Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-18 / 92. (3644.) szám
6 1935 április 18* csütörtök* KLSK Képek a képekről Irta: Kosztolányi Dezső Minap egy társaságban azzal szórakoztunk, hogy kinek-kinek meg kellett említenie azt az öt képet, mely először jut eszébe* azt az öt remekművű festményt, mely nyilván maradandó nyomot hagyott életében. De a tetejében beszélni is kellett róluk, szakkifejezések nélkül, tehát szavakkal kellett képet festeni a képekről. mintha modeljei, akiket fiatalkorukban kezdett volna festeni, megöregedtek és összeráncosodtak volna, úgy hogy mesterséges virágokat kellett készítenie viaszból és azokat figyelte fürkész, nem ernyedő bizalmatlansággal, hogy ne csak aféle szétcsöpögö, regényes csendéletet lásson, hanem belehatoljon a szirmok és levelek leglényegébe, az isteni és mámoritó valóságba. Igen, barátaim, ezek az úgynevezett „el nem hervadó virágok". S igy beszéltünk, hebegtünk, ötöltünk- hatoltunk mindnyájan. Majd elfogott bennünket valami ámulat. Egyszerre azt éreztük, hogy olyan kincseket hordozunk lelkűnkben, melyekről eddig nem is tudtunk. Néhány festékpacka, néhány vászonrongy a világ különböző tájain szervesen és önállóan éli bennünk a maga egyéni életét. Ezeket a színeket akkor is látjuk, ha már régen megvakultunk, amint Bach-ot akkor is halljuk, ha már régen megsiketültünk s csak öntudatunk végleges kilobbanásával szűnnek meg. Amikor a játék után megsimogattuk káprázó homlokunkat, úgy tetszett, hogy koponyánk színes kolibrik kalitkája. Nem kis feladat ez. Arra a területre érkeztünk, ahol a művészetek határmesgyéjén állandó a határvillongás. Lehet-e egy re- naissance-palotát elfütyülni ? Lehet-e táncmozdulatokkal jellemezni egy tájképet ? Lehet-e egy szobrot megzenésíteni ? Lehet-e. egy költeményből házat építeni? Lehet-e néhány festékfoltot regénnyé változtatni ? Mindezt már megkísérelték, több-kevesebb sikerrel. Egyik művészet utánozni próbálta a másikat, úgy, hogy a maga eszközeivel kiegészítette, pótolta, tóditotta, amit máshonnan kapott. Természetesen valamennyien zavarban voltunk. Ecsetet szerettünk volna ragadni s kontár tudásunkkal vászonra vetíteni azt, ami bennük él. Ez azonban tilos volt. Ennélfogva dadogtunk. Én körülbelül igy dadogtam: — Mindenekelőtt Vermeer van Delft „Leányfő“-jére gondolok, melyet utóbb láttam a hágai képtárban. Ez a kép sárga. Háttere fekete. De a főbenyomás mégis a sárga, a ruha tompa sárgája, a fejkendő halványabb, kopottabb sárgája s abból emelkedik ki a kék sapka, a nyugodt leányarc, mely előreforduló szemmel tekint reánk a múló időből, valami végtelen nyugalommal, a nagy, fekete szemével, a kissé kinyílt, kettéhasadt piros szájával, a mosoly határán, de mégse mosolyogva, tisztán, egyszerűen, egészségesen, egyáltalán nem „kedvesen", hanem az élet komolyságával s a valóság megdönthetetlen szilárdságával. Varázsa, mely most is itt lüktet agyvelőmben és idegrendszeremben, talán annyi, hogy az egész esetlegesnek rémlik, de mégsem az. Aztán Theotokópulosz-ra emlékezem, akit a spanyolok Él Greco-nak neveznek, az ő „Mater dolorösa“-jára, a müncheni képtár fájdalmas anyájára. Hideg, sötétzöld palástjában benne van minden szépség, melyet a természet valaha összekevert erdők, tengerszemek, sziklák zöldségében. Fagyos kép ez, szinte didergő. Fátyola a kékes jégkéreghez hasonlít. Arca keskeny, orra hosszúkás, ferde tengelyű szemei felemások, csak lenn, az imára kulcsolt kezek nagyok, arányosak, áhitatosak s az ellentét erejénél fogva jelentősen világitóak. Hét- köznapian fönséges madonna ez, a szentképek minden beállítottsága nélkül. Nem csodálkoznék, ha az újpesti villamosban találkoznék vele. Holbein „VIII. Henrik“-e is felejthetetlen élményem a római Borghese- képtárból, ez a négyszögletes titáni test a tapintható érzékiségében, ez a zsírpárnákkal bélelt, hájtömegektől duzzadó, láncokkal. pántokkal, rubinnal, zafírral fölcicomá- zott négyszögletes mellkas, mely akkora, hogy járkálni lehetne rajta, tombolni és tornajátékokat rendezni, ez a két négyszögletes kar, mely barna brokátoktól puffad, ez a négyszögletes arc a barna bajszával, a barna szakállával és sötétbarna szemével, melyben elszánt és öntudatos élvezetvágy van, rejtélyesen és megfejthetetlenül a máglyák visszaverődő fényével, ez az egész ember, Luther és a pápa ellensége, férfiak és nők, feleségek és barátok hóhérolója, ez a shakespearei hőssel egyivásu festői jellem, ez a „darab szalonna aranyba foglalva", ez a diadalmas hús és konok életakarat, ez a fölséges sertés, aki olyan történelmi disznótort rendez, melynek áldozatai a felebarátján ez a kép, mely egyben a legmélyebb hódolat és a leglázitóbb fölségsértés. Degas „Balletzenekar“-át is fölhozom, mellyel a frankfurti képtárban ismerkedtem meg, lenn a három zenészt, a két barna fiatalt s a harmadikat, a meghatón őszét, a hegedűk szelíd nyakára hajolva, fönn pedig a táncosnőket, mint egy zenei kikeletet, fehér ruhában, rózsaszín rózsakoszorukkal, a viz- zöld fák hátterében. Utoljára hagyom Cézanne festményét, a párisi Louvre-ból, az „Őszi virágok“-at, abban az örökkévaló kék kancsóban, a rozsdaszint, a fehéret, a árgát és lilát* a targallyakkal, azokat a vi- ,4/gokat, melyeket a művész,k oly sokáig^ tanulmányozott, hogy kőiben elhervadtak,' Utazás a föld körül négy és fél nap alatt Két amerikai repülő szenzációs vállalkozása ■ 49 órával akarják megdönteni Post világrekordját Newyork, április 17. Két amerikai hosszutávrepü- lőj Clyde Plangborn és Bennett Griff in elhatározta, hogy leszállás nélkül négy és fél nap alatt körüire- pülik a földet. A Kaliforniában levő San Diegoból fognak startolni és északi irányban körülrepülik a földet anélkül, hogy leszállnának s benzint a levegőben fognak fölvenni. Az ut, amelyet a két amerikai repülő meg akar tenni, 24.000 kilométer hosszú. Plangborn tökéletesen meg van győződve arról, hogy eredményt fog elérni. Az újságíróknak adott nyilatkozatában ki is jelentette, hogy Post világrekordját, amely — mint ismeretes — 7 na,p, 18 óra és 49 percet tesz.ki, 49 órával fogják túlszárnyalni. A két amerikai repülő ugyanis arra. számit., hogy óránként 320 kilométeres átlagsebességet tudnak elérni, mig Post óránként mindössze 203 kilométert tett meg. Érdekes, hogy úgy Plaugbom, minit, Griff in már egyszer keserű tapasztalatokat szerzett a földikörüli repülés terén. Plangborn 1931-(ben Mr. Herndgrn társaságában Newyorkból Cbabarovszkba repült, hogy onnan tovább induljon földkörüli útjára. Plangborn azonban kénytelen volt Chabarovszk- ban megszakítani az uitját, mert gépének szárnyai teljesen összeroncsolódtak. Hasonlóképpen Griiffin is megkísérelte a földkörüli repülést, azonban az ut közepén ö is kénytelen volt föladni a vállalkozást. A két amerikai repülőgépét most építik New Jerseyben és julius végén vagy augusztus elején sor kerül a világfcörüli repülés lebonyolítására* Tarta- lékbenzimt Newyork, Moszkva és a Szibériában levő Ghita fölött vesznek magukhoz. Amennyiben technikai ökonál fogva kénytelenek lennének a repülést októberig elhalasztani, úgy a déli útirányt választják és Olaszországon, Indián és a Fülöp-szigele- ken repülnek keresztül. Hamisáé vagy valódi? Negyvenéves a Röntgen-sugár ■ Forradalom a tudományos anyagvizsgálatban A ritkított gázzal töltött üvegcső régóta kedvelt kísérleti eszköze a fizikusoknak. Nagy7 népszerűségét mindenekelőtt annak köszönheti, hogy pompás színben világit, ha elektromos áram halad át rajtam E tulajdonsága alapján került ki a fizikai laboratóriumokból a nagyvárosok föuccáira is, hogy estén- kint elkápráztassa az embereket változatos színekben pompázó lágy fényével. De ennek a szórakoztató és jóleső szinpompának más óriási jelentősége is van. Négy évtizeddel ezelőtt, 1895. februárjában fedezte fel Wilhelm Kon rád Röntgen a ritkított gázzal töltött üvegcsővel az X-sugárzást, mely a szemre nem hat, láthatatlan, mégis bepillantást enged az élő és élettelen testek belsejébe. Röntgen akkor a würzburgi orvosi fizikai társulatiban ismertette találmányát és nagy meglepetést keltett a láthatatlan sugarakkal lefényképezett kézárnyékkal. A titokzatos sugaraik ugyanis, mint, ma már mindenki tudja, a fényképező lemezre is hatnak. Nincs jóformán ember napjainkban, akinek ne lett volna szüksége már egy tüdőátvilágitásra, foggyökérfelvé- telre, vagy gyomorpanaszainak röntgen-vizsgálatára. A röntgensugár nélkülözhetetlen gyógyszere az orvostudománynak és nemcsak az élő szervezetek átvilágítására, de a betegségek meggyógyitására is alkalmas bizonyos esetekben. Kevesen tudják azonban, hogy a röntgeniáin,pák- nak s a röntgenkészülékeknek az iparban, különösen a fémiparban milyen fontos szerepe van. A fémipar egyik gyakori és jelentős tevékenysége a hegesztés. Nélkülözhetetlen ez hajóváz, repülőgép- váz, vasúti sin gyártásánál. A hegesztés nem köny- nyü feladat és gyakran megesik, hogy légbuborékok, esetleg megolvadt alkatrészek a hegesztett hely ellenállását, nagyban lecsökkentik. Ennek az ellenállásnak az elvesztése például egy vasúti mozdony tüaszekrényének falában szörnyű katasztrófákat okozhat. A hegesztések megvizsgálása tehát nagyon fontos. Nos, a munka tökéletességét, vagy tökéletlenségét ellenőrizni tudjuk Röntgen sugaraival. A láthatatlan sugarakkal készített felvételek ugyanis foltokban és szabálytalan, fekete, leié részletekben árulói lesznek a katasztrófákat okozó lég- buiborékoknak és kisebb-nagyobb üregeknek. A németországi wittenbergi vasúti műhelyben minden fontos hegesztésit röntgennel vizsgálnak át. Újabban már gumikerekű kocsikra szerelt röntgen-készülékeket is gyártanák, amelyeket vashidak és sínek hegesztésénél a helyszínre szállítanak ki. Hasonlókép érdekes szerepe van a röntgen-sugárnak a régi műtárgyak, különösen festmények valódiságának ellenőrzésénél. Ugyanis az egyes festékek különbözőiképpen engedik át a röntgensugarakat, aszerint, hogy milyen mennyiségben tartalmaznak' ciraóbér, ólatn 05 adagokat. A régi festők óink, kobalt és vas tartalmú festékeket használtak, melyek jobban átengedik a röntgensugarakat, mint a múlt század közepe óta használatos szerves festékek. így a röntgensugárral könnyen meg lehet állapirtani, hogy a kép át van-e festve, vagy nem. Ez a vizsgálat teljes bizonyossággal megállapítja, hogy hamisitvány-e, vagy valódi a kép. J,gy bevonult a szépművészeti múzeumokba is a röntgenberendezés. A bányatelepek röntgennel vizsgálják meg a kitermelt szenet, hogy mennyi ként, meszet és vasvegyületet tartalmaz. A vegyészek az élelmiszervizsgálatban a liszt és porcukor esetleges hamisításának megállapítására használják. A lisztet és a porcukrot ugyanis gipsszel, krétaporral, vagy baritporral szokták hamisítani. A kávé, tea hamisításának megállapítására, a fűszerek megvizsgálására is alkalmas a röntgensugár. Érdekes feladat jutott a röntgensugárnak a természetesen fejlődött és tenyésztett igazgyöngyök megkülönböztetésénél. Az igazgyöngyöket úgy termelik, hogy a gyöngykagylót felnyitják s alkalmas módon kis gyöngyházgyöugyöcékét ágaznak bele; majd acéidrótból készült kalitkában ismét a tengerbe süllyesztik. A gyöngyház-gyöngy pár év alatt pompás gyönggyé fejlődik és külalakban, kémiai összetételben olyan, mintha természetes igazgyöngy volna. A röntgensugár azonban leleplezi a csalást, mert a tenyésztett igazgyöngyről készült felvétel kisebb-nagyobb foltokkal elárulja a különböző kristályos szervezeteket. Még 6ok lehetőség van a röntgensugár alkalmazására a gyakorlati életben. Röntgen felfedezésének négy évtizedes jubileumára készült el a budapesti Magyar Természet tudományi Társulat kiadásában dr. Császár Elemér egyetemi tanárnak, a röntgen-ergométer felfedezőjének könyve „A röntgensugárzás és gyakorlati al- knlmazása“ címmel. Ez a hatalmas tudományos munka egyetlen a magyar irodaiomibnnL, amely a tudományos világon kívül a gyakorlati életet is méltán érdekelheti, minthogy bőven foglalkozik a részletes tudományos számítások mellett a röntgenkészülékek nagyjelentőségű és sokirányú alkalmazásával is. ÍL. A.) — Belefulladt a megáradt patakba egy kisfiú. Nyitrai munkatársunk jelenti: A közeli Jalovce községben végzetes baleset történt a napokban. Ondrejkovics János négyéves kisfiú az apjával a patak mentén igyekezett a faluba. A gyermek kissé hátra- máradt és játszadozni kezdett a parton, játszadozás közben megcsúszott és a megáradt patakba zuhant. Az ár elsodorta és mire segélykiáltásaira figyelmesek lettek, elmerült. Holttestét csak hosszas keresés után talál- táJc meg. Dérer a német kisebbség hivatásáról Prága, április 17. Dérer igazságügyi miniszter a német szociáldemokrata tanitók pedagógiai értekezletén előadást tartott a csehszlovákiai német tanitók kulturális föl* adatairól. A miniszter kifejtette, hogy a világ* háború után úgy látszott, mintha Európa a „Soha többé háiborut“ elv irányában fejlődne. Ezt a hitet azonban megingatták a legutóbbi események. A népszövetség gyengeségének az lett a folyománya, hogy újból föléledt a háború előtti militarista szellem, pedig ma, amikor a háborút a szó legszorosabb értelmében az egész nép viseli, a nép legyőzése annak teljes elpusztulását jelentheti. Nagy hibája volt a háború utáni európai politikáinak, hogy a lefegyverzést Németország megalázásának imiinősitette. Ha Németország megmaradt volna a leszereltség állapotában és nem ment volna presztizsimegoldások után, akkor Európa első kultumépévé, gazdálkodó, munkás békenemzetévé lépett volna elő. A birodalmon kívül élő németeket nem terhelik az agresszív militarista nemzeti szellem tradíciói, itt Goethe és Kant szellemét kell ápolni. Azt az európai állapotot, hogy nem Közép- Európának nem minden némete tartozik a német birodalomhoz, nem szabad a németség megálázásanak tekinteni. Mert több milliónyi francia él Belgiumban és Svájcban anélkül, hogy az anyaországhoz való csatoltatását kívánná* A csehországi határvidék németségének az a föladata, hogy az egyetemes német népnek kizárólag józanság, mérséklet és kultúra által vezetett része legyen. Félszemébe került a szerelmi kalandozás egy beregszászi fiatalembernek Beregszász, április 17. (Saját tudósítónké tői.) Tegnap éjszaka véres verekedés szia- helye volt Beregszász egyik, úgynevezett rosszhirü uccája, a Gyár-ucca. Két fiatal kereskedősegéd, Lengyel Sándor és Meisels Adolf szerelmi kalandra indult a Gyár** uccába, ahol szembetalálkoztak két katonával. A katonák és fiatalemberek között csakhamar szóváltás támadt, a szóváltásból pedig parázs verekedés. A dulakodás hevében az egyik katona kirántotta kardját és először ütlegelni kezdte Lengyel Sándort, majd többször belészurt. Az egyik szúrás a szerencsétlen fiatalember félszemét roncsolta össze. Lengyel Sándor irtózatos fájdalmában lezuhant a földre, ekkor a dühöngő katona rárohant és összerugdosta és rátaposott. Közben szöges csizmájával a fiatalember másik szemét is súlyosan megsértette. Ezzel a két katona elmenekült, a súlyosan sebesült fiatalembert pedig beszállították a kórházba, ahol azonnal ápolás alá vették. A két katona személyazonosságát egyelőre még nem lehetett megállapítani. Vidám wvat A BETÖRŐ VÉGRENDELETE. — Jegyezd, cimbora. . . . Vörös Gazsinak hagyok . . . egy brilliáns nyakéket kétszázötvenezer ! korona értékben.’ — öregem, hol rejtegeted ezt a kincset? — Hallgass ide ... De hajolj közelebb . . . már alig indok beszélni ... A nyakék Löwensteiu vezérigazgató lakásában van . . . Tigris-ncca 72 . . , második emelet ... a női szalonban ... a kis toalettasztalban . . . mindjárt jobbra, ahogy az ember az erkélyajtón bemászik . . . ÁLLÁSTKERESŐ. — Maga, kisasszony, nem tud gyors és gépírni, nem tud könyvelni, nem beszél németül, sem öngólul, sem franciául. Mihez ért. tulajdonképpen? — Tudok túlórázni, Igazgató ur! VENDÉLŐBEN A vendég: Kérem, főnr, legyen szives, vegye le az ujját a borjnszeletemről. A pincér: Hogy mégegyszer leessen? MÚLIK AZ IDŐ . . . — A mai leányok valóban nem azok, akik tíz év előtt voltak. — Hogy is lehetnének? Hiszen azóta a legtöbb közüiök öt évvel idősebb lett. ÖRÖM A FOGHÁZBAN. őr: Mi az, megbolondult, hogy itt ugrál és nevei? Fogoly: Eszembe jutott, hogy ma van elseje és hiába keres a sok hitelezőm ,. * r