Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-19 / 66. (3618.) szám
1935 március 19, kedd. AU a választási harc 111 Gömböt minitzterelnök kibontotta a nemzeti egység zászlaját Szegeden Kozma Miklós belügyminiszter programbeszédében bejelentette a választójogi reformot - Fabinyí, Bornemissza és Wolff Károly választási beszédei- Tüntetői! zavarták meg Fábián Béla gyűlését Bethlen éleshangu beszédet mondott Nagykanizsán Budapest, március 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vasárnap közel ezerötszáz választási beszéd hangzott el az ország különböző kerületeiben. Gömbös Gyula miniszterelnökkel az élen csaknem valamennyi miniszter beszélt, s Bethlen István gróf volt miniszterelnök is megjelent kerületében. A beszédek közül kétségtelenül legjelentősebb Gömbös Gyula miniszterelnök Szegeden elmondott hatalmas beszéde volt, amelyben a kormány kül- és belpolitikai programját ismertette. Gömbös nemzetépitést hirdet Szegeden Gömbös Gyula miniszterelnök elsősorban előző kormányának lemondását indokolta meg. Megengedhetetlennek tartotta, mondotta, hogy egy párt, illetve annak töredéke, amelynek érdekében harmafdél évig dolgozott, olyan jogokat követeljen, amelyek meg nem illetik. Olyan képviselőházra van szükség, amely a miniszterelnökkel együtt akarja a kormány terveinek a végrehajtását. Olyan képviselőkre van szükség, akiknek meggyőződése, hogy uj világot kell teremteni a haladó konzervatív reform- korszak jegyében. Az ellenforradalom idején, — folytatta ezután a miniszterei-; nők — az uj magyar életet hirdettem Szegeden a vörösökkel szemben.. Most pedig mint Magyarország miniszterelnöke uj reformkorszakot hirdetek: nemzetépitést, országépitést. Az ellenzéknek nincsen megfelelő programja, csak program nélkül kapaszkodnak belém, hogy ne engedjenek abban az irányban haladni, amelyet jónak látok. Hiszem, hogy mindazok a tényezők, akik a múltban ellenzéki vagy csak félig kormánypárti alapon állottak, belátják, hogy egységben van az erő. „A vallás nem politikai ' fegyver" A miniszterelnök beszéde további részében érintette a felekezeti kérdést s kijelentette, hogy a vallásnak nem szabad politikai fegyvernek lennie, mert veszélyezteti a nemzet egységét és olyan kultúrharc színhelyévé tenné az országot, amely elreny- hesztené a nemzeti erőket. Ezután a külpolitikai kérdések taglalására tért át. — Hiszem, — mondotta a továbbiakban, — hogy Európának azok a nagy államférfiak akik minden erejükkel arra törekszenek, hogy megszilárdítsák a békét, tekintetbe veszik Magyarország érdekeit is. Nem szabad nyugodnunk, de nem szabad pillanatnyi látszatok után sem ítélnünk. Középeurópa problémájának megoldása rendkívül súlyos, de meggyőződésem, hogy nem megoldhatatlan. Ma, a római egyezmény aláírásának első évfordulóján, megállapíthatjuk, hogy az egyezmény mind a három államra nézve előnyös volt és remélhetőleg marad is, „A szocializmus nem pártit érdés" Ezután a belpolitikai reformokról szólott és leszögezte, hogy a választójogi reformot, amelyet a felsőházi reformról és a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslattal párhuzamosan tárgyalnak le, megelőzik a gazdasági reformok. Ezek: a hitbizomány reformja, a telepítés és szociális jellegű javaslatok. Itt a miniszterelnök kitért a szocialista párt helyzetére is és kijelentette, hogy a szocializmusnak mint pártnak lejárt az ideje és meggyőződése szerint likvidálni fog. Azonban nem erőszakkal, hanem megfontoltan, az igazság és az élet parancsa nyomán. A magyar munkásnak, úgymond, éreznie kell, hogy sorsközösségben él velünk és ha ez igy van anyagi vonatkozásban, igy kell lennie a politikában is. Magyarországon élni és a magyar érdekekkel szemben álló nemzetközi elveket vallani nem lehet. Meg fogjuk alakítani az érdekképviseleti rendszert, amely megszünteti a szakszervezeti munkaközvetítést, megtiltjuk a sztrájkot és helyette beiktatjuk a munkásbirásko- dást és akkor nem lesz szükség Marx tanaira, mert a nemes érzelmű és igazi nemzeti irányú szociális világrend fog érvényesülni a magyar termelésben és az életben. Beszéde végén a miniszterelnök a nemzetnevelés fontos feladatait ismertette és hangsúlyozta, hogy a jövőben csak az mehet előre Magyar- országon, aki azt megérdemli. Semmiféle protekció nem vihet előre embert ebben az országban. A tehetség s az erkölcsi tisztaság kultuszát kell űzni, ha Magyarország erős akar lenni. A miniszterelnök beszédét hatalmas ovációval fogadta a választási nagygyűlés közönsége. ügyminiszter, sem mint politikus még egy választásra nem fog vállalkozni. A mostani helyzetet kényszer idézte elő. A belügyminiszter ezután kitért egyéb országos fontosságú problémára is s különösen a fiatalság szerepének nagy jelentőségét emelte ki, majd a sajtóról beszélt. Szükség van a sajtó politikai szabadságára, — mondotta, — de a köz- és magánéletet mérgező gangsztersajtót gyökerében ki kell irtani. Jászberényben Antal István miniszteri tanácsos, sajtófőnök, a parlament feloszlatásának indokairól beszélt. Lehetetlenség volt — mondotta — olyan többséggel kormányozni, amely — miután a kormányelnöknek sorra szavazta meg a bizalmat— állandóan más politikai ábrándképek felé kacsintgatott s a kulisszák mögött ösz- szeesküvéseket szervezett és minden lehető alkalommal éreztette a kormányelnökkel azt, hogy ő csak albérlője a pártnak, akinek határidőre fel lehet mondani. Gróf Bethlen István vasárnap délután előbb Nagykanizsán, majd a szomszédban levő Kiska- nizsán mondott nagy beszédet. A volt miniszterelnök beszéde nem programbeszéd volt, — mert ezt a jövő vasárnap fogja elmondani, — hanem megindokolása annak., hogy miért lépett ki a kormányt támogató pártból és mik ezzel kapcsolatban megjegyzései. A beszédnél jelen volt Purgly Emil, Horthy István nyugalmazott lovassági tábornok, Ráday Gedeon gróf, Szci- tovszky Béla, több volt egységes párti képviselő, valamint néhány felsőházi tag. Bethlen István mindenekelőtt megköszönte a város bizalmát s kijelentette, hogy Debrecenben a kormány által felállított feltételek miatt nem tudta a jelöltséget vállalni. Az események nem kedvetlenítették el, életkedve friss és elhatározása kemény a küzdelemre a múltban hirdetett eszméiért. Az utolsó két évben alig bolygatta meg a kormány köreit: a képviselőházban fel sem szólalt és a bizottságokban is csak nagyritkán, de viszont tavalyelőtt Németországban, tavaly pedig Angolországban tartott előadássorozatot és hirdette a magyar igazságot. Nem érti tehát, hogy miért vádolják őt intrikával. Nem követett el semmi olyat, amivel a miniszterelnök tekintélyét csorbította volna, bár több dologban nem értett egyet vele. Nem tartja helyesnek, hogy Gömbös Gyula a nemzet vezére címet vette fel, helyteleníti az élharcosok rendszerét, s azt, hogy a kormány a kritikával szemben türelmetlen. Mindezekről azonban csak akkor nyilatkozott, amikor a kormány a független kisgazdapárttal kezdett tárgyalni, aminek úgy látszik az volt a célja, hogy őt (Bethlent) kiszorítsák. Ekkor a helyzetet tisztázni akarta, de az ő akciójával párhuzamosan ellenakció indult meg, amelynek eredménye lett az „uj magyarság" kiépítése és ezzel megkezdődött a roham a kormány mögött ülő képviselők egyik csoportja ellen. Még azzal is megvádolták, hogy elejtette a revíziót s hogy a kartell, a nagytőke és a bankok pártfogója. A Gömbössel való tárgyalása során megegyezés jött létre. A reformokkal szemben sohasem foglalt állást, mert mindazokat a reformokat, amelyeket most hagoztat a kormány, ő már elkezdte, vagy legalább is előkészítette. így a telepítési javaslatot, amellyel még Darányi Ignác korában sikere volt, majd a hitbizományi javaslatot, az egyke elleni harcot és a tagositási javaslatot. Mind e kérdéseket ő kezdeményezte. Mindezekhez azonban sok pénz és idő szükséges. Amikor Gömbös délelőtt bizalmi szavazatot kért a párttól és délután pedig feloszlatta a parlamentet, akkor ő levonta a konzekvenciát és kilépett a pártból. Bethlen a továbbiakban hosszasan fejtegeti, hogy miért nem volt megindokolva a parlament föloszlatása. Majd fejtegeti, hogy a régi fajvédő párt felélesztése nagyon is kockázatos volna, s azt jósolja Gömbösnek, hogy Eckhardtot nem fogja tudni úgy kezelni, mint Bethlent és hiveit, mert könnyen előállhat az a helyzet, hogy „Ro- bespierre, követni fogsz". Végül a helyzet kialakulását latolgatva megállapítja, hogy antiszemita áramlatoktól tartani nem kell, mert hiszen a nemzeti egység pártjának listáján is szerepelnek zsidók és bankemberek. Nem hiszi, hogy Gömbösnek ilyen tervei volnának. Vigyázni kell azonban arra, hogy Magyar- ország ezeréves alkotmányát meg ne sértsék és felesleges kísérletezések ne történjenek. Bethlen a következőképpen fejezte be beszédét: „Amikor a miniszterelnök ur jót akar és jót tesz, támogatni fogom. Az én hivatásom, hogy az ellenőr szerepét tölt- sem be. őrt fogok állani, ha egyedül is, az ezeréves magyar alkotmány őrhelyén." S§mt>§s nem mlasmlBethlen fcaniissi beszédére Fabinyi józan pénzpolitikát, Bornemissza egészséges evolúciót hirdet Pécsett Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter beszélt s hangoztatta, hogy Magyarország pénzügyi politikját a józanság és az észszerüség vezeti. A gazdasági vérkeringés előmozdítása céljából hasznos produktív befektetéseket jelent be. Magyarország devizapolitikájának a jövőben is szilárd alapja marad a pengő vásárló erejének megóvása. Kaposvárott Bornemissza Géza kereskedelemügyi miniszter tartott programbeszédet. Bornemissza a reformnemzedék törekvéseiről szólott, amelyek szerinte a konzervatív evolúciós politika követését jelentik. Az uj korszellem követelése az ifjúságnak a nemzeti munkában való részvétele és az egész ország lakosságának a munkához és tisztességes megélhetéshez való joga. A külpolitikában szerinte szükséges Magyarország szabadkezének megtartása, mert még nem jött el az ideje annak, hogy bármelyik hatalmi csoporthoz csatlakozhassák és helytelen lenne a nemzetet vadházasságra kényszeríteni olyan szomszéddal, amely maga is istápolásra szorul. Kozma: A jelenlegi térvény alapján nem lesz több választás! Szombathelyen Kozma Miklós belügyminiszter beszélt. A belügyminiszter beszédének különösen az a megállapítása keltett kitűnő hatást, hogy a kormány tartózkodik minden kockázatos kísérlettől. A választójog kérdéséről azt mondta, hogy az uj választójog megalkotásánál nagy súlyt kell arra helyezni, hogy az ne eredményezze a pártok atomizálódását, ami megbuktatná a parlamentarizmust. Hangsúlyozza, hogy minden emberileg lehetőt meg fog tenni, hogy a választás tiszta legyen és nyugodtan folyjon le. A jelenlegi törvény alapján sem mint belA mai „Az Est" jelentése szerint politikai körökben nagy feltűnést keltett Bethlen kanizsai beszéde és természetesen máris megindultak a találgatások, vájjon Gömbös fog-e válaszolni Bethlen támadásaira és mikor és hol mondja el válaszát. „Az Est" munkatársának illetékes helyen erre vonatkozólag a következő felvilágosítást adták: Magyarország miniszterelnöke nem kíván és nem fog válászolni az ilyen beszédre, annál kevésbbé, mivel a szegedi beszédében a maga részéről éreztette azt a hangot, amelyen ma Magyarországon egy vezető politikusnak az ország nagy kérdéseiről nyilatkoznia kell. A személyeskedés a régi politikai világ stílusához tartozott. Gömbös politikájában azonban soha sem a személyi, hanem a tárgyi kérdéseket helyezi előtérbe. Wolff Károly a keresztény program megvalósítását kSveteli Budán Wolff Károly tartott programbeszédet, amelyben a keresztény magyarság élő lelkiismeretének vallotta magát és élesen kikelt a kar- tellizmus és bankokráda ellen, amely szerinte a magyarság vérét szipolyozza és miatta a keresztény tömegek idegenfajta vezérkedését kénytelenek tűrni. A kormányelnöknek bátran ki kell mondania, hogy nemcsak a keresztény politika alapján áll, hanem azt meg is valósítja. Botrány a keresztény párt győri gyűlésén Győrben a keresztény párt vasárnapi gyűlésén nagy botrány tört ki és a párthivek nyíltan szem- befordultak Ernszt Sándor volt miniszter ellen, aki a párt győri listáját vezeti. A gyűlés határozatban követelte, hogy Ernszt megválasztása esetén mondjon le mandátumáról és helyébe Kozy Horváth József, a lista második jelöltje kerüljön be a parlamentbe. A botrány következtében a keresztényszocialista szakszervezetek vezetősége bejelentette lemondását és kilépését a pártból. Dr. Hevessi főrabbi, a „zsidó magyarok nemzeti pártjának" listavezetője bejelentette visszalépését. Az uj párt vasárnapi budapesti gyülé* sét több fiatalember közbeszólásával állandóan zavarta, úgyhogy a rendőrségnek kellett közbelépnie. Felbérelt suhancok Rákosligeten megzavarták Fábián Béla programbeszédét is, s ott is a rendőrség teremtett rendet. ÉRELMESZESEDÉS, Idegek, mirigyek, csentek stb. megbetegedéseinél a Qili 1IIÓM Hí otthoni Ivókúráját legmelegebben ajánljuk. Ismertetést és haszn. utasítást küld a Fürdőigazgatóság Ciz-kÚDele. 5 Bethlen megindokolja, miért lépett ki a kormánypártból
