Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-12 / 87. (3639.) szám
LAGO MAGGIORE (sp) Prága, április 11. Locarno ugyanannak a tónak partján fekszik, mint Stresa, az egyik az északi csücskön, a másik délen, a motorcsónak rövid idő alatt fut át az egyik helyről a másikra, — s az előjelek szerint a jövő nemzedékek mégis óriási ellentétekről fognak tanulni, ha a történelem- könyvekben felütik a „locarnói szellemről" és a „stresai szellemről" szóló fejezeteket. Alig tíz esztendeje, hogy az európai szivek repeső örömmel fordultak a Lago Maggiore felé, ahol a Fleur d'Oranger fedélzetén az emberi Briand humoros szavakkal jelentette be Chamberlain- nak és Stresemannak az uj idők megszületését. Mintha sötét álomból riadt volna föl Európa, úgy nézett azon a híres őszön a délszaki fényben pompázó tó partjára, tapsolt, örült és készült a szebb, szabadabb életre, a rádió, az automobil, a repülőgép, a nagy .utazások, a hangosfilm, a prosperity, a görl-világ, a sportrekordok, a modern életforma, az ifjúság, az újjáépítés évtizedére, amely most visszavonhatatlanul a hátunk mögött van már. 1925 és 1935. Mekkora változás az olasz tó vidékein. A minisztereket ma is narancsvirágok, fogadják az Alpok hófödte csúcsai alatt, de a miniszterek idegesen tolják félre a tavasz tolakodó hírnökeit s komor arccal sietnek az Isola Bella várkastélyába, ahol Mussolini valóságos rabéletét készített számukra, elrejtve, elfödve minden elől, ami vidám és szabad, nyílt vagy mulatságos, emberi és epikurista. Mars isten páncélos árnyéka lebeg a tó fölött, — milyen más e konferencia külső képe is, mint 1925- ben volt! Olvassuk, hogy újságíró az államfér- férfiak közelébe sem férkőzhet, csak katonák és fegyverek kisérhetik őket a tanácskozás szigetére. Hol van a meghitt együttlét, amelyben a cigarettázó, jóhumoru Briand élt a sajtó képviselőivel, hol van a barátságos, civil politika, amely oly jóleső reveláció volt tiz év előtt a világháborús rettenetek nyomában. Olvassuk, katonai repülőgépek cirkálnak állandóan a tó fölött, gépfegyveres motorhajók a vizen. — Reuter-iroda igazgatója Borsódzó háttal mesélte, hogy a vasútvonalat gépfeawerek őrizték. Stresa uccáin katonai járőrök vonulgat- i nak. Háromezer rendőr vigyáz a rendre. Az államférfiakat látni sem szabad. Akaratlanul e szörnyen megváltozott tóparti képre kell gondolnunk, ha a stresai angol-olasz- francia konferencia megnyitásáról Írunk. Mert jelentőségben alig van különbség Locarno és j Stresa között, csak annyi, hogy az egyik a I kezdet volt, a másik a vég, az egyik pozitív,. a másik negatív. A körforgás befejeződött, ott | vagyunk, ahonnét kiindultunk. Locarnoban elhatározták. hogy ki fognak békülni, Stresában elhatározzák, hogy haragudni fognak egymásra. Mint valami nyomasztó háttér áll a konferencia mögött a két fait acccmpli árnya: a március 16-i német, fegyverkezési bejelentés és az április 9-i francia-orosz katonai megállapodás hire. Az első szakítást jelent Versailles- se!, a másik szakítást a háború után annyiszor vallott általános békepolitikával. „Soha többé katonai szövetségek, soha többé háború előtti stílusban felépített blokkok, örökké együttműködés és kiegyensúlyozás", — hallottuk annyiszor. amig Locarno szelleme uralkodott. Ma a múlt zenéje: senki fel nem háborodik, amikor hire érkezik, hogy megszületett két nagyhatalom uj katonai szövetsége, amely ezentúl elker- gethetetlen lidércként ül majd a kontinens nyakában. Kishatalmak többször kötöttek katonai szerződést egy-egy nagyhatalommal a háború óta. de ez az. első eset. hogy két nagyhatalom szövetkezik nviltn"1 katonailag. — ami merőben más, mert szakítást jelent a háboruutáni Megnyílt az angol-olasz-lrancia konferencia Teljes elvonultságban tárgyaltak . az államférfiak a stresai konferencia első napján A fogadtatás -- Az első két összejövetel -- Kirándulás a Lago Maesioren Franciaország szan követel Stresa, április 11. — How do you do ? Ezekkel a szavakkal üdvözölte Mussolini csütörtök reggel Stresában MacDonald angol miniszterelnököt és Sir John Simon külügyminisztert, akiknek vonata 8 óra 40 perckor futott be az angol himnuszt játszó zenekar hangjai mellett a pályaudvarra. A per- ronon csupán az angol lapok munkatársai jelenhettek meg, A Reuter-iroda diplomáciai munkatársa, aki a brit delegációval érkezett, kijelentette, hogy a vasútvonalat az olasz határtól katonai különítmények őrizték. Egyes helyeken gépfegyvereket is látott. Flandin és Laval szalonkocsiját a rendes Simplon-expresszhez csatolták s a francia delegáció már tegnap este a konferencia városába érkezett. Flandinon és Lavalon kívül megjött Massigli, a francia külügyminisztérium népszövetségi előadója, Bargeton politikai igazgató, akik de Chambrun római francia nagykövettel együtt a delegáció tagjai lesznek. A franciákat is Mussolini, fogadta a pályaudvaron. Az államférfiak díépkedtek a kivonult diszőrség előtt, majd szó lóikba vonultak. A franciák és az olaszok már tegnap este érintkezésbe léptek és Suvich a késő éjszakáig tanácskozott Flandinnal. Később fogadtatás volt, amelyen résztvettek a Stresá- ■ bán lévő államférfiak. A vesmrsfás; A konferenciát ma délelőtt nyitották meg. j .vírssát és a Lago Maggiore egész környé-j politikai gyakorlattal, — ha akarjuk: a népszövetséggel is. Farnciaország addig hangoztatta a népszövetségi szellem szentségét, amig olyat tesz, ami ellentétben áll e szellemmel: véd- és dacszövetséget köt egy másik nagyhatalommal. Az uj politikai mentalitás kristályosodása ezután bizonyára villámgyors lesz. Stresában követ dobnak a tó vizébe, a bedobás helyén gyűrűk támadnak, egyre nagyobb, egyre szélesebb gyűrűk, túlnőnek vizen, hegyen, vidéken s lassan-lassan az egész világot beölelik a stresai kődobás után keletkezett gyűrűbe. Alea iacta est. Mussolini írja, hogy óvakodni kell a túlzott optimizmustól. Stalin mosolyogva mondotta Moszkvában: „Nem különös, hogy a döntés a háború és a béke ügyében oly kicsiny ország kezében van, mint Anglia?" A stresai konferencián is Angliától függ a béke, ámbár a francia-órosz katonai szerződés olyan befejezett állapotokat teremtett. hogy a katonai szerződések megkötésétől Nagy-Británia miniszterei sem óvhatják meg egykönnyen a világot. Legfeljebb mérséklőén két rendőrök cs katonák tartják megszállva. A város hemzseg a detektivektől. A tó fölött állandóan katonai repülőgépek cirkálnak. Az angol—francia—olasz konferencia, amelynek feladata az, hogy eldöntse az európai biztonság jövőjét, első ülését ma délelőtt néhány perccel tizenegy óra után kezdte meg. Mussolini, MacDonald, John Simon, Flandin, Laval és Suvich összegyűltek a híres borromái palota zenetermében az Isola Bellán és az olasz miniszterelnök elnöksége alatt mindenekelőtt az angolok beszámolóját hallgatták meg áz európai utazások eredményéről. A szigetet, amelyen a palota fekszik, a szó szoros értelmében elzárták a külvilágtól. Az államférfiakat ötszáz méteres vizsáv választja el a legközelebbi parttól, s igy biztosítva van, hogy avatatlan fülek nem szereznek tudomást a munkáról. Az Isola Bellá-ra az újságírókat sem engedik be s a tavon állandóan katonai motorcsónakok cirkálnak, hogy lehetetlenné tegyék a konferencia helyének megközelítését. Csak a delegá usok és legközvetlenebb kísérőik léphetnek a gyönyörű kertté varázsolt szigetre. Az államférfiak a szigeten ebédeltek, majd motorcsónakon körsétát tettek a tavon és délután folytatták a megbeszéléseket. A kiszivárgott hírek szerint Sir John Simon délelőtt hosszú expozét mondott. A délutáni vizi kiránduláson az államférfiak Palancca- ban meglátogatták Cadorna tábornok mauzóleumát. A délutáni tanácskozás 17 órakor kezdődött. Angol kifogások A kiszivárgott hírek szerint az április 9-én bejelentett francia—orosz szerződés meglepetést keltett az angol államférfiak között, akik egyelőre nem ismerik még a szerződés szövegét, de azt várják, hogy a francia delegáció a konferencia folyamán tájékoztatja őket a helyzetről. Az angolok a francia—orosz megállapodást katonai szövetségnek tartják, amely ellentétben áll az európai béke általános megszervezésének tervével. A közvetlenül a konferencia előtt kipattant francia fait accompli kétségtelenül nagy mértékben befolyásolni fogja a tanácskozások menetét. Francla@ísiSi is a sasiig belli Az United Press megbízható helyről ugyj értesül, hogy Franciaország a stresai konferencián be fogja jelenteni, hogy a ver- saillesi szerződés minden további megsértését Németország részéről casus bellinek tekinti és elhatározza a legmesszebbmenő szankciókat. Franciaország és Olaszország, hathatnak, ami természetesen nagy dolog, és sikerül megenyhiteniök az uj orosz-francia szerződés szellemét. Anglia mindenesetre a konferencia nagy problémája. Magatartásától függ, vájjon az államférfiak végleg elkanyarodnak a locarnói szellemtől s tisztára „aki bírja, marja" politikát hirdetnek, vagy sikerül az európai együttműködés szellemének legalább látszatát megmenteni. A döntés kihirdetése természetesen nem Stresában történik, hanem közvetlenül utána Genfben. Ha sikerül megenyhiteni a francia-orosz szerződést és elvenni katonai élét, ha sikerül megenyhiteni a Németország ellen hozandó genfi határozatot, akkor remény van arra, hogy az általános európai biztonsági paktum nem költözik végleg az illúziók birodalmába, hanem a hatalmak még tárgyalni fognak róla. Ez minden, amit MacDonald a béke és a kibontakozás érdekében Stresában elérhet. A remény nem nagy. A francia-orosz megállapodás olyan tény, amely jelzi az uj európai | politika eljövendő eseményeit. Franciaország lea konferencián le fogják szögezni, hogy föltétlenül kitartanak a rajnai zóna semlegesítése mellett. A két állam terve ezenkívül az, hogy Angliát megnyerjék a locarnói szerződés Középeurópára, azaz a kisantant- ra, Ausztriára és Magyarországra való kiterjesztésének. A francia delegációt léginmondott a keleti paktum megkötésének szándékáról és tisztára katonai szerződésekre akarja alapozni külpolitikáját. Egyesek szerint az orosz-francia katonai szövetség csupán fenyegetés, amivel Páris ki akarja erőszakolni Londontól a keleti paktum elismerését, — ez azonban nem látszik valószínűnek. Keleti paktumot nem lehet kötni, ám jöjjenek a katonai szerződések. Stresa alapjában véve máris felesleges összejövetel, tisztára udvariassági aktus Anglia felé, az irány másfelé mutat: Németország katonai bekerítésére. A német birodalom tűri ezt? Tűri. A franciaorosz szerződés végleg Németország karjaiba kergeti Lengyelországot, s a birodalomnak ma csupán egy törekvése van: semlegesíteni az angol-szász hatalmakat és megnyerni Japánt. Ha ezt eléri, akkor nem törődik a többi katonai szerződéssel. Ilyen körülmények között megállapíthatjuk, hogy a kontinentális poh’tika közvetlen uj iránya és célja a következő lesz: versengni Anglia kegyeiért. ‘ICO’* Ns^^ermhineilél^ évf. » Péntek • Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és TUSZÍnSzkÓi mCLPUCirság sllcel2, U. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • & Prága 11., Panská ulice 12, 111. emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több, politikai TlCLpiLCLDICl •• TELEFON: 3 0 3 - 1 1 0 Egyes ssém ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KI. ~ r SÜRGÖNYCIM HÍRLAP PRflHrt
