Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-02 / 78. (3630.) szám

4?{VQr> XlV éVf ^ (2630í SZam * Ktd<< * '935 áPH'ÍS 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. 9 A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Cgyea szám ára 1.20 Kif vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága 11., Panská a 11 c e 12, U. emelet t Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, ÜL emelet. •• TELEFON; 30311 • » SŰRGÖNYCIM HÍRLAP PRAHA. Magyar irodalmi és miitfé$s@fi tanács (n. p.) Prága, április 1. A közelmúlt­ban alakult meg Budapesten a Magyar Or­szágos Irodalmi és Művészeti Tanács. Az alakuló ülés, amelyen Ugrón Gábor elnö- 1 ölt, a magyar tudomány, művészet és iro­dalom fejlődési lehetőségeinek érdekes és fgen értékes perspektíváit nyitotta meg. A magyar kormány elsőnek lépett erre az útra, mert eddig ilyenfajta állami szerv még sehol sem létesült. Sehol sincsen olyan állami tu­dományos és művészeti tanács, amelynek főcélja a művészet és a tudomány pártolá­sát a kormányzat keretébe beillesztené. Ez az ,,államosítás" azonban a magyar példa esetében csak annyit jelent, hogy a kor­mányzat egy erre felhatalmazott és erre ér­demes tanács révén elő akarja mozdítani a művészet és tudomány szabadabb fejlő­dését. Sokkal több és jelentősebb ez az uj szerv gzoknál a szerveknél, amelyeket a legutóbbi Időkben a német kormány létesített művé­szeti és tudományos téren. Németországban Berlin központtal úgynevezett birodalmi zenei, irodalmi és tudományos kamarákat hívtak életre, amelyek hatásköre kiterjed Németország egész művészeti életére. Ezek a kamarák azonban úgyszólván negatív feladatokat töltenek be, mert eddig inkább csak a betiltás, az ellenőrzés és a szigorú kritika álláspontjára helyezkedtek, kiválo­gattak és selejteztek, de igazi, nagy. pozitív eredményt eddig már csak azért sem érhet­tek el. mert a céljuk is más, mint azé a ta­nácsé, amely most Magyarországon alakult. Sokkal könnyebb az egyes művészetek pro­dukcióját bizonyos meghatározott szempon­tok mellett keretek közé szorítani, mint eze­ket a kereteket abból a célból tágítani, hogy a meglévő erőket minden művészeti téren összpontositva az irodalmi, képzőművészeti, zenei és tudományos termelés makszimumát érjék el. Ugrón Gábor programadó beszé­dében kifejtette, hogy az uj művészeti szerv nemcsak arra fog szorítkozni, hogy egyes művészi kategóriákat vagy művészeket istá- poljon, hanem főképpen arra fog törekedni, hogy a magyar művészet horizontját szé- lesbitse, összeköttetésbe hozza egyrészt a nemzeti totalitás eszméjével, másrészt a kor és Európa művészi igényeivel. A tanács programjának megszövegezése és célkitűzései igen helyesek. A tanács tudja, hogy a pozitív működés velejárója a kritika, amely a legnagyobb természetesség­gel magából a pozitív működésből adódik. A szerzői jogvédelem pozitív ténykedése mellett ott van a harc a ponyvairodalom el­len és az írók szociális biztosítása mellett harc a kontárság és a képzőművészeti hami­sítás ellen. A programban minden megvan, gmi fontos a művészetek erősítésére: a rádió, a kiállítások megszervezése, a könyv­napok segélyezése, kulturális bizottságok or­szágos működése, szabadiskolák és viták rendezése. A tanácsnak mint kormányzati szervnek bizonyára olyan anyagi eszközök fognak a rendelkezésére állani, amelyek fe­lett csakis egy állami szerv rendelkezhetik és már ez egymaga biztosítja a sikert. Ezen­felül azonban megnyugtató tudat, hogy az elnökségben Ugrón mellett Herczeg Fe­renc, Hubay Jenő, Zala György foglalnak helyet és rajtuk kívül egy tágabb elnökségi keretben a magyar művészet, irodalom és tudomány szine-java. A szintézis ilymódon A nemzeti egység pártja átütő tikért aratott a vasárnapi magyarországi választásokon 172 mandáfuF'ttá! 133 a kormánypárté - Valamennyi miniszter mandátumból u óit — Több ismert régi politikus kibukott Budapest, április 1. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Vasárnap reggel kezdő­dött meg az országgyűlési választás Magyar- ország százhetvenhároni megyei kerületében és öt törvényhatósági városban, vagyis összesen 178 kerületben. A városi törvényhatóságok kö­zül Pécs és Győr hétfőn is választ A 178 kerü­let összesen 184 képviselőt küld be a képviselő­házba. A vasárnap lezajlott választásokon a 178 ke­rület közül 50 egyhangú választás volt, mert egyrészt az ajánlások során egyes jelöltek a hiányokat nem tudták pótolni, másrészt pedig többen a kilátástalan küzdelemtől visszaléptek. Az uj képviselőn A tegnapi választások közül eddig 172 ke­rület eredménye vált ismeretessé. A győri, pécsi és a pestkörnyéki titkos szavazási! vá­lasztókerületek eredményeinek csszeszámíálása ma estére várható és az eredmények minden bizonnyal csak kedden reggel kerülnek nyilvá­nosságra. Az eddig ismeretessé vált 172 kerületben a nemzeti egység párti disszidens. A többi kerü- a független kisgazdapárt 13 mandátumhoz ju­tott, párton kivülí programmal 8 képviselő ke­rült be. Továbbá bekerült még 1 munkáspár­ti, 1 nyilaskeresztes (Festetich Sándor gróf) és 1 „r efor miiem zedék“ (Rajniss Ferenc). A ke­resztény gazdasági párt (Wolf párt), illetve a keresztény legitimisták összesen 4 mandátumot kaptak. Bekerült még 1 német kisebbségi s 1 nemzeti egységespárti disszidens. A többi kerü­letben pótválasztásra kerül sor. Mandátumot kapott valamennyi miniszter, továbbá az ismertebb politikusok közül: Búd János volt pénzügyminiszter Békéscsabán, Mayer János volt földművelésügyi miniszter Barcson, gróf Zichy János, a kereszténypárt vezére a magyar-ipolysági kerületben, Túri Béla, a kereszténypárt egyik vezető politikusa Esztergomban. A független kisgazdapárt po­litikusai közül Eckhardt Tibor, a párt vezére a hevesmegyei Kápolnában egyhangú mandá­tumot szerzett Erős választás után jutott man­dátumhoz Ulain Ferenc Csongrádon. Antal Ist­ván miniszterelnökségi sajtófőnök, továbbá Sztranyavszky Sándor, a nemzeti egység párt­jának elnöke egyhangú mandátumot nyert. Ér­pompásan sikerült, mert avatottak, hozzá­értők és a magyar művészet és tudomány kivá. óságai fogják előbbrevinni a művészet és tudomány sorsát. Az egyes művészeknek mindeddig igen kevés kapcsolatuk volt az államhatalommal és a művészetek eddigi fejlődése a legtöbb országban azt bizonyítja, hogy Igen sok művésznek vagy tudósnak egyénileg és néha élete feláldozásával kellett kivereked­nie a művészi kiteljesülést, mert nem álltak mögötte megfelelő anyagi és erkölcsi erők. A most megalakult magyarországi irodalmi és művészeti tanács az az összekötő kapocs. dekes megemlíteni, hogy Andaházy Kasnya Béla, akinek egyik kerületében — mint ismere­tes — a választási agitációval kapcsolatos ösz- szetüzés során bét halott volt, egy másik kerü­letben, Gyotnán, mandátumot nyert Rubinek István nemzeti egységpártival szemben. Megyászón a kerület eddigi képviselője, gróf Serényi László kisgazdapárti alulmaradt Tors Tibor nemzeti egység párti hivatalos jelölttel, a Budapesti Hírlap szerkesztőjével szemben. Lengyeltótiban ifjabb Temple Rezső nemzeti egységpárti hivatalos jelölt került ki győztesen. A magyar-feledi kerületben az eddigi képviselő az egységpárti Krúdy Ferenc győzött Gulden- finget József kisgazdával szemben. Putnokon bttuoky Móricot, az eddigi képviselőházi ház­nagyot újból megválasztották, Mezőkereszte­sen vitéz Martsekényi Imre hivatalos nemzeti egységpárti jelölt megbuktatta Melczer Bélát, a kisgazdapárt borsodi ügyvezető elnökét Szécsényben vitéz Mikolay József nemzeti egy­ségespárti legyőzte Orosdy bárónő és Vészi Mátyás pártonkivüli ellenfeleit. Pilisvörösvá- ron Baross Endre lett a képviselő, aki nemzeti . egységpárti programmal győzött Abt Albin legitimista és Deckert Albert néppárti ellen. Tokajban gróf Széchényi György a keresztény gazdasági párt programjával győzött A bibukottak Kibuktak a parlamentből az ismertebb kö­vetkező politikusok: Griger Miklós, a legitimis­ta párt vezére két kerületben (Bián Temple Rezső nemzeti egység pártival szemben), to­vábbá őrgróf Pallavicinl György Dombóvári, Huszár Károly volt miniszterelnök Nagyvá- zsonyban, Hegymegi Kiss Pál, a független kis­gazdák egyik vezető politikusa három kerü­letben, Bajcsy Zsilinszky Endre, a nemzeti ra­dikálisok vezére két kerületben és Fenyő Mik­sa, a gyáriparosok országos szövetségének igazgatója Magyar Nagykaposon néhány sza­vazattal Makkai János nemzeti egység pártival szemben. Kibuktak még Rubinek István, Hu­szár Aladár, Czettler Jenő és Lázár Miklós (To­kajban). Nem merült be a parlamentbe Gaál Gaszton fia, Olivér, sem valamint Bethlen Ist­ván gróf legkitartóbb hive, Berky Gyula. Vé­gül érdekes megjegyezni, hogy Meskó Zoltán, amely az egyes teremtő művészt hivatva van szoros kapcsolatba hozni a kormány­zattal és a kultuszkormány feladata lesz, hogy a tanács meghallgatása után az egyes művészeket kiemelje az egyénileg szűkös keretekből. Az lehet csak az ideális cél, hogy a művész vagy a tudós ne legyen kénytelen életerejének legnagyobb és érté­kes részét egyrészt az életfenntartásra, másrészt az érvényesülésre pazarolni, ha­nem hogy ezt a két feladatot, amely a mű­vészt és a tudóst megköti és leköti, az ál­lamhatalom vállalja, amelynek ez nem okoz megoldhatatlan nehézséget. a nyilaskeresztescik egyik vezére sem jutott mandátumhoz. Egy halálos incidens A választások általában nyugodtan folytak le, csak Sirhalomról érkezett be jelentés egy halálos incidensről. A szavazás befejezése után nagyobb tömeg verődött össze a szavazó he­lyiség előtt s amikor a csendőrök oszlásra szó­lították fel a tömeget, egy huszonkét éves legény rátámadt az egyik csendőrre és ki akarta kezéből csavarni a puskát. A csendőr oldalfegyverrel hashaszurta a legényt, aki kórbázbaszáXlitás közben meg­halt, Az ügyben vizsgálatot indító ttak. Az ui parlament várható összetétele Budapest, április 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A „Magyaror­szág" számítása szerint az uj parlament hozzávetőlegesen a következő összetételű lesz : a nemzeti egység pártja 164 képvise­lővel, a független kisgazdák 22, a keresz­ténypárt 17, a szociáldemokraták 14, a nem­zeti szabadelvű párt 7, a keresztény ellen­zék 3, s végül a legitimisták, pártonkivüliek és egyebek 18 mandátummal fognak ren­delkezni. A titkosan szavazó kerületek közül Sze­geden, Debrecenben, Miskolcon és Kecske­méten április 3-án és 4-én, Budapesten és Hódmezővásárhelyt április 6-án és 7-én vá­lasztanak. A német sajtó Gömbösről Berlin, április 1. A német főváros sajtója vasárnapi számában részletesen foglalkozik a magyar választási kilátásokkal. A Völki- scher Beobachter cikke igen barátságos hangon emlékezik meg Gömbös Gyula kor­mányáról. A lap egyebek között azt irja, hogy a magyar nép nagyobb része Gömbös személyének és politikájának odaadó hive. Tagadhatatlan, — úgymond, — hogy a magyar miniszterelnök meghóditotta a ma­gyar közönség szivét, ezért Gömbös a ma­gyar politikában példa nélkül álló győzel­met fog aratni. Régi terv ez, amely fellelhető minden ideálisabb államelméleti elgondolásban, hi­szen már Sokrates és Platón kívánjak men­tesíteni a művészt a súlyos napi munka alól. A későbbi államfilozófiai irók is majd­nem kivétel nélkül ezt a tervet karolták fel. mert ez az. egyetlen észszerű viszony állam és művészet között. Csodálatos, hogy az eddigi államfejlődésben az államoknak min­denre inkább volt gondjuk, idejük és anyagi eszközük, mint a művészetekre és a tudo­mányra. És a legtöbb országban még ma is az a helyzet, hogy egyes művészbarátok töüöet tesznek mecenátusi mentalitásukból

Next

/
Oldalképek
Tartalom