Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-13 / 88. (3640.) szám

Gyorsaság Stresa eredménye Ui konferencia Londonban I stország is Szovjetoroizország bevonásával! A síréval összelővetel második napja • Cáfolják a londoni konferencia h-rét Franciaország 320 oldalas emlékirata Németország fesyver&ezésérSl ■ ■ Pesszimizmus és optimizmus között (s. i.) A hét elején három súlyos szerencsét­lenségről számolt be a P. M. H. egyetlen na­pon, ezek közül legsúlyosabb volt a Prága és Amszterdam között közlekedő utasszállító re­pülőgép pusztulása, amelynél mind a hét utas életét veszítette. Ez alkalomból az egyik lap az utolsó évek súlyosabb szerencsétlenségeit re­gisztrálja, amelyeknek utasszállító repülőgépek estek áldozatul. Tiz esetet sorol fel csak úgy hamarjában, a halottak száma a legtöbb eset­ben 10—15 között váltakozik. A most Brilon közelében történt szerencsétlenség tehát nem éri el a rekordot, ahogy semmiféle repülősze­rencsétlenség nem éri el a nagy vasúti kataszt­rófák vagy éppen a hajókatasztrófák méreteit, amelyeknél százakra megy a halálos áldozatok száma. Ugyanakkor, mikor e megrendítő repülősze­rencsétlenségről beszámoltunk, közöltük egy másik cikkünkben azt is, hogy az egyik leg­nagyobb amerikai légiforgalmi társaság hozzá­fogott a világ leghosszabb repülővonalának lé­tesítéséhez. Tizenháromezerhétszáz kilométer lesz a hossza ennek a repülővonalnak, amely a Csendes-óceánt szeli keresztül. Öt közbeeső állomást építenek az óceán elhagyott szigetein és az amerikai jelentés szerint a most meginduló vállalkozás az eddigi legnagyobb vállalkozás a légi forgalom terén. Látható tehát, hogy a vál­lalkozó-szellemet egyáltalán nem befolyásolják a szerencsétlenségek, tehát kétségtelenül az utazni szándékozók elhatározását sem, akik a legrövidebb idő alatt akarnak eljutni ütjük tá­voli céljához. A gyorsaság hozzátartozik a ver­senyképességhez, ezért a politikai és üzleti for­galom utasai kénytelenek belekalkulálni egy kis életveszedelmet is utazásaikba. Lehet, hogy egy­két kéjutazó néhány hétre kiábrándul a repülés­ből ilyen szerencsétlenségek után, de oktalan­ság volna megkongatni a vészharangot az egy­re kiterjedtebb és általánosabbá vált repülő­forgalom felett. Nem eshetünk többé abba a naiv tévedésbe, amelybe a kezdetleges gőzmoz- dony-korabeli emberek estek a vasúti forga­lom megindulásakor. Ma már csak mosolygunk, ha arra gondolunk, hogy orvosok és nemzet- gazdászok egyaránt őrületnek minősítették a vasúton való utazást. A nemzetgazdászok a he­lyi ipar és kereskedelem pusztulását látták a vasúiban, az orvosok pedig azt állították, hogy az ember nem bírja ki a hallatlan — huszonöt­kilométeres — óránkénti sebességet. Azóta rá­jöttünk, hogy az ember ennél sokkal többet is kibír, nem riasztják vissza a szerencsétlenségek sem — amelyekkel talán legkevésbé számoltak a vasút ellenzői — és ma már senkit sem tart vissza tervezett utazásától valamely vasúti sze­rencsétlenség. Egy-két évtized múlva épugy senkit sem fog visszariasztani tervezett délame­rikai utjától egy éppen aznap történő repülő­szerencsétlenség. Nem, attól nem kell tartani, hogy az életve­szély csökkenti a közlekedés gyorsaságának egyre fokozódó lehetőségeit. Életveszély min­dig volt, a lassú közlekedés korában is és az Stresa, április 12. Az Isola Bellán továbbra is a legnagyobb titokban folynak a tanácskozások, A stresai újságírók között nagy az idegesség és az elégedetlenség, mert néhány beavatott és előnyben részesített hivatalos újságírón kívül senki sem tud meg pontos részleteket az ese­ember, akármennyire is félti közvetlenül az éle­tét, közvetett módon annál gyakrabban teszi kockára lépten-nyomon. Ez a közvetett mód az, amelyet az újítások ellenzői nem látnak meg, amelytől pedig valóban okuk volna óvni az el­következő nemzedéket, noha ez a nemzedék már, mint természetes állapotba, születik bele a gyorsabb közlekedésbe. Az emberi szervezet, ményekről. Az államférfiak megközelithetetle- nek. Az újságírók legnagyobbrészt csupán a külsőségek leírására vagy kombinációkra van­nak utalva s igy érthető, hogy egymást követik a lehető legellentétesebb hírek és értesülések. Az újságok egyrésze szerint a konferencián mint rájöhettünk, sok mindent kibír, sokkal • többet, mint amennyit a tudósok elvárnak tőle. Ugylátszik, a halált is könnyen kibírja, mert a gyorsaság életveszélye nem riasztja többé. Az emberi szervezet, látszólag, jól alkalmazkodik az egyre nagyobb gyorsasághoz, de — az em­beri lélek az, amely a legerősebben — látszólag észrevétlenül, indokolatlanul és kimutatható lo­egyre növekszik a pesszimizmus, mások szerint viszont az előjelek kedvezők és az európai ki­bontakozás lehetősége nincsen kizárva. Elvitat­hatatlan, hogy a konferenciának szinte katonás jellege van. Mussolini szigorú és erélyes keze meglátszik mindenen, ami kapcsolatban áll a boronei palota tanácskozásaival. Az összejöve­tel vezérlő szelleme kétségtelenül a duce, aki igyekszik az angolokat és a franciákat közös platformra hozni, ámbár az olasz miniszter- elnök a jelen pillanatban közelebb áll a francia felfogáshoz, mint az angolhoz. Tegnap jelen­tettük, hogy a miniszterek kirándultak Cadorna mauzóleumához s az egybegyiílt nép lelkesen megéljenezte a francia államférfiakat, mig az angolok csak halk udvariassági tapsot kaptak. Ennek ellenére a konferencia első negyven- nyolc órája alatt lényeges közeledés történt az olaszok és az angolok között. Mussolini ál­lítólag hajlandó magáévá tenni az angol felfo­gást, de csak abban az esetben, ha Anglia egy­részt szabad kezet garantál Olaszországnak az abessziniai kérdésben, másrészt hajlandó részt- venni az Ausztria függetlenségét garantáló kö­zépeurópai paktumban. MacDonald helyzete nehéz, mert két ellenféllel kell megküzdenie. Az egymást kergető értesülések közül a leg­jelentősebb és a legtovább tartotta magát az a hit, amely szerint a stresai konferencián a há­rom nagyhatalom elhatározza, hogy Londonba uj konferenciát hív össze, amelyre meghívja a Stresaban nem képviselt nagyhatalmakat, Orosz­országot, Németországot és Lengyelországot. Erről a tervről, amelyet később megcáfoltak, a Reuter-iroda diplomáciai munkatársa a közke­züket írja: FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. gikai összefüggés nélkül — védekezik a gyor­saság és annak következményei ellen. Logikailag nem magyarázható tünet például, hogy a nemzeti eszme szélesebb érvényesülése időben — nagyvonalban — összeesik a rend­szeres utazási forgalom bevezetésével. A nem­zeti eszme térhódítása, sikere, kiteljesülése is ugyanabban a vonalban halad, amelyben a köz­Ne tétovázzék! Ha cipőt akar Javíttatni, hozza el azonnal. — Az április 14-ig elhozott cipőket 3 napon belül javítjuk. Későbben hozott cipőket csak az ünnepek után javítjuk. Ma: Nagy rádió melléklet J * 18 ©Sdal ára Ké 1.20 I XIV- évf. 86 ('2640) szám o * 1935 április 13 Előfizetést ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség. Prága 11., P a n s k á 76*ífvonta 2.6AK2\í?lf?dreVéVwíx45i A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság 1 c e 12, u. emelet 0 Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ..... ^ S Prága 11., Panská ulice 12, HL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • ® TELEFON: 303-11. ® 9 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki, ^ SÚROŐnycim HiRLRP prrha,

Next

/
Oldalképek
Tartalom