Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-14 / 89. (3641.) szám
k kisebbségi védelem problémája Irta: Dr. Törköly József nemzetgyűlési Képviselő, a magyar nemzeti párt országos politikai elnöke II. A nemzeti kisebbségi jogok védelme a vallási kisebbségi védelemből fejlődött ki. A vallási békeszerződések a vallásszabadság mellett biztosítják már a vallási kisebbségnek az egyéni szabadságjogokat, a polgári és politikai jogok tekintetében a jogegyenlőséget. A bécsi kongresszuson (1815) kimondja a záróakta, hogy a lengyelek Oroszországtól, Poroszországtól és Ausztriától oly intézményeket fognak kapni, amelyek biztosítani fogják nemzetiségeknek megtartását. Ez volt az első nemzetközi elismerése a nemzeti kisebbségi jognak. A XIX. század közepétől kezdve fokozatos erővel lángolnak fel a kisebbségi mozgalmak azért, hogy az államokban uralkodó nép mellett a többi nép jogai is elismertessenek. Ausztriában az 1848-iki kabinetirat a cseheknek biztosítja a németekkel való egyenjogúságát az állami igazgatás minden ágában és a közéletben. Az 1848. évi osztrák alkotmány pedig kimondja, hogy minden néptörzs részére biztosittatik a nemzetiségének . és nyelvének sérthetetlensége. A nemzeti kérdés megoldásának alapját azonban az 1867. december 27-i osztrák alaptörvény rakta le, amely a 19. paragrafusban a következőket mondja ki: „Az állam minden néptörzse egyenjogú és minden néptörzsnek sérthetetlen joga van nemzetiségének és nyelvének megtartására és ápolására. A tartományi nyelveknek az iskolában, a hivatalokban és a közéletben egyenjogúsága elismertetik. Azokban a tartományokban, amelyekben több néptörzs lakik, a nyilvános oktatási intézeteket úgy kell berendezni, hogy anélkül, hogy egy másik tartományi nyelvnek megtanulására lennének kényszerítve, minden néptörzs megtalálja a szükséges eszközöket a saját nyelvén való kiképzésre." Ez a rendelkezés a kisebbségek szempontjából proklamálta a jogegyenlőséget, és azt a kisebbségi védelem fő alapelvévé tette, mivel több nemzetiséggel biró államokban a kisebbségi védelem a jogegyenlőség nélkül el sem képzelhető. A régi Ausztria a kisebbségi védelem kiépítését ezután és ez alapon megkísérelte. Az egyik kísérleti alap erre a kerületeknek nemzetiségi alapon való szervezése volt, különösen Csehországban. A másik a hivataloknak nemzetiségek szerint való elválasztása volt. A harmadik, főkép Morvaországban, az 1905. évi választótörvény alapján a Renner-féle személyi rendszere mellett akarja kiküszöbölni a kisebbségekkel szemben megnyilvánulható különbözőt! eljárást. De a nemzetiségi probléma nem nyert ezekkel a kísérletekkel végleges megoldást. Nem lett megalkotva és végrehajtva egy, a jogegyenlőséget és egyenlő elbánást elvben és részletekben respektáló nemzetiségi törvényt. És főképpen a nyelv- használat kérdését kormányrendeletekkel szabályozták, ami által a hatalmi politikai érvényesült a jog és igazság kérdéseiben. Azonban a fejlődés létezése kétségbevonhatatlan volt, mert a belső jogszabályalkotás a nemzetiségi kérdésben ha nem is preoizen, de mégis működött s a jogvédelem is lehetséges volt az osztrák legfelsőbb közigazgatási bilóság által. Ez a jogfejlődési folyamat és állapot ránk nézve is rendkívüli jelentőségű, mert a csehszlovák köztársaság Elnöke, az államfő nyilvánosan jelentette ki, hogy: a nemzeti kisebbségi jognak és védelemnek kérdésében az államot a régi Ausztriában szerzett tapasztalatok irányítják s amit a csehek, mikor nemzeti kisebbség voltak, nem kívántak maguknak, azt nem akarják most a csehszlovák köztársaság nemzet! kisebbségének sem. Ez pedig azt jelenti, hogy az államfő azt akarja, hogy a magyar nemzeti kisebbség megkapja mindazt, ami a csehek részére a régi Ausztriában már megvolt és amit a csehek még ezenfelül kívántak a nemzeti jogok, a jogegyenlőség, a jogvédelem és az egyenlő elbánás utjain. A világháború alatt 1915. július 26-án és 27-én Párisban volt „Európa különböző elnyomott nemzetiségeinek" konferenciája, amelyen egy tervezetet dolgoztak ki, amit mint „a nemzetiségek jogainak deklarációját" fogadott el a lausannei konferencia, amelyben „a jogegyenlőség, a vallásszabadság és a szabad nyelvhasználat mellett kivan ja a nemzetiségek jogainak védelmét a hágai nemzetközi bíróság előtt, amely előtt a nemzetiségek képviselőik által felléphetnek! Ez a deklaráció a nemzetiségi csoportok részére autonómiát kívánt, és pedig a vegyesnyelvü területeken a Stresa óriási meglepetést és kedvező kibontakozási eredményezett Máfiss 20-ra összehívták a középeurépai konferenciát Rómába tervezik a kísantant-magyar-osztrák-iéfiiet-francis-slasz ósszejö- vefeit - „A revízió kivételévé! minden kérdés szóba MS“ - Váratlan fordslat pénteken este a siresal konferencián -- általános eptimizmis Hitler megköti a keleti megnemtámadási szerződést (sp) A stresai konferenciát szombaton befejezték. Mint a háboruuíáni legtöbb konferencián, a kibontakozás most is akkor történt, amikor mindenki már pesszimizmusról és csődről beszélt. A nagy fordulatot Stresában Sir Simon péntek délutáni meg- lepetésszerii nyilatkozata jelentette, amelyben az angol külügyminiszter közölte, hogy a legújabb berlini angol—német megbeszélések eredményeképpen a birodalom hajlandó elfogadni a keleti támadást kizáró szerződést még akkor is, ha néhány hatalom e szerződésen túlmenően szükségesnek tartja, hogy külön és másíermészetü szövetséget kössön Szovjeíoroszországgal. Mint ismeretes, Németország az angol miniszterek berlini látogatása óta állandóan hangoztatta, hogy a keleti és a középeurópai államokkal hajlandó támadást kizáró szerződést kötni, de nem hajlandó elfogadni a keleti paktum francia tervét, amely több, mint a rendes megnemtámadási szerződés, mert a kölcsönös segélynyújtás alapjára helyezkedik. A támadást kizáró szerződést viszont a franciák tartották kevésnek. Az április 9-iki francia—orosz szövetségkötés után fölmerült a kérdés, vájjon nem lehet-e a két álláspontot összeegyeztetni: Németország és Lengyelország bevonásával a berlini intenciónak megfelelően megkötni az általános megnemtámadási szerződést Oroszországgal, de ugyanakkor lehetővé tenni Francia- országnak és a többi államnak, amely azt akarja, hogy az általános megnemtámadási szerződésen túl bármily természetű, azaz a kölcsönös segélynyújtás alapján álló külön szövetséget kössön a szovjettel. Sir Simon a berlini angol ügyvivő révén megképeztette Hitlertől és Neurathtól, vájjon a birodalom hajlandó-e e kettős szerződésrendszert elfogadni. Németország, engedve eddigi merev elutasításából, elfogadta az uj kompromisszumot s ezzel lehetővé tette a kibontakozást Stresában. ü kompromisszum Egy szóval a keleti paktum eredeti formájában, amely az általános segélynyújtáson atapuló szerződés lett volna, nem valósul meg, de helyébe kettős szerződésrendszer kerül. Az első az, amit Németország akart: a lengyel-német szerződéshez hasonló általános támadást kizáró szerződés, a másik az, amit Franciaország akart: a kölcsönös segélynyújtás alapján álló keleti garanciaszerződés, amelyet azonban nem valamennyi érdekelt nagyhatalom, hanem csupán néhány külön megegyezést kötő ország, igy Franciaország és Oroszország, Csehszlovákia és Oroszország, esetleg Olaszország, Anglia és Oroszország kötnek meg. Ezek után a Németország fegyverkezése ellen tiltakozó genfi határozat bizonyára enyhe lesz, mert a további tárgyalások ajtaját nem csapják be Németország orra előtt s a világ föllélegezhet. Németország mindenesetre elérte, hogy fegyverkezésének fait accompliját a többi hatalom súlyosabb következmények nélkül elismerte. A dunai problémák megoldása A stresai konferencia a dunai problémák terén csaknem ugyanolyan fontosságú megállapodást hozott, mint a keleti kérdésben. Jól informált körök jelentése szerint a három hatalom megállapodott abban, hogy Olaszországba, valószínűleg Rómába középeurópai konferenciát hiv össze, amelyen a nagyhatalmakon kívül Jugoszlávia, Csehszolvákia, Románia, Ausztria, Magyarország és Lengyelország venne részt. Egyelőre nem tudni, vájjon Németország elfogadja e a meghívást erre a konferenciára, de ha állásfoglalása kedvező lesz, akkor sikerül az üdvös kibontakozás felé vinni a középeurópai problémákat is. Németország állásfoglalása a középeurópai és az osztrák paktummal kapcsolatban attól függ, hogy miként értelmezik a hatalmak, főleg Olaszország az Ausztria bel- ügyeibe való be nem avatkozás kérdését. Mint ismeretes, a németektől azt követelik, hogy ne avatkozzanak be az osztrák belügyekbe. A németek viszont hangoztatják, hogy nem ők azok, akik az osztrák belügyekbe beavatkoznak, hanem az olaszok, amennyiben meggátolják, hogy az osztrák nép parlamenti választás vagy népszavazás formájában kifejezze szabad akaratát és döntsön sorsáról. A be nem avatkozás problémáját kell mindenekelőtt tisztázni, mielőtt az osztrák ügy konferenciája megvalósul. Illetékes körök szerint megvan a remény, hogy a stresai konferencia ezen a téren is kellő kibontakozást hoz s az olaszok olyan definíciót küldenek Berlinbe, amit Hitler elfogadhat. A szankciók kérdése A stresai konferencia első nagy problémáját: a keleti problémát pénteken délután az uj kompromisszummal és a német engedékenységgel sikerül megoldani, A második nagy kérdés: az osztrák és a középeurópai probléma megoldása is útban van, amennyiben a be nem avatkozásról szóló olasz definíció kedvező lesz és Németország elfogadja a meghívást a középeurópai konferenciára. Stresa harmadik nagy problémája a szankciók kérdése veit. A három nagyhatalom arról tanácskozott, hogy hogyan védekezzék a jövőben a békeszerződések egyoldalú megszegése ellen. Ezzel a kérdéssel áll kapcsolatban a franciák népszövetségi panasza, amely mintegy a német fegyverkezési bejelentés megtorlása lesz. A franciák és az olaszok szigorú szankciót kívántak a jövőre vonatkozóan. Az angolok nem hajlandók résztvenni a szankciókban. Ez a kérdés még nincs tisztázva s a döntést csak a genfi tanácsülés és az eljövendő konferenciák hozhatják meg. A nagy fordulat története Stresa, április 13. Anglia, Franciaország és Olaszország államférfiainak konferenciája pénteken délután nem várt és a tanácskozásokkal közvetlenül össze nem függő eredményre vezetett. Pénteken délután Sir John Simon bejelentette, hogy a Berlinből érkezett legújabb információk szerint a birodalom hajlandó elfogadni a keleti meg nem támadási szerződést abban az esetben is, ha a paktum néhány aláírója külön megállapoFOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN* Mai számunk a Képei Héttel 28 oldal ■ fiira 2KI JWl I XIV. évf. 89. (3641) szám • Va SsgrSlap ® 1935 április 14 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, Szlo'UCTISzlcÓi 6S TUSZlTlSzkÓi 1TICL211CíTSCL^ alice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ® Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai TlCipÜCLpj(l •• TELEFON: 303-11. ® • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRflHfl.
