Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-12 / 87. (3639.) szám

•jaqiajaiaq s| a? jóm nBqnozB oqqg nftp *9l5azsBqi3 uasafja) b3báub nq ‘3aui HV J05l •qs qnso aq^jnzs^q Á3oq ‘Bfjjin? |zb efpipiB} -jqj BJ9 zy — 'aqjezÁiaq qqBÁuosDBjBSai B jpijoq uiasBqos jjbib a? ouaiiquazjj Ájns y •jfáqajaq BJ9 zb Bf;fBq UB9|nosBq zoqqfJ9HB| DJO OJPÍ / é / • b Áiaure ‘jÁpis Aga znq Bqsegem » syízom Ijazeqiapq ibjh? spmoÁuj^i y ‘BAj^n* g*® -uba iKq>|9ii9A«9aioAag9j qaÁiaure ‘n? |pq -jaSuaqoj? }?q ajazaqjazg ü^f usqpíÁiojAga inqifa spznqioj ejp ajaquia.\ou gifft. Ájame ‘BJ9 Aga óba oBqsojgA iSbzsjop^as oqaxáo 6iaq jezg 1|ni,,.,<iiil,,imiiMf<iiiii,ii»Mli[mii,iiini»..uiiihl'iiiiii.niiii.liiimT.ii!ii!inmih^inii»im[illiniiil.<ii[ii,l(iniiminiil.iiiiiiumii>i.nmi.lnmiiimiHniiilHiiiilHiimminiflnndlfc •goJoAgiA upog zsonoS ‘Sojosa zia I9un {sziuqx ‘jsajuoq zsjq e {diso[a •jsaj más y ‘Bfnőq jypuaH ** *»l?qBPl WpnaJ ‘jsoqn** ‘pjpq 8 dBsa Bfpj Agoq ‘119J ‘IPBIbzs 89 uaz^aBJjyq WBfBZa J83Bq fszuipx *8 •npin qa 9ioqzst zb mB jni A3n $9 3oj jopjpq ‘sajuaq b uofoja jjam ‘sajuauij’Bq nian A3n zb íny ’Z •zojoja jzspqjoq dyzs A3a s ‘zsonoS ASbu upog * 3P ‘BfpAjnq B SoÁioduios Buyjn ‘jn jszuigx A3a^ íy(?pzBS trefjBH? §Jfas más jpn {BApgpssoqjoj Bfiopos Bq^ofBq A3bo eÁjn>i zsouoB tb ‘upog — Sl — oTooooooooooi=TT+sxeeessssssee 6000000000T =01+8X 8888888888 8000000001—6 +8X888888888 100000001=8 ■+ 8X88888888 90000001=1 +8X8888888 9000001-9 +8X888888 *00001=5 +8X88888 80001=* +8X8888 8001=8 +8X888 TÓI =8 +8X88 01=1 +8X8 lawajípj? j/pjmiSoDpza yzeopeAoq « 9JIT!P3 AbAubjbq ZZZZZZZZZ 6I9S*C2l 2CF59I86 ___ 81 + 6195*821 :jnqq$T» ®b npp^ isonBf Azpqajaqaj '■m-föd j^csf 'Jtirm^drB^ i9jjiBá3imn 953 teÁiraeiSpA at jeoflj •^inrB^aifpze v ^ipejeze ajtAnraero spjfaaaA3 paÁijeaSpA v ASoq UD41UDZS soXup)jJozsog aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa (•<BjAp9Jipp3l?^) ‘ny saiDBf •qgaBjld? ‘qnagqzsiQ ‘qisajaqSain qnqzsfj •qauzsaj Hj jyui dBujoq-BW *qauinzs9q Jpta Jftqsoaj y •qaaiaqpazs jogpjiA j-iaK ‘íjauipjo qaqaJaA3 y ’9dB|f) B Jnauqa A3oh *9f ap fBf ‘3ojyq nfjBA •Bqyqumn B »pBjp|rM , BiipqBzs b qBD9dBi9X 9q sAimsa b jpm ;npqg 9f ap ÍBf ‘zsbabj b •9 '99IA9 8 '*» -O Hl BW1 Tjaa^qonjjq zsbabx ‘qBuyAjoqj spf y *ífan9noí zsbab* y qrmfpBgjA ‘qmjfpaaAJQ •nofgatn BjpqosmaN BA193 ‘aqsaaj *njBö *noA3ipA-aaA3aq íprjA izsaj zsbab) ‘zsa| zsbabx •5 •(aAn^aS^A) ’^iajaxia zsbabj b naAn ’qannamBZBH . ‘qauupqa qaqamjaAÍ y •)ffa| *{)(Bq BjtpAgnAu ubssbi dBjy[ b #fl — 74 — Igaz történet a madarak legkegyetlenebb ellenségéről és legnagyobb barátjáról Ca.pri szögibe, aumely Nápoly közelében vad, a világ egyiiik legszebb zuga. A viliág minden tájáról idejárnak az emberek üdülni. Valóságos kis föidi paradicsom. Csak a ma daraknak volt ez a szép heiy sokáig való ságos ookol. A költöző madarak Afrakából Búr Apába jövet, nagy tömegekben keresik föl ezt a szigetet, h ogy hosszú irtjuk óm ki ssé megpi henjenek. Pihenésüket a lakosok arra hasz nálták föl, hogy tömegévei tőrbecsalják és összefogdossák a mit sem sejtő fáradt ma­darakat Mikor Axel Muiatbe a világihires svéd iró és orvos meglátta ezt a kegyetlen ma lárpU'ztit.ás:. elhatározta, hogy minden eszközzé1 védeni fogja a szegény párákat. Tiltakozó cikkeiket i>rt a barbárság ellen, de Írásaival sokáig nem tudott semmit el­érni A szigeten élt egy mészáros, aki különö­sen sok madarat pusztított el. A sziget egyik kiemelkedő sziklacsoportja a mészáros tu­lajdona volt. A madarak előszeretettel pi­hentek meg ezeken a biztonságosaknak látszó sziklákon. Ám a mészáros hu rokkái ókat he­lyezett, itt el. a háló a szerencsében madara­kat a lábuknál fogva megfogta, s a mészá­ros alig győzte a madarakat összefogdoani és leölni. Sőt, hogy a madarakat erre a helyre csalogassa, kegyetlen dolgot eszelt ki. Sok megfogott madárnak tüzes tűvel ki­szúrta a szemét s a szerencsétlen nyomoré­kok aztán keservükben szakadatlanul éne­keltek, madárnyelven panaszkodtak, hívták madártestvéreiket. A kis vakokat kalitkák­ba rejtve kihelyezte a sziklákra csalogatók- nak s szavukra aztán nagy tömegeikben gyűltek oda a többi madarak s tömegesen áldozatul estek a ravasz mészáros kegyet­lenségének. Axel Munthe ezt nem bánta nézni, panaszt emelt a kormánynál a mészáros ellen, köve­telte, hogy büntessék meg a madarakkal való kegyetlenkedésért. Azonban panasza mit, sem használt. Az orvos ekkor maga lá­tott hozzá a madarak megvédéséihez. Fogott eg,y puskát, kiment a szikla közeiéibe s ami­kor egy-egy madársereg közeledett a gonosz mészáros szikláihoz, fegyverdumrogtatással elzavarta a madarakat a veszedelmes hely­től. De mi történt erre? A mészáros őt je­lentette föl. A. rendőrök megbüntették Axel Munthét, mert, engedély nélkül tartott fegy­vert és a lövöldözéssel birtokháborítást kö­vetett el. A fegyverét is elvették. Erre Axel Murithe más módon próbált íj. kis madara­kon segitoni. Sok póinzt%iij árulóbb föl a mé­szárosnak. hogy adja el neki azt a madár- sziklát. A mészáros visszautasította az aján­latot. Axel Munthe szomorú volt, jód arabig ném tudta, mihez kezdjen. Ám végül segítségére jött a Gondviselés által irányított véletlen; A mészáros megbetegedett. Sürgősen orvosa segítségre volt szüksége. A legközelebb la­kó orvos maga Axel Munthe volt. Érte kül­dött. Axel Muntihe megvizsgálta a beteget, s mindjárt' látta, hogy csak a leggyorsabb operáció segíthet rajta. S ekkor igy szólt a beteghez: „Látóul, most te is kegyetlenül szenvedsz s az életed csak egv vékony haj­szálon lóg. Emlékezzél vissza, hány kiszúrt szemű madár szenvedett miattad ugyanígy és hány ártatlan szegény madárnak vetted el az életét kegyetlen kiuzással.“ A mészáros fölzokogott Belátta-, hogy az orvosnak igaza, van Érezte, hogy nagyon gonosz volt s nagyon sok a bűne. Megeskü­dött, hogy egyetlen egy kis madáinak sem fog többé törni az életére. Axel Munthe gyorsan meigoperálta a bűn­bánó embert. A mészáros rövidesen fölgyó- gyu'lt. Azóta a madarak bántablaniul pihen­hetnek meg szikláin. Senki nem bántja őket. Axel Munthe győzött. De nemcsak a mészá­rost sikerült a madarak barátjává tennie, ha­nem magát Mussolinit, Olaszország mioiiez- terelnökét is. Mussolini az egész országban megtiltotta a madarak pusztítását. Kis .magyarok, ti is olyan jók legyetek a madarokhoz, mint Axel Munthe! Dadogó mese HÚSVÉTI HISTÓRIA Hanzi husvét hétfőjén himestojásért har­colt hasonló helyes harcfiakkal. Hajnalka, hamvasszőke hajadon, Hanzi helyett Hugót helyezte husvét hercegének. Hanzi hajba- kapott Hugóval, Hajnalka hegedű húrjához hasonló hangot hallatott, hervadt hóvirág­ként hullott hintaszékébe. Hanzi, hímezve- hámozva húzódott hátra, helyet hagyva Hugónak, himestojás-háboru hatalmas hősé­nek. Ifj. Hlozek János, íUmajSzombsut. KATÓ KOCSIJA Kató kis kocsit kapott Kató kutyával kocslkázott. Később kitőrt két keréknek két- két küllője. Kerékgyártó készített küllőket Kész kocsival Kató kocsikázhatott. Újhelyi Elza (Nagytoronyé), U éma MUKI és MATYI KALANDOS UTAZÁSA A HOLDRAKÉTABAN. — Irta: Vas János bácsi. (9) A Hold népe ezalatt parancsra hord aranyat, a rakétát megtömték gyémánttal a kis törpék, Matyi lett a kincstárnok, a kincs csak úgy szikrázott. A két lurkó mit gondol ? tervük ravasz és fondor. rakétába belépnek, búcsút intnek a népnek. Bumm ! Gyémánttal, arannyal a rakéta elnyargal. A törpe nép sajnálja, hogy elment új királya, választanak új urat, ki nem beszél, csak ugat, mert királynak a buták megtették a — kis kutyát. Muki, Matyi ezalatt a Föld felé jól haladt, ám gondjaik is vannak, mert gáz nélkül zuhannak, nincs ellengáz, elfogyott, s meghal, ki így lépotyog. A két kópé ám okos, egy fogantyút kimotoz, meg is húzzák az ipsék, ejtőernyő nyílik szét, zuhannak, de lassan már, mulatnak az ablaknál. így kötnek ki ök éppen a szüleik kertjében, semmi bajuk nem történt, csak a méhest betörték, csipte őket méhcsapat, képük attól földagadt. IFoly-Utfrik.) 'qBOBZfl^r jyqsopíoj *9 qBuzppqBi í3fBul9í3f| t5fBUBZ6J9Í qaqauuoÁE V ‘dBU B ;i|8 UBSOÁUBjy •* JI?aon •jfBujpÁa 8 quqjnjjQ m iBAng •BÁiup 9 zb nBAJtem qamnojo napinni 'jrym zsaj mán pq dpzs b qBso (3pnA9q ‘TqsoJgqpq *eai SfaqajaÁS ‘^aíaíIBJQ ‘íajaqpj dpzs e óba hí *5 •% 1o 7ii Tsimp3 ‘(S'paÁpodii) pizspi ÁBqpg *Bfpjo3noz o3uaz ;azs9uiiaj b bíSuosz *23 ‘Bup sapp Á[o ‘spiadjia ‘spSrasoiso •myzzoq ja qras;cnBq aspSuaz BpiisoBd 8i^ •••nprquioi bj b Bjfn appBm b 3ajasajs3 •I9jyjBsz9j b jpq spizpApp qa33ag ‘IOA91 jpm jsoiu pioq b ‘BqBZsíp zb nnnqg ‘npjpzs ni b Somsa iBUUBq ’ ‘ ‘ qHl®uf®H *npnuo qaÁ3aq b jai qrpiÁ3 SpiiA sojij • * * aqfa Bipra b aq ladna qosoip BAipqBiyi fadpq u3jps qnÁuaj ‘apui nofjaj sí pjoq y bíjzsjEia uypizB ‘uBqqonai ztpjopzspd ‘qizsjiBq 9zsBÁiiunj uozaiu b • • * nmajaisg *qanqaiaq b baii?zs Bjpxqoq-ipjpiqog ‘qanSajasaisaia ÁSn qpqappBni sojsp y •Bssyi au 3am"iquas ipfSpjiA Áuprazs á3oh ‘EqsapÁioqi spf b jndBj nBqprfjÁnjy •pquiiqBszpj jpqai ‘dpzs ‘apn ‘sopjnuBH ■páuu uo3b so3oai ‘ÁnoqpA b qni^a!5í ISpjiA b jfiijÁuiq i9jiBfq9sa 9ifaz$ :3pnA « d^zs ubájo Joqtojaqpi dpzs y ’Z ‘g&AO oj Joq;x ÁB8JB51 •uadfzs lojBp noiBO ‘uaq3a[ b qpzs bpiisobj ‘ozam b qizSpjr^ üiaípj b iaq fajp fn •qpqjppBnuopnyA spi y BqqnfpzBq í3pa qampj bzsbja ‘qpi b qBuigpiQZ ‘zsbabj B Hl T JJOjDp jZSDQDQ, lesei; >|ojbá6buj si^j 81 ­79 — Móka Vakációvárás A kis Bözsike somra tépdeei a feli naptár lapjait. — Ejnye, te kis iimposzt-or, mit csinálsz? — Tépem a lapokat — válaszol a kis ok- tomdi, — hogy hamarább leiheesen húsvéti vakáció. ★ Vasárnap reggel — Már kilőne óra éis még mindig ágyban vagy, te lusta gyerek! Kélj föl és szégydd magad. — Mondd maimiikám, nem szégyeilbetméir magamat az ágyban? KIS LEVELEK Brazorottó Évike, Baranyay Tibor, Fekete Stefi és Schulz Gyula. Felvettelek. — Tóth Lajos. Csak fejted a rejtvényeket továbbra is szorgalmasan s a szerencse biztosam ne­ked is kedvezni fog. — Nagy Olivér. A 8-as rejtvény megfejtése akkor érkezett, amikor a lap már Szlovemszkón volt. — Nagy Ró­bert. Beküldött rejtvényed gyermekek szá­mára túlságosan nehéz. Próbálj könnyebbet készíteni. — Bóhn Ilonka. Rejtvényed jó, közölni fogom. — Demjén Juliska. Kis ver­sed nagyon kedves, de a gólya nem dalol, hanem kelepek Csak árjái tovább is, követ­kező versed biztosan jobb lesz. —_ Szklár Évike. Megirt versedet küldd be, ha jó, meg­jelentetem. — Janics Alajos. Kedves fiam, nem tévesztettünk össze senki mássak A sze­rencsés véletlen kedvezett neked és nem ém. ügy látszik, a Gondviselés tudta, hogy be­teg fiúcskának kell örömet szerezni. Ne a szerkesztő bácsinak légy hálás, hanem a Gondviselésnek s szeresd a Kis Magyarok Lapját és a pajtásaid között is szerezz neki barátokat. Kivánom. hogy mielőbb meggyó­gyulj. — Hucskó Aranka. Mesét küldeni le­het. Ha eledeti és szép, leközlöm. — Izsák Géza. A Kis Magyarok Lapjára külön nem lehet előlfizetni. Negyeden Víg Mária a bizo­mányosunk, vásárold meg minden pénteken nála a Prágai Magyar Hírlapot. — Eiben Jolán. Kérésednek eleget tettem. — Sperling Éva. Unokahugod nevét ind meg s akikor őt is felveszem. — Szabó Tibor. A kiváDt bé­lyegeket ma postára tettem. Árát a mellé­kelt csekklapon küldd be. A REJTVÉNYROVAT KIS MUNKATÁRSAI A 9. számban közölt rejtvények megfej­téé*: Ember küzdj és bízva biezál — Autó, szekér, vonat, hajó, hintó. — Kávéház. — Kéz kezet moe. — Kis Magyarok Latú a,. —• Rákóczi Ferenc,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom