Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-14 / 89. (3641.) szám

k kisebbségi védelem problémája Irta: Dr. Törköly József nemzetgyűlési Képviselő, a magyar nemzeti párt országos politikai elnöke II. A nemzeti kisebbségi jogok védelme a val­lási kisebbségi védelemből fejlődött ki. A vallási békeszerződések a vallásszabadság mellett biztosítják már a vallási kisebbség­nek az egyéni szabadságjogokat, a polgári és politikai jogok tekintetében a jogegyenlő­séget. A bécsi kongresszuson (1815) kimondja a záróakta, hogy a lengyelek Oroszországtól, Poroszországtól és Ausztriától oly intézmé­nyeket fognak kapni, amelyek biztosítani fogják nemzetiségeknek megtartását. Ez volt az első nemzetközi elismerése a nemzeti ki­sebbségi jognak. A XIX. század közepétől kezdve fokozatos erővel lángolnak fel a ki­sebbségi mozgalmak azért, hogy az államok­ban uralkodó nép mellett a többi nép jogai is elismertessenek. Ausztriában az 1848-iki ka­binetirat a cseheknek biztosítja a németekkel való egyenjogúságát az állami igazgatás min­den ágában és a közéletben. Az 1848. évi osztrák alkotmány pedig kimondja, hogy min­den néptörzs részére biztosittatik a nemzeti­ségének . és nyelvének sérthetetlensége. A nemzeti kérdés megoldásának alapját azon­ban az 1867. december 27-i osztrák alaptör­vény rakta le, amely a 19. paragrafusban a következőket mondja ki: „Az állam minden néptörzse egyenjogú és minden néptörzsnek sérthetetlen joga van nemzetiségének és nyelvének megtartására és ápolására. A tar­tományi nyelveknek az iskolában, a hivata­lokban és a közéletben egyenjogúsága elis­mertetik. Azokban a tartományokban, ame­lyekben több néptörzs lakik, a nyilvános ok­tatási intézeteket úgy kell berendezni, hogy anélkül, hogy egy másik tartományi nyelvnek megtanulására lennének kényszerítve, min­den néptörzs megtalálja a szükséges eszközö­ket a saját nyelvén való kiképzésre." Ez a rendelkezés a kisebbségek szempontjából proklamálta a jogegyenlőséget, és azt a ki­sebbségi védelem fő alapelvévé tette, mivel több nemzetiséggel biró államokban a kisebb­ségi védelem a jogegyenlőség nélkül el sem képzelhető. A régi Ausztria a kisebbségi védelem ki­építését ezután és ez alapon megkísérelte. Az egyik kísérleti alap erre a kerületeknek nem­zetiségi alapon való szervezése volt, különö­sen Csehországban. A másik a hivataloknak nemzetiségek szerint való elválasztása volt. A harmadik, főkép Morvaországban, az 1905. évi választótörvény alapján a Renner-féle személyi rendszere mellett akarja kiküszöböl­ni a kisebbségekkel szemben megnyilvánul­ható különbözőt! eljárást. De a nemzetiségi probléma nem nyert ezekkel a kísérletekkel végleges megoldást. Nem lett megalkotva és végrehajtva egy, a jogegyenlőséget és egyenlő elbánást elvben és részletekben respektáló nemzetiségi törvényt. És főképpen a nyelv- használat kérdését kormányrendeletekkel szabályozták, ami által a hatalmi politikai ér­vényesült a jog és igazság kérdéseiben. Azonban a fejlődés létezése kétségbevonha­tatlan volt, mert a belső jogszabályalkotás a nemzetiségi kérdésben ha nem is preoizen, de mégis működött s a jogvédelem is lehet­séges volt az osztrák legfelsőbb közigazgatási bilóság által. Ez a jogfejlődési folyamat és állapot ránk nézve is rendkívüli jelentőségű, mert a csehszlovák köztársaság Elnöke, az államfő nyilvánosan jelentette ki, hogy: a nemzeti kisebbségi jognak és védelemnek kérdésében az államot a régi Ausztriában szerzett tapasztalatok irányítják s amit a cse­hek, mikor nemzeti kisebbség voltak, nem kí­vántak maguknak, azt nem akarják most a csehszlovák köztársaság nemzet! kisebbségé­nek sem. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam­fő azt akarja, hogy a magyar nemzeti kisebb­ség megkapja mindazt, ami a csehek részére a régi Ausztriában már megvolt és amit a csehek még ezenfelül kívántak a nemzeti jo­gok, a jogegyenlőség, a jogvédelem és az egyenlő elbánás utjain. A világháború alatt 1915. július 26-án és 27-én Párisban volt „Európa különböző elnyo­mott nemzetiségeinek" konferenciája, ame­lyen egy tervezetet dolgoztak ki, amit mint „a nemzetiségek jogainak deklarációját" foga­dott el a lausannei konferencia, amelyben „a jogegyenlőség, a vallásszabadság és a sza­bad nyelvhasználat mellett kivan ja a nemzeti­ségek jogainak védelmét a hágai nemzetközi bíróság előtt, amely előtt a nemzetiségek kép­viselőik által felléphetnek! Ez a deklaráció a nemzetiségi csoportok részére autonómiát kí­vánt, és pedig a vegyesnyelvü területeken a Stresa óriási meglepetést és kedvező kibontakozási eredményezett Máfiss 20-ra összehívták a középeurépai konferenciát Rómába tervezik a kísantant-magyar-osztrák-iéfiiet-francis-slasz ósszejö- vefeit - „A revízió kivételévé! minden kérdés szóba MS“ - Váratlan fordslat pénteken este a siresal konferencián -- általános eptimizmis Hitler megköti a keleti megnemtámadási szerződést (sp) A stresai konferenciát szombaton befejezték. Mint a háboruuíáni legtöbb kon­ferencián, a kibontakozás most is akkor történt, amikor mindenki már pesszimizmus­ról és csődről beszélt. A nagy fordulatot Stresában Sir Simon péntek délutáni meg- lepetésszerii nyilatkozata jelentette, amely­ben az angol külügyminiszter közölte, hogy a legújabb berlini angol—német megbeszé­lések eredményeképpen a birodalom haj­landó elfogadni a keleti támadást kizáró szerződést még akkor is, ha néhány hata­lom e szerződésen túlmenően szükségesnek tartja, hogy külön és másíermészetü szövet­séget kössön Szovjeíoroszországgal. Mint ismeretes, Németország az angol miniszte­rek berlini látogatása óta állandóan hangoz­tatta, hogy a keleti és a középeurópai álla­mokkal hajlandó támadást kizáró szerződést kötni, de nem hajlandó elfogadni a keleti paktum francia tervét, amely több, mint a rendes megnemtámadási szerződés, mert a kölcsönös segélynyújtás alapjára helyezke­dik. A támadást kizáró szerződést viszont a franciák tartották kevésnek. Az április 9-iki francia—orosz szövetségkötés után fölme­rült a kérdés, vájjon nem lehet-e a két ál­láspontot összeegyeztetni: Németország és Lengyelország bevonásával a berlini inten­ciónak megfelelően megkötni az általános megnemtámadási szerződést Oroszország­gal, de ugyanakkor lehetővé tenni Francia- országnak és a többi államnak, amely azt akarja, hogy az általános megnemtámadási szerződésen túl bármily természetű, azaz a kölcsönös segélynyújtás alapján álló külön szövetséget kössön a szovjettel. Sir Simon a berlini angol ügyvivő révén megképez­tette Hitlertől és Neurathtól, vájjon a biro­dalom hajlandó-e e kettős szerződésrend­szert elfogadni. Németország, engedve ed­digi merev elutasításából, elfogadta az uj kompromisszumot s ezzel lehetővé tette a kibontakozást Stresában. ü kompromisszum Egy szóval a keleti paktum eredeti formájá­ban, amely az általános segélynyújtáson atapuló szerződés lett volna, nem valósul meg, de he­lyébe kettős szerződésrendszer kerül. Az első az, amit Németország akart: a lengyel-német szerződéshez hasonló általános támadást kizáró szerződés, a másik az, amit Franciaország akart: a kölcsönös segélynyújtás alapján álló keleti garanciaszerződés, amelyet azonban nem valamennyi érdekelt nagyhatalom, hanem csu­pán néhány külön megegyezést kötő ország, igy Franciaország és Oroszország, Csehszlovákia és Oroszország, esetleg Olaszország, Anglia és Oroszország kötnek meg. Ezek után a Német­ország fegyverkezése ellen tiltakozó genfi hatá­rozat bizonyára enyhe lesz, mert a további tár­gyalások ajtaját nem csapják be Németország orra előtt s a világ föllélegezhet. Németország mindenesetre elérte, hogy fegyverkezésének fait accompliját a többi hatalom súlyosabb követ­kezmények nélkül elismerte. A dunai problémák megoldása A stresai konferencia a dunai problémák te­rén csaknem ugyanolyan fontosságú megállapo­dást hozott, mint a keleti kérdésben. Jól infor­mált körök jelentése szerint a három hatalom megállapodott abban, hogy Olaszországba, va­lószínűleg Rómába középeurópai konferenciát hiv össze, amelyen a nagyhatalmakon kívül Ju­goszlávia, Csehszolvákia, Románia, Ausztria, Magyarország és Lengyelország venne részt. Egyelőre nem tudni, vájjon Németország elfo­gadja e a meghívást erre a konferenciára, de ha állásfoglalása kedvező lesz, akkor sikerül az üd­vös kibontakozás felé vinni a középeurópai problémákat is. Németország állásfoglalása a középeurópai és az osztrák paktummal kap­csolatban attól függ, hogy miként értelmezik a hatalmak, főleg Olaszország az Ausztria bel- ügyeibe való be nem avatkozás kérdését. Mint ismeretes, a németektől azt követelik, hogy ne avatkozzanak be az osztrák belügyekbe. A né­metek viszont hangoztatják, hogy nem ők azok, akik az osztrák belügyekbe beavatkoznak, ha­nem az olaszok, amennyiben meggátolják, hogy az osztrák nép parlamenti választás vagy nép­szavazás formájában kifejezze szabad akaratát és döntsön sorsáról. A be nem avatkozás prob­lémáját kell mindenekelőtt tisztázni, mielőtt az osztrák ügy konferenciája megvalósul. Illetékes körök szerint megvan a remény, hogy a stresai konferencia ezen a téren is kellő kibontakozást hoz s az olaszok olyan definíciót küldenek Ber­linbe, amit Hitler elfogadhat. A szankciók kérdése A stresai konferencia első nagy problémáját: a keleti problémát pénteken délután az uj kompromisszummal és a német engedékenység­gel sikerül megoldani, A második nagy kérdés: az osztrák és a középeurópai probléma megol­dása is útban van, amennyiben a be nem avat­kozásról szóló olasz definíció kedvező lesz és Németország elfogadja a meghívást a közép­európai konferenciára. Stresa harmadik nagy problémája a szankciók kérdése veit. A három nagyhatalom arról tanácskozott, hogy hogyan védekezzék a jövőben a békeszerződések egy­oldalú megszegése ellen. Ezzel a kérdéssel áll kapcsolatban a franciák népszövetségi panasza, amely mintegy a német fegyverkezési bejelentés megtorlása lesz. A franciák és az olaszok szigo­rú szankciót kívántak a jövőre vonatkozóan. Az angolok nem hajlandók résztvenni a szankciók­ban. Ez a kérdés még nincs tisztázva s a dön­tést csak a genfi tanácsülés és az eljövendő kon­ferenciák hozhatják meg. A nagy fordulat története Stresa, április 13. Anglia, Franciaország és Olaszország államférfiainak konferenciája pénteken délután nem várt és a tanácskozá­sokkal közvetlenül össze nem függő ered­ményre vezetett. Pénteken délután Sir John Simon bejelentette, hogy a Berlinből érke­zett legújabb információk szerint a biroda­lom hajlandó elfogadni a keleti meg nem támadási szerződést abban az esetben is, ha a paktum néhány aláírója külön megállapo­FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN* Mai számunk a Képei Héttel 28 oldal ■ fiira 2KI JWl I XIV. évf. 89. (3641) szám • Va SsgrSlap ® 1935 április 14 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, Szlo'UCTISzlcÓi 6S TUSZlTlSzkÓi 1TICL211CíTSCL^ alice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ® Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai TlCipÜCLpj(l •• TELEFON: 303-11. ® • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRflHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom