Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-17 / 91. (3643.) szám

Nehézségek Géniben jLaval a népszövetségi tanács elé terjesztette a francia határozati javaslatot Kéri Németország erkölcsi elitéiését - Jt három stresai nagy­hatalom közösen jár ei - - Mérsékeithangu kísérő beszéd ................... "A A len gyelek védik Németországai A FÖLÖSLEGES EMBER-aá- Prága, április 16. Kedélyesen labdáznak vele család és tár­sadalom, hivatal és barátok, város és or­szág. Ő maga tehetetlenül, hangtalan, sötét egykedvűséggel viseli ezt a pajzánkodást. Egyszerűen eltűri, hogy cipeljék ide, cipel­jék oda, letegyék az uccasarkon vagy va­lami túlfűtött, ideges hivatalban, vagy vo­natra ültessék vagy szeretett hitvesének ol­talmába ajánlják, és azon sem lepődik meg, ha a szeretett hitves vállat von és kiteszi a küszöbre. Egyáltalán semmin nem lepődik meg, maga nem vesz részt a játékban érzel­meivel, óhajaival, követeléseivel. Személyes indulataival mintha kívül lenne érdekek, elvek és szempontok e bűvös körén, mely­ben tehetetlenül bukdácsol nyomorék, béna teste. Mintha lélekben régen más szférák­ban, nyilván boldogabb tájak felé evezne. Mintha nem is az ő ügye lenne ez a Zsolna és Pozsony között lejátszódó kisebbszerü rémdráma, amelyben egyszerűen arról van szó, hogy egy önmagával tehetetlen, nyo­morék emberért senki nem akarja vállalni a felelősséget, a gondozás fáradságát és költségeit Hitvese felpakolta, bevitte a po­zsonyi pénzügyi hivatalba és otthagyta kézizálogként, mert szerinte az adóhivatal elvett mindent, amiből a nyomorék ember életét tengette, hát most gondoskodjék róla. Mit bánja ő, mit csinálnak vele, de vegyék le a nyakáról ezt a nyűgöt. Úgy van, a va­lamikor daliás katonatisztből, az ügyes és leleményes épitészből a hitves számára egy­szerűen és megfellebbezhetetlenül nyűg lett, ami után adót is kellett még fizetni. Az adóhivatal viszont nagyon érthetően nem volt hajlandó zálogtárgyak leltárába felvenni ezt az embert, hanem utánadobta a hitvesnek. A hű hitves azonban, ugylát- szik, következetes és szívós anyagból van gyúrva és nem lágyult meg. amikor mint a bumeráng visszacsapódott a zsolnai előr szobaajtóhoz a nyomorék férj. Becsapta az ajtót «— a maga részéről lezárta az aktát, nem hajlandó tovább bajlódni vele. Most közbelépett a társadalom. A bará­tok és ismerősök, akik még emlékeztek a daliás katonatisztre és a leleményes épí­tészre és követelték, hogy a város —- amelynek falai között harminc évet töltött a derék ember és szorgalmasan fizette az adók összes lehetséges fő-, al- és mellék­nemeit, a pótadókat, a szemétdijat, a köve- zeti és szépészeti adókat, a külön járuléko­kat és pótilletékeket, egyszóval összehor­dott néhány téglát a város nemes falai­hoz, —' most gondoskodjék róla, vegye fel szegényei közé vagy nyújtson alkalmi sür­gős segélyt neki. oltalmazza, gondozza, ölelje a keblére, mint ahogy ez egy nemes tradicióju városhoz illik. A város kijelen­tette. hogy majdnem megszakad a szive, de nem tehet semmit, mert az illető papírjai kö­rül baj van, nincs rendben az illetősége és egyáltalán okmányai körül kínos rendetlen­ség uralkodik. Azt senki se vonja kétségbe, hogy harminc évig fizetett adót a városban s hogy valóban ott lakott, ott dolgozott és ott élt, csak éppen nincs róla szabályszerű, az összes ,.külső- és belsőségekkel" felruhá­zott igazolványa. Tehát a város nagyon sajnálja, de... És ennél a ,,de"-nél a nyo­morék már repült is. Egyenesen kivitték a vasúti pályaudvarra, leültették egy székre és magára hagyták. No de mégsem, — mert a társadalom közismert jószive akkorát dobbant, hogy Géni, április 16. A népszövetségi tanács ma délután négy áraikor néhány perces titkos ülést tartott, majd az azt kővető nyílt ülésen azonnal megkezdte a német fegyverkezéssel foglalkozó francia panasz vitáját. Rusdi Arrasz török külügyminiszter, a tanács elnöke Laval francia külügyminiszternek adta át a szót, aki a három stresai nagyhatalom (Franciaország, Anglia és Olaszország) nevében rövid nyilat­kozatot tett. Laval a következüket mondotta: — Amikor a francia kormány elhatározta, hogy kérni fogja a népszövetségi tanács összehívását az ismert ügyben, kifejezést adott a népszövetség intézményébe vetett bi­zalmának. A francia elhatározás a genfi institúció függetlenségének, pártatlanságá­nak és tekintélyének elismerése. — A március 16-i német eljárást föltétlenül el kell ítélni. Olyan rendszabályokat kell hoz­ni, amelyek segítségével a népszövetségi pak­tumot és a kollektív biztonság megszervezését hathatóssá lehet tenni — A népszövetségi tanács feladata, hogy magára vállalja a felelősséget Köteles a béke fenntartására ügyelni és éppen ezért ma nem maradhat néma és nem jelenthet be desinteres- sement-t. Emlékeznie kell rendeltetésére és azokra az alapelvekre, amelyek nevében műkö­dik. Csak igy teljesíti kötelességét. — A népek tudják, hogy az adott szóba ve­tett hit és az elfogadott kötelezettségek njellett való kitartás nemcsak erkölcsi alapelv, hanem egyúttal a népszövetség élő alaptörvénye. Nem akarok itt ügyvédeskedni. A tények ismerete­sek. A francia köztársaság emlékirata pontosan kisebbszerü földrengésnek is beillett volna. A barátok serege akciót indított. Az akció egyre szélesebb medret vájt magának az emberi jótékonyság lágy fövenyében. Az együttérzés, a szánalom, az emberbaráti kö­telességtudat patetikus folyama bő zuhata- gokban ömlött a nyomorék felé s mindössze egy kis sziklaszoroson nem tudott átver­gődni. Ezt a kis sziklaszorost úgy hívják, hogy készpénz. Sajátságos természeti tüne­mény. a könny és szánalom sós hullámai nagyritkán tudnak csak vékony repedést is hasítani rajta. — más, szívtől távolabb eső tájakról eredő nedvek gyakran mély barlan­gokat, esetleg szakadékokat robbantanak belőle. Csakhogy a zsolnai nyomorék épí­tész esete csak a szivburokról tudott lefej­teni bő. de nem túlságosan maró nedveket igy eltH. hogy a barátok nagy akciójá­ból mindössze harmadosztályú vasúti jegy és néhány napi élelem ára csordult ki. Á harmadosztályú vasúti jeggyel aztán sürgő­fölsorolja és elemzi a történteket. A tanács tag­jainak módjában áll, hogy ítéletet alkossanak. A kötelességük az, hogy most nyilatkozzanak. — Franciaország tetteivel igazolta, hogy bé­két akar. Február 3-án Londonban az angol kor­mánnyal együtt meg akartuk szervezni Európa biztonságát. Terveink keresztülvitelét a német eljárás lehetetlenné tette. Ki tagadhatná, hogy a birodalmi kormány magatartása csalódást és nyugtalanságot keltett a világon, A tanácstagok kötelessége, hogy határozatot hozzanak. Biztosra veszem, hogy habozás nélkül hozzálátnak a nem­zetközi élet fontos problémájának szabályozásá­hoz és ha kételyeik vannak, legyőzik azokat. Ha elvégezték kötelességüket, a jövőről is beszélhe­tünk. Nem teszünk különbséget az egyes nemze­tek között. Valamennyi néppel egyenjoguan kell Gcnt április 16. A népszövetségi tanács titkos ülését eredetileg ma délelőtt tizenegy óra­kor akarták megtartani, hogy foglalkozzanak a március J6-i német fegyverkezési bejelentéssel és az ezel kapcsolatos francia panasszal. Az ülést az utolsó pillanatban délután négy órára tólták el. Illetékes tényezők szerint a halasztás oka az, hogy a hatalmak előzetes tárgyalásai folyamán délelőttig nem tudták megteremteni a közös plat­formot, amely nélkül a tárgyalások eredménye kétségesnek látszott. A délelőtt folyamán art a hármas bizottságot sem nevezték ki, amelynek feladata a határozati javaslat megszövegezése sen vonatra tették Pozsony felé a fölösle­ges embert, aki egykedvűen fogadta a for­dulatot, elfoglalta helyét a fülkében és uta­zott Pozsonyig. Ott leszedték a vonatról, leültették valahová. Ebben a pillanatban nem egészen biztos, hogy hol ül, de valahol ül és vár. Vár, hogy ismét felemeljék és visszadob­ják vagy odébblökjék. Vár, hogy a társa­dalom végre eldönti azt a kérdést, hogy mi történjék egy emberrel, akiből többé se asz- szonynak, se adóhivatalnak haszna nincs, akit társadalom és állam eltartani nem tud, aki élni nem tud, meghalni még kevésbé, akit hurcolni és ápolni kellene, esetleg gon­dozni és vigasztalni ... És nincs kerek e vi­lágon ember és intézmény, — bár a keresz­ténység szellemében sok ilyen ember és in­tézmény áldásosán működik, — aki erre a feladatra — minden szükséges esetre —- felkészült volna, aki vállalkozni tudna és merne rá, hogy minden fölösleges, haszna­bánni. Politikánk egyetlen állam ellen sem Irá­nyul. A követelt biztonságot mindenki számára akarjuk, azaz nem mondunk le a békébe vetett ideáljainkról és a jövőben sem tesszük ezt. — Ez Franciaország szava. Senki sem mond­hatja, hogy Franciaország a tanács elé terjesz­tett javaslatával ártott a népek közötti kibékü­lésnek, A nemzetközi erkölcs kötelessége, hogy Ítélkezzék a múlt felett, ugyanakkor azonban nem szabad lehetetlenné tennie a béke meg­szervezésének lassú és nehéz munkáját -• — Van szerencsém a tanács elé terjeszteni a francia határozati javaslatot, amelynek fel­adata az, hogy a jelenlegi vita végkövetkezte­téseit magában foglalja. A javaslatot Francia- ország, Anglia és Olaszország közösen terjeszti elő. volna. Ilyen körülmények között kedden délelőtt falytatódtak a magán tárgy ölások és a delegációk mindent elkövettek, hogy dőkészitsék a délutá­ni ülést. Ezenkívül a dunai kérdésről való ta­nácskozást is folytatták. A francia panaszt az ügy súlyosságára való tekintettel három előadó fogta ismertetni. A fő­előadó, mint jelentettük, de Madariaga spanyol delegátus. Melléje a tanács Munch dán delegá­tus és Vicuna csilei delegátust akarta kinevezni. Mindenesetre olyan előadókat választanak, akik a háború folyamán semlegesnek maradt államot képviselnek. Munch dán tanácstag a déli órák­ban bejelentette, hogy nem vállalja az előadói tisztet. Ilyen körülmények között valószínűleg vehetetlen emberroncsot gyöngéd kézzel el­vezessen hátralévő évein keresztül a sir szájához, ahol majd megszűnnek e földi gondok és egy csapásra megoldódnak a problémák, amelyeket annyi ezeréves gya­korlat után se család, se társadalom, se ál­lam, sem a bölcsek, sem a tudósok nem tud­nak ma megoldani. Annyira már vagyunk, hogy tengeren, sőt tenger alatt, levegőben, sőt a levegő fölött tudunk száguldozni, sőt robbantani is, ha kell, az éterben repítünk kellemes és kellemetlen üzeneteket egymás felé; —■ de annyira még nem jutottunk, hogy az ősi, kezdeti gondok közül maradék nélkül megoldjuk ezt a legősibb és legkez­detlegesebb gondot, hogy mi legyen a fö­lösleges emberrel, miután megenni már nem illik és a szikláról lehajitani nem szabad. Időszerű lenne elmélyedni a dolog fölött és végre kitalálni valamit. — amit illik, lehet és szabad. Sőt, amit muszáj. A délelőtti ülést délutánra kelleti halasztani » A XIV. évf. 91. (2643) szám • Szerda • 1935 április 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150. negyed- ^ Szerkesztőség. Prága 11, Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre, évente 450, SzLoVeilSzkÓi 6S rUSZÍTlSzkÓÍ TTlCLgUCirság allcel2, U. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre !14, havonta 38 Ké. • ö Prága II., Panská ultce 12, HL emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja •• TELEFOfis 303-11 •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. 8ŰROÖH VCIM HÍRLAP PRAHA,

Next

/
Oldalképek
Tartalom