Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-18 / 92. (3644.) szám

Genfi elvek is meggyőződések (sp) Prága, április 17. Genfben meglepő gyorsasággal határoz­ták el Németország megbélyegzését. Hiába, ha valamennyi jelenlévő nagyhatalom (Franciaország, Anglia, Olaszország és Szovjetoroszország), ha csaknem félmilliárd ember képviselője, közös akarattal elhatá­roz valamit, a kisebb hatalmak szava elvész mellettük. Ez alkalommal Genfben megvaló­sult a ,.négyhatalmi paktum", amit Musso­lini tervezett annakidején, de természetesen azzal a nem lekicsinylendő különbséggel valósult meg, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország mellett a negyedik nagyha­talmasság szerepét nem Németország, ha­nem a nála is erősebb Oroszország játsza. Mussolini elképzelése volt, hogy a négy nagyhatalom közös akarata meg tud fé­kezni minden renitenskedő kishatalmat és azt valósítja meg Európában, amit a béke és a rend érdekében jónak tart. Nos, a bé­két garantáló uj nagy szentszövetség, a rend fenntartására szövetkezett hatalmas szta­tikái erő, ma délben mutatkozott be Euró­pának. Fellépése kitünően sikerült. Huszon­négy óra alatt összeroppantotta az ellenvé­leményeket, pedig Lengyelország, Spanyol- ország, az északi és az amerikai államok képviselői, tizennégy tanácstag közül hat vagy hét, eredetileg hallani sem akart a felelősségvállalásról, s ha nem is Németor­szág elitélése ellen tiltakozott, mindenesetre húzódozott a későbbi szankciók elfogadá­sának terhétől. A nagyhatalmak villámokat szóró tekin­tete előtt meghátráltak a gyenge kicsinyek. Mosolyognunk kell, ha egyes kishatalmak két év előtti álszenteskedésére gondolunk, amikor az olasz négyhatalmi terv ellen moz­gósították a szuverénitás és az erkölcs vala­mennyi felsorolható elvét és nem mutattak hajlandóságot, hogy meghajoljanak „a nagyhatalmi blokk parancsszava" előtt. Most sokan közülük örömmel meghajolnak, mert a blokkban nincsen bent Németország, sőt helyesnek tartják, ha a négyhatalom har­sány hangon térdre kényszerit olyanokat is, akik tegnap még ellentétes véleményt nyilvánítottak. A négyhatalmi blokk ellem nincsen kifogásunk, csak sajnáljuk, hogy nem Németország foglal benne helyet. A birodalom rontotta el, hogy nem ez történt. Anglia és Olaszország bizonyára százszorta szívesebben alkotta volna meg Európa dik­táló szentszövetségét Németországgal, mint a szovjettel, amellyel szemben egy-két esz­tendővel ezelőtt még általános volt a bizal­matlanság. A német diplomácia elszalasztott egy alkalmat, talán a jövőben helyrehozza a hibát. A hivatalos beszámoló szerint „Lengyel- ország magatartása meglepetést keltett". Tegnap úgy látszott, hogy Beck szembe­helyezkedik a négy nagyhatalommal s meg­védi Németországot. A lengyel ezredes eré­lyes beszédet mqndott a vita folyamán. A szerződések egyoldalú megszakítása Német­ország nélkül is kényes téma Varsó szem­pontjából, hiszen emlékezetes, hogy alig félév előtt Lengyelország volt az, amely egyoldalúan szakított a békeszerződések egyik fontos rendelkezésével: a kisebbsé­gek jogvédelmének parancsaival. Való­színűnek látszott tehát, hogy ma nem ítél el olyasmit, amit a közelmúltban maga is megtett. Igaz, a népszövetség akkoriban Prága, április 17. A köztársasági elnök a mai napon a kormányelnökhöz ezt a két le­velet intézte: Kormányelnök Ur ! Az alkotmánytörvény 31. paragrafusa szerint a nemzetgyűlés kép­viselőházát ezennel feloszlatom. Lána, 1935 április 17* I llillll ■! Ilii III imillllllHII A második levél t Kormányelnök Ur ! Az alkotmánytörvény 31. paragrafusa szerint a nemzetgyűlés sze­nátusát ezennel feloszlatom. Lána, 1935 április 17. Mindkét levélen a köztársasági elnök alá­írása s a kormány elnök ellenjegyzése sze­repel. Választás május 18-én Prága, április 17. A minisztertanács ma délelőtt úgy határozott, hogy a képviselő­házi és a szenátusi választásokat május 19-re írja ki. A választási hirdetményeket husvét után kedden fogják kiragasztani. G e n f, április 17. A népszövetségi tanács szerdán délben 13 óra 30 perckor egyhangúan elfogadta Franciaország, Anglia és Olaszország közös határozati javaslatát, amely a március 16-i német fegyverkezési bejelentés megbélyegzésé­ből és a jövőben ilyen esetekre alkalmazandó szankciók körvonalozásából állt. A szavazástól egyedül Dánia képviselője tartózkodott. Nagy szenzációt keltett, hogy Lengyelország és Spa­nyolország delegátusa fenntartás nélkül elfogad­ta a stresai hatalmak határozati javaslatát Genfi körökben különösen Lengyelország magatartása okozott nagy meglepetést, mert a tegnapi vita után, amelyben Beck lengyel külügyminiszter különböző kifogásokat emelt a javaslat ellen, úgy látszott, hogy a lengyelek legalább is tartózkod­ni fognak a szavazástól. Szerdán délután a nép- szövetségi tanács ismét összeült és összeállította azt a jogászokból álló bizottságot, amelynek fel­adata a határozat harmadik részében foglalt szankciók pontos meghatározása lesz. A népszövetségi tanács mai ülése rendkívül drámai lefolyású volt. Litvinov heves vádbeszé­det mondott Némteország ellen. Azt állította, hogy a nemzeti szocialista Németország tele van hódítási és revansvágyakkal. Az orosz delegátus fölvetette a kérdést, vájjon szabad-e fegyvereket juttatni annak a nemzetnek, amely nemcsak bosszúért kiáltoz, hanem ezentúl határtalan ter­ritoriális kívánságokat hangoztat. A népszövet­ség nem térhet ki némán olyan eseményele elől, amelyek a békét veszélyeztetik. Ausztrália nevében Bruce tanácstag beszélt. Véleménye szerint Ausztrália sem nézhet kö­zönnyel arra a helyzetre, amelyet a német poli­tika Európában teremtett. Madariaga spanyol delegátus beszédében vázolta, hogy Spanyolor­szág a jogot óhajtja támogatni a hatalommal szemben s ezért a határozati javaslat mellett sza­vaz. Argentína, Csile és Mexikó delegátusai ugyancsak a stresai javaslat mellett szavaztak annak ellenére, hogy magatartásuk az utolsó pil­lanatig bizonytalannak látszott. 1 szovjet vádbeszéde Kedden délelőtt tiz órakor a népszövetségi tanács mindenekelőtt rövid titkos ülést tartott, amelyen kizárólag az abessziniai kérdéssel foglal­kozott. A titkos ülést követő nyilvános ülést a francia-angol-olasz határozati javaslat vitájának szentelték. Elsőnek Litvinov orosz külügyi nép­biztos emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy Szov- jetoroszországot, mint a népszövetség tagját ugyancsak közvetlenül érintette Németország szerződésszegése. Elvitathatatlan igazság, hogy valamennyi államnak jogában van biztonságáról gondoskodni. Ha valamelyik állam fegyvereket szerez be, az első feltevés az, hogy védelmi cé­lokból teszi. Ez a feltételezés azonban bizony­talanná válik, ha a fegyvereket nem védelmi elnézte a lengyel hibát, mert egyrészt „ba­rátságos", másrészt „csak" a kisebbségek­ről volt szó, de a mai határozat közvetve a lengyelek őszi magatartását is elitéli. A vitéz Beck az utolsó pillanatban megadta magát. Kinek hódolt be? Aligha Francia- országnak, mert Párissal szeret ujjat huzni s az elmérgesedett helyzetben, az egymás­tól elhidegült jóbarátok mintájára, gyakran csakazértis ellentmond annak, amit a fran­cia akar. Helyes föltevés az, ha Beck pál- fordulása mögött Anglia kezét érezzük. Nagy Británia gazdaságilag és erkölcsileg sokkal nagyobb nyomást gyakorolhat a lengyelekre, mint a franciák, akik nem bán­nak elég ügyesen és tapintatosan a külső­ségekre veszedelmesen reagáló és ingerlé­keny lengyelekkel. Lengyelországot a ha­talmas Anglia szava késztette véleményé­nek megváltoztatására. Ebből a tényből szempontból, hanem nyilván a revans és az erő­szak politikájának alátámasztására szerzik be. Ebben az esetben a szomszédok biztonsága ve­szélybe kerül. Ha az államot olyan államfő irá­nyítja, aki programjául a korlátlan hódítási cé­lokat jelölte meg, akkor veszélyessé válnak ezek a fegyvereit. Németország nem adott garanciá­kat arra, hogy a Führerje által hangoztatott cé­lokat elvetette. A szovjetorosz külügyi népbiz­tos ezután fölvetette a kérdést, vájjon szemet szabad-e hunyni ilyen tények előtt. Ha egy vá­rosban valaki kijelentette, hogy a polgárok há­zait föl akarja dúlni s azután illegális módon FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. láthatjuk, mekkora jelentősége van, ha Anglia teljes súlyával odaáll Franciaország mögé. Csendesen, de annál határozottabban olyan eredményeket tud elérni és olyan ál­lásfoglalásokat kikényszeríteni, amilyene­ket Franciaország ereje és harciassága elle­nére sohasem billent a maga javára. ★ A pikantériákat szerető ember azonban a legtöbb gyönyörűséget Litvinov mai beszé­MaMKépe^m^lléklet ^92. (3644) szám • Csütörtök • 1935 április 13 Előfizetési ár; évente 300. félévre 150. negyed* Szerkesztőség: Prága IL Panská évre 76, havonta 26 Ké. külföldre: évente 450, ^4 SzloVenSzkÓÍ és TUSzinSzkÓi magUarsáf* allcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . ^ d Prága 11., Panská ulice 12, HL emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. polÍtlKQ.Í napilapja • • TELEFON; 303-11. •» Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHfl. \ köztársaság tűtök fölosztotta a nemzefönütts mlndktt hazát Szenzációs fordulni a népszövetségben Genf egyhanguan elitölte Német #raság©t Leagre'orszíg Nime’orszig élisis szavaiéit ■ Egyedit! Dánia tartózko­dóit a szavalástól - Kiküldtél a szankciódat megsiivegeiS bizottságot Litvinov szokatlanul éles kirohanásai Hitler ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom