Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-14 / 89. (3641.) szám
n <PRS€aMxti5^:mSt^ A statisztika reilektoriényéméh«. Félmillió nőre nem jut férfi Csehszlovákiában Schönbaum professzor látomásai és számoszlopai ■ A krízisnek az az oka, hogy nehezen tudunk meghalni ■ Más fontos tanulságok Prága, április 18. Az egyhangú és szürke egyetemi előadások között elvétve érdekes dolgokat is ball az ember. Az előadó néha kilép a tudományos anyag száraz kereteiből és a mai életről mond Ítéleteket. Ebből a szempontból kellemes meglepetéssel szolgált az elmúlt napokban dr. Schönbaum egyetemi tanár, aki egy tudós matematikus bíbelődő nyugalmával igyekezett beszélni a mai világról, a gazdasági krízisről, a munkanélküliségről s bizonyságot tett arról, hogy még az egyszerű statisztikai adatok is életet kaphatnak, ha egy ízig-vérig szakember beszél róluk. A KRÍZIS CSIRÁJA Mialatt a nemzetgazdászok éveli óta könyvtárra rugó adathalmaz között a gazdasági krízis okait a racionalizált termelési viszonyokban, valamint a megváltozott viszonyokra eléggé fel nem készült fogyasztókban keresik, a tudós matematikus szemei visszatérnek a krízis borzalmaiinak gyökerét keresve egészen a tizennyolcadik századba, amikor az emberiség meg „megfelelő44 tempóban és a mennyiségben tudott, meghalni a különböző nyavalyák és pusztító háborúk következtében. Európa népessége ebben az időszakban egyáltalán nem szaporodott. Bármiféle magyarázatot is találunk erre, a tény az, hogy a 18. század óta Európa népessége olyan nagyarányú szaporulatot mutat fel, hogy a lakosság száma azóta a háromszorosára emelkedett. Á világháború tizenkét millió embert követelt a háboriit viselő felek érdekeinek oltárára s ha ez az óriási emberáldozat történetesen be nem következik a mai krízis néhány évvel előbb köszönt ránk. A populáció emelkedését Csehszlovákiában is kézzelfoghatóan lehet megfigyelni. 1919-ben Csehszlovákiában tizenhárom és fél millió lélek Lakott, ma pedig már 15 millióra emelkedett a lakósok száma. Ha a népességi szaporulat ilyen tempóban megy tovább nyolcvan év múlva, tehát kb. 2015-ben 80 millió lakosa lesz Csehszlovákiának. Dr. Schönbaum egyetemi tanár előadásának további részében érdekesen mutatott rá arra, hogy a népességi szaporulat statisztikája szerint eddig több férfi született, mint nő. Ha nem lenne ez a törvényszerűen ható csodás véletlen, az emberiség talán már lassan ki is pusztult volna, mert a fiatal években sokkal több férfi hal meg, mint nö. Speciálisan csehszlovákiai viszonylatban ennek a születési és halálozási aránylatnak az a kuriózum számba menő jelentősége van, hogy Csehszlovákiában 443.000 nö soha sem tehet menyasszonyi pártát a fejére, egyszerűen azért, mert nem jut rá szabad férfi. Hasonló volt a helyzet eddig majdnem egész Európában s csak az utóbbi időkben tapasztalható némi változás. A nők talán épipen a modern emancipációs törekvések káros hatása következtében vagy talán azért, mert a háztartás légkörét a lélek és testőlő kenyér- harccal cserélték fel, az utóbbi időben már ugyanolyan arányszámot mutatnak fel a halálozás terén, mint a férfiak. A politikusoknak és nemzetgazdászoknak szemelő tt kell tartaniotk azt, hogy ez a fél millió vénlányságra kényszeritett női had állandó tétel marad a munkapiacon, ahol amúgy is nagy a férfi munkanélküliek száma. Figyelemreméltó az előadó szerint, hogy minél mélyebben taposunk a krízis fertőjében annál jobban szaporodik a férjnél lévő, önálló keresettel rendelkező nők száma. 1929-ben 1000 férjezett asszony közül csak 102 volt állásban, ima ez a szám 157-re emelkedett, akik közül nem egy vállán nyugszik a családfenntartás teljes gondja. A ZSÁKUCCÁBA JUTOTT SZELLEMI FRONTHARCOSOK Dr. Schönbaum megszívlelendő tünetnek vázolta fel azt is, hogy míg a munkások tábora alig szaporodik, veszedelmesen nő évről-évre a szellemi harcosok frontja. A mai körülmények mellett ; ~ ■' áz utópista''regények jóslatai felé haladunk, amikor majd gépek végeznek el minden munkát az emberek helyett és a munkás* típus az utolsó bölények kivesző sorsára jut. Külön hatalmas probléma a munkanélküliség kérdése s. kár, hogy a jövő szempontjából egyáltalán nem ismeretes a nagyközönség előtt az, Szalonkahuzás Irta.- Csathó Kálmán Lassan baktatunk felfelé a hegyoldalon. A nap melegein tűz és a koma lépten-ny-omom megáll, hogy7 hangos szóval magasztalja a, kilátást. De hallom a hangján, hogy a kilátásban főleg az tetszik neki, hogy meg .lehet miatta állni és pihentetni lelhet egy kicsitt a tüdőt a fárasztó mászás közben. A koma ugyanis silkföldi ember és csak a szalonkák reményében vethető rá, hogy hegyet mász- szék. Ha a kilátás olyan nagyon érdekelné, mint ahogy mutatja, gyakorolná ezt a sportot máskor, is. De rest ebi, hogy olyan hamar kifulladt és leplezni próbálja a dolgot természetAmádással. Pedig (hát. nincs . ki előtt restelkedni. Előttem nem érdemes, Feri pedig, a vadőr úgyis messze előljár. Neki meg se .kottyan ez a kis meredek, pedig ugyancsak fel van pakkolva. mert a maga holmiján kívül mindkettőnk puskáját, cókmókját ő cipeli. Neki azonban könnyű, mert éppen ennek a hegynek az oldalában született és azóta., megszokta-, hogy vagy jövet vagy menet más-zni kell, ha az ember kimozdul hazulról. Egyezer azonban mégis- csak felér az ember, ha kitartóan mászik és a koma is feiLlélekzik, mikor meglátja, hogy szép egyenes ut van. előttünk. Ez, ügy látszik, jobban tetszik neki miniden kilátásnál, mert egyezerre fürgén kezd lépkedni és eszébe se jut többé a kilátás. — Hová megyünk? —• Csak ezen az úton előre. • Egy félóra alatt ott vagyunk. Széles manhacsapás ez, fátlan legelő, amit erdő szegélyez. Messzebb a tuilsó völgyhajlás kezdetén bokros sűrűség lepi a két. oldásról s ott szokott lenni a legjobb húzás. — Tegnap már lőttem egyet! — mondja, Feri, aki a tetőn megvárt bennünket és most hozzákezd, hogy beszámoljon a terület legújabb eseményeiről. Az őzek ágy, a szarvasok úgy, a fácánok amúgy. Minden a legnagyobb rendben van, csak a hurkol ókkal van baj. Három őzet találtunk a tél folyamán hiútokban. Két bunkóiét sikerült is megfogni, meg is büntették őket, de azért Ferii tegnap is talált friss hurkot. A koma figyelmesen hallgatja a beszédet és egyszer csak azt, kérdi: — Aztán hogy akad rá maga a hurokra? Én azt se tudnám, hogy hol keressem. A kérdés erősen laikueszérü, de a szakember Feri belepirul Nem a. kérdésbe, hanem az ősizimte válasz gondolatába. Mert akkor el kell,eme, hogy magyarázza, hogy nem volt ő minidig vadőr. Mielőtt a-z lett a moatieinsége, hogy keresse a kitett burkot, nagyon megtanulta előbb, hogy hová kell őket kitenni, Ilyesmit azonban nem szívesem mond el az ember. — Idát, kérem... — kezdd, de kisegítem: — Feri itt nőtt fel az erdőben. És apja, nagyapja híres hajtó volt, akik kitűnőién ismerték a vadhajtást... A nagyapja a-z vadászott is. Meg volt engedve neki,. Hoigy is volt az a história? Erről szívesen beszél Feri, a nagyapjáról. Mert igaz. hogy vadorzó volt az öreg, de a dolog , véletlenül dicsőséggel végződött és jóra fordult. Ez pedig úgy esett, hogy az öregeit, aki a falu gulyájának a pásztora volt, már nagyon lesték a csendőrök, mert az alatt a gyanú alatt állt, h.ogv titokban és engedély nélkül puskázik. Lép- ten-nyomou hallattak ugyanis a, területen egy-egy lövést: aminek nem akadt gazdája, s ami nem eredhetett máshonnan, csak tőle, de megcsípni nem tudták soha. Miire odaértek hozzá, hire-ham- va nem volt a puskának, vadnak, egjdedvüen pipált szűrrel a vállán a botjára támaszkodva, és a gulyáit figyelve. .Egyszer aztán az történt, hogy éppen e-zen a legelőn, ahol most a szalionkalhiuzásra igyekszünk, itt őrizte az öreg a gulyát és arra jött V főerdész u.r, akinél történetesen nem volt puska, csak'bot; Szót fogott a gulyásnál s' ahogy ott diökuráimak, hát egyszerre csak látják,' hogy egy nagy kutya szalad feléjük, az utóm, föld részegz-ett fejjel, behúzott farokkal, habzó szájjal. Veszett kutya. Egyenesen, neki a legelő marháknak. A főerdész ur dühösen káromkodott: . — Az eb adtát! Hát éppen most nincs puska nálam! ... Ez miQst az egész gulyát összemarja! ... Az öreg gulyás csak egy pillanatig habozott, A másikban már belenyúlt a ezüireujjába, kiihu-, 1935 áprfflg jé* vasárnapi hogy mely foglalkozási ágakban van a legnagyobb túltermelés. A statisztika, amely idő közölik int a nyilvánosság elé kerül nem adja hü fotográfiáját a valódi helyzetnek. Az agyonkotm'pMkált megállapítási módszerek szerint készített káimiita- i tás kíb. 850.000 munkanélküliről beszél a köztársaságban, de a valóságban ezek közül legfeljebb 200.000 nyögi a teljes munkanélküliség sorsát. A többi időközönkint mégis csak miunkaal- kaloimhoz jut. Emberi és tudományos szempontokból egyformán érdekes lenne annak a megállapítása — fejezte be előadását a tudós matematikus — hogy miből is élnek a munkanélküliek? Mint első jövedelmi forrás a .különböző segélyek és ajándékok jönnek számításba, ezután következnek a különböző kölcsönök, a harmadik helyet az asszony alkalmi keresete foglalja el, a negyedik helyen a jobb időkben szerzett értékesebb holmik elkótyavetyélése szerepel és csak az utolsó sorban lehet számítani a munkanélküli csaTiszta arcbőr 14 nap alatt a vetődi CORALL CRÉMTÖL I. (száraz vagy zeiroe). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevétlenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljeses megszűnik. Biztos eredmény. Ára Kő 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTÁR ládfő alkalmi keresetét. Schönbaum egyetemi tanár előadása határozottan érdekes és megérdemli a nagyobb nyilvánosságot. Csak az a kár, hogy az a tudós fej, amely szakszerű magyarázatát tudja adni a krízis mindeutletipró történelmi fejlődésének, nem tud receptet írni egy szérumra, amely a mai kor legnagyobb rákfenéjét gyökerestül kiirtaná. Győzött a keresztényszocialista petíció: a párt megkapja az agrároknak adott eperjesi városi tanácstagságot Prága, április 13. A legfelső közigazgatási bíróság a múlt napokban foglalkozott az országos keresztényszocialista párt az eperjesi városi tanács választása ellen beadott panaszával. A panasz szerint a választásnál törvényellenesen egy mandátummal kevesebbet juttattak a keresztényszocialista pártnak, A legfelső közigazgatási bíróság a panasznak helyt adott s igy a kresztényszocialista párt most utólag megkapja az őt megillető tanácstagságot az egyik agrárfrakció rovására. A legfelső közigazgatási Hró-’ ság határozata értelmében a párt az eddigi kettő helyett három taggal lesz képviselve a városi tanácsban. A legfelső közigazgatási bíróság ugyanakkor elvetette az agrárpártnak a városbiró s helyettese választása ellen beadott panaszát. A figyelemreméltó döntvények ismertetésére még visszatérünk. Iliig ez ív nyárin megrendezik az első magyar tannyelvű könyvtárosi tanfolyamot Prága, április 13. A múlt hetekben közöltük, hogy dr. Hol óta János képviselő kezdeményezésére és állandó sürgetésére a pozsonyi iskolaügyi referátus magáévá tette azt á gondolatot, hogy magyarnyelvű könyvtárosi tanfolyamok is rendezendők. Ilyen értelemben küldött felterjesztést az iskolaügyi minisztériumhoz. Parlamenti munkatársunk kérdést intézett a magyar könyvtárosi tanfolyamok ügyének mai állását illetően a parlament záróülésén résztvevő Holota képviselőhöz s a képviselő a következőket mondotta: — Éppen most jártam el az ískolaügyi minisztériumban, amely a magyarnyelvű könyvtárosi tanfolyamok ügyét nemcsak pártolja, hanem a pozsonyi iskolaügyi referátus erre vonatkozó előterjesztését jóvá is hagyta serről a referátust is értesítette. Meg vagyok győződve, hogy a magyar tannyelvű könyvtárosi tanfolyamok rendezéséről szóló hirdetmény az Oroszágos Közlöny legközelebb kiadandó számainak egyikében megjelenik. zott onnan egy kis rövidcsövű karabélyt s a következő másodpercben® veszett kutya halálra találva hempergot-t fel, mielőtt miég egyetlen marhában kárt tehetett volna. Az öreg ezzel leleplezte ugyan magát, die viszont megmentette a falusiak marháit, köztük a főerdiész ur teheneit is a pusztulásitől, amely érdeme súlyosabban esett latba, mint a. bűne; annyira, hogy ettől kezdve szabad volt neki puskát viselni és nyuilra meg madarakra vadászni. Mindez régen volt, lehet vagy ötvem esztendeje, talán több is; még a yadásztörvény életbeléptetése előtt. Nem -is bizonyos egészen, hogy igy esett, de Feri igy szokta elmondaná és olyan büszke rá, mint valami nemesi oklevélre!. Mert ez azt bizonyltja, hogy ő született vadász.. Igazi. ■Közben azonban egy kicsit erdőőr is. Hivatalos ember, atki a vadgondazásoo kívül mell ékesen a látóivá jokon is rajta tartja a szemét. Most is, ahogy megyünk, egyszerre csak megtorpan, mert messziről egy piros meg egy kék víganó villan meg a fák között. — Ezek rosszba járnak! E'lébük megy, elállja az útjukat, de a két szok- nya habozás nélkül közeledik. Mire találkoznak Ferivel, mi is odaérünk. Két fiatal menyecske a két gyanúsított, a . hátain egy-egy rőzseköt-eggel. Feri rájuk mordul: — Miit keresnek itt? Honnan bozz-ák azt. a fát? Kiderül, azonban, hogy a menyecsék nem jártak tilosban: engedéllyel voltak fát -szedni. A cédula rendben van, mehetnek tovább. A komának azonban grófra jár az esze és nem nyugszik bele a. dologba, a miihez pedig semmi köze a, világon. Megk érdi: — Aztán igazán csak ezért a kié haszontalan fáért mászták meg ezt a hegyet?... Hiszen ilyet találhattak volna lejebb is, az aljában!... Másért, jöttek maguk ide. én azt hiszem. Az egyik menyecske nem szól, csuk ránt egyet a fejkendője csücskén, amitől az jobban beárnyékolja a képét, — talán hogy a pirulása ne lássák? — és előre siet. A másik fiatal asszony azonban bátrabb. Ennek fel van. vágva, a nyelve. — Már ugyan miért jöttünk volna? — kérdi kihívóan. A koma nevet: — Hát azt. már nem tudom!. .. De a kisujjam azt súgja, hogy bajusza van!... Ez a fa meg csak arra való, hogy otthon azt lehessen mondani, hogy ezért jártak az erdőben. Láng-veresre gyűl a menyecske képe. Gyorsam egy pillantást vet arra, ámenről jött, egy kicsit tétovázik, majd felháborodva m-ondja: •— Kicsoda? Még, hogy mink? ... Nahászem!.. „ Biz-omy az ur is! Még, hogy ilyeneket beszél! És szaladná kezd a másik után, de három lépésről visszafordul és azt mondja: — Olyan szerencséjük legyen a vadászation, mint ahogy igaz, amit mondott! — Azzal dühösen otthagyott bennünket a fa-képnél. A koma rámnézett. Ijedten és elképepdva. Megvallom, ugyanígy néztem a komára én is. Mert a vadászember mind babonás és tudvalevő, hogy vadásznak az a 'legnagyobb kabala, ha szerencsét kívánnak neki. — Megálljunk csak, mondtam!... Ez nem bizonyos, hogy szellemesét -kívánt! Hátha átkozó- •diott?.., Mert, ha nem igaz, amit mondtál, akkor szeiren-c-sekiván-ás, amit mondott, vagyis baj! De ha igaz, akkor á.tko-zóclott, az pedig szerencsét hoz!' ... Gyönyörű este volt Fütyültek a rigók, kákától tak a fácánkafcasok, később a baglyok is megszólaltak, messze körösikörül itt is. ott is szólt, a puska, mi azonban el se süthettük a magunkét. Se a. komáira, se rám nem jött egyetlen hosszú- csőrü s-e. Szalonkát nem láttunk. Láttunk elleniben két fiatal legényt, akik a.z erdőnek arról a. részéről jöttek, ahol a menyecskéket- megpillantottuk. Másik irányba mentek, nem a falu felé. És. miikor a vad-őr rájuk szólot t, hogy miit. keresnek erre, szaladni kezdtek. Fatolvajok nem voltak, mert nem volt náluk semmi. Horkolók se, mert, mint Feri m-ondja, a- szomszéd faluiból valók, olyan messziről pedig nem szoktak hu-rkotnii járni. Hát akkor? Egy magyarázat, van csak. Annit. a. gyászos eredmény is megerősít., ha az ember hitelt ad a babonának. Feri esküszik rá. De azért azt mondja, mégis kár volt a menyecskék dolgába beleszólná. Anélkül okvetlenül l-ett volna szalonka. *
