Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-21 / 94. (3646.) szám
1935 április 21, vasárnap. 25 Bwa!WMMWgJJwa>«a.«pagg Szlw&vSQtkéi ^tagj^ac fiatotok a kocáét utfát* A vágujhelyi Basilides Barna az uj stilusu propaganda-művészet egyik legkiválóbb művelője O festette a londoni „Ideá is Otthon" kiállítás magyar faldiszeit ■ Most a brüsszeli kiállítás anyagán dolgozik Budnpcst, április 19. (Budaipesiti szentoesz-tősé- gübktől.) Március második felében a maga nemében járatlan kiálltát ás nyilt meg- Lo.nidiom.bain, amelyet Anglia legelterjedtebb napilapja, a Daily Mail rendezett az Oliimpique-ban, a világ legnagyobb kiállít ári csarnokában. Ezen a hatalmas kiállításon, amely úgyszólván a tavaszi szezont i.yi.tja meg a világ metroipólieábau, évről-évre vé&zt vett Magyaromszág ie, hogy bemutassa a magyar otthon apeciállításait az érdeklődő angol közönségnek. Eddig azonban a, k.iáliifásokon csupán kisebb anyaggal szerepeit Magyarbíszág és egy-két kisebb fülkében helyezte el a kiállított anyagot. Az idén történt meg először, hogy önálló magyar pavillon koré télien került bemutatóra a magyar otthon. A hatalmas pavillont Szabó Ödön budapesti műépítész tervezte és bennünket, szlovenszkói magyarokat különösen érdekel, hogy az Ízléses és nagy feltűnést keltett magyar pavillonnak hatásos és művészi falfestményeit egy szloven- szkói származású fiatal magyar festőművész. Pasilldes Barna, a csak nemrégiben . elhunyt komáromi közjegyző Magyarországon élő fia restette. Basilides freskószerü faldíszitései általános elismerést váltottak ki a kényes ízlésű angol közönség és kritika részéről és a londoni beérkezés njabb, jelentős állomást képvisel ennek az izig-vérig magyar karriernek művészi pályaiüi‘érában. A londoni siker alkalmával felkérniük Be-iliTs Latnát, hogy megírjuik rövid curriculum vitae-ját a szLoveuiszk ói magyar fiatal karriereket bemutató cikksoiro'zatuojkban, aimelymeík anyaga egyre bővül igazán tehetséges ós értékes fiatalokkal. Barilid'es Barna nőm a, magyar fővárosban lakik, hanem annak közelében, Rákosszcntmihályon, az ni telepen, annak is a végén, egy Izlé-ee kis viliit bán. Itt él a feleségével, Szentimrey Terézzel, néhai Szentimrey Ákos kassai vármegyei tisztifőor- vos unokahugával, aki maga is festőművész, együtt végezte férjével a feS'tőakadéim’át. Mindketten Rudtnay-tanít v ányok. így is ismerkedtek meg és igv lettek ©gy pár. Ideális müvészházas- míg, amelyben az asszony, mindemben megérti és áféizi a férje művészi törekvéseit, s a részlet- munkák el végzés éWn maga is odaáll az .eesette! a hatalmas vászon elé és segít a férjének. Basilides Barna barátságos műtermében beszélgetünk. Órák hosszat tart ez a hármas beszélgetés és ennek az ered ni én veiképpen születik meg a cikk- amely Bari lfeles karrierjének állomásait és a művész érdekes és értékes törekvéseit igyek- 1 szik visszaadná. Basilides Barna őri szlovenszkói családiból szár- : mázik, amely jolsvai eredetű. A család már sok művésszel, kiváló és értékes egyéniséggel ajándékozta meg a magyar kultúrát. Hogy mást ne említsünk, Basilides Mária, a magyar Ope.abáz büszkesége, az elhunyt komáromi közjegyző test- vérhuga, a festőművész nagynénije. Az idősb” Ba- sílides Barna jogot végzett és bírói pályára lépett. Bíró volt Füleken, Balassagyarmaton, majd Tornaiján, aztán odahagyta a bírói pályát, Lévára került k özjegyzőhelyettesnek a messze földön ismert Belesik Laci bácsi mellé. A lég-jobb iskolába. A. kis Barna, aki Tornaiján született 1903-ban, ekkor írat, éves gyerek volt és Léván kezdte meg iskoláit. Léván azonban nem időzött hosszabb ideig a család, má.r 1910-ben átkerült Pozsonyba, ahol Basilides Barna négy éven át. l’ohl közjegyzőnek volt helyettese. 1914-ben újabb állomásra került, Yágujbclyre és itt már ő volt a közjegyzői hivatal vezetője. A vágujhelyi, á'la- jriíag segélyezett izraelita reáliskolában végezte Bailides Barna az első négy osztályt. Vad idők voltak ezek, a háború vihara szántott végig Európán. A kis Barna fantasztikus hajlamú gyerek volt és ezekben az években ő is harcolt, háborúról álmodozott. Egyszer egy német katonavonat állapodott meg a vágujhelyi állomáson, a kis Barna felkapaszkodott rá, hogy a. harctérre szökik. Vígan p-ucolta a német katonák csizmáit és a vonatot dnspiciiáíó katonatiszt csak Zsolnán fedezte fel és szállította le a kis szökevényt. Ez a kaland és a rákövetkező atyai intelem azonban nem ábrándította ki a hadi kalandokból s mindenáron a frontra akart kikerülni. — Hát ha mindenáron katona akarsz lenni, édes fiam, — miontötta erre az édesapa, — én nem állok utadba, de ennek nem ©z a módja, így adták be Basilides Barnát 1916-ban a pécsi katonai reáliskolába, amelynek négy felső osztályát kitűnő eredmény- nyel végezte. Elöljárói nagyon szerették és fényes katonai jövőt jósoltak a számára. Ebből azonban semmi sem lett. 1920-ban a Ludovikára kellett volna bevonulnia, ekkor azonban otthagyta a katonai pályát. Érezte, hogy másra hivatott, hogy ő is a „Szentlélek karavánjáéból való. A művész önvallomása Ezzel aztán elérkeztünk a művészi pályafutás kezdetéihez. Az első sablonos kérdés természetesen ez: „Mikor kezd tél festegetni?11 — Ez nálam egész misztikus valami. Terme 1926-ban állítottam ki először Pesten, a Szlny- nyey-kiállitáson. Ezzel kezdődik a komoly művészi éleit. Kitüntető elismerést kaptam, miire Emnszt meghívott egy kellek táv kiállításra. Ekkor szerepeltem először magyar reprezentatív kiállításon. Képeimet kivitték a magyar retrospektív kiállításokra Stockholmba, Oslóba, Malmőbe, Göteh.zetes, hogy mint nagyon sok gyermek, élményeimet én is megrajzoltam. De diákkoromban a festészet nem nagyon érdekelt. Annál inkább az irodalom, amelynek egész szerelmese voltam. Az irodalom iránti szeretetemet nagyban fokozta földimnek, Neubauer Pálnak szerető érdeklődése, akinek messze földön párját ritkító könyvtára volt, benne a modern irodalom minden értékes termése és én vágujhelyi kis realista koromban ezt a könyvtárat bújtam éjjel-nappal, amikor alkalom nyílott rá. Egész diákpályafutásomon e a katonai iskolában is az irodalmat láttam annak az életformának, amelyben művészi mondanivalómnak ki kell teljesednie. Egész váratlanul jött, hogy festő lettem. Csak annyit éreztem, hogy nem maradihatok katona, ki akartam szabadulni mindenből, ami kötött. Levetettem az angyalbőrt és beiratkoztam a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay mester növendéke lettem. F/z 1920-ban volt, amikor édesapám Vágujlbelyről Komáromba került. 1925-ig voltam müvésznö- vendék. A tanévben sízorgalmas munka,, nyaranként pihenés, otthon, a szülői házban, az öreg Donra mellett. — A képzőművészeti főiskola elvégzése után egy évet Olaszországban töltöttem tanulmány- utón. borgba, aztán a nürnbergi és velencei nemzetközi kiállítások kerültek sorra. A Die Kunét című német folyóirat a velencei kiállításról csupán az én „Halász” ciimnii képemet közölte szinies nyomatban, amely most a Szépművészeti Muzeum tula jdonában van. A londoni siker — Most aztán térjünk át a Londoni sikerre. Mi ez az uj irányú művészi munkád? — 1933-ban az Országos Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállítására ti® dekoratív falfestményt, nép jelené teket rendiéit tőlem. Megfestettem és sikerük volt. A magyar földművelésügyi minisztérium aztán a Társadalmi Egyesületek Szövetsége kiállítására bízott meg hasonló munkával. így jutottam ahhoz a megbízásihoz, hogy a londoni magyar pavillon dekoratív képeit is megfessem. Most pedig már újabb ilyen munkára van megbízásom. A brüsszeli világkiállítás magyar csarnokának dekoratív képeit kell megfestenem. Negyvennégy méteres, hatalmas freskó lesz. Basilides ilyen irányú munkájában egy minden izében modern, egészen különleges művészi ág fejlődik ki, amit propagandamüvészetnek nevezhetünk. Nem egyéb ez, mint a művészetnek az ipar szolgálatába való állítása. Az ünnepi íaldiez Késnek egészen uj stílusa van. Nem szabad a freskó hatalmas összefoglaló ere* jóvei mérkőznie, de nem vausén varakat a szőnyeg sziuipompájáva.1 sem. Uj műfaj, amely nem képzőművészet és néni iparművészet többé. ezért kell a propagáló művészetek sorába helyez* ni. Ennek a művészetnek egyik legkiválóbb magyar kuilliválója Basilides Barna, akinek erős elhivatottsága van erre a harsonás és mégis megillet őd ott díszítő festésre, amely őnála minden izében magyar. Ne értsük félre, nőm magyaros- kodásról van szó. Mint igazi művész, ő ie minden* ben az örök emberit igyekszik megtalálni és vezette a maroknyi magyar közösségnek átér/.b sere és átélésére. így lett művészete egy sajátosan magyar képzőművészeti forma, amelyről Felvinczy Takárs Zoltán meggyőződéssel mondja, hogy abszolút kultúrát jelent. Akkor, amidőn a német Sacblitebkeit siralmasa,a uniformizálta a propaganda művészetet, ő felvo-' nu,Itatja a magyar sajátos világot, sajátos komponáló erőt és von almi, turnust, ezért emberi és magyar az ő művészete. fúrna vtymMeiú Stockholm polgármestere nemrég érdekes be jelentést tett a főváros vezetőségének. Elmondotta, hogy a városi pénztárban több éztized óla két. hatalmas örökséget őriznek. Hetvenöt évvel ezelőtt egy stockholmi polgár kétszázezer svéd koronát hagyott hátra a város szegényei számára, de olyan föltétellel, amelyet a város nem tejesithetett. Aa örökhagyónak rokanai nem voltak, a hatalmas ősz- szeg tehát ott, maradt a város pénztárában. Miután pedig közben több évtized múlt el, a kétszázezer svéd koronából négy millió korona lelt. Meghiusszo- rozódott egy máeiik örökség tőkéje is, úgy he;ry Stockholm városa most két óriási összeget, őr la anélkül, hogy tudná — mit csináljon a rengeteg pénzzel? Érdekes, hogy csaknem valamennyi nagyobb metropolisnak a pénztárában őriznek olyan hagyatékokat, amelyeknek nincsenek örökösei! Sok szó esett már például Benjámin Frankba amerikai polgár örökségéről. Franklin 1000—1000 fontot hagyott hátra úgy Boston, mint Philadelphia városának azzal a kikötéssel, hogy ebből az összegből 5 százalékos kamat mellett a város 25 évnél nem idősebb házasulandó nyomdászai 60—60 font kölcsönt kaphatnak nyomdaalapitási célra. Frankiia megszabta a kölcsön visszafizetési föltételeit is és kiszámította, hogy a 2000 fontos örökségből száz év elmúltával 637.518, újabb száz évvel később pedig 35,000.000 dollár lesz. Franklin halála után azonban úgy Bostoniban, mint Philadelphiában a 60 font már elégtelennek bizonyult arra, hogy valaki azzal nyomdát alapítson, később pedig olyan kölesünké* rők sem akadtak, akik Franklin kamat föltételeinek teljesítésére hajlandók lettek volna. Évek óta senki sem hajlandó tehát a Frankiinriéle örökségből kölcsönt kérni. A hagyaték — melyet annakidején nagy örömmel fogadott Boston és Phaldelphía városi testületé — ma csak tehertétel a két nagy amerikai város ügyvitelében. Természetesen a Franklin-b agyat ék tőkéje sem nőtt meg olyan mértékben, mint ahogy azt a bagyatékozó előírta, mert — bár már több mint száz éve annak, hogy Franklin meghalt — Boston város pénztárában az 1000 Fontból „csak“ 431.383, Philadelphia pénztárában pedig 377.090 dollár lett. Amerikában a napokban meghalt egy milliomos, aki azzal a kikötéssel hagyott egymillió dollárt válófélben levő feleségére, hogy a bank csak akkor fizethet ki negyedévenként 20.000 dollárt, ha az özvegy a bank pénztárosa előtt minden egyes fizetés esetében földhöz vág három olyan porcellán vázát, amelynek együttes értéke legalább 150 dollárt tesz ki. Az örökhagyó így akarta halála után is feleségét azokra a családi jelenetekre figyelmeztetni, mikor az asszony idegességében és haragjában még a lakás drága vázáit sem kímélte. Egy brisbanei milliomos még furcsább kikötéseket tett végrendeletében. Hat minió dollárt kitevő örökségének kamatait a bank csak akkor fizetheti ki özvegyének — irta végrendeletében — ha az özvegy elfogadhatóan igazolja, hogy naponta két órát töltött elhalt férje sírja mellett. A rendőrség ebben az esetben is megállapította, hogy a vég- rendelkező rosszul élt feleségével, a férfi örökké kifogásolta, hogy az asszony csak nagyon keveset tartózkodott otthonában. Meglepő végrendelet maradt mistér Átokéért után is, akit annakidején mindenki Ismert New - yorkban. Atchison azt irta a végrendeletében, hogy — „minden ingómnak és ingatlanomnak a fele feleségemet illeti meg”. Ezt a rendelkezést szó szerint értette s a végrendelet, egyes fejezeteiben pontosra előírta, hogy a bútorait hogyan kell ketté fűrészelni, a házát és villáját hogyan kelle kél részre o-z- tani. Minden tárgyat — ami csak a véerendd'-fc jegyzékében előfordult — ketté metszetett, még ezt is kikötötte, hogy a kedvenc kanárijának a kaliilá- ját is hasítsák ketté, hogy annak felét felesége megkaphassa. Egy washingtoni milliomos pedig nyilván azért bosszankodott sokat, mert felesége erósz ko> fogyókúrának hódolt. Igv végrendeletében meghagyta — mintegy busz millió dollárt tett ki az öiökí é- ge — hogy özvegye évenként olyan súlyú aranyat vehet fel. mint amennyit testsúlyának egytizede tesz ki. Természetes, hogy azóta az özvegy nem a fogyó-, hanem a hizókurának hódol. Áj mj II | WWWKIWMWKWWWII«|i|)ll l'.WWWimr.rCg-* 111—WIWHT1 H I 'TOTT J —Wl WW—WW— fö*--'. • .uT^m->rn»wiwa»iTsE'.-'íT..v • c* vK-rc-iin^v*..■ Timim inwi— iirnnrr rirmr-n irirr- • ~~r ~i—ri in - -rnrwnrrw —nrc r mvnrigMimggBgwMBgiMgwwg nrjawwciw jrarim nmmmmm'V-c<>u*n!y^»/>Trvr ziwmw:mmm Jácbymov ^ A legerősebb tbermális radioaktív fürdő. Egész éven át nyitva. Tatranská m 900m. a tenger színe fölött és Strbské JL © Hl III € ét r,!es°135i m- ,f ,terrMszine T-m klimatikus gyógyhelyek a Magas latrában fenyőerdők közepén. Indikációk: Neurózis, Basedow-kór, vérszegénység, a légzőszervek katarrhusai kivéve tuberkulózist, lábbadozás. Turisztika, nyári és téli sportok. Vízgyógyintézet. ü t arm Ivóién öllll 13 mellett, 360 m. a tenger színe fölött 33° meleg szénsavas források. Szív-, ideg- és női betegségek gyógyítása. Lnboclina Uszoda, tenisz, turisztika. Vízgyógyintézet. Minden állami fürdőhelyen, a főszezonon kívül, leszállított pausálárak. Részletes felvilágosítással szolgálnak a fürdők igazgatóságai, ugyanott szobaeíojeyyzések.
