egyszerre, valóban kutyakomédia az, amiről e kötetben szó van, csakhogy a kutyakomédia betűi mögött meghúzódik a különleges székelysors öröme, bánata. Kakukk Gáspár százholdas magyar gazda, Bagye Andrej, a havasok ura és Croitor Juon a regény három hőse. Mai, mindennapi alakok, — de kép; k valahogy szélessé terül a regény fejezeteiben s bár a figurák kontúrja éles és határozott, szinei átolvadnak a realitás határán s különleges szimbólummá ragyognak föl. Kakukk Gáspár emberemlékezet óta bírája a falunak, népszerű, nagyvérü, derék magyar ember. Ugyancsak igen derék ember a Kakukknak nagy barátja a román Bágye Andrej is, a két ember között a gazdagoknak titkos, összetartó barátsága áll fönn. Minden tavasszal és ősszel ta'álkoz- nak, amikor Andrej lejön a begyekről juhaival. Ezt a találkozót rendesen megünneplik. Croitor Juf n azonban jövevény a faluban, senki nem szereti, sem a hatóság, se ma nép, Juon jól tudja ezt, de az uj gazdagok szertelen vágyakozásával elirigyli Kakukk földjét és birói állását. Történik egy éjjel, — Kakukk Gáspár és Bágye Andrej találkozási ünnepén. — hogy Kakukk Gáspár haragjában agyonlövi a kerítésen át a Croitor kutyáját. Croitor nem szól semmit, néni fenyegetőzik, nem kiabál, ellenben bemegy a városba a peretek tushoz és egyéb hatalmas urakhoz, bevádolja, hazaárulónak kiáltja ki Kakukk Gáspárt s el akarja foglalni birói székét. A harc kitör. Az alantas hivatalnokok Croitor pártján vanak, a főhivatalnokok kitartanak Kakukk Gáspár mellett; senki sem mer közelérni ehhez az ügyhöz mégsem, az ügy olyan, hogy belekeveredni nem ajánlatos, egyre szélesebb hullámokat ver. Politikai harc keletkezik a kutyából. Pör- be fogják Kakukk Gáspárt, megtörténik a nagy kihallgatás. Maga a jegyző sem akarja a békéden Croitort bírónak. Kakukk Gáspárnak igaza van, — s ez napnál fényesebb — mégis lekerül a bíróságról, önszántából, visszavonul vagyona mögé. Bágye Andrej össze] ismét visszajön s egész román mivoltával igazat ad Kakukk Gáspárnak.

Inkább hosszú novella, mint regény ez a könyv. De nagyon érdekes és minden tekintetben eredeti. Az erdélyiek különleges kisebbségi életébe ritkán világítottak bele élesebben, mint ezen a könyvön keresztül. A csendes humoru sorokban mindig meghúzódik a székelység örök küzdelme, két nép vetélkedése az elsőségért, de bepillantunk hivatalok szobáiba s hivatalnokok lelkébeis; egy-egy sor, néhány mondat megmutatja a mai Erdélyt, hegyeivel, kis viaskodásaival, politikájával s falusi társadalmával együtt.

Érdekes könyv, szinte kortörténeti bizonyíték.

&

Tamás Áron Ábel-könyvei immár minden magyar olvasó előtt ismeretesek és roppant népszerűek. „Ábelnek külön olvasóközönsége van“, — jegyezte meg a minap egy kritikus és ez igazság: Szakálas -bel, a minden hájjal megkent, fríangcs székely gyerek szintén jelképpé niagosult már, ép- penugy, mint talán egykor Robinson. Ábel is egyedül áll a világban, testi és lelki táplálékát önmagának kell megszerezni s ami leghezebb: hosszú küzdelmek árán meg kell találnia önmagát. Ábel első könyvében a Hargita rengetegében járt és Surgyé- lánnal, a csendőrrel, a fatolvajokkal és a természettel viaskodott: becsülettel megállta a helyét. Második könyvében Ábel a városba került, — talán ez a könyve legkevésbé sikerült Tamási Áronnak, — itt megkörnyékezte nrndenféle városi veszedelem, a nőtől kezdve a szélhámosokig, de Ábel itt is ny* rt. Pénzt is. tapasztalatot is. Harmadik könyvében Ábel, a hegyi fiú, Amerikába jut s ott száll szembe a Hargitánál és a kolozsvári Böskénél is erősebb ellenséggel, az amerikai szellemmel. A szellem végre kifogott Ábelen, de Ábel is kifogott Amerikával: eldobta magától a hatalmas országot s miután az igazságot önmagában találta meg, hazajött nagy szivbéli békével, fogyhatatlan lelki derűvel Székely országba, hogy megkezdje alkotó életét.

Pompás a szembeállítás ebben a könyvben: az örökké tevékeny, fáradhatatlan és álmokban nem ringatózó Ábel, aztán az alföldi lelkű, örök álmodozó magyar Toldi Miklós, majd Ábel magyar gazdája, az amerikai robotos és végül maga Amerika, kazánjaival, autóival és néger-kérdésével a horizonton. Négyen viaskodnak a könyvben s Ábelnek lesz igaza, aki mindig az igazságot keresi, de rendszerint rajtaveszit, mert becsületes. Neki lesz igaza, mert tisztességesen levonja a következményeket s Toldi Miklóssal együtt felül a hazafelé tartó hajóra.

Amerikát nem a filmeken, nem a felső négyszáz- ezren és nem a Pacii re-vasúton keresztül táp asztalnagymondás, több a mélység és a hivő lelkiség. Az első kötet csupa derű, kacagás, a harmadikban is megvan ez a derű, de mennyivel finomabban, !e- szürtebbens mennyivel több a természetes ész bölcsessége benne!

Külön stílus a Tamási Áron Ábelének stílusa, erőteljes, utánozhatatlan, — (aminthogy a Göre-sti- lust sem lehet utánozni, hiába minden szándék) — s a könyvnek megvan az a határtalan előnye, hogy Tamási soha sem fogja szégyelni Ábelét, mint ahogy Gárdonyi elszógyelte később a Göre-.müveket.

Oly tisztult magyarság s ebben a magyarságban beleágyazva oly nemes lokálpatriotizmus zenéje szól ebből a könyvből, hogy iskolában olvastatni kellene. Persze: nem a külsőségein mulatva, hanem a mély értelmét keresve.

S megtalálunk egy olyan alakot, amely nemcsak a kisebbségi irodalom, hanem az egész magyar irodalom dieze lehet. Kár, hogy úgy jártunk vele, mint Arany János költészetével: lehetetlen lefordítani, mert első szénái elveszti a zamat át s üresen kon- gana akár németül, akár franciául.

Elolvasni azonban mindenkinek illik, aki magyarul beszél.

SZHMUATHY VIKTOR.

ja meg Ábel, hanem belesodródik a Broadway tömegébe, silány munkát vállal és soha nincsen több száz dollárjánál. Azt az Amerikát fedezi fel, amelyikről senki sem szerel beszélni, mert vagy nem illik, vagy pedig kényelmetlen a visszaemlékezés reá ... Az amerikai szellem hatalmasabb és még furfangosabb a kis Ábelnél, de Ábel állja a harcot és ujra-ujra nekiront a Rejtelmes Földnek.

A harmadik kötet Ábele lehiggadt. Lehiggadt lélekben és stílusban. Kevesebb benne a ezékelvee

Surányt Miklós pompás novellája és sok érdekes tanulmány

a Magyar írás áprilisi számában

Prága, április 19. A Magyar írás áprilisi számában fejezi be Surányi Miklós „November 3“ cimü nagy novelláját, amely tulajdonképpen teljes kisregény és amelyet lé- lekzetvisszafojtva olvas az ember. Az illusztris Írónak egyik remekbe készült alkotása ez az irás, amely valóságos szellemidézés. A múlt század csodálatos precizitással és a legélénkebb színekkel elevenedik meg előttünk és végigélünk egy elmúlt kort, amelynek az a főérdekessége, hogy abszolút modern. — Szabó Pál novellát irt „Peták, a vadorzó" címmel. Erős irás. teli meggyőző erővel, a légkör abszolút biztos megrajzolásával és érdekfeszitő mesével. Elbeszélés a szó legjobb, azaz francia értelmében ez az írás, amely nem esett bele abba a hibába, hogy elmélkedéssel tartja vissza a cselekmény menetét, hanem a cselekmény rohanásában érzékelteti azokat a lelki perspektívákat, amelyek alakok és történés mögött feltárulnak. — Féja Géza irodalmi szemléjében Tamási Áron Ábel trilógiájáról és Hunyady Sándor uj könyveivel kapcsolatban az elmúlt évek muzsikájáról, O'Flaherty ir költőnek könyvéről és André Gide ,,A Vatikán pincéi" cimü uj könyvéről ir. — Dr. Marék Antal szép tanulmányt közöl Márai Sándorról. A Magyar írás ugyanis uj rovatot nyitott „Akik Szlovenszkóból származtak" címmel. Márai után a lévai Féja Géza, a losonci Komlós Aladár és a Selmecbányái Sziínyai Zoltán következik. Önmagáról mondja Márai : „Tiz éve írok. Nem

készültem semmiféle pályára és nem készülök semmiféle pályára. Az emberek érdekelnek, az élet érdekel, semmi mással nem foglalkozom. Európai ember vagyok és ezekben az években, amikor Európa egy nagy fejlődés óriási változásait éli, boldogan élek Európában és dolgozom, ahogy tudok egy emberibb, őszintébb, szabadabb és egészségesebb Európáért. Évek Berlinben, ahol hajlandó voltam azt hinni, hogy mindennek a végére juthatok, és évek Párisban, ahol megtudtam, hogy mindennek a legelején vagyok." Marék Antal jól ismeri Márait és Márai irodalmi múltját, amelyet ebben a ta(*) Harangzenét irt egy híres angol zeneszerző. Páratlan élményben volt része annak a néhány embernek, aki a lough- boroughi Queen’s Park-ban végighallgatta Sir Hamilton Harty harangjátékának zártkörű főpróbáját. Ez az első eset a zene történetében, hogy egy kiváló zeneszerző harangzenét irt. A harangjáték cime : Fantázia és fuga. A mü megszületésének érdekes története van. Sidney ausztráliai város 1928-ban hatvankét harangból álló harangzenekart rendelt a leghíresebb angol harangöntőcégnél, a loughboroughi Taylornál. Sir Hamilton Harty nemrég Ausztráliában járt és meghallgatta a sidney-i harangok játékát. Nagy hatással volt rá a harangok gyönyörű zenéje és örömmel fogadta el a felszólítást, hogy Írjon zenemüvet a harangzenekar számára. A mü most készült el s a loughboroughi harangöntő 47 harangja játszotta el. mielőtt elküldték volna Ausztráliába.

nulmányban indulásától a mai napig kisér. Úgy állítja be, mint a splendid isolation emberét, és azzal a kérdőjellel zárja tanulmányát, hogy vájjon megtalálja-e majd magát és a megnyugvást. — Szvatkó Pál ,,A háború utáni szlovák líráról" címmel közöl igen mélyenszántó és hosszu’élekzetü tanulmányt. Az irás elején megállapítja, hogy a szlovák irodalomnak súlyos önfenntartási gondjai vannak, hiszen a szlovák nyelv későn vált irodalmi nyelvvé. A munka azonban kedvező mederben folyik. Érdekesen állítja szembe a cseh racionális nyelvet a szlovák lírával, amely szerinte az érzelmek temperamentumos kifejezője és a szlovák művészet alfája és ómegája. Nagy éleslátással vannak megírva azok a részek, amelyekben a cseh racionalizmus és a szlovák eruptív és szenzitiv lírai termelés két ellentétes világát mutatja be. Érdekesek Szvatkó írásának filológiai adatai is, amelyekkel kapcsolatosan beszámol a szlovenszkói Ma- tica és a Prágához közelálló pozsonyi egyetem filológiájának nyelvháborujáról. A szlovák irodalomban a Matica 1932 május 12-iki közgyűlésén gáncsolták el a tervbevett „nyelvújítást". Sorra veszi a kiemelkedő szlovenszkói lírikusokat és mindegyikük számára van egy egy sajátosan meghatározó jellemzése. „A legmodernebb szlovák líra kezd egy közös síkon, az újfajta népiesség síkján találkozni." — Nagy Barna az Ady-illusztrátorokról közöl érdekes cikket. — Morvay Gyula, Kossányi József, Kocsis László, Emil B. Lukác és Andrej Zar- nov szép versei teszik teljessé a legújabb számot. A „Színház — Film" rovatban alapos beszámolókat találunk a budapesti színházak bemutatóiról (Henry Bernstein, Királyhegyi Pál, Tersánszky Jenő darabjairól). továbbá „Az iglói diákok" cimü filmről, Kodály Zoltán „Marosszéki és ga- lántai táncok" cimü táncjátékáról, Hubay Jenő „Milói Vénusz"-áról, a kecskeméti városi dalárda budapesti hangversenyéről és Erdőházi Hugó verseiről. — Stefáni Lajos a csehszlovákiai magyar főiskolás mozgalmakról számol be. n. p.

(*) Legújabb filmhirek. A Paramount- gyár ,,Garibaldi"-filmet készít, amelynek külső felvételeit Olaszországban fogják forgatni. —

lvi e r 1 e O b e r o n legújabb filmjének cime „Az utolsó mohikán. — A Maskerade amerikai változatában Mady Christians játsza a női főszerepet. — Harold Lloyd Menjouval lép fel egy uj filmben. — A berlini Ufa négy uj filmen dolgozik. — Paul Hörbiger, Hans Moser és Maria Andergast együtt szerepelnek a legújabb berlini „Endstation" cimü filmben. — A Terra filmtársaság Wil- de Oszkár „Egy ideális férj cimü vigjátékának a filmváltozatát készíti. — Korda Sándor egy revüt filmesit meg, amelynek rendezését Charell vállalta. — „A négy és fél muské- t á s“ címmel uj film készül Budapesten, amelynek főszerepeit Szőke Szakáll, Ottó Wallburg, Verebes Ernő, Huszár Pufi és Halmay Tibor játszák. — Az olasz kormány ötven millió lírát bocsátott az olasz filmipar rendelkezésére.

Magyar Minerva

„Vezérek, rajongók, lázadók" a cime dr. Farkas Gejza időszerű s rendkívül értékes tanulmányának, amely most jelent meg a Magyar Minerva húsvéti számában. A kiváló tudós legújabb írásában — René Fülöp-Miller nyomán — meggyőzően állapítja meg, hogy a világban egyedülállás félelmétől a hatalom teljességébe csöppent ember sem szabadulhat meg teljesen, még kevésbbé az, aki megélhetése legelemibb feltételeiért nap-nap után küzdeni kénytelen. Szerinte ez az örökké gyötrő rémérzés magyarázza meg, hogy az ember mindenkor szabadulni igyekezett az „Ellenállhatatlan - tói s megváltókra várt, akik minden korban egészen máig jelentkeztek is. Ezek a vezérek, akik régebben az összességnek voltak az irányitói, ma pedig — miként ezt Mur- solini, Hitler és Stalin példája mutatja, — az emberiség nagy részének lettek a vezetői. Farkas Gejzán kívül Marék Antal, Memmesheimer Lajos és Nagy Barna szerepelnek még tanulmányokkal a Magyar Minerva hasábjain, mig Kristály István és Bellyei (Zapf) László művészi elbeszélésekkel gazdagítják a folyóiratot. Farkas Gejza regényfolytatását, továbbá Reméoyik Sándornak és Weöres Sándornak neme:-- veretű költeményeit kell még kiemelnünk. Igen gazdag ezúttal a könyv- és filmrovat is. Az előbbiben Major József, Tamás Lajos és Vájlok Sándor Írásait olvashatjuk. A filmrovatban W. Wimberger Anna nyújt hosz- szabb ismertetést a legújabb filmekről. A „Magyarosan" rovat egészíti még ki a 36 oldalas változatos szám tartalmát, melyet melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe. — A folyóirat előfizetési ára félévre 15, egy évre 30 korona. A kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ucca 1.) 3 korona postabélyeg ellenében készséggel küld mutatvány- számot és csekklapot. Egyes számok 3 koronáért Pozsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József-könyvkereskedésben, valamint Weiss M. ujságüzletében kaphatók.

(*) Elkészült dr. Nemény Vilmos „Faragott Madonna" cimü hangjátéka. Késmárkról írják : Dr. Nemény Vilmos most készült el „Faragott Madonna" cimü hangjátékával, amely a hírneves német oltárkészitő- müvésznek, Veit Stossnak négyéves lőcsei tartózkodásából veszi témáját és amelyben a lőcsei Jakab-templom nagyoltárához és Veit Stoss személyéhez fűződő legendát dolgozta fel. A hangképsorozathoz, amelyhez Móry János néhány igen szép uj dalt és kiváló kisérőzenét komponált, a prágai német, továbbá a berlini, müncheni, bécsi, boroszlói és lipcsei rádió fogja közvetiteni, ezenkívül Zborowsky Gyula Zakopanéi iró lengyel nyelvre is lefordítja a varsói rádió számára. Magyar fordítása Budapest és Pozsony számára ugyancsak most készül.

(*) Jól megy az amerikai filmgyáraknak.

Newyorkból jelentik: Az Eastman-gyár szállítja a hollywoodi filmgyárak számára a íilmnyers- anyagot. A gyár most közölt kimutatásából kitűnik, hogy a filmgyáraknak igen jól megy. A kimutatás az 1934. évi forgalmat tükrözi és megállapítja, hogy ebben az esztendőben a gyár tiszta haszna 14 millió dollár volt.

(*) Az első röntgen-film párisi bemutatása. Párisból jelentik: Egy francia orvosnak sikerült elkészítenie az első röntgen-filmet, amely hétévi kutatás eredménye. Röntgeuvilágiíással eddig az emberi szervezet munkájáról csak homályos képet kaptak. A röntgen fénykép már tisztább és határozottabb, de hátránya, hogy mozdulatlan. Röntgen-filmre volt szükség tehát, amely egyesítené magában az átvilágítást és a fényképet. Az ehhez szükséges erős megvilágítás azonban többféle veszélyei jár. A probléma tehát az volt, hogy gyenge megvilágítással pontos filmet lehessen készíteni. A francia orvos több lencsecsoportból álló objektivet készített, amely pompásan bevált. A Természettudományi Akadémia tudósai már megvizsgálták és jóváhagyták az első röntgen-filmet Ennek beláthatatlan következményei lehetnek a beteg::g:k -megállapításában és gyógyításában.

27